Magyar Sakkélet, 1951 (1. évfolyam 1-12. szám)

1951. augusztus / 8. szám

179 SAKKÉLET Hozzászólás a lebonyolítás problémáihoz A gyakorlati sakkozó önképzésének legnehezebb szakasza a középjátékra vonatkozó technikai ismeretek gyarapítása és rendszerbe foglalása. Sakkirodalmunk ugyanis e téren meglehetősen szűkkörű; Romanovszkij és Euwe nálunk alig ismert művei mellett legfeljebb Tarrasch „300 Schachpartie“-ját és Nimzovics „Mein System“-jét te­kintjük ilyenirányú kísérletnek. Utóbbiak közös hibája azonban, hogy dogmatikusak és csak a vizuálisan érzékelhető motívumokkal, a had­állások szemmellátható jellegzetességeivel foglalkoznak. Ezért hézag­pótló jelentőségű az a cikksorozat, melyben dr. Asztalos Lajos nem­zetközi mester e lap hasábjain a lebonyolításnak, mint középjátékbeli motívumnak a vizsgálatát választotta tárgyul. Ehhez a témához, mely­nek tanulmányozása kezdőtől mesterig minden versenyző számára hasznos és szükséges, szeretnék alábbiakban néhány kiegészítéssel hozzájárulni. Nézetem szerint a probléma vizsgálatát úgy könnyíthetjük meg, ha pontosan meghatározzuk a lebonyolítás fogalmát és elhatároljuk a többi ismert középjáték-motivumtól. A lebonyolítás lényege az egy­szerűsítés, tehát formailag: cseremanöver. Célja: a bonyolult, mind­két fél számára taktikai esélyeket nyújtó állásban érzékelhető anyagi vagy helyzeti előny átvitele olyan taktikai veszélyektől mentes hely­zetbe, melyből az előny tisztán technikai művelettel érvényesíthető. A lebonyolítás tehát éppoly céltudatos lépéssorozat, mint pl. a nyitott bástyavonal birtoklására, a hetedik sor elfoglalására, izolált gyalogra, szabadgyalog érvényesítésére, stb. való „rájátszás“, kivitele­zése azonban azért nehezebb, mert a vizuálisan vagy geometriailag fölismerhető támpont hiányzik. Ilyen körülmények között a lebonyo­lítás fogalmának tudatosítása és a helyes kivitelezésre való tanítás csak úgy lehet eredményes, ha olyan szemléltető példákat választunk, melyekben a fentebbi célt megvalósító lépéssorozat tisztán, egyéb (esetleg zavaró) motívumtól mentesen fordul elő. Ilyen volt dr. Asztalos tanulmányában a Denker—Yauovsky, Kan—Liszicin és -■ mint mentés — a Szokolszkij—Flohr játszma, a többi példában inkább egyéb motí­vum volt a döntő. A felsoroltakhoz kiegészítésül kínálkozik alábbi né­hány hadállás: . ' Szmiszlov—ReShevsIcy, Világbajnokság, 1948 Kritikus állás Két pillanatképet látunk ugyanabból a játszmából. Ami a kettő között történt: nagymesteri lebonyolítás ! A kritikus állásban világos pozíciója kedvezőbb, de sötét Hd7—f6—e8 manőverrel tartós védeke-. zésre készül. Szmiszlov ezt igy előzte meg: 1. Fe6:, fe: 2. Vh4ü, Vd7 (Vh4: 3. gh:, d5 4. ed:, ed: 5. Bd5: után is nyer világos) 3. Vd8+!, Vd8: 4. Fd8:, Hd7 5.1Fc7, Hc5 6. Bd6:, Bc8 7. Fb6, Ha4 8. Be6:, Hb2: 9. Be5: — és’világos könnyen győzött. A vezércserét erőszakoló lebonyo­lítás a pozícióelőnyt váltotta át anyagi előnnyé, ellenjáték kizárásával. Marshall—Ed. Lasker, New-York, 1924 Ebben a példában^viszont világos gyalogelőnye tűnt el, hogy helyette a vezérszárnyi gyalogtöbblet és a „rossz“ futó ellenében ma­radó erős huszár képében könnyen realizálható pozícióelőny marad' on. Miért? Mert a kritikus állásban ^várható huszárlépésre sötét Vd3! mai komoly ellenjátékhoz jutott volna. Ezért választotta világos a bo­nyodalommentes lebonyolítást: 1. e5!, Fe5: 2. Ve5:, cd: (Ve5:?