Ruházati Munkás, 1980 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

Hogyan lesz valaki megrögzött könyv­moly? Ezzel a kérdéssel kezdődött a be­szélgetés Sándor Domonkosaival, a PAVA Ruhagyár varrónőjével. — Nekem egyszerű volt, mert apámnak sok könyve volt, és csak le kellett vennem a polc­ról Móra Ferenc Aranykoporsóját. Már el is dőlt a kérdés. Ezt a gyermekkori élményt és eredményét őrzi kis könyvtárunk egy tetemes része, amely mitológiai tárgyú könyveket fog­lal magába. — Hány könyv az a kiskönyvtár? — Körülbelül kétezer Az új lakásunk na­­gyobbik szobájának mind a négy fala köny­vespolccal fedett. Másfél éve költöztünk, azó­ta egyre nő a restanciám, de most már rend­ben a lakás, jöhet a szórakozás... — Van kedvenc témaköre? — Nincs. Inkább időnként váltok egy-egy témakörről a másikra. Azt tudom, hogy Móra és a mitológiák után került a kezembe Nexe Szürke fénye, és ezzel a skandináv irodalom lett a napirend. Na és a kötelező olvasmányok, az iskolai te­matika, gondolhaná bárki, de téved. Sándorné nem érettségizett. — Valahogy nem jött össze. Tizennégy éves korom óta, 31 éve dolgozom — te jó ég, ki hinné a korát! — 23 éve vagyok varrónő, ki­­lenc éve itt a Pávában. 19 éves voltam, ami­kor először férjhez mentem, jött a fiam. Meg­próbáltam a gimnáziumot, de csak két évig bírtam, sok volt a többműszakos munka, a család és az iskola. És akkor már egyedül ne­veltem a fiamat Most már nem is hiányzik különösebben, mert nekem csak úgy érzem, egy papír lenne. Ezt az érzést csak megerősíteni lehet, hiszen ha az­t mondta volna, hogy felsőfokú képesíté­se van, talán hihetőbb lenne. Sajnos, nem le­het visszaadni azt a kellemes másfél órás be- Hi rair© k©2f ? Mórától Musilig szélgetést, amelynek az idő múlása vetett vé­get. — Fiatal lány koromban alig lehetett hara­pófogóval kihúzni a szót belőlem. Aztán a sok olvasás, majd huszonévesen a színjátszó kör végleg segített a dolgon. Shakespeare 75. szo­nettjével debütáltam. Lassan elszállt­ a lám­paláz, a fejemben már könnyen formálódó mondatokat könnyen „hangosítottam”. És jöttek a szokásos „kereszt­kérdések”. Sze­reti-e a mai magyar irodalmat? Olvas-e latin­­amerikaiakat, afrikaiakat? Segíti-e minden­napjait az olvasás? Ha küszködött a szavak­kal, azt csak a bőség zavara okozta időnként. — Megvan az egész Passuth-sorozat. Szilvá­éit kevésbé szeretem, mint Moldovát, mert az utóbbi alakjai hús-vér emberek, az előbbié kissé idealizáltak. Legjobban az amerikaiakat szeretem, de a latin-amerikai Jorge Ama­do Csodabazárja vagy Vén tengerésze is kellemes időtöltés. A politikai témák gyakran foglal­koztatnak, így például a Dobpergés Rancasért — újságíró írta, de ki? — vagy a rhodescai Mungoshi Ahol az eső későn érkezik című könyve nyitott ablak Afrikára. — A mindennapok. Hemingway megtanított küzdeni, győzni a nehézségeken. Amit én meg­tanultam, át szeretném adni másoknak — váltakozó sikerrel. Nem szeretnék főnök len­ni, mert sokszor azt sem fogadják el az embe­rek, ha felülről jön, ami jó. Hiába mondom egy dohányosnak, hogy több jó könyvet füstöl el havonta. Apropó, a propaganda. — A legjobb propaganda az egyéni élmény. Akit egy jó könyv megfogott, az már keresi a következőt. Ezért olyan könyveket ajánl­junk, mely közelés­ a „behálózandó” ízlésé­hez, egyéniségéhez. Szerencsére ma már a mozi és a televízió filmje, sorozatai inváziót indítanak egy-egy könyvért. Ki-ki igénye sze­rint. Alex Haley Gyökerek-éért sokan talpal­nak, Peter Marsh­all Tombol a Hold­jáért kevesebben. Ma már egyre többen tudják, hogy a könyv legtöbbször többet ad, mint a film. Kár, hogy a színházba kevesebben jár­nak, mint moziba, mert sok hívet szerezne a Csendes amerikai Graham Greennek. — Mindent elolvas, amiről azt hallja, hogy jó? A divatokat szereti-e? — Az Ulyssest megvettem, de csak beleol­vastam. Azt mondják, Musil A tulajdonságok nélküli embere hasonló. Magamnak, magam döntöm el, mi a jó.