Magyar Sakkélet, 1956 (6. évfolyam 1-12. szám)
1956. november-december / 11-12. szám
243m o^oÄKta — 13. Hf1, Ff3: 14. Vf3:, de: 15. bc:, b4 (Most úgy látszik, hogy sötét megszerezte huszárjának a d4-mezőt. Ezt az értékelést azonban váratlan ellenakció zavarja meg.) 16. d4!, bc: (ed:-re 17. e5 tisztet nyerne.) 17. de:, Hd7 18. Bdl!, Hde5: 19. Vc3:, Fb4 20. Vg3, Vf6 21. Bg5, Vg6 22. Fd5!, Bae8 23. f4, Hd4 (Nincs jobb. 23. —, Hd7-re 24. f5 nyeri a c6 huszárt.) 24. Bd4:, Fc5 25. Badl, Hc6 26. Fc6:, Vc6: 27. Kh2, Fd4: 28. Bd4:, h6 29. Fh4, Vc2 (29. —, Be4:-re 30. Ff6!, g6 31. Be4:, Ve4: 32. Vh4, Kh7 33. Hg3, Ve6 34. Fg5, h5 35. Ff6, Vd5 36. Fe5 után huszáráldozat fenyeget h5-ön, s ha ez ellen 36. —, Ve6, akkor 37. He4 dönt.) 30. Ff6, g6 31. Vh4, Kh7 32. He3, Va2, 33. Hg4, h5 34. Vg5, — sötét feladta. Végül utolsó illusztrációként tekintsük meg egy különösen tetszetős kombinációját: B. Tot Dr. Asztalos L. (Ljubljana, 1938) 26. —, Vg4! (A következő visszavonulással kapcsolatban nem tempóvesztés, hanem a világos állás jelentős meggyöngítésének kierőszakolása.) 27. h3, Vd7 28. Kh2? Hg2:! 29. Bh1, H2f4 30. Hg1, Hh4 31. f3. (A g3-huszár ellépésére Hh3: következnék.) 31. —, Vh3:fü 32. Hh3, Hf3: matt. Asztalos dr. sakkozói pályafutásának legnagyobb jelentősége azonban mégsem versenyeredményeiben, még csak nem is játszmáinak tartalmi értékében, hanem oktatói és szervezői tevékenységében van. Mint a vasreszeléket a mágnes, úgy vonzotta nemes emberi egyénisége és szinte áhítatos sakkszeretete a tanulni vágyó fiatalokat. Ezért Asztalos sakkozói nagyságát csak az mérheti fel a maga hiánytalan valóságában, aki látta őt tanítványai körében elmélyedni egy-egy megnyitáselméleti kérdés, vagy konkrét változat eshetőségeinek megtárgyalásánál. E megtapasztalás közelségébe azáltal kerülhetett a magyar sakkozás, hogy Asztalos dr. 1942-ben repatriált, s családjával együtt Budapestre költözött. Itthon még egy évig középiskolai tanárként működött, majd 1943-ban, harmincéves közszolgálatának beteltével nyugdíjba vonult. Sakkozói aktivitása ezután fokozódott. Az 1943. évi diósgyőri nemzeti mesterversenyen Barcza és Füszér mögött a III., majd röviddel később a kolozsvári vegyes mesterversenyen a IV. helyen végzett. Még most is élénk emlékezetemben él, ahogy Kolozsvárott az üresen maradt délelőttökön a füvészkertben kis, négyes csoportban az ő vezetésével átvizsgáltuk a XII. szovjet bajnokság játszmagyűjteményét. Az azonos m megnyitású játszmák öszszevont tanulmányozásával kerestük az új ötleteket és stratégiai eszméket megnyitáselméleti ismerettárunk gazdagításához. A tárgyilagos vizsgálat iránti végtelen türelem lenyűgözőbb megnyilatkozásaival sem azelőtt, sem azóta nem találkoztam. Akkor úgy éreztem, s ez az érzés azóta sem változott, hogy Asztalos dr. versenyzői múltjának legnagyobb jelentősége az anyag- és élményszerzésben van, tanításainak élményszerűsítéséhez. Két évi szünet után, 1946-ban látjuk ismét a versenyzői arénában Asztalos dr.