Magyar Sakkélet, 1971 (21. évfolyam 1-12. szám)

1971. február / 2. szám

22 Ifjúsági sakkér­et Úttörő olimpia Oroszlányban Minden eddigit felülmúló társadalmi összefogás, hatalmas arányú megmoz­dulás, szervezés — s mindez a meglevő létesítmények adta szűkösebb korlátok közé szorítva — ez jellemezte a VI. Téli Úttörőolimpia külsőségeit. Sajnos, Télapó sem vette védőszárnyai alá az olimpiát, mert bír a kezdésre olyan szakállrázást csapott, hogy . . . há­rom megye versenyzői csak sok órás késéssel érkezhettek Oroszlányba. A bevált, nagy gyakorlattal rendel­kező szervezőgárda azonban minden ne­hézségre talált kielégítő megoldást, s így különösebb zökkenő nélkül indul­hattak meg az olimpia legnépesebb sportágát képező sakk küzdelmei. Érdekes, hogy ezúttal első ízben a le­bonyolításra kerülő hat versenyszám egyikében sem voltak kifejezetten esé­lyesek, szinte egyenlő kilátásokkal raj­tolt az egész mezőny. A fiú úttörők versenyében sokáig négy­öt játékos között fej-fej melletti küzde­lem folyt, azután az esélyesek száma kettőre csökkent, hogy végül is az utol­só forduló hozza meg a végleges dön­tést a zalaegerszegi Horváth Sándor ja­vára, aki fél ponttal előzte meg a Buda­­pest-bajnok Bartos Balázst. A fiú úttörő verseny végeredménye: 1. Horváth Sándor (Zala m.) 8,5 pont­tal, 2. Bartos Balázs (Bp. I.) 8 ponttal, 3. Pintér Gábor (Bp. II.), 4. Bárány­i József (Bács m.) 7,5—7,5 ponttal, 5. Kas­sai Sándor (Nógrád m.), 6. Polgár Pál (Pest m.), 7. Kövér Gyula (Miskolc) 7—7 ponttal, 8. Edőes József (Győr m.), 9. Mátyus János (Borsod m.), 10. Orgován Sándor (Miskolc) 6,5—6,5 ponttal, 11. Gyarmati Pefer (Zala m.), 12. Németh Gábor (Tolna m.), 13. Szikszay György (Debrecen), 14. Tóth Zoltán (Budapest I.­) 15. Rostás Péter (Csongrádi, 16. Sziva Jenő (Hajdú m­.) 6—6 ponttal, 17. Por­­pácsy Lajos (Vas m.), 18. Katona Tibor (Győr város), 19. Gergács Balázs (Vas m.), 20. Balogh László (Bács m.), 5,5—5,5 ponttal, 21. Csőke József (Békés m.), 22. Papp László (Baranya m.), 23. Zemplényi András (Budapest II.) 24. Ignits Tibor (Komárom), 25. Dancza János (Szolnok m­.), 26. Vass Albert (Szolnok m.), 27. Priskin Győző (Pécs), 28. Zoltán András (Fejér m.), 29. Deme Endre (Szabolcs m.), 5—5 ponttal. Ugyancsak heves küzdelem után, a Buchh­olz-pontértékelés alapján dőlt el a bajnoki cím sorsa a fiú kisdobosok között: 1. Kántor Sándor (Debrecen), 2. Szidon Péter (Budapest I.) 8,5-8,5 ponttal, 3. Papp Mihály (Zala m.), 4. Adamik Zol­tán (Bács m.) 7—7 ponttal, 5. Újszászi András (Pest m.), 6. Kiss József (Tolna m.), 7. Kedves György (Hajdú m.) 6—6 ponttal, 8. Tóth Tamás (Vas m.), 9. Katona Ferenc (Győr), 10. Pirityi András (Budapest II.), 11. Rosta Imre (Veszprém m.), 12. Olcsák László (Csongrád m.), 5.5—5,5 ponttal, 13. Mervai László (Szol­nok m.), 14. Sándor Péter (Miskolc), 15. Galáth Zsolt (Borsod m.), 16. Horváth Miklós (Fejér m.), 17. Szováty József (Szabolcs m.), 18. Tóth Gábor (Baranya m.) 5—5 ponttal. A két úttörőből és egy kisdobosból ál­ló csapatok sorrendjét az egyéni ver­senyekben gyűjtött pontok összege ha­tározta meg. A fiú csapatversenyben Budapest I. együttese (Bartos Balázs, Tóth