­­— Nálunk olcsó a könyv, de kétezer könyv­nek azért ára van.­­— Attól függ ki mire költi a pertzét. A Na­póleon konyaknak nincs ára? Vagy az ameri­kai cigarettának? Tudni kell választani. Ma már ritkán járok színházba. A klasszikusokat ismerem, az újak között válogatok. Két jegy árából egy jó könyvet veszek, többnyire nem zsákbamacskát. Két jegyet azért mondtam, mert a férjemmel megyünk vagy veszünk. Sze­retjük a könyvet, de nem egyformán olva­sunk. Én lassan, megrágva, ő egy nap alatt egyet. Közös a szenvedélyünk, ha­ nem is egy­forma az élményünk. És mi mindenről volt és lett volna szó, ami nincs e nyúlfarknyi bemutatásban. Sok min­denről, többről, mint ami benne van. Mert aki sokat olvas, az sokat tud mondani magáról, másról és a világ szép vagy csúnya dolgairól. P. N. I. Az orvos válaszol A májgyulladás A máj a hasüregben, a jobb oldali bordaív alatt helyezkedik el. Súlya valamivel keve­sebb, mint másfél kiló. Életfontosságú műkö­déseket végez: részt vesz a fehérje-, a zsír- és a cukoranyagcserében, szerepet játszik a hormonok működésének szabályozásában, és hozzájárul a szervezet számára mérgező anya­gok ártalmatlanná tételéhez. A máj termeli az emésztéshez szükséges epét. A májgyulladás fertőzés útján terjed. A fer­tőzést vírus okozza. A fertőzést nemcsak a közvetlen érintkezés, hanem egy rosszul kifő­zött injekciós fecskendő vagy a tű is terjeszt­heti. Ezeknek a fertőzéseknek a megelőzésére mind szélesebb körben alkalmazzák az egyszer használatos (használat után eldobandó) injek­ciós felszerelést. A betegség inkább a fiatalokat, gyakran a gyermekeket támadja meg, de bármely élet­korban előfordulhat. Sokszor, kezdőük eve­­mörhurutos panaszokkal. Ezért sokan azt gon­dolják, azért kaptak májgyulladást, mert „rosszat ettek”, elrontották a gyomrukat. A gyanú néha valamilyen meghatározott ételre vagy italra terelődik. A valóságban nem a gyomorrontás váltja ki a májgyulladást, ha­nem maga a májbetegség — amelyet a vírus okoz — kezdődik étvágytalansággal, hányin­gerrel; hurutos, lepedékes lesz a nyelv. A betegség legjellegzetesebb tünete a sár­gaság, amit az epefesték felszaporodása okoz. Rendes körülmények között a máj alakítja át az elöregedett, lebontott vörös vérsejtek fes­tékanyagát. Ebből epefesték, az epe egyik fon­tos alkotórésze keletkezik. A májból az epe az epecsatornák és az epehólyag közvetítésé­vel a bélrendszerbe jut. Ott részt vesz a táp­lálék, főleg a zsírok megemésztésében. A májgyulladás idején zavar támad az epe termelésében. A máj kevesebb epefesték fel­dolgozására képes, és a már átalakított epe­festék egy része is visszajut a vérbe. A vérke­ringéssel a sárga színű epefesték szétáramlik a szervezet minden részébe. Lerakódik egye­bek között a bőrben és a szemgolyó fehér szí­nű ínhártyájában, ahol természetes fényben különösen jól látszik a sárgás elszíneződés. Az epefesték felszaporodásának következménye a vizelet jellegzetes megbarnulása is. Sárgaságot okozhat az epekő, az