Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1923. július-december (4. évfolyam, 134-164. szám)
1923-07-12 / 134. szám
2 oldal RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1923. julius 12 Vasúti szerencsétlenség a csapi állomáson Ungvár, júl. 8. Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt julius 4-én éjfél után két óra tájban a csapi állomáson. A szerencsétlenségben még igazán szerencse volt, hogy emberéletet nem követelt s igy csupán anyagi kárról van szó. A fent említett éjszaka egy tartalékmozdony néhány Pullmann kocsit vont a váltók felé, hogy azokat a kassai gyorsvonathoz csatolja. Mikor a váltókhoz ért, éppen akkor robogott be Munkács felől egy tehervonat. Az összeütközés kikerülhetetlen volt. A lassulni kezdő tehervonat mozdonya és a tartalékmozdony teljes erővel ütköztek össze. A karambol nagyságát igazalja az, hogy a tehervonatnak 16 kocsija kivágódott a vágányból, felborult és nagyrészben összetört. Sebesülést csupán Lengyel József vonatvezető szenvedett, kinek két foga tört ki és egyéb könnyű sérülései vannak. Nagy szerencse volt, hogy a fékezők és vasúti alkalmazottak még idejekorán leugráltak a tehervonatról. A vonatösszeütközésnek közvetvetlen oka az volt, hogy a 674 számú tehervonatnak, melybe a tartalékmozdony beleszaladt, mintegy 2 órás késése volt. A tartalékmozdonyt tolató személyzet állítólag nem tudott a késésről, s amikor a Munkács felől közeledő vonatot meglátták, azt hitték, hogy a gyorsvonat érkezik be, melynek a 3-as számú vágányon kellett volna befutni a pályaudvarra. Nem tettek tehát semmiféle óvintézkedést az esetleges összeütközés megakadályozására, hanem nyugodtan haladtak a 4 es vágányon előre egészen addig a váltóig, mely az ötös vágánnyal kapcsolja össze a 4-es számút. Ámde a gyorsvonat helyett a megkésett tehervonat futott be, még pedig — rendeltetésének megfelelően — épen az 5 ös számú vágányon. A két mozdony a váltónál összetalálkozott s a szerencsétlenség megtörtént. A tehervonaton sok marhát szállítottak s ha véletlenül 1—2 másodperccel korábban ért volna a váltóhoz, ez esetben középrészét szakította volna el a tartalékmozdony, ami az állatokban kétségkívül nagy kárt okozott volna. Az összeütközésről jegyzőkönyvet vettek fel s megindult a vizsgálat annak megállapítása végett, hogy vájjon az állomásfőnökség követette el mulasztást azzal, hogy nem közölte a vonatkésést a tolatókkal, vagy pedig ez utóbbiakat terheli a felelősség a karambolért, mely a szerencsés véletlen folytán még eléggé könnyű lefolyású volt.. . Ungvár, jul. 9. Kapos szinmagyar nagyközség. Mióta Szlovenszkóhoz csatolták a prágai kormánynak minden gondja az, hogy ezt a nagyközséget szlovák és cseh elemekkel higítsa fel. Evégből e község határában lévő premotrei uradalmi földeket még a tavasszal felosztotta és nagy részében szlovák telepeseknek adta oda. Ezek a szlovák telepesek már építik is házaikat a község határában és nagyszámú családjaikkal erősen hozzájárulnak ahhoz, hogy Kaposszínmagyar lakóinak arányszámát a cseh hivatalnokok beszámításával apasszák. A gazdasági téren megindított honfoglalást azonban követi a kulturális téren megindított , és egyébként büntetendő cselekménynek minősített — elnemzetlenítés, melyet egy Kucharik nevű fiatal ember, volt légionista és tanító, mint „misszionárius“ vállalt magára. Ez a fiatal ember jól számított, mert a magyar lapok és a magyar nemzetgyűlési képviselők támadásai révén igen hamar be fogja bizonyítani, hogy „eredményesen teljesíti misszióját“, amiért feltétlenül dicséretet, előléptetést, sőt kitüntetést érdemel. Kucharik úr elsősorban a kaposi zsidókra vetette rá magát és egy szlovák tannyelvű iskola felállításán fáradozik. Fáradozását biztos siker fogja koronázni, mert a telepesek bőséges apró családdal jöttek le a hegyekből, ahol birtokaikat drága pénzen adták el, hogy itt potom áron vehessenek érte kétszer annyit. A szlovák elemi iskolán kívül a tanfelügyelő szlovák polgári iskolát is tervez — és mint értesülünk — ezért halált mondott a róm. kath. elemi iskolára, hogy annak helyébe a szlovák polgári kerüljön. A tanfelügyelő sovinizmusában annyira megy, hogy a kerületébe tartozó magyar tannyelvű iskolákkal szlovákul levelez. Ezt a törvény- és rendeletsértését,melyért ugyan soha meg nem fogják büntetni) Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő interpelláció tárgyává tette. Az interpelláció a következőképen szól : Interpelláció a kaposi tanfelügyelő nyelvi túlkapásai ellen. