Ruházati Munkás, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xiv. Évfolyam, 7. szám. ára: 50 fillér 1970. július VÁLLALJUK! Június 19. péntek. A napilapok első olda­lon hozzák a kormány Tájékoztatási Hiva­talának közleményét. „A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta, és tudomásul vette az árvízvédelmi­­kormánybiz­tos jelentését a Tiszavölgyi Árvízvédelem helyzetéről, és a helyreállítási munkák mene­téről ...” „A kormány felhívására a lakosság és a gazdálkodó szervek jelentős önkéntes felajánlásokkal siettek a károsultak megsegí­tésére. A népgazdaságot ért károk nagysága miatt azonban — az önkéntesség elvének fenn­tartása mellett — a gazdálkodó szervek eddi­ginél nagyobb mértékű hozzájárulására van szükség. A kormány ennek érdekében fel­hívja a minisztériumok és főhatóságok ve­zetőit, hogy — segítsék elő az állami válla­latoknak és a szövetkezeteknek azt a törek­vését, amely a termelőmunka jobb megszer­vezésével, a termelékenység fokozásával a tervezettnél 1%-kal magasabb nemzeti jöve­delem elérésére irányul; — a vállalatok, a kisipari szövetkezetek, a fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek 1969 évi nyereségükből képzett fejlesztési alapjuk legalább 50%-ának felajánlásával — ha ezt előzetesen már más célra lekötötték, a tartalékalap szükség sze­rinti igénybevételével — járuljanak hozzá az árvízkárok csökkentéséhez... MÁJUS 1. RUHAGYÁR A kormány­felhívást megelőzően május 22-én és 27-én a vállalat műszaki és társa­dalmi vezetői tanácskoztak a szocialista bri­gádok vezetőivel arról, hogy mit kellene ten­ni az eredmények növelése érdekében. Mind­két tanácskozáson Mezzel Alajos, a szakszer­vezeti bizottság termelési felelőse ismertette a vállalat elgondolásait. Ezek szerint egy-egy szabad szombaton végzett munka értékét ajánlanának fel az árvízkárosultaknak. Má­jus 30-án és június 6-án dolgoznának a sza­lagon. Ezen túl 1500 darab készterméket jut­tatnak el az árvízkárosultaknak, melynek összege 670 ezer forint. A továbbiakban Mez­­zei elvtárs pártunk kongresszusának tiszte­letére indított munkaverseny jelentőségét méltatta. Ennek célja, hogy a vállalat 1970-es tervét 1—2%-kal túlteljesítse. A tájékoztató után sokan felszólaltak, és brigádjuk nevé­ben vállalták, hogy teljesítik az üzem veze­tőinek elképzeléseit. A budapesti gyáregysé­gek dolgozói mellé felsorakoztak a telephe­lyek szocialista brigádjai is. Sorra szólaltak fel Cegléd, Szolnok, Komló, Öreglak, Dorog és Karád szocialista brigádjainak vezetői és vállalták, hogy minden erővel azon lesznek, hogy a vállalat éves tervét teljesítsék. Ká­das Erika Szolnokról, elmondotta, hogy a te­lepen 170 fiatal van, akik nagyon lelkesen dolgoznak, és előljárnak a versenyben. Min­dig megállták a helyüket a munkában, és vállalták a reszortok betanítását. Nagyon ügyelnek a minőségi és a mennyiségi mun­kára is. A brigádtagok átlagos életkora 16— 18 év. Varga Mária Komlóról elmondotta, hogy jelenleg a negyedik helyen állnak a munkaversenyben. A brigádvezetők egyön­tetű véleménye szerint nem a dolgozókon, a szocialista bri­ádok tagjain fog múlni, hogy sikerül-e az éves tervet túlteljesíteni. Ha a vállalat gondoskodik megfelelő, jó minőségű, folyamatos szabvány­ellátásról, akkor az ered­mény máris biztosra vehető. A munkater­mekben a dolgozók érzik a feladat jelentő­ségét és eleget tesznek a vállalat kérésének. DEBRECENI RUHAGYÁR Az üzem vezetői és dolgozói felmérték le­hetőségeiket, és vállalták, hogy teljesítik a kormány felhívását. A vállalat ez évi nyere­ségét az elmúlt évhez viszonyítva 8—10 szá­zalékkal növeli. E feladat teljesítését mű­szaki intézkedésekkel, a minőség javításával, a technológiai fegyelem betartásával, a rezsi­­költségek folyamatos csökkentésével, és a készleteik optimalizálásával érik el. Ter­melés-volumenüket — a tervhez viszonyítva — egy százalékkal növelik. A feladat teljesí­tését, termelékenységnövelésből fedezik. A feladat teljesítésének forrásait: technológiai szervezések, határidők betartása és előbbre­hozása, jobb kapacitás kihasználása, és a szükséges belső feltételek biztosítása. A vál­lalat gazdasági vezetése­­ a fenti célok el­éréséhez, egységekre, munkakörökre