epeutak gyulladása vagy daganata, a vörösvérsejtek szétesése, betegsége is. A leggyakrabban azon­ban a májgyulladás szerepel a sárgaság hát­terében. A felnőtt lakosság minegy 3 százalé­ka esik át élete során májgyulladáson. Való­színű, hogy ez a szám még nagyobb, mert előfordulnak enyhébb, észrevétlen formában lezajló májgyulladások is. Amikor a lappangást követően, néhány nap múlva fellép a sárgaság, a gyomorhurutos pa­naszoktól elgyötört beteg — különös módon — kezdi könnyebben érezni magát. Egy-két hét alatt a sárgaság fokozatosan bettegszülnik. Ritkaság az, hogy — legfeljebb négy hét alatt — a bőr és az ínhártya ne nyerné vissza régi színét. A májgyulladás általában jóindulatú. Ha a beteg panaszai nagyjából megszűntek, sárgasága elmúlt, mája nem tapintható és nem érzékeny, laboratóriumi próbái lényegében ne­gatívak — gyógyultak nyilvánítható. Fáradt­ság, bágyadtság, a jobb bordaív alatti enyhe nyomásérzés vagy fájdalom, a laboratóriumi eredmények jelentéktelen mértékű eltérései még néhány hétig, esetleg hónapig fennma­radhatnak, de nem adnak okot az aggoda­lomra. A betegség kezdetén a legfontosabb teendő az ágynyugalom. Fekvő helyzetben a májon több vér áramlik át, ami javítja a gyógyulás kilátásait. A tünetek, a laboratóriumi vizsgá­latok, a májfunkciós próbák eredményei alap­ján az orvos megmondja, hogy mikor kelhet fel a beteg. Mivel eleinte jellegzetes panasz az étvágy­talanság, az erőszakos táplálásnak nincs ér­telme. Az első napok után azonban fehérje-, cukor- és kalóriadús étrendre van szükség. Ajánlható a tej, a tejbedara, a tejberizs, a bur­gonyapüré, az amisapüré, a gyümölcslé, a keksz, a piskóta, a madártej, a méz, a lekvár, a krém­sajt, a lágytojás, a tehéntúró. A diéta hama­rosan bővíthető puhán és zsírszegényen készí­tett szárnyas- és borjúhússal, hallal, sonká­val, nem zsíros sajtokkal, tojással, sült tész­tákkal. A cél: könnyen emészthető ételek és gyakori kis étkezések formájában bőséges ka­lóriabevitel. Az étrend legyen zsírszegény, de a teljesen zsírtalan étkezést nem kell erőltet­ni. A puffasztó ételek és mindenekelőtt a sze­szes italok fogyasztása szigorúan tilos! A gyógyszeres kezelésnek kisebb a jelentő­sége. Tüneti szerekre — például lázcsillapító­ra, a sárgasággal járó viszketést csillapító or­vosságokra stb. — szükség lehet. A beteg kör­nyezetében élőket és dolgozókat gamma-glo­­bulinnal oltják be, ami csökkenti a megbete­gedés valószínűségét. A májgyulladáson át­esetteknek nagyon is meg kell aggóalniuk fő­leg a tömény szeszes italok fogyasztását. Dr. Harmat Pál rsssssssssssssssssvy///ssssssssssssssjrssss///,,ssssssssssssssssssss/'?, Az emberek szipognak Az emberek szipognak. Szipognak télen, nyáron, tavasszal és ősszel. Mindig szi­pognak. Aki nincsen megfázva, az is szi­pog. Megszokta Megyek az utcán, meglátok egy régi is­merőst. Barátságosan mosolygok rá, de amikor közelebb ér, döbbenten leherva­dok. Szipog. Nem feltűnően, de szipog. En­nek ellenére kedélyesen üdvözöljük egy­mást. Hallgatom vidám fecsegését. Csak nem értem. A szipogástól. Kedvesen és sürgősen elbúcsúzom tőle. Sétálok tovább a szipogó emberek között. Vajon miért nem fújják ki az orrukat? Nem értem. Se­hogy sem értem. Hazaindulok. Két erőteljes szippantás között felmutatom a bérletem. Közben kí­váncsian lesem, mit szólnak hozá? Semmit. Mit is szólnának? Az egész autóbusz szi­pog. Ki törődik itt a másik szipogásával?! A vezető is. Bele a mikrofonba. És most