Ruházati Munkás, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xiv. Évfolyam, 7. szám. ára: 50 fillér 1970. július VÁLLALJUK! Június 19. péntek. A napilapok első oldalon hozzák a kormány Tájékoztatási Hivatalának közleményét. „A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta, és tudomásul vette az árvízvédelmikormánybiztos jelentését a Tiszavölgyi Árvízvédelem helyzetéről, és a helyreállítási munkák menetéről ...” „A kormány felhívására a lakosság és a gazdálkodó szervek jelentős önkéntes felajánlásokkal siettek a károsultak megsegítésére. A népgazdaságot ért károk nagysága miatt azonban — az önkéntesség elvének fenntartása mellett — a gazdálkodó szervek eddiginél nagyobb mértékű hozzájárulására van szükség. A kormány ennek érdekében felhívja a minisztériumok és főhatóságok vezetőit, hogy — segítsék elő az állami vállalatoknak és a szövetkezeteknek azt a törekvését, amely a termelőmunka jobb megszervezésével, a termelékenység fokozásával a tervezettnél 1%-kal magasabb nemzeti jövedelem elérésére irányul; — a vállalatok, a kisipari szövetkezetek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek 1969 évi nyereségükből képzett fejlesztési alapjuk legalább 50%-ának felajánlásával — ha ezt előzetesen már más célra lekötötték, a tartalékalap szükség szerinti igénybevételével — járuljanak hozzá az árvízkárok csökkentéséhez... MÁJUS 1. RUHAGYÁR A kormányfelhívást megelőzően május 22-én és 27-én a vállalat műszaki és társadalmi vezetői tanácskoztak a szocialista brigádok vezetőivel arról, hogy mit kellene tenni az eredmények növelése érdekében. Mindkét tanácskozáson Mezzel Alajos, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse ismertette a vállalat elgondolásait. Ezek szerint egy-egy szabad szombaton végzett munka értékét ajánlanának fel az árvízkárosultaknak. Május 30-án és június 6-án dolgoznának a szalagon. Ezen túl 1500 darab készterméket juttatnak el az árvízkárosultaknak, melynek összege 670 ezer forint. A továbbiakban Mezzei elvtárs pártunk kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny jelentőségét méltatta. Ennek célja, hogy a vállalat 1970-es tervét 1—2%-kal túlteljesítse. A tájékoztató után sokan felszólaltak, és brigádjuk nevében vállalták, hogy teljesítik az üzem vezetőinek elképzeléseit. A budapesti gyáregységek dolgozói mellé felsorakoztak a telephelyek szocialista brigádjai is. Sorra szólaltak fel Cegléd, Szolnok, Komló, Öreglak, Dorog és Karád szocialista brigádjainak vezetői és vállalták, hogy minden erővel azon lesznek, hogy a vállalat éves tervét teljesítsék. Kádas Erika Szolnokról, elmondotta, hogy a telepen 170 fiatal van, akik nagyon lelkesen dolgoznak, és előljárnak a versenyben. Mindig megállták a helyüket a munkában, és vállalták a reszortok betanítását. Nagyon ügyelnek a minőségi és a mennyiségi munkára is. A brigádtagok átlagos életkora 16— 18 év. Varga Mária Komlóról elmondotta, hogy jelenleg a negyedik helyen állnak a munkaversenyben. A brigádvezetők egyöntetű véleménye szerint nem a dolgozókon, a szocialista briádok tagjain fog múlni, hogy sikerül-e az éves tervet túlteljesíteni. Ha a vállalat gondoskodik megfelelő, jó minőségű, folyamatos szabványellátásról, akkor az eredmény máris biztosra vehető. A munkatermekben a dolgozók érzik a feladat jelentőségét és eleget tesznek a vállalat kérésének. DEBRECENI RUHAGYÁR Az üzem vezetői és dolgozói felmérték lehetőségeiket, és vállalták, hogy teljesítik a kormány felhívását. A vállalat ez évi nyereségét az elmúlt évhez viszonyítva 8—10 százalékkal növeli. E feladat teljesítését műszaki intézkedésekkel, a minőség javításával, a technológiai fegyelem betartásával, a rezsiköltségek folyamatos csökkentésével, és a készleteik optimalizálásával érik el. Termelés-volumenüket — a tervhez viszonyítva — egy százalékkal növelik. A feladat teljesítését, termelékenységnövelésből fedezik. A feladat teljesítésének forrásait: technológiai szervezések, határidők betartása és előbbrehozása, jobb kapacitás kihasználása, és a szükséges belső feltételek biztosítása. A vállalat gazdasági vezetése a fenti célok eléréséhez, egységekre, munkakörökre