Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1928. január-június (9. évfolyam, 1-62. szám)

1928-05-02 / 50. szám

Péntek, Ш23. május 4 IX- évfolyam, 50. szám. MAGYAR HÍRLAP SZERKESZTI: Megjelenik minden szerdán, pénteken és vasárnap. Előfizetési ár: Vj évi 96 Korona, 1/2 évi 48 Korona 1­1 évi 24 Korona, egyhavi 8 Korona. Külföldre csak a portókülönbözettel drágább. Egyesszám ára 1 Ko­rona: 4 Telefon: 95. Cheque: 2.978 . Postafiók: 9. Rácz PÁL és KOVJÁTS MIKLÓS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uzhorod -Ungvár Kor­­jatovicovo n. (Szécher­yi-tér) 6. Mukacevo Munkács Masarykova (Fő)-u. 44. - Berehovo—Beregszász, nám. Republiky (Kálvin)-tér 2. * Szerkesztésért és ki­adásért KOVÁTS MIKLÓS laptursajdonos felelős A munkácsi gyújtogatás! memstreper fináléja __ і A munkácsi vágóhid-kérdés — Titkos találkahely Ungvár centrumában. Zsebmetszők garázdálkodása Ruszinszkóban. -- 22 év asszonyok miatt. K­yílnak a szemek A májusi tavaszba fakadás — úgy látszik — meghozta a tétellenségre kárhoztatott ruszin nép vezetőinek is munkakedvét. Ezt igazolják azok a rendszeres offenzívák, amikkel a prágai kormányt és annak ruszin­­szkói exponensét illetik, amiért a ruszin nemzetet a meghódítottak sor­sára juttatták. Ennek a májusi ébredésnek jelen­tősége abban van, hogy nemcsak el­lenzéki oldalról indult meg a munka, de az úgynevezett n­o­r­m­á­n­t­­­ó­l függő berkekben is, amennyiben Ruszinszkóban »kormánypárti« ala­kulatokról a szó valódi értelmében beszélni sem lehet. A »Svoboda« c. kormánytól függő lapban, egy kormánytól függő kép­viselő tollából, még a múlt hónapban cikk jelent meg, amelyben nyílt fron­tot csinál a kormány azon szándéka ellen, hogy Ruszinszkó közigazgatási elnöke cseh ember, ezúttal Rozsypál legyen. Igen nagy dolgoknak kellett b­őr­.. Jér­tök a kulisszák mögött, ha a ru­szinok kormánytól függő egyik ex­ponense szót merészelt emelni a gyar­matosítás szellemében űzött kor­mánypolitika e legújabb lépése ellen. Nyílnak lassan a szemek. A ruszín­­ság képviselői és vezetésre hivatott elemei lelkiismerete megmozdult. Ta­lán mihamar felbu­ggyan bennük a bűntudat, amiért immár tíz esztende­je egyebet sem tesznek, minthogy fokról-fokra, lépésről-lépésre elsik­kadni hagyják Ruszinszkó békeszer­ződésekben biztosított jogait. Fő­ként az autonómiát, amelynek szent jelszava alatt indultak bele ezelőtt ki­lenc évvel a mámoros »felszabadu­lásba«. És mi lett azóta? Egy intranzigens ellenzéki ruszin párton kívül, egyet­len ruszin alakulat, párt vagy csoport nincs, amely a nagy eszme mellett ki­tartott volna. A ruszin nép káburtan nézi ezt a szemfényvesztő játékot, amely ekti­­tusszal kezdődött, mozgókonyhákkal és vöröskeresztes autóbuszokkal folytatódott és beletorkollott a tar­tományi rendszer minden békeszer­ződésben autonómiát eleve kizáró ténybe. Ennek megvalósítása mellett ott voltak mindazok a ruszinszkói kép­viselők, akik ma itt a ruszin népet képviselik. Egyetlen kormánypárti és kormánytól függő képviselő nem akadt azonban, aki a sarkára állott volna és odakiáltotta volna a kor­mánynak: de most már neto­­vább! Egy sem! Minden megy szé­pen a maga utján. A cseh iskolák gombamozira szaporodnak a legtisz­tább ruszin vidékeken, a ruszinok csak alárendelt hivatali ügykört tölt­hetnek be, a nyelvi harc terén semmi megnyugtató megoldás nincs, a föld­birtok reformból a ruszinok csak a legkevésbé vették ki részüket, egy­szóval, ők, a felülkerekedettek ismét csak arra a sorsra jutottak, amelybe­n'fk'í. mindenből kinullázott ma­gyarok:-,t taszított a prágai kormány Az utódállamok véglegesen rendezik a háború előtti adósságokat (BÉCS, máj. 3.) A volt monarchia területén alakult utódállamok má­jus 2-án kezdték meg Rómában konferenciájukat, melyen a háború előtti adósságokat kívánják rendezni. Pénzügyi körökben remélik, hogy a ró­mai konferencián végleg rendezni fogják a háború előtti adósságok egy évtizede húzódó kérdését. A nap Risztics János Dillenz bécsi színésznővel m­ins óciánrepült útjára (BÉCS, máj. 3.) A magyar Risztics János repülő a Junkers művek által