Sárospataki Református Lapok, 1930 (25. évfolyam, 1-50. szám)

1930-01-05 / 1. szám

2. oldal. sárospataki református lapok 1. szárza. Magyarázatos Biblia. Irta: Téglássy András. Mint ismeretes, az abaúji egyházmegye ta­vaszi közgyűlésén indítványt tettem egy olcsó, tehát a szegényebb osztályok által is megszerez­hető, könnyen megérthető, tehát inkább népies stílusban, erős kálvinista szellemben tartott ma­gyarázatokkal ellátott Újszövetségnek az egyetemes Konvent által való kiadatása tárgyában. Indítványomat úgy az abauji egyházmegye, valamint a tiszáninneni egyházkerület is a magáévá tette s így most már a legfelső fokon való elbírá­lás végett az egyetemes Konvent elé kerül. Nem szeretném, ha a döntő fórum előtt ez a nagy horderejű kérdés, helytelen szemszögből vizsgálva, nem kedvező megvilágításban kerülne elbírálás alá, ennélfogva arra kérem az egyetemes Konvent igen tisztelt tagjait, hogy az alábbiakat figyelemre méltatni szíveskedjenek. Kérem pedig ezt azért, mert az egyes, itt-ott elejtett megjegyzésekből úgy veszem észre, hogy többen félreértették az erre vonatkozó elgondo­lásomat.­­ Ugyanis az aggodalmaskodók nem helyesen f­ogva fel indítványomat, úgy értelmezik, mintha én a Szentírás Újszövetségi részének egész szö­vegét, tehát az első sortól az utolsóig óhajtanám ellátni magyarázatokkal, ami szerintük nemcsak hosszadalmas és felette nagy munka lenne, de egyben oly mértékben drágítaná meg az egyes példányoknak beszerzési árát, hogy a szegényebb néposztály részéről alig volna megszerezhető. To­vábbá, amennyiben a Szentírást különbözőképen magyarázzák, ennélfogva majdnem leküzdhetetlen akadályokba ütköznék annak megvalósítása. Emez és ehhez hasonló aggályokat hallva, szükségesnek látom abbeli nézetemnek kifejezést adni, miszerint a fenti kétségeskedésekkel szöges ellentétben, akként vélem ezt a nagy horderejű kérdést megoldani, hogy az Újszövetségnek csak azokat a részeit, illetve verseit látnók el magyará­zatokkal, melyek rávilágítanak vallásunk lényegére, melyekből visszatükröződik annak magasztos volta, önzetlensége, mellyel egyedül áll az összes vallá­sok között s miután ezeket a részeket csak egy­féleképen lehet magyarázni, elesik a fenti aggo­dalom. Ezekre a részekre az olvasó figyelmét éppen a kísérő magyarázatokkal óhajtanám felhívni, hogy ezek útbaigazítása mellett gondolkodásra és elmé­lyedésre késztessük----------mert habár a hit Isten ajándéka, de azért hallásból is fakad, ha azt igazi elmélyedés követi,----------hogy így meg­ismerve a saját vallását, meggyőződéses, öntudatos kálvinistát nevelhessünk belőle, mert csak az ilyen hívőkben telhetik öröme a mi mennyei Atyánknak. A mi kötelességünk a hívek lelkébe a hitet plántálgatni, öntözgetni, a növekedést megadja a jóságos Isten, az ő tetszése szerint! A magyarázatos Bibliának a kiadását egy elodázhatatlan életszükségnek tartom, mert a val­lási és egyházi életünk ellanyhulásának, a belső ember elnémulásának legfőbb okát abban látom, hogy a legtöbb hívőnk nem meggyőződésből, de csak azért kálvinista, mert véletlenül kálvinistának keresztelték meg, tehát a kálvinistasága csak meg­szokáson alapszik, mert nem ismeri a Szentírást s így a hite nem az isteni kijelentések mélyreható gyökereiből szívja életnedvét. Ilyen hittel pedig Isten dicsőségét szolgálni nem lehet! Ha pedig azt akarjuk, hogy a nagy költséggel és talán egész anyagi erőnk latbavetésével ki­adandó magyarázatos Újszövetség példányainak a kelendőségét is biztosítsuk----------habár nem is ez a fő cél, de tekintettel szegénységünkre, ezt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagy­nunk ----------és hogy nemescélú munkánknak maradandó és Isten előtt is kedves, jó illata le­gyen, minden konfirmálandó, vagy ami még sokkal helyesebb lenne, minden beiratkozó tankötelesnél kötelezővé kell tennünk annak megszerzését és végül, hogy ne csak beszereztessék, de aztán használva is legyen, a legszigorúbban el kell ren­delnünk, hogy úgy a népiskoláinkban, valamint a felsőbb iskoláinkban is a tanítás megkezdése előtt, vagy talán még inkább utána, a tanár vagy a tanító naponta olvastasson fel egy részt azzal a tanulóval, akit a jó magaviseletéért vagy szorgal­máért megjutalmazásra méltónak ítél, hogy ezáltal a felolvasás a gyermek előtt ne unalmas köteles­ségnek tűnjék fel, de az Isten színe előtti meg­­jutalmazásnak, hogy maradandóbban hatoljon be fogékony lelkébe az Ige tanítása. Azzal, ha a tanköteleseknél kötelezővé tesszük a magyarázatos Újszövetségnek a megszerzését, úgy elérjük anyaszentegyházunkra nézve azt a felmérhetetlen értéket, hogy minden kálvinista család asztalára odakerül a Biblia és ismerve népünk mentalitását, biztosra veszem, hogy a hosszú téli estékben és csendes vasárnapi délutá­nokon, úgy, amint az külföldi testvéreinknél is megvan, olvasni is fogja és az eddigi egyedüli olvasmányát, a kalendáriumot, szívesen fogja ezzel felcserélni. Szerény nézetem szerint nem szabad elodáz­nunk a magyarázatos Újszövetségnek a kiadását: „Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Iste­nünk előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson“. A Kálvineumok érdekében. Nagyszívű férfiak odaadó buzgólkodásából, áldozatos lelkek segítő szeretetéből, mindenek fe­lett pedig jó Istenünk áldó és megsegítő kegyel­méből áll immár az a három nagyszerű intézmény, amelyek mindenike a „Kálvineum“ nevet viseli. A Fiú-Kálvineum Hajdúböszörményben, a Leány- Kálvíneum Nyíregyházán és a Főiskolás Kálvineum Budapesten egyaránt hirdeti az Istenben vetett ren­dületlen hit csodatevő erejét és minden jók elis­merésére és hálájára méltóan teljesíti magasztos humanitárius és kultúr­feladatát. Árváink ez inté­zetekben meleg otthont, szülei gondviselést talál­nak és haza, egyház és társadalom hasznos tag­jaivá neveltetnek. Öröm még rágondolni is a vég­zett munka eddigi sikerére és hálával telik el a

Next