Kárpáti Magyar Hírlap, 1936. január-június (17. évfolyam, 1-78. szám)

1936-01-01 / 1. szám

A KÁRPÁTI MAGYAR HÍRLAP. VEZETI:MOZAIK ROVÁS A «NÁRODNIE NOVINY» közlése szerint, a hivatalos statisztika alapján, a köztársaságban 1934-ben 3313 el­kobzás történt A POZSONYI cigarettagyárat a morvaországi Gödingbe viszik. A pipadohány gyártását már 931-ben át­helyezték Gödingbe. «SZÉGYEN-GYALÁZAT?». Nem vagyunk Magyarországon és hasonló feliratokkal ragasztották tele a tü­relmetlenebb szlovák egyének azt a plakátot, amely azt hirdette, hogy a nagyszombati szlovák nők egyesülete a «Gyurkovitsné hét lánya» c. szind­a­­­rabot akarja előadni. — A­­magyaro­r­­szági szocdemek által megdicsért it­teni szociáldemokraták lapja szintén megtámadta ezért az Egyesület ve­zetőségét! Beszámol vaj­jon erről Welt­nerék, Buchingerék Népszava újság­ja? MAG­YAR nemzeti párti községi bí­rót és helyettes bíróit választott­a isk község. Úgy hírlik, hogy e miatt­­új­ból k­ormány­biztost ültetnek Visk község élére.­­ HODZSA BESZÉDÉBŐL:.. .Hlinka és Rázus nagyon jól tudja, milyen jelentősége van a szlovák nép jóléte szempontjából a prágai kormánnyal való együttműködésnek»... Hogyan ? hát a cseh és szlovák nép­ nem megy?.. a szlovák nép jó­léte függ!? ! NEM ADJÁK KI ez évben a 4 Nobel­­békedíjat. — Hej pedig! — de sok emberről zengték el a lakáj­lapok, hogy emberfeletti munkát fejtettek ki a béke érdekében! KISEMBEREK védelme?: Tör­vénytervezet készül, valamilyen de­mokratikus elgondolás alapján, hogy: «Jövőben az általános és kereseti adó kivetésére szolgáló alap megállapítá­sánál, a munkaadó nem vonhatja le fezt az összeget, amelyet a­­tisztviselő­­ért vagy alkalmazottjáért a szoc. biz­tosító intézetnek fizet, ha a tisztvi­selő vagy alkalmazott évi fizetése meghaladja a 40.000 ¥-t! (A kis­­fizetésűtől továbbra is levonhatja?) KOMOLY intézkedések történtek, hogy az adópanaszokra minél keve­sebb ok legyen. Kárpátaljai pályázó nem lesz többé mellőzve állami szál­lításoknál és munkálatoknál. Egy kor­mánytámogató lap írja ezt, hogy ezt állítólag Hodzsa tette volna ígéret­képpen­. Meglátjuk, ÍG­Y BESZÉLÜNK és írunk ma­gyarul: «A népszövetség statizmusa szemb­ekerült az élet dinamizmusá­val.» . í і­­ MEGSZAVAZTAK egyes járási vá­lasztmányi tagok a gabonamonop­óli­­um társaság munkácsi raktárára az 50 ezer koronát, mert: «így legalább megszabadul a parasztság a zsidó ga­bonakereskedőktől». — Több szem­pontból is figyelemreméltó ez az in­dokolás. 1­­­­ ELSŐBBSÉGI joggal bírnak a le­­gionisták a munkácsi kormánybiztos által kiírt városi pályázatnál. Azaz: Kárpátalján nem az őslakos bír elsőbbségi joggal! Hogy a törvény mást mond — hát­ ki törődik­­ezzel a kormánybiztosi-rezsimes Munkácson? Sőt! a kisebbségi jogokra kvalifikált Munkácson a pályázóknak csak az államnyelvet kell bírniük! LEVONJA a PRE tisztviselőitől a karácsonyra adott remunerációt! Ok: a társulat nincs abban az anyagi hely­zetben, hogy ajándékokat osztogas­son! Érdekes:­­ tavaly karácsonykor ezt m­­ég nem tudtuk! Az alkal­mazottak, védelemért a bírósághoz fordulnak állítólag, mert szerintük ehhez nincs joga a PBE-nek. Első lépés a kárpát* *­­ljai önkormányzat felé? Januárban fölállítják ія kormányzói hivatal irodáját ban törvénnyel szabályozzák a kormányzó jogkörét és bZiZjktz'V aVform,Váltanak