Zoltán, Szidon Péter) szerezte meg 22,5 ponttal a bajnoki címet. További helyezések: 2. Zala m. 21,5, 3. Bács m. 20, 4. Debre­cen 19, 5. Miskolc 18,5, 6. Budapest II. 18, 7. Pest m. 17, 8. Vas m., 9. Tolna m., 10. Hajdú m. 16—16 ponttal, 11. Borsod m­., 12. Csongrád m. 15,5—15,5 ponttal, 13. Szolnok m. 15 ponttal, 14. Baranya m., 15. Győr város 14,5—14,5 ponttal, 16. Nóg­rád m. 14 ponttal, 17. Fejér m., 18. Sza­bolcs m. 13,5—13,5 ponttal, 19. Komárom m., 20. Békés m., 21. Veszprém m. 12,5— 12,5 ponttal, 22. Pécs 11,5 ponttal, 23. He­ves m. 10,5 ponttal, 24. Oroszlány 2,5 ponttal. Sokáig nyílt volt a leány úttörők tor­nája, félidőben úgy tűnt, hogy a szabol­csiak erősen beleszólnak az elsőség kér­désébe, de azután a budapesti­­kislányok törtek az élre és a végeredmény: 1. Kass Rita (Budapest I.) 8,5 pont­tal, 2. Dombóvári Ágnes (Budapest I.) 8 ponttal, 3. Zsögöny Ilona (Szabolcs m.), 4. Kiss Teréz (Vas m.), 5. Müller Mariann (Budapest II.) 7—7 ponttal, 6. Berta Jú­­lianna (Nógrád m.), 7. Kedves Judit (Hajdú m.), 8. Sinka Ilona (Csongrád m.), 9. Zsoldos Ibolya (Csongrád m.), 10. Varga Klára (Fejér m.), 11. Felk Eszter (Szeged) 6,5—6,5 ponttal, 12. Kovács Beatrix (Baranya m.), 13. Márkus And­rea (Pécs), 6,6 ponttal, 14. Novák Éva (Szabolcs m.), 15. Kovács Ilona (Fejér m.), 16. Kedves Andrea (Hajdú m.), 17. Palatinusz Rozália (Bács m.), 18. Boros Erika (Vas m.), 19. Juhász Borbála (Mis­kolc), 20. Szabó Éva (Győr m.), 21. Rádai Erzsébet (Szolnok m.), 22. Angyal Zsuzsa (Pécs), 23. Katalics Éva (Budapest II.) 5,5—5,5 ponttal, 24. Nagyfalusi Ilona (Tol­na m.), 25. Bakos Ildikó (Zala m.) 26. Gáspár Izabella (Borsod m.), 27. Maczkó Irén (Borsod m.) 5—5 ponttal. A leány kisdobosok versenyében a vi­dékiek diadalmaskodtak. Udvari Márta (Veszprém m.) úgyszólván végig veze­tett, mégis csak pontértékeléssel szerezte meg a bajnoki címet az ugyancsak 8,5 pontot gyűjtő Kránitz Judit (Zala m.) előtt. További helyezések: 3. Csányi Aranka (Bács m.) 8 ponttal, 4. Peter­csák Edit (Borsod m.) 7,5 ponttal. 5. Za­bán Katalin (Pest m.) 6 ponttal. 6. Már­kus Judit (Csongrád m.), 7. Mátés Mag­dolna (Fejér m.) 5,5—5,5 ponttal. 8. Ger­gely Mária (Budapest I.). 9. Hegedűs Éva (Nógrád m.). 10. Kozma Mariann (So­mogy m.). 11. Szalay Mária (Vas m.). 12. Garai Mária (Békés m.). 13. Mázi Mária (Komárom m.). 14. Luczy Zsuzsanna (Hajdú m.). 15. Karácsony Timre (Deb­receni. 16. Ferenc Lívia (Szabolcs m.1­0 1 5 ponttal. A leány csapatba­jnokságot e1cíí°orban úttörői kimagasló szereplése révén, Bu­­dai út­t. Kas. Dombóvári­ Gergely ösz­­szeállítású együttese nyerte meg 22 pont­tal, a 18.5 pontos Csongrád m. előtt. Harmadik Bács m., negyedik Zala m. 18 —18 ponttal.­­ további helyezések: 5. Szabolcs m., 6. Vas m., 7. Fejér m., 8. Borsod m. 17­,5—17.5 ponttal. 9. Hajdú rr m., 10. Veszprém m. 17—17 ponttal. 11. Nóg­rád m. 15.5 ponttal. 12. Pécs, 13. Bara­nya m. 15—16 ponttal. 14. Szeged 14.5 ponttal. 15. Békés 14 ponttal. 16. Szolnok 13 ponttal. 17. Tolna m., 18. Pest m., 12.5 —12.5 ponttal. 19. Komárom m. 11.5 pont­tal. 20. Miskolc 9.5 ponttal. 