Magyar Sakkélet, 1956 (6. évfolyam 1-12. szám)
1956. január / 1. szám
2 Bán Jenő: Beszámoló a XI. SZILVESZTER NAPJÁIg tartott a nagy küzdelem. Izgalmakban bővelkedő évvégi hajrá alakította ki a végeredményt, amelyben ott tükröződik egy évtized versenysorozatának megannyi tanulsága és a reánk köszöntött új évtized távlatainak számos intő és biztató, hibákat feltáró és sikerekkel kecsegtető jele. Tíz bajnokság öt győztese és több kiváló eredményeket elért, kipróbált versenyzője mérte össze erejét a tizenegyedik bajnoki döntőben legifjabb mestereink legjobbjaival. A mérleg — nagy általánosságban — az öregek javára billent. Ez a tény. Hogyan és miért? Ez a kérdés, amelyre választ kell adnunk, LAPOZZON VISSZA az olvasó a Magyar Sakkélet legutóbbi — 1955. december havi — számának a 284. oldalára. Tömör adatokban felsorakoztatva sok mindent találott az eddigi bajnokságok leggyakoribb szereplőiről. S ha végigfut a szeme az ismétlődő neveken, ugye nem találhat túlzást abban, ha a december folyamán lezajlott döntőt »a bajnokok tornájának«, vagy »az évtized versenyének« nevezzük el hazai vonatkozásban? ... Alapot ad erre a résztvevők névsora, amely a sorsolás rendjében így alakult: 1. Benkő Pál nemzetközi mester (Bp. Vörös Lobogó), 2. Szabó László nemzetközi nagymester (Bp. Vörös Meteor), 3. Dely Péter mester (Bp. Törekvés), 4. Tipary Lajos mester (Bp. Vörös Meteor), 5. Sándor Béla mester (Bp. Kinizsi), 6. Bély Miklós dr. mester (Bp. Törekvés), 7. Portisch Lajos mester (Bástya Városi Tanács), 8. Hajtun József mester (Csepeli Vasas), 9. Tapasztó László mester (Bp. Vörös Meteor), 10. Flórián Tibor nemzetközi mester (Bástya Városi Tanács), 11. Földi József mester (Bp. Vasas), 12. Grács Pál mester (Vasas Turbó), 13. ifj. Honfi Károly mester (Vörös Lobogó Kistext), 14. Bilek István mester (Bp. Vasas), 15. Szilágyi György mester (Bp. Vörös Meteor), 16. Gereben Ernő nemzetközi mester (Bp. Szpartakusz), 17. Jeney Ferenc mester (Törekvés Postás), 18. Pogáts József mester (Építők Fások), 19. Barcza Gedeon nemzetközi nagymester (Bp. Szikra), 20. Réthy Pál mester (Bástya Városi Tanács). Csupa mester a döntőben! 1946 óta nem volt ilyen mezőny. S a húsz mester közül egyedül Pogátsot érdekelte közelebbről a 9.5 pontban megállapított mesteri norma, egyedül neki volt szüksége mesteri jellegének megerősítésére. A többiek szeme előtt nem lebegett meghatározott »minimális program«. Talán ez is oka annak, hogy a »tervteljes magyar sakkbajnokságról tés« a nagyobb rutinnal rendelkezőknek sikerült inkább ... De ne vágjunk elébe az eseményeknek. Adjunk előbb választ a »hogyan«-ra azzal, hogy végigfutunk a 19 forduló jelentősebb mozzanatain. A BAJNOKI CÍM ESÉLYESEI közül a két nagymester, Szabó és Barcza, mindjárt az első fordulóban egymással találta magát szemben. A középjátékból Szabó került ki előnyösebben s a függőállás vezérvégjátéka is győzelmet ígért számára. De nem számolt eléggé egy-két meglepetéssel, így a tarsolyban érzett pont egyik fele elúszott. Szabó L.—Barcza G. 41. Vett, Kg. 42, b5, h6 (Sötét állása reménytelen, a tett lépés az egyetlen taktikai esély, de ez is csak inkább váratlanságánál fogva.) 