lebon­tott részletes intézkedési tervet dolgoz ki, és közreműködik azok megismertetésében, vég­rehajtásában. A vállalat gyáregységeinek, párt-, szakszervezeti, KISZ-bizottságai röp­­gyűlésen ismertetik a tervet, és segítenek szervezni a feladatok teljesítését. A vállalat vezetősége elismerését és köszönetét fejezte ki a dolgozóknak, az általuk nyújtott köz­vetlen anyagi segítségért, melynek összege 240 ezer forint. Ezen túl a központ dolgozói 3842 darab ruhaneműt, jelentős mennyiségű élelmet és tisztítószert juttattak el az árvíz­­károsultaknak. A vállalat gyáregységeinél most folyik a dolgozók adományainak össze­sítése. A­ fentieken kívül a vállalat 4210 db. takarót és törülközőt juttatott el az árvíz­­károsultaknak. NŐI FEHÉRNEMŰGYÁR A dolgozók egyetértésével és jóváhagyásá­val, intézkedési tervet dolgoztak ki az árvíz­­károsultak megsegítésére. Ez a terv részle­teiben határozza meg a tennivalókat. A bu­dapesti üzemek dolgozói három szabad szom­baton, a vidéki telephelyek dolgozói pedig két vasárnapon teljes műszakot dolgoznak, jú­nius 20 és október 31. között, annak érdeké­ben, hogy az alacsonyabb létszám miatt vár­ható 250 670 ezer forint éves termelési érté­ket többletműszakokkal, a termelékenység növelésével, 1%-kal, összegben 2,5 millió fo­rinttal túlteljesítsék. E túlteljesítés várhatóan tisztán egymillió forinttal emeli az ország nemzeti jövedelmét. A többlettermelés ered­ményeképpen adóbefizetésük is 193 ezer fo­rinttal emelkedik. A munkaszüneti napokon beállítandó műszakok időbeosztását úgy hatá­rozták meg, hogy figyelembe vették egy­részt azt, hogy a dolgozók pihenőidejét ne vegyék túlságosan igénybe, ezért minden negyedik szabad szombatot jelölték meg, és a vasár­napi műszakok között is két hónap távolság van. Másrészt ügyeltek arra, hogy a több­lettermék realizálása még ez évben teljesül­jön. Növelik a termelékenységüket. Az áruforgalmi főosztály vállalta, hogy gondos­kodik a felajánlott többlettermelés anyag­­szükségletének beszerzéséről, valamint a többlettermék értékesítéséről. Az ország gaz­dasági életében az árvízkárokkal kapcsolat­ban jelentkező hatalmas kiadások pótlására az 1970 éves termelés alapján képződő fej­lesztési alapjukból átutalnak 5%-ot azaz 305 ezer forintot az árvízkárok gyűjtőszámlájára. A vállalat késztermék készletéből ötezer ötszáz darab vegyes női felsőruházati termé­kekből álló szállítmányt indítanak saját szál­lító eszközeikkel a kerület által kijelölt ká­rosult faluba. A vállalat az ebből eredő költ­ségeket kb. 480 ezer forintot a jóléti alap, tehát a nyereségrészesedés terhére vállalja. A kerület által patronált 32 nábrádi gyermek ellátásának költségeit az üzem is vállalja. Az árvízkárosult kerületek nagykereskedelmi vállalatainak kérésére szerződésen felül szál­lítanak 5000 darab fibrella kombinét, vala­mint 2600 darab más fehérneműt is biztosí­tanak annak érdekében, hogy a területek áruellátása zavartalan legyen. Az egy terü­let, egy falu helyreállítási mozgalmából a vállalat is kiveszi részét, és szakipari munká­val segíti az árvízkárok mielőbbi helyreállí­tását. Ennek érdekében négy szakmunkás két hétig dolgozik az árvíz sújtotta területen. A vállalat munkásai egy munkaszüneti na­pon végzett keresetüket, a közvetett mun­kások és alkalmazottak pedig egy napi kere­setüket ajánlották fel az árvíz­­károsultak megsegítésére. Ennek vég­összege 115 ezer forint. A tétényi üzem szo­cialista brigádjai a közvetlen termelésben és a közvetett munkaterületen dolgozók a ke­rület által patronált 32 ezer árvízkárosult gyermek felruházásához, térítésmentes mun­kával, szabad időből, szabászati anyagmegta­karításból ruházati termékeket készítenek 20 000 forint értékben. A Női Fehérneműgyár Nagy Józsefné könnyűipari miniszternek je­lentette, hogy az árvízkárok pótlására az ár­víz súlytotta területek helyreállítására össze­sen egymillió forinttal járul hozzá, engedi, vegyen részt a vöröskeresztes mun­kában, és segítsen eljuttatni teát, kávét a gátakon dolgozó embereknek. A Kendergyár az árvízvédelmi munkához fólia ragasztás vállalt, de a növekvő veszéllyel szemben nem tudta kellő gyorsasággal elvégezni a munkát, és így a Szegedi