rv PRÁGA. A Prager Tagblatt vezető cikkben foglalkozik a kárpátaljai au­tonómia életrehívásának terveivel. A lap értesülései szerint januárban a kormány nagy lépést tesz az autonó­­mia megvalósítása felé, amennyiben megteremti a kárpátaljai kormányzó hivatalát- Hodzsa miniszterelnök a kárpátaljai kormány támogató tör­vényhozóknak megígérte, hogy a januári minisztertanácsok egyikén a kormány kimondja a kormányzói hi­vatal megszervezését és a hivatal ré­szére két jogi képzettségű hivatalno­kot és több irodai alkalmazottat fog rendszeresíteni. Ezzel a Kárpátal­jára vonatkozó törvényhozás, tekinte­tében éles irányváltozás áll be. A bé­keszerződés és az alkotmánylevél meg­alkotása óta az 1927-es közigazgatási reformig ugyanis folyton szűkítették Kárpátalja autonómiáját, úgy hogy utoljára már semmi egyéb nem ma­radt meg, mint a kormányzó, aki ugyan «Kárpátalja élén áll» (az alkot­mánytörvény 3. §-a szerint) és ugyan­abban a büntetőjogi védelemben ré­szesül, mint a miniszterek, akinek azonban semmi egyéb hatásköre nin­csen, mint «Kárpátalját képviselni a kormánnyal való tárgyalásokban». Minden valóságos közigazgatási ha­táskör 1928 óta az országos elnök ke­zében van. A kormányzónak semmi egyéb dolga nem volt, mint Kárpátal­ja érdekében interveniálni, amit a kormányzó gazdasági és élelmezési kérdésekben gyakran meg is tett. Ezt az intervenciós tevékenységet azon­ban vagy személyesen, szóban, vagy pedig magánlevelekben kellett kifej­tenie. Most legalább erre a célra hi­vatalt fog kapni. A kormányzói hiva­tal egyelőre nagyon szerény keretek közt fog tevékenykedni, de arra szá­mítanak, hogy még a jövő év­­folya­mán törvényt fognak alkotni a kor­mányzó jogkörének szabályozásáról. E törvény szerint az országos elnök hatáskörének tekintélyes részét, a kor­mányzóra ruházzák át. Szűkebb körű kinevezési jogköre lesz és vétójogot kap az országos elnök rendelkezései­vel szemben.­­ Mihelyt ezt a törvényt kihirdetik, a kormányzói hivatalt is ki fogják szé­lesíteni. Ugyancsak az 1936-os eszten­dő folyamán terjesztik a parlament elé a kárpátaljai országgyűlési­­szerm) választások rendjéről szóló törvényt. Az országgyűlés hatáskörét nem kell körvonalazni, mert az alkotmánylevél erről kimerítőem rendelkezik. Az or­szággyűlés eszerint nyelvi, helyi köz­igazgatási és egyházi kérdésekben tör­vényeket hozhat és kerettörvényeket kiegészít.­­ Az országgyűlésnek valószínűleg 18 tagja lesz, mint a mostani tartomány­­gyűlésnek. Az még vitás, hogy az­­or­szággyűlési választásokban a válasz­tói jogosultság korhatára a 21-ik élet­év lesz-e, na mint a nemzetgyűlési­­vá­lasztásoknál, vagy a 21-ik életév, mint a tartományi választási rend szerint. Mihelyt az országgyűlési választá­sok rendjéről szóló törvény tető alá kerül, akkor a szer­b vál­asztásokat is rövidesen meg fogják ejteni. Az auto­nómia életbeléptetésének halogatását főleg az okozta a Lap szerint, hogy a kommunista többségtől tartottak. 