Sakkélet, 1998. március-december (48. évfolyam, 1-12. szám)
1998-11-09 / 9-10. szám
302 * SAKKÉLET £Q 6 ÉLETPÁLYA ÉS AZ ALKOTÁS MŰVÉSZETE Golgyin azt állította, hogy sötét 55. - ›S·d7 helyett jobban jzászhatott volna 55. - £)c2 56. g4 £)d4 57. 47)a 4de6-tal, és ha most 58. g5!?, akkor 58. - £)xg5t 59. ›£ig4 ›&·d7 60. <S>f5 <£>d6! - <S>e7? 61. <®g6 <§}f7 62. <S>g7 csak döntetlen - 61. <S>g6 <£>d5 62. <£>xh6 £)e6! 63. <S>h7 <S>c4 64. h6 <£>c3 65. <g>g6 <S’b2 után sötét nyer. Az orosz sakk-folyóiratban röviddel ezután G. Fridstejn hozzászólt mestertársa írásához, és kifejtette, hogy az állás mégis döntetlen, csak Aljechin az elemzésben hibát követett el. Ugyanis szerinte a 2. számú ábraállásban 53. 4bxb4 helyett 53. 47)xh6-ot kellett volna húzni, 53. 4Dxa2 54. £)f7 £)c3 - 55. ^d6f és 56. 4bc4 ellen - 55. h6 a2 56. h7 a1B 57. h8Bt ,Sb7 58. Qd6f stb. döntetlen végződéssel. Felmerül a kérdés, melyik mesternek van igaza? Véleményem szerint Fridstein figyelmét elkerülte, hogy sötét 55. - a2 helyett, egyik huszárját feláldozva, 55. - 4be5!!-et is léphette volna és 56. 4a)xe5 4)e4! - fontos a világos szabadgyalogot akadályozni! 57. ›S›h4 e)f6 58. ›S›g5 4)h7t! 59. ›£›g6 a2 után vezére néhány lépésben eldöntötte volna a küzdelmet. Egyébként úgy látom, hogy Aljechin hosszú változatában - lásd az első ábraállást - világos 50. 47)c3 helyett 50. 41)c1-gyel fenntarthatta volna a későbbi 4003 lehetőségét, és döntetlen kilátásai reálisak lettek volna. Tehát Aljechin fenti hosszú levezetései ellenére is úgy vélem, hogy ezekben gyakrabban rejtőzhetnek tévedések. E megállapításom bizonyítására megvizsgálok még két végjátékot, és azok elemzéseit ugyanerről a párosmérkőzésről. Hat könyvet tanulmányoztam át az Aljechin-Capablanca világbajnoki meccsről, és kiderült, hogy valamennyi teljesen megismétli Aljechin változatait. Akkor is, ha azokban hibák vannak. Aljechin összes Capablancával váltott világbajnoki partiját leközli a német nyelvű „Auf dem Wege zur Weltmeisterschaft” (1932) és az angol nyelvű „My best Games of Chess” (1939) könyveiben, elemzésekkel együtt. Ezekben is megtalálható mindhárom játszma, melyek jellemző részleteivel foglalkozom e cikkben. E kitérő után következzen egy hadállás a 11. játszmából: A támadható király Sötét előnye nyilvánvaló, mivel egyszerre készítheti elő a csak két gyalogjával védett király elleni támadást és 13 gyalogjának előrenyomulását. Aljechin mégis úgy vélte, hogy világos többé-kevésbé megvédheti magát. Az ábraállásban 61. a6? következett. Aljechin ezt írta: „Ezzel világos elmulasztja az utolsó lehetőségét annak, hogy némi gyakorlati esélye legyen a döntetlenre, és néhány lépésben elveszti a játszmát. 