Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)

1920-10-22 / 64. szám

A RUSZINSZK­I MAGYAR JOGPÁRT POLITIKAI NAPILAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ungvár, Svobránczi-u­tca 11. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ: ZOMBORY DEZSŐ dr.­­ Kiadótulajdonos: Lapkiadóvállalat részv.-társ. Ungvár I. ÉVFOLYAM Uzshorod (Ungvár), péntek, 1920. október 22. 64. SZÁM Útban a belátás felé. A gimnázium körül húzódó meddő vita-­­ láncot, melyet Pesek tanügyi referens már­­ hónapok óta oly boszorkányos leleményes-­­ séggel igyekszik a jogait követelő magyar- і ság keze köré csavarni, a mai nappal úgy­­ a kormányzó, mint az alkormányzó egy ha­­­­tározott és hozzájuk méltó gesztussal, ketté-­­ szakították. Elég volt! A kormányzóság ezzel a gesz­tusával ismét reményt élesztett ezernyi ma­gyar szülő lelkében és — úgy látszik — levette a koldustarisznyát a magyar kultúra nyakáról. Ez tehát az a belátás felé vezető út mélyen elindulva, alapos reményünk lehet­ rá, hogy a magyar gimnázium ügye végre legalább a szükségszerűségnek megfelelően fog megoldódni. Mert ide csak belátás kell. Belátás, hogy­­ ennek az autonóm területnek a kenyéren­­ és ruhán kívül igen nagy szüksége van a­­ kultúrára is, legyen, az a ruszinok számára a ruszin, a magyarok számára a magyar,­­ de — legyen! A kormányzó azzal a tetté­vel, hogy a magyar nyelvű gimnázium ügyében ismét felveszi a tárgyalást a ma-­­­gyarság képviselőivel, beigazolta azt, hogy az állam szempontjából a haladás és bol­dogulás feltételei között a gazdasági fejlő­désen kívül a kultúrát is odaszámítja, még­pedig a legliberánsabb értelemben, a nem-­­­zetiségi jogok alapján. Nem nézünk ugyan túlságos remények-­­­kel a ma tartandó iskola­értekezlet elé, melyet az alkormányzó hívott egybe a ma­gyar gimnázium ügyének rendezése érde­kében, de a kormányzó jóakarata mellett, ismerve az alkormányzó liberális gondol­kodását és a magyarsággal szemben való megértő hajlandóságát, azt hisszük, hogy az eredményes megoldás küszöbén állunk. Mindezeket pedig a kormányzónak abból a a kijelentéséből következtetjük, amelyet Dr. Kolláth Endre, a Magyar Jogpárt ügy­vezetője előtt tett. A kormányzónak e kijelentése szerint ugyanis a róm. kath. egyháztanács — ahe­lyett, hogy egyszerre nyolc osztály felállí­tását kérte a bemutatott hat helyiségben — már kezdetben ezzel az újabb és egyelőre­­ két osztály felállítására vonatkozó tervével­­ kellett volna előállania s akkor nem veszett volna el az előbbi megoldás körül támadt viták elhúzásával az a három hét, amely most szeptemberben és októberben oly­­ drága a tanulóifjúságra nézve. Ha tehát a kormányzó így beszél és az alkormányzó értekezlet egybehívásával igyekszik ezt a problémát megoldani, meg kell állapítanunk, hogy Podkarpatska Russ mindkét vezetőjében jóakaratú hajlandóság mutatkozik ügyünkkel szemben. Tegyük fel tehát már jó előre, mielőtt a tárgyalás eredményét ismernék, hogy autonóm területünk e két kormányzója lesz az a két — minket megértő — politikus, akik a magyarság jogos és elvitázhatatlan kívánságát okos jövőbelátással teljesíteni fogják, nemde egyetlen gesztussal fogják legnagyobb sebünket betapasztani? Azt hisszük, igen és megállapítjuk, hogy ez lesz a két kormányzó eddigi működésének legdicsőbb politikai tette. Vájjon? Meglesz-e . . . nem-e . . .? Babonás hittel számláljuk a gombokat,­­ mi, akiknek minden idegszálunk magyar­­ testvéreink jövő sorsáért remeg . . . Ki­ezadi. A központi hatalmakat nem veszik fel a népek szövetségébe. Zürich, okt. 21. A népek szövetségének ligája Milanóban gyűlést tartott, melyen elvetették Itália azon indítványát, hogy a központi hatalmakat vegyék fel a népek szövetségébe. Az indítvány ellen szavaztak .