-t. A debreceni vegyes mesterversenyen Klugerrel holtversenyben I—II., Gereben, Szedlacsek, Bán dr. és mások előtt. Egy hónappal később a MÁVAG vegyes mesterversenyén a III. helyen végez Barcza és Gereben mögött, Tipary, Egri, Róbert, Macskásy és mások előtt. Elindul az országos bajnokságban is. Kitűnő kezdés után már magas helyezésre van reménye, de nem bírja végig fizikummal, s a VII. helyre esik vissza, így is sok elsővonalbeli mestert előzött meg. Utoljára Debrecenben az 1948. évi, centenáris vegyes mesterversenyen játszott és a III. helyen végzett. Ezzel le is zárult egyéni versenyzéseinek szakasza, ezután már csak a csapatbajnokságban játszik, előbb a Magánalkalmazottak, később a jogutód, a Vörös Meteor sakkcsapatában. Sakkoktatói tevékenysége mind erőteljesebbé válik. A fiatal mesterek és mesterjelöltek egész sora kerül ki a keze alól. Tanításában a tudományos módszer dominál. Széleskörű tárgyi ismeretek nyújtása, a lépések okának és céljának feltárása, a stratégiai tervnek megértetése, s ugyanakkor a taktikai lehetőségek esélyeinek mérlegelése, — ezek az ismérvei ennek a módszernek, amelyből száműzve volt minden szenvedélyesség, s mégis átsütött rajta a sakk szenvedélyes szeretete. Sokszor megcsodáltuk hatalmas emlékezőképességét, amellyel a változatok és játszmák ezreit tartotta számon. Ha ehhez hozzávesszük még, hogy anyanyelvén kívül nyolc élőnyelven beszélt, de egyiken sem ejtett ki soha durva szót, sejthetjük, — ha töredékesen is — hogy a tudás és a jellem milyen magas fokát testesítette meg ez az alacsony, törékeny, s mégis nagy ember. Nem volt harcos egyéniség, mértéke sokkal szigorúbb volt önmaga, mint mások iránt. Ez persze nem jelentette azt, hogy nemformált tiszta értékítéletet az eseményekről, mások magatartásáról. Meggyőződésének a maga szelíd módján adott hangot, de ha erőszakkal, a »borivás közben vizet prédikálok« hangos szavával találkozott, visszahúzódott lelke tisztán őrzött belső udvarára, s innen sugározta a jóságot, tisztaságot és bölcseséget. Ez a magatartása sokszor késztette lelkiismeretvizsgálatra a pillanatok hatása alatt elhamarkodottan ítélőket. Csak azok maradtak érintetlenek, akiknek egyáltalában nem voltak lelkiismereti komplexumaik. Asztalos dr. sakkvezetői tekintélye Maróczy nagymester aktivitása csökkenésével, majd halálával mind magasabbra nőtt., 1946-ban szövetségi kapitány, majd 1949 után a Sakkszövetség elnöke, egészségi állapotának 1955-ben bekövetkezett meggyöngültéig. Működésének értékelésére elmondhatjuk, hogy csak barátai s tisztelői voltak, ellenségei alig. A Magyar Sakkszövetséget évrőlévre képviselte a Nemzetközi Sakkszövetség kongresszusain az 1954. évi amszterdami sakkolimpiáig bezárólag. A FIDE elnökségének egyik legtiszteltebb tagja volt, mint a Nemzetközi Minősítő Bizottság elnöke. A magyar válogatottnak 1952-ben a helsinki és 1954-ben az amszterdami sakkolimpián ő volt a csapatkapita- Sötét lép Dr. Asztalos Lajos