rendelkezésére bocsátandó »Európa« repülőgépen akarja óceánre­­pülését megtenni, melyhez társul Dillenz Lilly bécsi színésznő szegődik. Az eddigi tervek szerint Bécsből indulnának. Wolff Gusztáv: „A magyar hadsereg vonuljon be Ausztriába és szál­lja meg R.M Irgenlandot“... ha Kun Bélát Ausztria ki nem adja... (BÉCS, máj. 3.) Wolff Gusztáv ezredes ellen az osztrák állam­­ügyészség újabb hazaárulási vádat emelt, mivel az ezredes Kun Bélával kapcsolatban tegnap röpcédulákat osztogatott, amely nyílt levelet tartal­mazott a magyar követséghez. A levélben az osztrák monarchista vezér arra kérte a magyar követséget, hogy hasson oda a magyar kormánynál, hogy abban az esetben, ha az osztrák kormány Kun Bélát május 5-ig nem szolgáltatná ki Magyarországnak, a magyar kormány szakítsa meg a diplomáciai viszonyt Ausztriával és retorzióként a magyar hadsereg vonuljon be Ausztriába és szállja meg egész Burgerlandot, valamint Bécs­újhelyt. A monarchista vezérnek ez már a harmadik hazaárulási pere. Kun Bélát, mint közönséges gonosztevőt, kéri ki Magyarország nullan élt, úgy hogy a többi lakók­nak fel sem tűnt a háztulajdonosnő új bérlője. Kun Béla január utolsó napjaiban költözött be a lakásba és amint a házmester meséli, mindössze két ké­zi bőröndöt hozott magával. Az új lakóban, aki hosszú bajuszt viselt, senki sem gyanította a szomorú em­lékezetű magyarországi proletárdik­tatúra egykori vezérét. Minden hó­nap elsején pontosan fizette szobá­jának bérét, 70 schillinget. A ház­ban senkivel sem beszélt és senkinek sem köszönt. Reggel 8 órakor kelt fel naponta, gyorsan megreggeli­zett és 9 órakor távozott. Késő este tért haza, gyakran autón. Mivel megtörtént az is, hogy a mogorva lakó olykor éjjelre is ki­maradt, a háziasszony nem nyugta­lankodott, amikor azért nem tért haza, mivel az elmúlt csütörtökön (BÉCS, máj. 3.) Az orosz szovjet megbízásából Bécsben tartózkodó Kun Béla, volt vörös diktátor, elfo­­gatása nagy port vert fel, bár szemé­lyének az orosz szovjet sem tulajdo­nít valami nagy jelentőséget. Ez ab­ból is nyilvánvaló, hogy őt bízta meg a bécsi földalatti propaganda­­munkákkal, amelyre csak olyanokat használ a szovjet, akinek esetleges elvesztése semmi nagyobb kárral nem jár a kommunizmusra nézve. Magyarország, mint közönséges go­nosztevőt, kéri ki a volt népbiztost, akinek kezéhez számos gyilkosság, lopás, rablás és hamisítás bűnténye tapad. Az esettel kapcsolatban bécsi szer­kesztőségünk a következőket írja : Bécs egyik legkedvesebb külváro­sának, Unter St. Veitnek egyik elő­kelő villájában rejtőzködött hetek­­ken át Kun Béla. Wagner mérnök­ként volt bejelentve, igen visszavo­ втшяяш авшйшзгйггзз« кшйжйяя шаштіштвяі іпііііиіііцііаіаі>піииіижяиінааими!иг|дмиаиимии politikája, így aztán elérjük azt, hogy­­ nemzeti halálra ítélten minden se­­m­mire a ruszinok szemei teljesen ki­­j­gitség nélkül. Ez a találkozás rtyának — ismét találkozunk,­­ azonban igen szomorú lesz és felette lent, a nyomorban, jogf­osztottan,­­ tanulságos! letartóztatták. Csak másnap értesült róla a detektívektől, akik kijöttek házkutatást tartani, azonban a­ la­kásban semm­it sem találtak. UnHMHWWMH ■ЯЮТі'Ч'ііШ іЮ миашж Edwin Porter a német-amerikai ve­gyes bizottság vezető tagja. A hírhedt nőcsábász összesen huszonkét évet ült az asszo­nyok pénze miatt. — Most ismét tíz évre ítélték el. (BÉCS, máj. 3.) A newyorki bíró­ság a hírhedt nőcsábászt és házas­ságszédelgőt, Engel Zsigmondot, 10 évi börtönbüntetésre ítélte. Engel Zsigmond 1875-ben született a mai Szlovenszkón, Szenicze nevű köz­ségben. Bejárta az egész világot és több millió koronára rúg, amit a népre csalt asszonyoktól és lányok­tól házassági ígéreteivel kicsalt. Többféle álnéven »működött« és a különböző államok bíróságai össze­sen huszonkét évi fogházra ítélték. Bűnlajstroma a legizgatóbb szerelmi és kalandregényeket felülmúlja. Minden intelligens ember vigyáz a sa­ját egész égére Likőrvásárlásnál kér­jen valódi desztilást „Rákosy Mikort amely 1926-ban Bratislavában s Késmár­kon, 1927-ben Ungváron és Komárom­ban nagy aranyéremmé­ lett kitüntetve

Next