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő az iskolaügyi miniszterhez a következő interpellációt intézte : Kucharik Mihály nagykaposi tanfelügyelő (lakik Nagykaposon, a XX. zsupában) az iskolaszéki elnökökhöz állandóan csak szlovák nyelvű rendeleteket küld, amit azok — lévén szinmagyar községek iskoláinak elöljárói — nem értenek meg. A rendelet meg nem értése következtében úgy az iskolát és egyházakat, mint magukat a hírség mellett felelős elöljárókat károsodás érheti. Minthogy a nagykaposi járásban a 20 százalékon felüli arányszáma a magyarságnak megvan, sőt az köztudomás szerint a 90 százalékot is eléri, minthogy a felekezeti iskolák elöljáróit nem lehet kötelezni az államnyelv oly gyors megtanulására, hogy a Kucharik Mihály kedvéért az új államalakulat negyedik évében szlovákul levelezzenek, miután a „Magyar Tanító c. tanügyi lapban megjelent pozsonyi iskolaügyi referátusi nyilatkozat szerint is a tanfelügyelő a 20 százaléknál magasabb arányszámú magyar község magyar iskolai hatóságával magyarul is köteles levelezni, tisztelettel kérdem az iskolaügyi miniszter Urat: 1. Van-e tudomása a Kucharik Mihály elnemzetlenítési törekvéséről, melyet azáltal követett el, hogy szinmagyarokat az államnyelven írott hivatalos rendeletekkel zaklatja ? 2. Hajlandó-e eltűrni a Kudarikmihály és hozzá hasonló túlbuzgó s ilyen nyelvi zaklatásokkal érdemeketszerezni akaró alantos hivatalnokok kellemetlenkedéseit ? 3. Megengedhetőnek tartja- e, hogy az iskolai ügymenetét igy hátráltassa nevezett tanfelügyelő a nagykaposi és királyhelmeci magyar járásokban s végül, ha a 2. és 3. kérdésre nemmel felel, mert másként igazán nem felelhet. 4. Hajlandó e Kucharik Mihályt kioktatni a kisebbségi nyelvi jogok helyes használatáról és őt szigorúan megbüntetni s a magyar vidékről való elhelyezésével figyelmeztetni őt és követőit arra, hogy az állam törvényeit a demokrácia és a kisebbségi jogok védelme szellemében kell alkalmazni ? Már előre sejtjük, hogy az interpelláció szentelt víz lesz, valamint azt is sejtjük, hogy e cikkünket Kucharik úr be fogja rámáztatni, mint „eredményes működésének“ egyik legszebb dokumentumát És mi ezt a doku Híres ember lesz ez a Kucharik Kapos és vidéke erőszakos elszlovákosításának misszióját vállalta egy légionista. — Az elnemzetlenítés büntette a tanfelügyelőre nem vonatkozik ? — Szlovák telepesek a szinmagyar vidéken. — Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő interpellációt adott be Kucharik kaposi tanfelügyelő ellen. — »Minden támadás, ami a magyaroktól jön, csak előnyére van a cseh vagy a szlovák tisztviselőnek.E mentumot ingyen szolgáltattuk ki neki, remélvén, hogy ha ennek alapján a kormány részéről előléptetésben részesül, hálával fog reánk gondolni. Mi az ilyen Kucharik uraktól semmit el nem vehetünk, mi csak adhatunk nekik ! Akik ötöst kaptak Törvényellenes államsegély-elvonás és még törvényellenesebb kiutalás. — A szlovenszkói felekezeti tanítók üldözése. Ungvár, julius 11. A felekezeti tanítókkal a prágai kormány a lehető legmostohábban bánik el. Hiába írja elő a 276/1920. számú törvény, hogy a nosztrifikációs vizsga 1923. december 31-ig letehető és addig semmi joghátrány nem érheti őket, az össztanítóság 80 százalékát kitevő felekezeti tanítóktól az államsegélyt mégis megvonták. Ez a cselekedet nyilvánvaló törvénysértés, mivel a törvény hatályát egyszerű miniszteri rendelettel semmisítette meg a kormány. Még nagyobb törvénytelenség az, hogy az esetleges államsegély kiutalások összegét az állami tanfelügyelők osztályozásától teszik függővé. Az olvasó el sem hinné ezt a — jogállamot megcsúfoló — rendelkezést, ha a pozsonyi „Skolsky Referát“ a következő felvilágosítással meg nem erősítette volna: A tanügyi referátus felvilágosítása szerint: a) akiknek nincs nosztrifikációs vizsgájuk a 276/1920. sz. törvény értelmében, azoknak államsegélye folyó évi június hó 1. napján be lett szüntetve és így el vannak bocsátva; b) akik a nosztrifikációs vizsgát ez év áprilisában tették le, azok sem kapnak most államsegélyt s illetményeiket csak négy hónappal később utalják ki; c) a többiek, akik a nosztrifikációs vizsgát már letették az állami tanfelügyelő osztályozása szerint kapják majd az államsegélyt a jövőben. És pedig 1) akik 5-öst kaptak, jun. 1-től már nem élvezhetik az államsegélyt s így el vannak bocsátva; 2) akik 4-est kaptak, azok hasonlóképen nem kapnak államsegélyt június 1 től, hanem újonnan jelentkezhetnek a vizsga letételére az iskolai év végén ; * 3) akik 3-ast, 2-est, vagy 1-est kaptak az állami tanfelügyelőtől, azok megkapják az öszszes, eddig visszatartott államsegélyeket. Az új kvalifikációnak már csak 4 fokozata van, úgyhogy ha valaki ezen kvalifikáció szerint 3-ast kap az annyit ér, mintha ez előbbinél 4-est kapott volna. Ha ez a nyilatkozat nem európai kulturbotrány, akkor nincs a világon már szenzáció.