Magyar Sakkélet, 1956 (6. évfolyam 1-12. szám)

1956. november-december / 11-12. szám

243m o^oÄKta — 13. Hf1, Ff3: 14. Vf3:, de: 15. bc:, b4 (Most úgy látszik, hogy sötét meg­szerezte huszárjának a d4-mezőt. Ezt az értékelést azonban váratlan el­lenakció zavarja meg.) 16. d4!, bc: (ed:-re 17. e5 tisztet nyerne.) 17. de:, Hd7 18. Bdl!, Hde5: 19. Vc3:, Fb4 20. Vg3, Vf6 21. B­g5, Vg6 22. Fd5!, Bae8 23. f4, Hd4 (Nincs jobb. 23. —, Hd7-re 24. f5 nyeri a c6 huszárt.) 24. Bd4:, Fc5 25. Badl, Hc6 26. Fc6:, Vc6: 27. Kh2, Fd4: 28. Bd4:, h6 29. Fh4, Vc2 (29. —, Be4:-re 30. Ff6!, g6 31. Be4:, Ve4: 32. Vh4, Kh7 33. Hg3, Ve6 34. Fg5, h5 35. Ff6, Vd5 36. Fe5 után huszáráldozat fenyeget h5-ön, s ha ez ellen 36. —, Ve6, ak­kor 37. He4 dönt.) 30. Ff6, g6 31. Vh4, Kh7 32. He3, Va2, 33. Hg4, h5 34. Vg5, — sötét feladta. Végül utolsó illusztrációként te­kintsük meg egy különösen tetszetős kombinációját: B. Tot Dr. Asztalos L. (Ljubljana, 1938) 26. —, Vg4! (A következő vissza­vonulással kapcsolatban nem tem­póvesztés, hanem a világos állás je­lentős meggyöngítésének kierősza­kolása.) 27. h3, Vd7 28. Kh2? Hg2:! 29. Bh1, H2f4 30. Hg1, Hh4 31. f3. (A g3-huszár ellépésére Hh3:­ következ­nék.) 31. —, Vh3:fü 32. Hh3­, Hf3: matt. Asztalos dr. sakkozói pályafutásá­nak legnagyobb jelentősége azonban mégsem versenyeredményeiben, még csak nem is játszmáinak tartalmi ér­tékében, hanem oktatói és szervezői tevékenységében van. Mint a vas­reszeléket a mágnes, úgy vonzotta nemes emberi egyénisége és szinte áhítatos sakkszeretete a tanulni vá­gyó fiatalokat. Ezért Asztalos sak­kozói nagyságát csak az mérheti fel a maga hiánytalan valóságában, aki látta őt tanítványai körében elmé­lyedni egy-egy megnyitáselméleti kér­dés, vagy konkrét változat eshetősé­geinek megtárgyalásánál. E megtapasztalás közelségébe az­által kerülhetett a magyar sakkozás, hogy Asztalos dr. 1942-ben repatriált, s családjával együtt Budapestre köl­tözött. Itthon még egy évig középis­kolai tanárként működött, majd 1943-ban, harmincéves közszolgála­tának betel­tével nyugdíjba vonult. Sakkozói aktivitása ezután fokozó­dott. Az 1943. évi diósgyőri nemzeti mesterversenyen Barcza és Füszér mögött a III., majd röviddel később a kolozsvári vegyes mesterversenyen a IV.­ helyen végzett. Még most is élénk emlékezetem­ben él, ahogy Kolozsvárott az üresen maradt délelőttökön a füvészkert­­ben kis, négyes csoportban az ő ve­zetésével átvizsgáltuk a XII. szov­jet bajnokság játszmagyűjteményét. Az azonos m megnyitású játszmák ösz­­szevont tanulmányozásával kerestük az új ötleteket és stratégiai eszmé­ket megnyitáselméleti ismerettárunk gazdagításához. A tárgyilagos vizsgá­lat iránti végtelen türelem lenyűgö­­zőbb megnyilatkozásaival sem az­előtt, sem azóta nem találkoztam. Akkor úgy éreztem, s ez az érzés azóta sem változott,­­ hogy Asztalos dr. versenyzői múltjának legnagyobb jelentősége az anyag- és élmény­­szerzésben van, tanításainak élmény­­szerűsítéséhez. Két évi szünet után, 1946-ban látjuk ismét a versenyzői arénában Asztalos dr.