• Belgium, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Por­tugália, Oroszország, Svájcz, Spanyolország és Csehország. Mellette szavaztak: Anglia, Itália, Norvégia, Svédország és Georgia. Japán, China és Hollandia nem szavaztak. * Maxim Gorkij a vörös terror ellen. Berlin, okt.­­21. Maxim Gorkij, aki csak két hónappal tönzése miatt. A bebörtönzött tudósok azelőtt áradozó hangú cikksorozatot írt oldalára állok, úgy­mond, nehogy hallgat Lenin és Trotzkij nagyságáról, most nyílt­í­tásommal hozzájáruljak az orosz nép fég­­levelet intézett LI­vhez, melyben heves і jobbjainak és legnemesebbjeinek a kiirtó­­szavakkal kell orosz intelligencia і jához. Meggyőződtem róla, hogy a vörösek elnyomása, a tudósok“' üldözése' é­s beböl­­j épúgy ellenségei a népnek, mint a fehérek. Fegyverszünet, offenzivás intermezókkal. Berlin, okt. 21. Rigai jelentés szerint a vörös hadsereg új offenzívát kezdett a lengyelek ellen, melynek folyamán Minsket elfoglalták volna. (Az orosz hadsereg bomlása és a belső zavarokra való tekintettel valószínűtlennek találjuk ezt a híradást. Szerk.) Az­­angol szénbányász sztrájk kudarccal végződött. London, okt. 2Г elnöke is elítélte a sztrájkot, úgy hogy a legnagyobb valószínűség szerint az egyet­értési tárgyalások a jövő héten megkez­dődnek. Lloyd George erélyes intézkedései és az amerikai meg kínai szénmegrendelés nem kevéssel járult hozzá a sztrájkmoz­galom ily gyors ellanyhulásához. Az angol szénbányászok sztrájkja nem tudta maga után vonzani a másik két nagy szindikátusnak, a hajó és a szállítási mun­kásoknak a csatlakozását, ezenkívül a szénhiány miatt munkanélküliségbe jutott munkások haragja a sztájkolók ellen for­dult. Smik­ és a bányászok szindikátusának Az osztrák szociáldemokr. nem vesznek részt a kormányban Bécs, okt. 21. A szociáldemokraták pártgyűlése legközelebb fog foglalkozni a pártnak az alakí­tandó koalíciós kormányban való részvételével. A szociáldemokraták nem vesznek részt az új kormányban. Sándor görög király rejtélyes betegsége. Venizeios puccsa. Bécs, okt 20. Athéni jelentések szerint Sándor görög királyt egy majom megharapta, minek foly­tán vérmérgezést kapott. Állapota annyira rosszabbodott, hogy a minisztertanács már a régensség kérdésével is foglalkozott. Ezzel szemben a Neue Frei Presse je­lenti, hogy a király betegsége Venizelosz híveinek a merényletétől ered, akik a ki­rályt láb alól el akarják tenni, mert a népnek Venizelosztól való elpártolása és­­ a királyi család egyre fokozódó népszerű­sége, valamint Konstantin exkirálynak a і külföldi államoknál egyre nagyobbodó si­­i­kerei következtében attól tartanak, hogy a régi királyi család visszatér az országba. Ezt megakadályozandó követet el merény­letet Venizelosz a király ellen, hogy a köztársaságig kikiáltsa. Egyed számi ára 80 fillér.

Next