43. Kf2, Vb2 44. Vc5, h5 (Csak látszatfenyegetés, de mi van más?) 45. Ve5, (Egyszerűbben nyert 45. b6, h4 46. Vc8t és a következő lépésben b7) 45.—, h4 46. Kg2, Vb1 47. Kh3, Vhb 48. Vh2?, (48. Kg4!, h3 49. Vg3 után sötétnek nincs mentsége mert 49. —, h2-re 50. Kh3t lenyeri a hgyalogot, 49. —, Vg2-re pedig 50. b6 azonnal dönt.) 48. —, Vbl 49. Vb8f?, (A nyerés harmadszori kihagyása! 49. Ve5!, Vhb 50. Kg4!-gyel még mindig létre lehetett volna hozni az előző jegyzetben megadott nyerő változatot.) 49. —, Kh7 50. b6, f5, 51. Vc7t, (51. Vd8?? persze szörnyű hiba lenne a Vhl mattfenyegetés miatt. 51. Kh4., Vhlt után szintén van egy mattveszély 52. Kg5??, Vh6-tal, 52. Kg3, Vglt után pedig világosnak bele kell törődnie az örökös sakkba az 53. Kf4??, Vh2t vezérvesztés fenyegetése miatt.) 51., Kg6 52. Kh4, Vhlt 53. Kg3, Vglt 54. Kh3, Vflt! 55. Kh2, Vf2t! 56. Kh3, Vflt 57. Kg3, Vglt 58. Kf4, Vd4,f 59. e4, e5t! (Kikényszeríti világos öntorlaszát.) 60. Ve5, Vd2t 61. Kg3, Veit és itt világos belenyugodott a döntetlenbe, mert az örökös sakkot nem lehet elkerülni. A második menet Benkő—Szabó rangadója kevesebb izgalmat és jóval gyorsabb döntetlent hozott. A három bajnok pont osztozkodása a »nevető negyediket«, a három győzelemmel induló Flóriánt lendítette a tabella élére. De Benkő is szorgalmasan gyűjtögette a pontokat. Az ötödik versenynapon már-már úgy látszott, hogy másfél pontnyi előnyhöz jut Szabó nagymesterrel szemben. Ezt a reményt saját győzelmei mellett a következő hadállás táplálta: Tipary L.—Szabó L. A sötét »kőfal« —, amit a gyenge formában lévő Tipary ellen Szabó nyilván pszichológiai fegyverként alkalmazott — itt bizony összeomlóban van. Világos 29. Hg6-tal megadhatná a kegyelemdöfést, mert utána matt vagy vezérvesztés elkerülhetetlen. (29.—, Vb4 30. Bfl, Vb2, 31. Kgl, stb.) De nem ez történt. Tipary mester — túl biztos lévén a győzelemben — elegáns vezéráldozatot iktatott közbe s csak 29. Ve4:??, de: 30. Hg6 után vette észre, hogy 30. —, Vf8: meghiúsítja a halálosnak vélt Bf1 fenyegetést. A játszma így 31. Hf8:, Bf8. után néhány lépésben döntetlenül végződött. Benkőnek tehát a reméltnél kisebb előnye maradt s a következő fordulóban az is semmivé vált. A szívósságáról és pontos elemzőkészségéről ismert Bély dr. fosztotta meg az élen haladó Benkőt veretlenségétől egy kíméletlen pontossággal és nagy türelemmel vezetett hosszú végjátékban. A TÖMÖR ÉLMEZŐNY ezek után így sorakozott a verseny első harmadának végén: Bély, Benkő, Flórián, Szabó 4.5—4.5 pont; Barcza, Pogáts, Szilágyi 4—4 pont. A vezető négyesfogat tagjai közül Bély dr. szakadt le leghamarabb: a hetedik fordulóban világossal, 32 lépésben elszenvedte első vereségét Szabó nagymestertől. Ugyanakkor Benkő nagy körültekintéssel, aktív védekezéssel leszerelte a legfiatalabb résztvevő, Portisch áldozatos rohamát és csinos ellentámadással győzött. A nyolcadik versenynapnak az az érdekessége, hogy túl »sötéten« végződött a sötét bábok vezetői számára. Három döntetlen mellett hét Világos lép Világos lép