lebontott részletes intézkedési tervet dolgoz ki, és közreműködik azok megismertetésében, végrehajtásában. A vállalat gyáregységeinek, párt-, szakszervezeti, KISZ-bizottságai röpgyűlésen ismertetik a tervet, és segítenek szervezni a feladatok teljesítését. A vállalat vezetősége elismerését és köszönetét fejezte ki a dolgozóknak, az általuk nyújtott közvetlen anyagi segítségért, melynek összege 240 ezer forint. Ezen túl a központ dolgozói 3842 darab ruhaneműt, jelentős mennyiségű élelmet és tisztítószert juttattak el az árvízkárosultaknak. A vállalat gyáregységeinél most folyik a dolgozók adományainak összesítése. A fentieken kívül a vállalat 4210 db. takarót és törülközőt juttatott el az árvízkárosultaknak. NŐI FEHÉRNEMŰGYÁR A dolgozók egyetértésével és jóváhagyásával, intézkedési tervet dolgoztak ki az árvízkárosultak megsegítésére. Ez a terv részleteiben határozza meg a tennivalókat. A budapesti üzemek dolgozói három szabad szombaton, a vidéki telephelyek dolgozói pedig két vasárnapon teljes műszakot dolgoznak, június 20 és október 31. között, annak érdekében, hogy az alacsonyabb létszám miatt várható 250 670 ezer forint éves termelési értéket többletműszakokkal, a termelékenység növelésével, 1%-kal, összegben 2,5 millió forinttal túlteljesítsék. E túlteljesítés várhatóan tisztán egymillió forinttal emeli az ország nemzeti jövedelmét. A többlettermelés eredményeképpen adóbefizetésük is 193 ezer forinttal emelkedik. A munkaszüneti napokon beállítandó műszakok időbeosztását úgy határozták meg, hogy figyelembe vették egyrészt azt, hogy a dolgozók pihenőidejét ne vegyék túlságosan igénybe, ezért minden negyedik szabad szombatot jelölték meg, és a vasárnapi műszakok között is két hónap távolság van. Másrészt ügyeltek arra, hogy a többlettermék realizálása még ez évben teljesüljön. Növelik a termelékenységüket. Az áruforgalmi főosztály vállalta, hogy gondoskodik a felajánlott többlettermelés anyagszükségletének beszerzéséről, valamint a többlettermék értékesítéséről. Az ország gazdasági életében az árvízkárokkal kapcsolatban jelentkező hatalmas kiadások pótlására az 1970 éves termelés alapján képződő fejlesztési alapjukból átutalnak 5%-ot azaz 305 ezer forintot az árvízkárok gyűjtőszámlájára. A vállalat késztermék készletéből ötezer ötszáz darab vegyes női felsőruházati termékekből álló szállítmányt indítanak saját szállító eszközeikkel a kerület által kijelölt károsult faluba. A vállalat az ebből eredő költségeket kb. 480 ezer forintot a jóléti alap, tehát a nyereségrészesedés terhére vállalja. A kerület által patronált 32 nábrádi gyermek ellátásának költségeit az üzem is vállalja. Az árvízkárosult kerületek nagykereskedelmi vállalatainak kérésére szerződésen felül szállítanak 5000 darab fibrella kombinét, valamint 2600 darab más fehérneműt is biztosítanak annak érdekében, hogy a területek áruellátása zavartalan legyen. Az egy terület, egy falu helyreállítási mozgalmából a vállalat is kiveszi részét, és szakipari munkával segíti az árvízkárok mielőbbi helyreállítását. Ennek érdekében négy szakmunkás két hétig dolgozik az árvíz sújtotta területen. A vállalat munkásai egy munkaszüneti napon végzett keresetüket, a közvetett munkások és alkalmazottak pedig egy napi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. Ennek végösszege 115 ezer forint. A tétényi üzem szocialista brigádjai a közvetlen termelésben és a közvetett munkaterületen dolgozók a kerület által patronált 32 ezer árvízkárosult gyermek felruházásához, térítésmentes munkával, szabad időből, szabászati anyagmegtakarításból ruházati termékeket készítenek 20 000 forint értékben. A Női Fehérneműgyár Nagy Józsefné könnyűipari miniszternek jelentette, hogy az árvízkárok pótlására az árvíz súlytotta területek helyreállítására összesen egymillió forinttal járul hozzá, engedi, vegyen részt a vöröskeresztes munkában, és segítsen eljuttatni teát, kávét a gátakon dolgozó embereknek. A Kendergyár az árvízvédelmi munkához fólia ragasztás vállalt, de a növekvő veszéllyel szemben nem tudta kellő gyorsasággal elvégezni a munkát, és így a Szegedi