Sárospataki Füzetek 1. (1857-1858)
Egyház és hittan - Révész Imre: Sinai Miklós és tételei a magyar reformált egyház alkotmányára vonatkozólag
SINAI MIKLÓS. 703 torok választását határozták el, a kiknek t. i. az egyházak és egyháziak felett, a szuperintendensekével egyenlő törvényhatóságuk legyen. E gyűlés azonban e mi egyházkerületünkre nézve érvénytelen, mert Zoványi György akkori szuperintendens sem maga sem követel (által meg nem jelent ebben; e mellett, egy ugyanazon évi királyi resolució, a szuperintendenseknek adván a lelkipásztorok feletti felügyelési és ítélési jogot, a világi kurátorságot önként megszünteti. Sikeretlen próbát tett ez időtájban a debreceni tanács is, az iskolai rendszer megváltoztatásában, mert azt a tanárok határozottan viszszautasították. 26. 1742. már csakugyan kivitte a város, hogy a főiskolának polgári pénztárnoka legyen; mindemellett is azonban miként maga ezen pénztárnok, úgy a gazdasági ügyek is, egészen a professzorok hatósága alatt maradtak meg. 27. II. József császár korában, az 1783. évi, világiakból álló protestáns pesti tanácskozmány *), a kormány iskolarendezési tervére vonatkozólag kijelentette a többek közt: „hogy a protestánsoknál elvileg joguk van a világiaknak az egyházi ügyekbe befolyni, s hogy az iskolák felügyeletét és igazgatását a kerületek által szabadon választott kurátoroknak s inspektoroknak hagyja ő felsége. Hallatlan szavak voltak ezek mindez ideig, s II. József sem sokat adott reájok. 28. Miután az 1798-ik évi nagy fontosságú országgyűlésre Bihar vármegyéből elválasztott két protestáns követ, Rhédey Ferenc és Domokos Lajos, az illető egyházi férfiak kérelmére sem látszottak arra hajlandóknak, hogy az országgyűlésen az egyházi rend sérelmeinek orvoslását előmozdítsák: kénytelen volt szuperintendens Paksi Szathmári István, egyetértve az esperesekkel és tanárokkal Hunyadi Ferenc, Hécei Dániel és Keresztesi József lelkészeket az egyházi, Sinai Miklós tanárt pedig az iskolai szabadalmak s adományok kieszközlésére felküldeni az országgyűlésre, külön megbízó levelekkel ellátván őket. 29. Nevezett követek mindent elkövettek volna magánosan az evangélikus rendeknél céljukra nézve, de nagyon *) Azt hiszem, hogy azon küldöttség vala ez, mely II. József császár türelmi rendelete következtében neveztetett ki, s melynek református tagjai Domokos Lajos és Hatvani István valának. Lásd: Véleményem 41—42 lapjait. Nagy nyeremény lenne, ha e küldöttség munkálata valahol feltaláltatnék.