—He7t!) 3. Vd6:, Bd6: 4. c5! — és az elért állás nyerő esélyeit csak világos későbbi hibája rontotta’döntetlenre. Minél élére állitottabb a helyzet, annál inkább érdeke az elő­nyösebben álló félnek, hogy ellenfele taktikai esélyeit egyszerűsítéssel — ha kell, az előny részleges visszaadásával is — csökkentse. Iskola­példa erre az alábbi hires játszma mintaszerű lebonyolítása: dr. Lasker—Napier, Cambridge—Springs, 1904 A kritikus állás itt valóban rendkívüli: világosnak teljes bástyaelőnye van, de két futója közvetlenül, két bástyája pedig közvetve ütésben áll, amellett királya helyzete is bizonytalan. Bár­melyik futó lenyerése esetén sötét a szabadgyalogjaival még nye­rő esélyekhez is jutna. Lasker azonban a bástyaelőny visszaadá­sával megtalálja az előnyös végjátékra vivő egyszerűsítést: 1. Fh5:!> Fh5: 2. Bh5:, Hg3t (A másik bástya lenyerése nem megy a Hd2t 3 Kf2, Hbl: utáni g6 fenyegetés miatt.) 3. Kg2, Hh5: 4. Bb7: (fenyeget Ba7:, két szabadgyaloggal a vezérszárnyon) 4..., a5 5. Bb3, Fg7 (Ismét az egyetlen, hogy ...) 6. Bh3, Hg3 (... után g6-ra h6 jöhessen. Azon­ban .. .) 7. Kf3 — és az f4 gyalog nem védhető, (Bf8-ra Hg6t) a gya­logelőnyös végjáték megnyerése pedig a sötét király rossz helyzete miatt nem okoz problémát. Végül egy példa arra, hogy tiszthátránnyal is lehet lebonyolí­tásra törekedni, ha az elérhető végjátékban annál nagyobb értékkel, érvényesíthető szabadgyaloggal rendelkezünk : Capablanca—Schröder, New-York, 1916 Elérhető állás Világos tisztáldozattal zavarta a sötét királyt a kritikus állás­ban látható helyzetbe és a játszmában következett 1..., f5 2. Vg7, Be7 3. Ve5, Bc6? hiba után 4. Bc5:-tel gyorsan nyert. Sötét módszeres vé­dekezésére, mely a kellemetlen kötések feloldását eredményezte volna, Capablanca a következő tanulságos lebonyolítást tervezte: 1..., Bc7 2. h5, Bec8 3. h6, Fd6 4. Va5:t!. Ka5: 5. Bc7:, Bc7: 6. Bc7:, Fc7: 7. f4, Fd8 8. g.4, Ff6 9. g5 — és sötét tehetetlen a fenyegető e4—f5—g6—g7 előnyomulás ellen. E sokrétű példák nyomán merész kísérlet lenne a lebonyolí­tás kérdését rendszerbe foglalni. Amit a technikai készség növelésére ajánlhatunk, az az egyszerűsítésnek, mint döntő jelenségnek szem előtt tartása és minél több ismert végjátékbeli motívummal való ösz- szekapcsolása, hogy helyes irányt válasszunk a végcél felé. Lényegé­ben tehát a lebonyolítás problémáját is a szovjet sakkiskola csigorini alapelvének maradéktalan alkalmazásával oldhatjuk meg: minden ál­lást annak természete és sajátosságai szerint, dogmáktól mentesen és elfogulatlanul kell értékelnünk. Ez a titka a fiatal szovjet mesterek sokszor meglepő sikereinek és ezen az úton kell nekünk is keresnünk minőségi színvonalunk emelését. Dr. Szily József Elért állás Kritikus állás Kritikus állás Elért állás Elért állás Krititikus állás

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék