Magyar Sakkélet, 1974 (24. évfolyam 1-12. szám)

1974. január / 1. szám

Bárczay László Az itt következő cikket a néző szemszögéből írtam. Azt igyekeztem le­festeni, ami az első látásra megragadott. A játszmák, hadállások feldolgozása már a szakíróé, a hangnem alkalmanként a kibicé, aki köztudomásúan mindenkinél mindent jobban tud. Afféle sporttudósítás szeretne itt követ­kezni az események megörökítésének igényével, és a szakmai tanulságok egy kisebb részének átnyújtásával. Mert talán mondanom sem kell, hogy a szerkesztő szempontjait is figyelembe kellett vennem, februári számunk játszmaválogatását sem „lőhettem le”. Amennyiben az események krónikája mögött az olvasó megérzi a döntő légkörét, s a látszólag ötletszerűen idézett példák tanulságként hatnak, akkor elértem célomat. Még csak annyit: óva intem a verseny résztvevőit, többségükben közeli ismerőseimet és jóbarátaimat, hogy a számukra eset­leg hetyke hangnemnek személyes élt tulajdonítsanak. A nézőnek elismert joga, hogy kertelés nélkül véleményt nyilváníthasson (bár nem lehet go­romba). Amennyiben valaki mégis úgy érzi, hogy a kibic ezúttal túllőtt a cé­lon , akkor helyette is elnézést kér a szerkesztő, így láttam a döntőt 1. forduló, november 28. Sax—Hor­váth 1 : 0, Faragó—dr. Eperjesi 1 : 0, Csém—Ribli döntetlen, Bilek—Len­gyel döntetlen, dr. Nagy—Petrán dön­tetlen, Hazai—Gasztonyi 1 : 0, Hon­fi—Forintos döntetlen, Dely—Ador­ján döntetlen. Az első fordulót megelőző délelőttön tartották a Szövetségben a XXIX. magyar bajnokság sorsolását és ünne­pélyes megnyitóját. Megnyitó beszé­dében Szörényi Sándor, az MLSZ el­nöke hangsúlyozta a döntő jelentő­ségét, és megalkuvás nélküli, korrekt küzdelmet kért minden résztvevőtől. Délután négy órakor megindultak az órák a KGM Arany János utcai színháztermében. A kezdet kezdetén egy kis szervezési hiba bosszantotta a nézőket — a demonstrációs táblát ál­lító fiúk és leányok nem jöttek kellő számban össze —, amit tulajdonkép­pen csak azért teszünk szóvá, mert egy érdekesség fűződik hozzá. Pintér Jó­zsef, a Honvéd fiatal mestere, aki az ifjúsági Európa-bajnokságra utazott a döntő vége felé, és így utóbbin nem vehetett részt, demonstrátorok hiányában aktívan bekapcsolódott az első fordulóba, kollégáinak játszmáit reprodukálva a bemutató táblán. A kezdetben gyér számú, (de a későb­bi fordulókon örvendetesen megszapo­rodott) nézősereg figyelme a Hazai— Gasztonyi szicíliai védelmű játszma felé fordult. Világos már a megnyitás­ban gyalogot áldozott, és lerohanás­­szerű győzelmet aratott indiszponált ellenfelével szemben. Az első forduló tapogatódzó játékmódja volt meg­figyelhető a Csem—Ribli és a Bilek— Lengyel játszmában. Mindkettőben korai döntetlen született, a békesség és egymást nem bántás jegyében. A forduló legjobb teljesítményét Faragó nyújtotta dr. Eperjesi ellen. Kihasználva sötét néhány parányi hibáját, pozícióelőnyhöz jutott, majd érdekes taktikai bonyodalmak után végeredményképpen egységes hatású játszmában győzött. Faragó—Dr. Eperjesi Következett 14. —, a5? Ez a ké­sőbbiek folyamán érezhető gyengesé­geket hagy a sötét állásban. Emellett b4-et így sem tudja megakadályozni. 15. Hb5, f6 16. b4, ab: 17. eb:, Ba4: 18. be:, be: 19. Bfd­, Fa6 20. Bc5:, Fb5: 21. Bcb5:, Hd6 Nem is a még latens állapotban levő futópár, hanem a ket­tőzött bástyák és a sötét huszárok bi­zonytalan helyzete jelenti fehér elő­nyét. Ha azonban a sötét f-gyalog még a helyén állna, azért másképpen fes­tene a dolog! 22. Bb6, Bd8 23. Fb4, Hec8 24. Bb8, Hf7 25. Hd4, Ba6 26. Be1, Hcd6 27. Fd6­, Bad6: 28. Bb7, e5 29. Bb­7, ed: 30. Bf7­, Fh8 31. e4, de: 32. Fdll, Bb6! Eperjesi dr., aki már többízben ki­vágta magát taktikai eszközökkel Faragó ellen, most szemmel láthatón fellélegzett. A dolog azonban ezúttal nem olyan egyszerű! 33. Bb6­, Kf7­ 34. Bb7f', Ke6 35. de2, h5 36. Kf2, Ba8 37. Fb3f, Kd6 38. Ke2, h4 39. Kd3, Kc5 40. Bd7, Ba3 41. Kc2, d3f 42. Kb2, Ba8 43. Kc3 Itt maradt függőben. Meg voltam róla győződve, hogy az állás világos számára nyerve van, nem is elsősorban a gyalognyerés, hanem a h8F szerencsétlen helyzete miatt. A következőkben sötét ennek kiszaba­dítására tesz kísérletet. 43.­­, iSf 44. e5, g5 46. fg­, Fe5,f 46. Kd3­, Kc6 47. Be7, Bd8f 48. Ke2, Ff4 49. g6, Bd2f 50. Ke1, Bg2: 51. g7, Fh2: 52. g8. és sötét s 68. lépésben feladta (1:0). Az újonc vidéki Horváth láthatóan megilletődötten kezdett Sax ellen, és szinte ellenállás nélkül vesztett. A ké­sőbbiek folyamán ez sajnos többször megismétlődött vele kapcsolatban. Ki­sebb csetepaté után lett döntetlen a dr. Nagy—Petrán játszma, míg a Dely—Adorján találkozó a teoretiku­soknak jelent majd érdekességet. Hon­fi Forintos ellen megnyitási előnyét hamar eltékozolta. II. forduló, november 29. Horváth— Adorján 0 : 1, Forintos—Dely dön­tetlen, Gasztonyi—Honfi 0:1, Pet­rán—Hazai 0:1, Lengyel—dr. Nagy döntetlen, Ribli—Bilek 1 :0, dr. Eper­jesi—Cseri 0 : 1, Sax—Faragó 0 : 1. Horváth nem tudott mit kezdeni Adorján eredeti megnyitáskezelésé­­vel szemben, hamar hátrányba került, és még taktikai esélyét sem használta ki egy helyen. Dely sötéttel Forintos ellen a nimzoindiai védelemben csak szűkös kiegyenlítést remélhetett. Vilá­gos módszeresen építette állását, de időzavarban nagyot hibázott, és minő­séget vesztett. Mikor remire adták, már sötét állt jobban, de időközben az ő ideje is csaknem teljesen elfo­gyott.

Next