Sárospataki Református Lapok, 1922 (17. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-01 / 1. szám
4. oldal SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK 1. szám. kalmazását. Annál, szembeszökőbbek uj szemléletű pompás jelzői, melyekkel nehéz fogalmaknak a jellegzetességét,. . hangulatok különlegességét oly könnyen fejezi ki. Hangja, verselése, versszerkesztése nagy változatosságot mutat, s itt-ott a népköltészet, majd jeles lírikusaink hatását mutatja. Végeredményül megállapíthatjuk, hogy Novák Sándor a mi várt költőnk, aki mindenkit megelőzve először jött el hozzánk, eredeti és őszinte költészetében a valóságot nyújtotta nekünk költőileg is szépen, s nagy célunkhoz: a háború lélektanának a megismeréséhez, gazdagon buzogó forrással ajándékozott meg bennünket. Üdv a háború avatott költőjének I, Z. A nö. (írás az égen). Harc éjjelén, gond — köpenybe burkoltan Krisztust láttam, fölmutatott az égre S én olvastam az írást meghatottan: „Szemükben a tisztaság enyhe kékje. Fejükön az anyaság glóriája, így mennek ők kis sorsaik elébe Sorsuk mindig a másiké; adósság Örömpercük, pontos bánat — kamatra. De szivükben egy hűs kútfő : a jóság. Minden oltárra koszorút ők fonnak. Oltárok dőlnek, ha nem ők az oltár. Nemtői és áldozati a kornak. Égő szívük minden keresztnél ott áll S gunyolók közt Husvétban bizva hisznek. Ők udvarhölgyek minden fájdalomnál. Sziveiken jajdúl át a világ jaj, Sóhajukban új forró tavaszok. Komor gyászt is ők kendőznek be bájjal. Alvó korban, hol minden szép a máglyán: Templom csöndjén égre felmutató Márványszobrok az eszmék szarkofágján. Küzdőt kísérve, boldogok, hogy árnyak, Kerti utján a lugasos otthonnak, Vagy szalonján a lét — álarcosbálnak; Szelíd lámpái ők a házi gondnak S utjok végén a névtelen kereszt . . . Akkor is áldnak, mikor szétomolnak. Magasba lelkük példaképen lebben. Óh könnynek százszor érdemelje: Nő, Néma mártír a világtörténetben.“ Novák Sándor. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Lapnak t. olvasóinak boldog újesztendőt kívánunk. — Gyászhir. Arday Janica Dániel zsarnói lelkész, a tornai egyházmegyének köztiszteletben és becsülésben állott tanácsbirája, dec. 7-én 72 éves korában elhunyt. Áldás emlékére! — Alapítványok. A Jézuska egy vallását szerető lelkes egyháztag által szép karácsonyi ajándékban részesítette főiskolánkat. Andrássy Sámuel, a tarcai egyház nagy buzgóságú főgondnoka, a dec. 4-iki előadások által föllelkesítve, két — egyenként húsz-húszezer koronás alapítványt tett és fizetett be főiskolánknál. Az egyik 20,000 koronás alapítványt elhunyt szülei emlékére teszi (id. Andrássy Dániel és felesége, Papp Zsuzsánna emlékalapítvány), kamatai 15 évig tőkésitendők, azután a köziskolai szék vagy igazgatótanács által meghatározandó célra fordítandók. A másik 20,000 K-ás alapitvány Andrássy Sámuel és felesége, Bakot Berta nevet viseli s kamatai a főiskolában tanuló egyenes leszármazóik neveltetésére fordítandók. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek! — A debreczeni kollégium fölsegítésére, a sok adósság kifizetésére az egész tiszántúli egyházkerületben, annak minden gyülekezetében rendezett gyűjtés eredménye eléri a 900.000 koronát, azonban a hihetetlenül szaporodó szükségleteknek ez még a felét sem fedezi, úgyhogy a gyűjtést folytatni akarják és felkérik a már megszervezett helyi bizottságokat, hogy a lelkész irányítása mellett igyekezzenek feltárni az összes híveket. A világháború hősi halottjainak felekezeti statisztikája azt mutatja, hogy a hősi halottak száma és felekezeti megoszlása Magyarországon a következő : A zsidók közül, kik az ország népességének 4-9°/0-át alkotják, elesett 25°/0, tehát felényi, mint ami annyi népességi arányszámuknak megfelelne, ellenben a katholikusok és reformátusok közül országos arányszámuknál több esett el, amazoknál 52 7°/0 (arányszám 487°/0), emezeknél 14 6°/0 (arányszám 144°/0) a hősi halottak száma — Komoly szavak. Lukács Géza, a tótföldi ref. egyházkerüet új főgondnoka székfoglaló beszédében a következő figyelemreméltó kijelentést tette: „Meg kell ismernem ama tévedésemet, hogy a múltban a népiskolák államosításának és a néptanítók állami intézetekben tanulásának ellenése nem valók. Ezen akkoron széles körben tért hódított gondolkozás csaknem végzetessé lett ref. vallásunkra az által, hogy az állami intézetekben végzett tanítóinknak szivébe nem ojtatott be amaz öntudatos kálvinistaság és hitelveinkhez rendületlen ragaszkodás, mely őket is lelkesítette volna a gondozásukra bízott gyermekeknek hasonló szellemben való nevelésére.“ Hányan elmondhatják ma ezt a Mea culpat ! Hiszik egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen, Nyomatott a ref. főiskola könyvnyomdájában Sárospatakon, 1922—1.