1924-ben valóban megvolt a kommu­nista többség, de nem lehetett volna az országgyűlésben többséget össze­hozni. Az utolsó választáson a 300 ezer szavazat közül a kommunisták 79 ezer szavazattal még mindig a leg­erősebb pártot jelentik, s bár a kor­mánypártok 119 ezer szavazatot, az ellenzékiek pedig 189 ezer szavazatot kaptak, ennek ellenére mégis azt hi­szik, hogy létre lehet hozni többsé­get, mert Bródy ruszin irányú pá­rt­­ja a miaga 45 ezer s­zevczik nagyo­rosz­ irányzatú csoportja a maga 29 ezer szavazatával — a Prager Tag­blatt vezércikkírójának tudomása szerint — csak addig­­marad elvi­­el­lenzékben, amíg Kárpátalja önkor­mányzatát meg nem valósítják. Cam­era az olasz frontra megy Kelm Camera Primo volt box-világbajnok bevonult katonai szolgálattételre és a napokon hegyi lövett ezredévei az abesszin frontra viszik. Laval beszédének hatása Olasz Angolországban PHRIS. Olaszországi jelentések szerint Laval beszéde s r‘Ä Ї tite еГГ 11 • LääÄÄS ÄÄ fä­­zására. —о— és Laval bukásai most már január közepére várják PHRT. L­aval szombati nagy beszéde megmentette kormányát a tusban nagy szótöbbséggel ment keresztül. Uruguay kormánya súlyos diplomáciai csapást mért a szovjetre T­ONDON H Times hosszú cikkben foglalkozik Uruguy kormá­nyának^azzal­ a lépésével, hogy a Délamerika forradalmasítására, s ép ezért nagy diplomáciai utes az­tani kormány eljárása. __o_ Megkezdődik a nagy abesszin ofenziva? T­ONDON A Takaze-folyónál megindult harcok során az olaszok támpontot nyújtna a repülőgépek számára. Lindbergh Európába menekült LONDON Lindbergh ezredes, akinek első gyermekét τ­ал1 ̇ Cardiffba megy sógorához, de az mit sem tud terv VEZETI: FORUM ROVÁS NEMRÉG adta ki jelentését a Gsehszl. Nemzeti Bank. S jelentése a legszom­orítóbb képet tárja elénk. Sehol semmi biztató, vigasztaló. Sőt,­­azt mondja a jelentés, hogy «a­­kül­ügyi helyzetben az utolsó hében po­litikai és gazdasági nyugtalanság volt észrevehető, és egyes nemzetközi po­litikai és gazdasági kérdések megol­dása halasztást szenvedett». Az együttműködés válságosra zsugoro­­zodik s javulás csak azokban az­­Ál­lamokban mutatkozik, melyeknek­­i nagy a belső fogyasztó piaca». És megmondja a jelentés, hogy a csehszl. köztársaság, gazdasági helyzetét is ez a világirányzat befolyásolja. A­I AGRÁRÉKNÁL is mozgolódnak: az­­újlaki szervezet elnöke dr. Berger. Kisgut községet is meglátogatta He­gedűs párttitkár úr, a volt ,magyaror­szági emigráns tanár... Úgy Berger dr. ur, mint Hegedűs tanár úr szü­letett «gazdálkodók»! Emlékszünk: kiskorukban mennyire megverték őket, ha­­nem a földön játszottak. É­­ MIKÉNT a községi önkormányza­tok, úgy maga a kormány­ is­­küzdi a költségvetési nehézségekkel. Vitatják ezt, vitatják azt, mit kellene jólsi , mit lehetne tenni, hogy a megbillent mérleg egyensúlyba jöjjön. Természe­tesen minden kísérlet, terv és próbál­kozás csődöt mond, hiszen az alap­feltételek hiányoznak ahhoz,­­ hogy gazdasági mérlegünk, és költségveté­sünk helyrebillenjen. . . A parlamenti takarékossági bizott­ság­­még azt is kifogásolta, hogy igen költségesek a tömeges kiszállá­­­sok. Nagyon helyes, ez is egyik ter­rénuma a költséges és indokolatlan pénz­pocsék­olásnak. — Ezt meg kel­lene szívlelnie Ungvár fővárosának is mert itt is rengeteg a kiszállás, oly­annyira, hogy a város költségve­tésében igen nagy tétellel szerepel a mínusz oldalon. Fölöslegesek külön­ben is ezek a kiszállások, utazgatások, mert hiszen célt elérni vele amúgy, sem lehet. Azok a tanulmányut­­ak pedig, amelyekre soh­­­sem, szakember megy, egyem©­­sen nevetségesek is, és nem egyebek két utazásoknál a polgárság zsebe ter­­ hére. , і .. .. ■ . U

Next