boldog. Mert sikerélménye van. Túlhar­sogta a többieket. Már alig várom, hogy hazaérjek. Az ut­cánkban, szerencsére, kevés ember jár. Közelemben senki­re a falak vékonyak. A szipogás az utcára is kihallatszik. Szi­pognak a házak, a garázsok, a kutyaólak, a házőrző kutyák, a lábtörlők, a kerékpá­rok és a villanyoszlopok. Az egész utca egy nagy-nagy szipogás. Hát lehet ezt bírni? Végre itthon vagyok. Csend és nyuga­lom. De mit hallok? Ez nem lehet igaz! Ki merészeli itt az orrát szívni? Az öcsém. A másik szobában. Billeg a széken és szi­pog. Óvatosan mögéje lopakodok, hogy észre ne vegyen, aztán néhány határozott, gyors mozdulattal bekötöm a száját és gyengéden belököm az asztal alá. Azt hi­szik, abbahagyja? ! Hadonászik a kezével és szipog. Ezt nem lehet túlélni! Ebbe bele kell őrülni! Bezárkózom a szobámba, izgatot­tan csavargatom a rádiót és csendesen haldokolni kezdek. A fülemben, vatta. Mivel forró ólom nincsen idehaza. De mi ez? A vattán keresztül is?! Talán képze­lődök? Nem! Újra hallom. Ez szipogás. Pedig nincsen senki a szobában. Csak én. Meg a nénikém. A falon. Szép, nagymére­tű fotó. Onnan jön a hang. Csak ő lehet Csúfondárosan néz rám és szipog. Egyre hangosabban. Ide-oda vetődik a szörnyű hang a falak között. t . Végem van. Megadom magam. Nincs már mit tennem. Megbékélek a sorssal. Hányát fekszem a heverőn, és bensősége­sen, hogy senki meg ne hallja, elkezdek szipogni. Kiss Annamária Programozható vasalógép Egyszerre több műveletet végző, a hazai tex­tilruházati iparban újdonságnak számító va­salógépsorokat helyeztek üzembe a Zalaeger­szegi Ruhagyár központi befejezőüzemében. Egy-egy automata, programozással működő gépsoron három ember egy műszak alatt 400 zakó vasalásával készül el. Az eddig használt, jóval kisebb teljesítményű vasalógépet kétszer ennyi ember szolgálta ki. MELEGEDŐ Jogi kérdés-felelet a munkaügyi jogszabályok módosításáról A Magyar Közlöny 1979. december 1-i szá­mában megjelent a Munka Törvénykönyve módosításáról szóló 1979. évi 29. törvényerejű rendelet, a Munka Törvénykönyve végrehaj­tásáról szóló 48/1979. MT. számú miniszterta­nácsi rendelet, s még jó néhány miniszteri ren­deletbe foglalt munkaügyi jogszabály. Milyen okok késztették a jogalkotókat a módosítá­sokra? — A Munka Törvénykönyvét, amely a tár­sadalom munkájában való részvétel rendjét, a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezett­ségeket tartalmazza, az országgyűlés 1967-ben alkotta meg, mégpedig olyan időtállóan, hogy az elmúlt évtizedekben csak lényegtelen vál­toztatásra volt szükség, sőt az is megállapít­ható, hogy a törvény szabályainak túlnyomó része még a mostani, jelentősen megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények között is megfelelően segíti a fejlett szocialista társa­■­dalom építését. Új törvénykönyv alkotása te­hát nem vált szükségessé, de a népgazdasá­gunk előtt álló újszerű feladatok megvalósítá­sának elősegítése, a jogrendszer általános fej­lődéséből adódó követelmények és a jogalkal­mazás során szerzett hasznos tapasztalatok időszerűvé tették a Munka Törvénykönyvének módosítását, korszerűsítését. Milyen célokat szolgálnak a módosítások? — Hatékonyabbá kell tenniük a munkaerő­gazdálkodást, elő kell segíteniük a munkaerő tervszerű átcsoportosítását, a gazdaságosan nem foglalkoztatható létszám felszabadítását, a munkaidő jobb kihasználását, a munkafe­gyelem megszilárdítását,­­ ugyanakkor azonban a dolgozók fokozott