21. Oroszlány 4.5 ponttal. Könyvjutalmat nyertek A legutóbbi ..Felek­, ha tudsz” kérdé­sekre helyes válaszokat beküldő ifjúsági olvasóink közül — sorsolás útján — a következők nyertek könyvjutalmat: Borsi Géza, Kisújszállás, Széchenyi u. 78. — Horváth Lajos, Sárvár, Széchenyi u. 3. — Karsa László, Szászvár u, Ady Endre u. 2. A jutalmakat a szerkesztőség postán küldi el. MAGYAR SAKKÉLET Irodalom Walter Árpád Földeák: Géza Maróczy — Leben und Lehren. — Walter de Gruyter kiadása, Berlin, 1970. — 104 oldal, ára 16,80 DM. Maróczy Géza születésének századik évfordulója alkalmából a világ csak­nem minden sakkfolyóirata megemléke­zett a magyar sakkozás mind ez ideig legnagyobb nagymesteréről, a centená­riumi év legutolsó napjaiban pedig — mintegy karácsonyi ajándékként — kü­lön kötet is jelent meg róla. Magyar szerző tollából, német nyelven. Földeák Árpád műve túlnő a szoká­sos megemlékezések hagyományos kere­tein, s a szemre szűk terjedelem elle­nére sem hagy hiányérzetet az olvasó­ban. A szokványtól eltérő szerkesztés, a gondos válogatás, és a mondanivaló fegyelmezett összefogása olyan nagy ismeretanyag felölelését teszi lehetővé, ami a hasonló művek gyakori köríté­seivel akár kétszeres oldalszám megtöl­téséhez is elegendő lenne. A könyv két főrészre tagolódik. Az el­ső a kronoligikus életrajz, 28 különösen jellegzetes Maróczy-játszmával. A játsz­mákat beszéltető, olvasmányos feldolgo­zásból olyan kivételesen nagy sakkozó alakja bontakozik ki, akinek tanításai­ra is joggal tarthat igényt az olvasó. A második részben aztán az így támasz­tott igényeket elégíti ki a szerző. Elő­ször 17 játszma és 10 végjáték feldol­gozásával kitűnően megválasztott Ma­­róczy-példákat mutat be az aktív véde­kezésre és a szerkezeti adottságok ezzel kapcsolatos jelentőségére, a pezízió ap­rólékos javítgatásaira, a taktikai esélyek tudatos előkészítésére, valamint a vezér­­végjáték virtuóz kezelésére. Stílustör­téneti értéke is van a nálunk még nem publikált Maróczy—Ruben (Koppenhága, 1927.) játszmának. Ez 40 év távolából is annyira a mába tekint, hogy ha most találnak név nélkül valahol, joggal hi­hetnék a spanyol megnyitás valamelyik mai specialistája kiemelkedő alkotásá­nak. Földeák azonban nemcsak ilyen felfedezéssel gazdagítja még a jól tájé­kozott olvasó ismereteit is, hanem az egykorú elemzések kritikai ellenőrzésé­vel nem egy javítást talált a régi leve­zetésekben. A második rész kisebbik felét a nagy­mester közvetlen tanításának példái töl­tik ki. A Maróczy által elemzett 9 idegen játszma és 2 végjáték kiválasztásában nyoma sincs a „retusálásinak”, egyfor­mán található köztük egész hétköznapi, meg ünnepi feldolgozás. Így annál hite­lesebben mutatkozik meg Maróczy nagy­mesternek az a törekvése, hogy a hibát (de nem a hibázót!) mindig elítélni, a jót pedig dicsérni kell. Ezeknek az elemzé­seknek a sorában külön élmény, ahogy a nagymester megvilágítja a küzdelem stratégiai tartalmát. Mint ebből a rövid ismertetésből is ki­derül, ez a könyv nemcsak méltóképp il­leszkedik a Maróczy-irodalom műveinek, sorába, hanem némely vonatkozásban túl is mutat azokon. Kár, hogy nem nyitl alkalma a centenáriumi évben Földeák­nak, hogy meglátásait magyar nyelven is közölje. (B. G.)

Next