61. ›£‹g2 volt a helyes lépés, amire a játék így alakulhatott volna: 61. ›$›g7 62. a6 Bd1 63. Mf2 Sd2 64. Sxd2 és nem 64. ©c5 Hxf2| 65. ©xf2 ©c6t 66. ©f3 ©xf3f 67. ®›xf3 c2 68. a7 c1© 69. a8© Bh1f miatt 64. cxd2 65. Bd5! Bb2 66. ›£‡h3 Bc2 67. a7 Bf5f! 68. &xf5 gxf5 69. a8Bd1B és sötétnek lassan mégiscsak nyernie kell.” Aljechin fenti megállapítása a világos király helyzete és sötét kettős fgyalogja miatt igaz, és a játék így folytatódhatott volna: 70. Bg2 Bg4f 71. <g>h2 f4! 72. gxf4 Bxg2f 73. ›g·xg2 ›S·f6 74. ›s›g3 ›£›f5 75. f§V3 flS és sötét nyer. Ez olyan, mint egy szép álom, és tényleg az is. Fehér azonban mindezt elkerülhette volna, 65. Bd5 helyett 65. Fe2-vel. Például 65. Bd6 66. Bd1 Bc6f 67. ›g·f2 stb. Máshol meg azt írja Aljechin, hogy „sötét 61. Bg2 után csak három gyalog kettő ellen megoszlású vezérvégjátékot érhetett volna el, ami helyes játékkal döntetlenre tartható.” Ez tévedés, én sötétnek nyerést találtam: 61. -Sg2 Bf5! 62. Bxc3 - kötelező, mert 62. - Bd2 mellett 62. - fb8 is fenyegette világost - 62. - Bd3 63. Be5 - 63. ©c6-ra ©g4! nyer - 63. - &f3f 64. ›£›h3 - 64. ›S›h2-re Bd1 65. fig2 ©f1 jöhet - 64. - Bh 1f 65. Bh2 Bf1f 66. Bg2 Bd2 67. ©e4 Bh1f és matt a következő lépésben. Ha pedig világos 63. B&5 helyett 63. ©e1-et húzta volna, akkor 63. - Bd5f 64. ̋ g·h2-64. €h3 Bd1 65. ©b4 gh1f 66. Bh2 Bf5 is mattig megy 64. Bd1 65. Be5 Ba2f 66. Be2 Bb1 67. Bf2 Bh1f 68. <g>g2 &b7f 69. Bf3 Bg1f után elvesztette volna a vezérét. Tehát világos mégiscsak el volt veszve, bár ezt gyakorlati játszmában nehéz volt felfedezni. Lássuk végül e játszma tényleges befejezését: 61. Bf1! 62. Fe4 Bd2 63. Bxd2 cxd2 64. a7 d1© 65. a8© ©g1 f 66. h3 Fdf11 és Capa feladta, nem várta be a 67. Bg2 Bh 11 és mattot. Egy gyalog előny Aljechin-Capablanca A 32. meccsjátszma végjátéka A játszmában 32. Bc1? következett. Hallgassuk meg Aljechin véleményét: „Felesleges gyalogáldozat, mely igen kérdésessé teszi a győzelmet. A logikus 32. b4 1-gyel, majd a választól függően 33. b5 vagy 33. Bc1-gyel nagyobb gondok nélkül meg lehetett volna nyerni a játszmát. Ezt a folytatást az utolsó pillanatban azért vetettem el, mert hirtelen megriadtam a 32. g5 ellenlökéstől. Azt, hogy e gyaloglépést 33. hxg5 fixd4 34. Bd1-gyel megdöntöm - akár 33. - h4t 34. ®‹xh4 közbeiktatása után is - korábban elterveztem, de az egyszerű 33. Axg5 34. Axg5 4~/xg5 lehetőség hirtelen bizonytalanná tett. Pedig ebben az esetben 35. f4f ›£‹f5 36. ›£‹f3 Bh2 37. Bg1 simán nyert volna.” De nézzük csak meg ezt a „sima nyerést” közelebbről, melyet 37. Bh3f 38. Bg3 Bxg3f 39. Bxg3 Capablanca-Aljechin Világos lép Világos lép