érdekvédelmét is. Ezeken az alapvető célokon kívül a módosítás rendet kíván teremteni a munkajogi szabályozásban, meg akarja szüntetni a törvény rendelkezése­it kiegészítő és értelmező végrehajtási rendel­kezések áttekinthetetlen szövevényét, s végül hasznosítani akarja a munkaügyekben ítélke­ző bíróságok sokévi tapasztalatát is. A módo­sítások 1980. január 1-től hatályosak. Melyek a módosított Munka Törvényköny­vének jelentősebb új szabályai? — Az általános rendelkezések közé felveszi a joggal való visszaélés polgári jogi tilalmát, de kiemeli, hogy ezek a visszaélések a munka­jog területén milyen esetekben minősülnek különösen súlyosaknak. „Joggal való vissza­élésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő cél­ra irányul, különösen, ha a népgazdaság meg­károsítására, a bírálat elfojtására, a dolgozók jogainak és törvényes érdekeinek csorbításá­ra, vagy illetéktelen előnyös­ szerzésére vezet­ne.” Főleg a bírálók védelmére rendeli. ..Azt, akinek terhére a visszaélés történt, emiatt hát­rány nem érheti.” A konkrét rendelkezések között megemlí­­tendők: munkaviszonyba általában csak a ti­zenötödik életévét betöltött állampolgár lép­het, ha az általános iskolát elvégezte, vagy ez alól felmentették, illetőleg enélkül is az isko­lai szünet tartama alatt; a munkaidő heti negyvennégy óra; a dolgozó részére napi mun­kájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani; a dolgozónak a munkaidő megsza­kításával lehetőséget kell biztosítani az étke­zésre. Kivételeket jogszabályok, illetőleg bizo­nyos esetekben a kollektív szerződések enge­délyezhetnek. A munkafegyelem megszilárdításának érde­kében több intézkedést is tartalmaz: megszün­teti annak lehetőségét, hogy a legsúlyosabb fe­gyelmi büntetések (áthelyezés és elbocsátás) végrehajtását próbaidőre felfüggesszék; a dol­gozók anyagi felelősségének mértékét gondat­lan károkozás esetén az eddigi tizenöt százalék helyett a havi átlagkereset ötven százalékáig emeli fel. A munkaügyi viták tárgyilagosabb elbírálása érdekében úgy rendelkezik, hogy a munkaügyi döntőbizottság elnökét, elnökhe­lyetteseit és tagjait — az eddigi kijelölés he­lyett — a munkáltató és a szakszervezet mun­kahelyi , szerve együttes javaslata alapján a dolgozók választják, a szakszerű döntések ér­dekében pedig általános érvénnyel kimondja, hogy a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni, de ezen túlmenően a munkaügyi döntőbizott­ságok felett az ügyészség törvényességi fel­ügyeletet gyakorol. A már megjelent egyes munkanemi rendele­tek tartalmaznak-e új szabályokat? — A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló új minisztertanácsi rendeletben és a munkaügyi miniszteri rendeletekben (a mun­kaviszonnyal összefüggő kérdésekről, egyes szociális-kulturális juttatásokról, a munka­ügyi döntőbizottságok szervezetéről és eljárá­sáról, a kollektív szerződésekről­ számtalan új rendelkezést találunk. Ebbe a tájékoztatóba talán a címszerű felsorolásuk sem férne bele. Jelentősége miatt mégis említsük meg a mel­lékfoglalkozások új szabályozását, amely a má­sodállások (a rendes munkaidőn belül vállalt másik állás) lehetőségét csökkenti, a tulaj­donképpeni mellékfoglalkozások (azaz a ren­des munkaidőn kívül végzett munkák) körét viszont olyan mértékben bővíti, hogy bizonyos esetekben a dolgozó még saját munkahelyén ss vállalhat mellékfoglalkozást a főfoglalkozá­sától eltérő munka végzésére. dr. V. J. Ruházati Munkás 5

Next