Ruhagyár vállalta a fólia összevarrását, nappali és éjjeli műszakban. Annak dacára, hogy a termelésből sokan hiányoztak, a termelékenység növelésével tel­jesítették tervüket. Május 1-vel az üzem dol­gozói kongresszusi munkaversenyt kezdemé­nyeztek. Élenjártak ebben a 3-as és 4-es párt alapszervezet tagsága és a „B” műszak, sza­bászat, szocialista üzemeinek dolgozói. El­határozták, hogy az 1970. éves forint terme­lési tervüket 5 millió forinttal túlteljesítik. Szintén május 1-vel indult a három üzem­rész között — Szeged, Szentes, Bácsalmás — az élüzem címért folyó verseny, a vállalat éves tervének maradéktalan teljesítése ér­dekében. A célkitűzések magában foglalják a normaóra terv teljesítését, az első osztá­lyú áruk részarányának növelését, az üzemi balesetek csökkentését. Ezen túl az üzem kollektívája vállalta, hogy a termelékenység növelésével, a minőség javításával, az anyag­gal történő takarékossággal — az árak eme­lése nélkül — 10%-kal növelik a tervezett vállalati eredményüket. SOPRONI RUHAGYÁR A polgári védelem alakulatai az ár visszahúzódása után fertőtlenítik a területet Szabolcs megye. Az ár levonulása után SZEGEDI RUHAGYÁR A Szegedi Ruhagyár termelését közvetlenül is befolyásolta az árvízveszély. A város vé­delme érdekében a termelőmunkából napon­ta körülbelül 250—260 ember hiányzott. Do­­rozsmáról, Algyőről, Tápéról bejáró dolgo­zóik közül is a férfiakat behívták az árvíz­­védelmi munkához. Hogy a kieső­ létszám­­hiányt enyhítsék, felkérték nyugdíjasaikat, hogy egészségüktől függően menjenek be dolgozni. Egy hónapos szerződést kötöttek az idős dolgozókkal. Felkérték őket arra is, hogy akinek lehetősége van rá, és egészsége meg­ Rákóczifalva. Több mint két hónapja védekeztek az árvíz ellen a Tisza középső szakaszán és 10 kilométer hosszúságban rőzsefonatokat helyeztek el A gyár központi üzemének IV. termi kol­lektívája és szocialista brigádja még május 21-én azzal fordult a párt-, szakszervezet és KISZ-vezetőségéhez, hogy segítsék mozgal­mukat az árvízkárosultak megsegítése érde­kében. Szinte el sem hangzott a kérelem, máris több brigád, és a telepek társadalmi szervei is, a segítés megoldása, módja után ér­deklődtek. Az üzem gazdasági és társadalmi vezetői tanácskoztak azon, hogy mi lenne a legalkalmasabb és leggyorsabb módszer a se­gítség megszervezésére. A közös álláspont alapján a szabad szombati műszak megszer­vezése azok részére, akik termelőmunkából veszik ki részüket, a havi díjasok, és egyéb területen dolgozók vonatkozásában pedig a havi fizetésük 4%-kal való hozzájárulása ígérkezett a legalkalmasabb módszernek. Az elhatározás után a javaslatot azonnal a bri­gádvezetők és a gazdasági vezetők elé ter­jesztették, melynek alapján félórán belül máris jelezték a szalagok és a termek, hogy mikor fogják ledolgozni a műszakot. Az egész vállalatnál mindössze 5 személy volt, aki el­fogadható indok alapján kérte a munka aló­li felmentését, de pénzbeni hozzájárulását azonnal felajánlotta. A telephelyek szinte azonnal csatlakoztak a központ dolgozóinak kezdeményezéséhez. A felajánlásokból a következő összegek gyűltek össze: Sopronban 71 605 forint, a brennbergi telephelyen 9609 forint, a csornai telepen 11 668 forint, a csepregi telephelyen 16 010 forint. A havidíjasok és egyéb dolgo­zók részéről pedig 22 413 forint. Az árvízká­rosultak részére összesen 147 305 forintot fi­zettünk be. A kormány felhívása után röp­­gyűléseket tartottak, ahol felhívták a dolgo­zókat a további segítségnyújtásra. A javas­lat az volt, hogy a vállalat nyereség feloszt­ható terhére két napot ajánljanak fel. A dol­gozók elfogadták a javaslatot, melynek ösz­­szege az előzetes számítások alapján kb. 300 000 forint lesz. Ezen felül a vállalat 400— 500 darab gyermek és női ruhát küld az ár­vízkárosultak részére, melynek összege 70 ezer forint. A társadalmi szervek különböző rendezvényeket szerveznek, melyeknek belé­pőjegyeiből befolyt összeget az árvízkárosul­taknak ajánlják fel. A dolgozók vállalták, hogy ezzel hozzájáruljanak a nemzeti jöve­delem emeléséhez. Szakszervezetünk Központi Vezetősége 30 000 forintot utalt át az árvízkárosultak csekkszámlájára, megsegítésükre. ★

Next