Magyar Sakkélet, 1953 (3. évfolyam 1-12. szám)

1953. június / 6. szám

132 — OROSHÁZA. A városi válogatott visszavágó mérkőzése Mezőtúr válogatottjával, utóbbiak 7:5 arányú győzelmével végződött. — PAKS. A járás úttörő csapatbajnokságát a dunaföldvári ált. isk. csapata nyerte 20 ponttal a paksi I. és II. sz. továbbá a németkéri csapat előtt. Paks és Fadd csapatainak kétfordulós találkozója 9:9 arányú döntetlent eredményezett. — SALGÓTARJÁN. A járási csapatbajnokságot Zagyvapálfalva I. csapata nyerte 55 ponttal Zagyva­­pálfalva II. és Homokterenye előtt. A versenyben Rónabánya női csapatot is indított. — A városi csa­patbajnokságot a Tűzhelygyári Vasas együttese nyerte 28.6 ponttal, második az Acélgyár 27.5, har­madik a Szpartakusz 26. ponttal. — SÁROSPATAK. Fábián Béla diósgyőri I. oszt. versenyző 16 táblás szimultánjának eredménye: 11 nyerés, 3 vesztes, 2 döntetlen. — SOPRON. A 21 résztvevős egyéni városbaj­nokság helyezettjei: Fehér (V. L. Ruhaüzem) 19.5­, Gonda (V. L. Sortex) 18, Gönczöl (S. Haladás) 15.5 pont. — SZENTES. A kultúrházban úttörők számára tanfolyam indult Gallasz Béla vezetésével. — SZOLNOK. A városi csapatbajnokság ered­ménye : Honvéd 70.5, Petőfi A) 67, Szpartakusz A) 64, Lokomotiv 63.5 pont. Indult 13 csapat. — SZOMBATHELY. A megyei válogatott keret heti kétszeri rendszeres foglalkozással készül az or­szágos csapatbajnokságra Tóth G. és Réti A. társa­dalmi oktatók irányításával. — A megyei csapatbaj­nokság május 31-én befejeződött. Az első helyért vívott döntőt Szombathely A) csapata (Vasas) 7:5 arányban nyerte Szombathely B) csapata (Lokomotiv, Petőfi, Posta, Bőrgyár komb.) ellen. A harmadik hely­ért a szombathelyi és a sárvári járás­­válogatottja mérkőzött , előbbi 8.5,3.5-re nyert. — VÁRPALOTA. A városbajnokság döntőjét Fó­­nyad E. nyerte 9.5 ponttal, helyezettek Tung J. 8.5, Adorján E. és Lehóczky J. 7 pont. — ZALAEGERSZEG. A városi csapatbajnokság döntőjét nagy küzdelem után a Petőfi III. csapata nyerte 20 ponttal, második a Vörös Meteor 19.5, harmadik a Petőfi I. (!) 19 ponttal. — ZSÁMBÉK. A zsámbéki Tsz. Elnökképző Aka­démián nagy érdeklődés nyilvánul meg a sakkozás iránt. Hönsch Pál tanár vezetésével március óta rendszeres oktatás folyik. A háziversenyen 28 hallgató vett részt, az elődöntő csoportokból Simon B., Knapp V., Ágó J., Kruchio S., László J., Bajusz I., Bugyi J., Gál A. Gy., Paska F., Szőke L., Vaszkó L., Kiss M. J., Lovász I. és Orosz I. kerültek a döntőbe. — BUDAPEST. A Vörös Meteor nemrég megszer­vezett női csapata barátságos mérkőzésre látta vendégül a Szombathelyi Lokomotiv női együttesét. A szombathelyi csapat ugyan 7:1 arányú vereséget szenvedett, de az öt órás küzdelemben kemény el­lenfélnek bizonyult. A V. Meteor győzelmeit Ker­­tészné, Hamvasné, Sinka B., Körtvélyessyné, Deák I., Szilágyiné és Pauiczné szerezték, a szombathelyiek közül Hegyháti Éva győzött. A Honvédelmi Minisztérium dolgozóinak 76 részt­vevős háziversenyét Hajdú I. nyerte Feil J., Deli I., Szobolatzky E. és Rácz B. előtt. Az V. ker. TSB által rendezett­­ 48 résztvevős villámversenyt­ Tapasztó L. nyerte 12 ponttal. helye­zettek : Bárczay L. és Révay I. 10, Bochkor 3. és Navarovszky L. 9.5, Gereben E. és Sebestyén B. 9 p. — Gereben E. nemzetközi mester az V. ker. TSB rendezésében -­-18-4 eredménnyel tartott szimultánt. Az Athenaeum Nyomda sakkörének villámbajnok­ságát Csiszár F. nyerte Csaba, Bezur és Cserépi. előtt. — MINŐSÍTŐ VERSENYEK: Petőfi VTSK (III. oszt., 13 részv.) : Endrődi 10, Molnár és Spiró 9.5 pont. — Szpartakusz (IV. oszt., 14 rv.): Lantos 10, Hegedűs és Kövesdi 9 pont. — V. Lobogó Rico (Alapfokú, 2x12 rv.). I. csoport: Takács 10.5, Gál 8.5 pont, II. csoport: Szabó F. 9.5, Mihályfi 9 pont. — SZABÓ LÁSZLÓ nemzetközi nagymester a Vörös Meteor rendezésében több vidéki városban szimultánt tartott. Eredményei : május 6-án Miskolcon -1­25—2­3. nyert Keresztély Sándor és Dollák Ist­ván, döntetlen és 16 éves Káda Gábor és a 18 éves Ivanics