-t. A debreceni vegyes mesterversenyen Klugerrel holtver­senyben I—II., Gereben, Szedlacsek, Bán dr. és­ mások előtt. Egy hónap­pal később a MÁVAG vegyes mes­terversenyén a III. helyen végez Barcza és Gereben mögött, Tipary, Egri, Róbert, Macskásy és mások előtt. Elindul az országos bajnokság­ban is. Kitűnő kezdés után már ma­gas helyezésre van reménye, de nem bírja végig fizikummal, s a VII. helyre esik vissza, így is sok első­vonalbeli mestert előzött meg. Utoljára Debrecenben az 1948. évi, centenáris vegyes­ mesterversenyen játszott és a III. helyen végzett. Ezzel le is zárult egyéni verseny­zéseinek szakasza, ezután már csak a csapatbajnokságban játszik, előbb a Magánalkalmazottak, később a jog­utód, a Vörös Meteor sakkcsapatá­ban. Sakkoktatói tevékenysége mind erőteljesebbé válik. A fiatal meste­rek és mesterjelöltek egész sora ke­rül ki a keze alól. Tanításában a tudományos módszer dominál. Szé­leskörű tárgyi ismeretek nyújtása, a lépések okának és céljának feltárá­sa, a stratégiai tervnek megérte­tése, s ugyanakkor a taktikai lehe­tőségek esélyeinek mérlegelése, — ezek az ismérvei ennek a módszer­nek, amelyből száműzve volt minden szenvedélyesség, s mégis átsütött rajta a sakk szenvedélyes szeretete. Sokszor megcsodáltuk hatalmas emlékezőképességét, amellyel a vál­tozatok és játszmák ezreit tartotta számon. Ha ehhez hozzávesszük még, hogy anyanyelvén kívül nyolc élő­nyelven beszélt, de egyiken sem ejtett ki soha durva szót, sejthetjük, — ha töredékesen is — hogy a tu­dás és a jellem milyen magas fokát testesítette meg ez az alacsony, tö­rékeny, s mégis nagy ember. Nem volt harcos egyéniség, mér­­­téke sokkal szigorúbb volt önmaga, mint mások iránt. Ez persze nem jelentette azt, hogy nem­­formált tiszta értékítéletet az eseményekről, mások magatartásáról. Meggyőződé­sének a maga szelíd módján adott hangot, de ha erőszakkal, a »­bor­­ivás közben vizet prédikálok­« han­gos szavával találkozott, visszahúzó­dott lelke tisztán őrzött belső udva­rára, s innen sugározta a jóságot, tisztaságot és bölcseséget. Ez a ma­gatartása sokszor késztette lelkiis­­meretvizsgálatra a pillanatok hatása alatt elhamarkodottan ítélőket. Csak azok maradtak érintetlenek, akik­nek egyáltalában nem voltak lelki­­ismereti komplexumaik. Asztalos dr. sakkvezetői tekinté­lye Maróczy nagymester aktivitása csökkenésével, majd halálával mind magasabbra nőtt., 1946-ban szövet­ségi kapitány, majd 1949 után a Sakkszövetség elnöke, egészségi ál­lapotának 1955-ben bekövetkezett meggyöngültéig. Működésének érté­kelésére elmondhatjuk, hogy csak ba­rátai s tisztelői voltak, ellenségei alig. A Magyar Sakkszövetséget évről­­évre képviselte a Nemzetközi Sakk­­szövetség kongresszusain az 1954. évi amszterdami sakkolimpiáig bezáró­lag. A FIDE elnökségének egyik leg­­tiszteltebb tagja volt, mint a Nem­zetközi Minősítő Bizottság elnöke. A magyar válogatottnak 1952-ben a helsinki és 1954-ben az amszterdami sakkolimpián ő volt a csapatkapita- Sötét lép Dr. Asztalos Lajos

Next