Ruhagyár vállalta a fólia összevarrását, nappali és éjjeli műszakban. Annak dacára, hogy a termelésből sokan hiányoztak, a termelékenység növelésével teljesítették tervüket. Május 1-vel az üzem dolgozói kongresszusi munkaversenyt kezdeményeztek. Élenjártak ebben a 3-as és 4-es párt alapszervezet tagsága és a „B” műszak, szabászat, szocialista üzemeinek dolgozói. Elhatározták, hogy az 1970. éves forint termelési tervüket 5 millió forinttal túlteljesítik. Szintén május 1-vel indult a három üzemrész között — Szeged, Szentes, Bácsalmás — az élüzem címért folyó verseny, a vállalat éves tervének maradéktalan teljesítése érdekében. A célkitűzések magában foglalják a normaóra terv teljesítését, az első osztályú áruk részarányának növelését, az üzemi balesetek csökkentését. Ezen túl az üzem kollektívája vállalta, hogy a termelékenység növelésével, a minőség javításával, az anyaggal történő takarékossággal — az árak emelése nélkül — 10%-kal növelik a tervezett vállalati eredményüket. SOPRONI RUHAGYÁR A polgári védelem alakulatai az ár visszahúzódása után fertőtlenítik a területet Szabolcs megye. Az ár levonulása után SZEGEDI RUHAGYÁR A Szegedi Ruhagyár termelését közvetlenül is befolyásolta az árvízveszély. A város védelme érdekében a termelőmunkából naponta körülbelül 250—260 ember hiányzott. Dorozsmáról, Algyőről, Tápéról bejáró dolgozóik közül is a férfiakat behívták az árvízvédelmi munkához. Hogy a kieső létszámhiányt enyhítsék, felkérték nyugdíjasaikat, hogy egészségüktől függően menjenek be dolgozni. Egy hónapos szerződést kötöttek az idős dolgozókkal. Felkérték őket arra is, hogy akinek lehetősége van rá, és egészsége meg Rákóczifalva. Több mint két hónapja védekeztek az árvíz ellen a Tisza középső szakaszán és 10 kilométer hosszúságban rőzsefonatokat helyeztek el A gyár központi üzemének IV. termi kollektívája és szocialista brigádja még május 21-én azzal fordult a párt-, szakszervezet és KISZ-vezetőségéhez, hogy segítsék mozgalmukat az árvízkárosultak megsegítése érdekében. Szinte el sem hangzott a kérelem, máris több brigád, és a telepek társadalmi szervei is, a segítés megoldása, módja után érdeklődtek. Az üzem gazdasági és társadalmi vezetői tanácskoztak azon, hogy mi lenne a legalkalmasabb és leggyorsabb módszer a segítség megszervezésére. A közös álláspont alapján a szabad szombati műszak megszervezése azok részére, akik termelőmunkából veszik ki részüket, a havi díjasok, és egyéb területen dolgozók vonatkozásában pedig a havi fizetésük 4%-kal való hozzájárulása ígérkezett a legalkalmasabb módszernek. Az elhatározás után a javaslatot azonnal a brigádvezetők és a gazdasági vezetők elé terjesztették, melynek alapján félórán belül máris jelezték a szalagok és a termek, hogy mikor fogják ledolgozni a műszakot. Az egész vállalatnál mindössze 5 személy volt, aki elfogadható indok alapján kérte a munka alóli felmentését, de pénzbeni hozzájárulását azonnal felajánlotta. A telephelyek szinte azonnal csatlakoztak a központ dolgozóinak kezdeményezéséhez. A felajánlásokból a következő összegek gyűltek össze: Sopronban 71 605 forint, a brennbergi telephelyen 9609 forint, a csornai telepen 11 668 forint, a csepregi telephelyen 16 010 forint. A havidíjasok és egyéb dolgozók részéről pedig 22 413 forint. Az árvízkárosultak részére összesen 147 305 forintot fizettünk be. A kormány felhívása után röpgyűléseket tartottak, ahol felhívták a dolgozókat a további segítségnyújtásra. A javaslat az volt, hogy a vállalat nyereség felosztható terhére két napot ajánljanak fel. A dolgozók elfogadták a javaslatot, melynek öszszege az előzetes számítások alapján kb. 300 000 forint lesz. Ezen felül a vállalat 400— 500 darab gyermek és női ruhát küld az árvízkárosultak részére, melynek összege 70 ezer forint. A társadalmi szervek különböző rendezvényeket szerveznek, melyeknek belépőjegyeiből befolyt összeget az árvízkárosultaknak ajánlják fel. A dolgozók vállalták, hogy ezzel hozzájáruljanak a nemzeti jövedelem emeléséhez. Szakszervezetünk Központi Vezetősége 30 000 forintot utalt át az árvízkárosultak csekkszámlájára, megsegítésükre. ★