Frigyes és Lengyel Ferenc ellen. Május 7-én Sátoraljaújhelyen: -{-27—3; döntetlent értek el Mi­­kola Andor, Geiger Endre és Cigány Lóránt, utób­biak 18 évesek. Május 8-án Gyöngyösön —1—35 ered­ménnyel szimultánozott a nagymester. Szegeden, má­jus 12-én megtartott szimultán eredménye : —­-28—2­1 ; nyert Vekerdi Tibor és Ocskai László, döntet­lent ért el Lantos József. — DR. VAJDA ÁRPÁD nemzetközi mester Kecs­keméten a Dózsa, Szegeden a Petőfi SE sakkszak­osztályának rendezésében néhány játszma bemuta­tásával előadást tartott a bukaresti nemzetközi mes­­terversenyről, majd szimultánt tartott Kecskeméten —1—15—1-2-3, Szegeden -­-18—2-4. eredménnyel. Kecs­keméten nyert Balla László és Kovács Péter, dön­tetlent ért el Imre Gábor, Mester István és Pápai Illés, Szegeden nyert Korom Ernő és ifj. Viski Sán­dor, döntetlent ért el Besenyei László, Czakó Antal, Soós Mihály és Sulik Márton.­­ A magyar sportmozgalom irányítói a dicsőségekben gazdag 1952-es év elmúl­tával a további fejlődés feltételeinek biz­tosítására fontos feladatként jelölték meg a módszeres, tudományos kutatómunka kibővítését. Ennek az elsőrendűen fontos — és a sakkozás területén különöskép­pen nélkülözhetetlen — munkának a gya­korlati megindításához igen jelentős tá­mogatást nyújtott az Országos Testneve­lési és Sportbizottság az Élsakkozók­­Kö­­rének létrehozásával és e kör eredmé­nyes működése érdekében az V. ker., Aulich­ utca 7. szám alatt tágas, kényel­mes klubhelység és jól felszerelt szak­­könyvtár rendelkezésre bocsátásával. A kör megalakulásának és a rendsze­res kollektív munka megindulásának ör­vendetes tényét Asztalos Lajos, az orszá­gos társadalmi sakkszövetség elnöke je­lentette be május 25-én, a minőségi sak­kozás egybehívott legeredményesebb mű­velői — mestereink és I. osztályú ver­senyzőink — előtt. Vázolta a kör rendel­tetését és célkitűzését, az elméleti és gyakorlati téren megvalósítandó felada­tokat. Az elméleti vonatkozású tudományos búvárkodásokat a kör tagjai tapasztalat­­cserék szervezésével, megbeszélések és előadások tartásával,tanulmányok kidolgo­zásával és a sakkirodalom adatainak kri­tikai rendszerezésével végzik, a gyakor­lati továbbképzést pedig kötött megnyi­­tású versenyek, tanácskozási játszmák, kollektív elemzések útján oldják meg. Az Élsakkozók Köre lehetőséget biztosít a vá­logatott keret, a női sakkozás és az után­pótlás legjobbjainak rendszeres foglal­koztatására, az oktatási és módszertani kérdések megvitatására és a fontosabb hazai és nemzetközi versenyek tanulsá­gainak közös megbeszélésére. Természetesen a kör működése nem érinti a sportkörökben folyó foglalkozá­sokat s arról sincs szó, hogy a kör bár­milyen formában helyettesítené a társa­dalmi szövetséget vagy annak valamely bizottságát. A kör kizárólag tudományos kutatások céljait szolgálja és sem a sport­egyesületeket, sem az edzőket nem men­tesíti a sportfejlesztési feladatok maradék­talan végrehajtása alól. Rendeltetése ép­pen az, hogy a legjobbak — mind ver­senyzői, mind oktatói minőségben — a szakirodalom tanulmányozásával és egy­más tapasztalatainak megismerésével olyan mértékben bővítsék ismeretkörüket, hogy tapasztalataik széleskörű továbbadásával a sportegyesületek és sportkörök fejlődé­sét is előbbre vihessék . Így közvetve az egész magyar sakkozás színvonalának emeléséhez hatékonyabban járulhassanak hozzá. Nem kétséges, hogy a minőségi sakko­zásunkban mutatkozó hiányosságok mód­szeres vizsgálata, a hiányosságok feltárása elősegíti azok kiküszöbölését is. Ez a mun­ka azonban csak akkor fog széles körben termékenyítően hatni, ha élsakkozóink rendszeresen élni fognak a számukra nyúj­tott kedvező lehetőséggel és a kör tevé­kenységéből kiveszik részüket. Az Élsakkozók Körének tagsága első­sorban azokból a mesterekből és I. osz­tályú versenyzőkből fog összetevődni, akik a tudományos kutatómunkára hajlamot és kedvet éreznek. A kör tagjai közé való felvételt a versenyzőknek kérniök kell ; a felvételt