Magyar Sakkélet, 1969 (19. évfolyam 1-12. szám)
1969. január / 1. szám
SAKKÉLET XIX. ÉVFOLYAM A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG FOLYÓIRATA 1969. JANUÁR A XXIV. magyar sakkbajnokság Huszonkét részvevő, köztük mind a hat nemzetközi nagymesterünk! Valóban mindenki a fedélzeten, mert a kijelölt, illetve jogot nyert tartalékok, Ozsváth mester és Flesch nemzetközi mester hiába reménykednek, valamennyi jogosult indul a versenyen. Rajtuk kívül talán csak M. Kovács nemzetközi mester hiányzik, de a verseny így is hallatlanul érdekesnek ígérkezik. Elsősorban nagymestereink esélyesek, hiszen a FIDE minősítési rendszerének következtében is elsősorban ők rendelkeznek széles körű versenytapasztalatokkal. Szívesen látott részvevői bármely nemzetközi tornának, a meghívások túlnyomó többsége az ő címükre érkezik. De azért felvetődött a kérdés: nem ékelődik-e Nemzetközi mestereink egyike-másika a nagymesterek közé? És végül még egy kérdés, amely a sakkbarátot érdekelte a hosszú, egy hónapig tartó viadal folyamán: hogyan állják meg helyüket a fiatalok, az utánpótlás képviselői? Egyébként a bajnoki döntő mezőnye alaposan kicserélődött és hozzávetőleges számítás szerint három nemzedék küzdött egymással. A legidősebbek Barcza és Szabó nagymesterekkel és Kluger nemzetközi mesterrel az 50 év feletti, Portisch, Lengyel, Forintos a 30 év feletti (ez a legnépesebb), Polgár, Vadász, Faragó, Nagy a „huszonévesek”, Adorján (Jocha) pedig a „tizenéves” korosztályt képviselték. Amikor 1968. december 12-én a hagyományos „sakk-stadionban”, a Műszaki Egyetem Kinizsi utcai színháztermében megindultak a sakkórák, kétségtelenül az utolsó évtized legerősebb, legizgalmasabb bajnoksága vette kezdetét. A rajt Szabó, Forintos, Csém és a fiatal Vadász részére sikerült a legjobban. A 3. forduló után egyaránt 2,5 ponttal ők vezettek. Ekkor azonban általános meglepetésre Forintos Győző megugrott a bolytól és hatos győzelmi sorozattal magához ragadta a vezetést. Honfi elleni, kitűnő stílusban nyert játszmája volt a jeladás: a megnyitásban sötéttel újított, gyalogot áldozott, majd finom vezérmanőverekkel megakadályozta az ellenfél királyának sáncolását. Támadás érdekében minőségáldozatot ajánlott fel. Ezt Honfi mester elhárította, de kevéssel később taktikai összecsapások során alulmaradt. Ezt követően két döntetlen-specialista remis-sorozatát törte meg Forintos. A fiatal Adorján és dr. Pogáts egyaránt alulmaradtak Forintos győzelmi akaratával szemben. „A bátrakat a szerencse is segíti!” — mondja a latin közmondás. Ez bizonyosodott be Szilágyi elleni játszmájában, ahol fél pont erejéig valóban volt szerencséje. A 111.(!) lépés- XXIV. MAGYAR SAKKBAJNOKSÁG, Ülő sor: Bileó, Barcza, Flórián T., a MSSZ főtitkára, Szabó, Szerényi Sándor, a Magyar Sakkszövetség elnöke, Portisch, Gábor Z., a MLSZ alelnöke, Lengyel, Bárczay. Középső sor: Balogh L. nk. versenybíró, Papp L. szakfelügyelő, Csém, dr. Pogáts, Szilágyi Gy., Forintos, Dely, Haág, Honfi, Elek F. nk. versenybíró. Felső sor: Dr. Liptay, Sápi, Vadász, Polgár, Adorján (Jocha), Kluger, Faragó, Nagy, Székely.