az Országos Társadalmi Sakk­­szövetség elnökségének véleményezése alapján az OTSB hagyja jóvá. Megkezdte működését az Élsakkozók Köre -------------------Thayer SAKKÉ­LET Élénk, fejlődő sakkélet A jászberényi járásban komoly sakkélet folyik. Addig, amíg a sportkörök lebecsülték a sakkot, mint sportot, de ugyanúgy a labdarúgáson kívül minden sportágat, a dolgozók sem érdeklődtek a sakkozás iránt. Ma ez teljesen megváltozott. Ma már a jász­berényi járás sportkörei nemcsak, hogy foglalkoznak a sakkozással, hanem komoly anyagi támogatással igyekeznek továbbfejleszteni. Számos sportkörnek van sakkszakosztálya, ahol rendszeresen játszanak. A kapitalista múltban a sakkozás ,um­ szórako­zás­ volt. Az egyszerű dolgozók nem értettek hozzá. De hiszen, hogy értettek volna, mikor még írni, ol­vasni sem tanították meg őket. Az úri Magyaror­szágban az volt a jelszó : „A parasztnak elég, ha a nevét le tudja írni". Ma elsősorban ez változott meg gyökeresen. Népi demokráciánkban a legfontosabb kérdésként, kezelik a dolgozók műveltségének állandó emelését. És ma már nem ,úm­ szórakozás­ a sakkozó­zás, hanem a dolgozó tömegek kedvelt sportja, szó­rakozása. Ma a sakkozók között megtaláljuk az úttörők százaitól kezdve a munkásokat, haladó értel­miséget és a dolgozó parasztokat is. A jászberényi járásban nemrég zajlott le az úttörő bajnokság. E küzdelmet az iskola egyéni baj­nokságok előzték meg, amelyeken többszáz úttörő vett részt. Most folyik a járási sakk-csapatbajnokság 11 ötös csapat részvételével, 55 rendes és 33 tartalék játékossal. Egymást lelkesítve játszanak a dolgozó parasztok az orvosokkal, a tsz-tagok a tanács-dol­gozókkal, gimnazisták a ktsz-dolgozókkal. A verse­nyeken, mint nézők, a dolgozók százai vesznek ítészt, akik annyi évszázadig el voltak zárva a kultúra elől, akiknek agyát filléres ponyvaregényekkel tompították, hogy ne tudjanak gondolkodni, előrelátni, következ­tetni, mert akkor rájönnek arra, hogy a dolgozók többen vannak és erősebbek a kapitalista uralkodó osztálynál. A résztvevő csapatok között van a jászfényszarus a jászberényi járásban s akkor csapata, első táblán a körzeti orvossal; a jászárokszállási sakkor csapatát is az ottani körzeti orvos vezeti, így tanítják, nevelik sporttársaikat. Ez meg is látszik eredményeiken. A jászfényszaruiak öt mérkőzésükből az első mérkőzést elvesztették ugyan, de azóta hármat megnyertek és esélyesek az első három helyezett közé bejutni. Ugyanígy a jászárok­szállásiak is igen jól állnak, most is másodikok. A községek sportkörei komoly támogatást adnak sakk­­szakosztályaiknak és lehetővé teszik anyagilag is az utazásaikat, segítenek a mérkőzések megszervezésé­ben. Jászfényszarun, amikor otthon játszanak, a fel­díszített községi tanácsteremben, 60—80 néző előtt zajlik le a verseny. A nézők a verseny után napokig elemzik, hogyan nyertek meg, vagy hol rontottak el egy-egy játszmát. Hiányosság van a kísz 2-es csapatánál, amely a 20 km-ről bejövő vidéki csapatot nem fogadta azért, mert közlekedési eszköz hiányában pár órát késett. A járási TSB elnöke (aki szintén lelkesen fog­lalkozik a sakk-sport fejlesztésével) e magatartást sportszerűtlenségnek ítélte, s helyesen úgy intézke­dett, hogy a ktsz 2-es csapat menjen ki a vidéki csapataihoz a mérkőzés lejátszására, különben an­nak a javára írják a mérkőzést. Lelkesen játszanak még az alattyániak, akik kö­zött sok kezdő van, s bár pillanatnyilag az utolsó helyezettek, ez nem csüggeszti őket, hanem még nagyobb lendülettel nevelik, tanítják egymást és a kívülállókat, DISz-eseket,­­úttörőket. Vezetőjük, Kiss Ferenc tanító, az egyik elvesztett verseny után így nyilatkozott: ,Nem baj, most vesztettünk, de már kedvvel tanulnak a fiatalok és jövőre olyan csapa­tunk lesz, amely felveszi majd a versenyt a mos­tani legjobbakkal is, mert tudják, hogy aki sakkozni tanul, az gondolkozni tanul és aki gondolkozni tud, azé a világ".. Róth Tibor JTSB sakktársadalmi szöv.­etnök, Jászberény.

Next