Sárospataki Református Lapok, 1940 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1940-01-07 / 1. szám
1. szám. Sárospataki Református Lapok 2. oldal. Csendes estéken, mikor lepihen a tábor, hárommillió imádkozó ember ajkáról száll felfelé az ősi zsoltár: Erős várunk nekünk az Isten!.... S ha harcba indul a sereg, kibontott zászló alatt — Isten szemébe boldogan belenéző, a hazáért örömmel meghalni kész imádkozó katonák így biztatgatják egymást és az otthon maradottakat: ״ Ne hagyjátok a tüzet kialudni“ / A mi énekünk s a mi harci riadónk is — egy s ugyanaz a szabadság népeivel! Itt minálunk is ezeresztendőn át tűzzelvassal próbálták elnyomni a szabad és független magyarság harcos katonáit........ Isten és honszerelem oltárai mellett egymáshoz simulva, vérük hullásával mutatták be szívesen meghozott áldozataikat a hős elődök. Apostolok, szentek, mártírok, gályarabók, hitvallók, bizonyságtevők, legendás hírű szabadsághősök, javából való vitézek sok ezreinek ajkán csendült az Istenes ének s ontották megszámlálhatatlan magyar hős fiúk vérüket arra az oltárra, melyen: — az igazi istenismeret, igaz istentisztelet, tiszta keresztyén erkölcsi élet és a szabadhazát sóvárgó honszerelem Krisztus gyújtotta örök füzet égtek! Magyarok! Marasztaljátok itt minálunk mindörökké a Krisztust s akkor megjön mihozzánk az Isten kedves esztendeje. Orvos, gyógyítsd meg magadat, — tanítja a szeretet fejedelme. Egyénenként kell minden magyarnak meggyógyulnia, ha a nemzet fel akar kelni elesett állapotából. Fogjatok össze minden Krisztusban testvérekké lett magyarok! Bocsássatok meg egymásnak emberi gyarlóságból eredő fogyatkozásokat s induljatok el egy akarattal: — éleszteni az ősi oltártüzeket! Harcba álló seregek között én megmondom ki lesz a győztes: Akin az Isten lelke nyugszik meg!... Szegény magyar fajtánkat csak az emelheti fel, aki az evangélium Krisztusával együtt tér be a szegények kunyhóiba. Összetört, csalódott lelkeket csak az tudja meggyógyítani, aki az igazi gyógyító orvossal tér meg a beteg ágyakhoz. Mindenfajta rabságból, a szabadságot, a kiutat — csak a Krisztus mutathatja meg ennek a bűnös és rabságban élő világnak. A vakok újra látókká csak annak a vezetésével lesznek, aki az idők teljességében megmutatta a világnak: a Liloám tavát s Bethesda forrásait!.......... Boldog újéve csak annak lehet, aki odateszi kezét a Krisztus kezébe.... És járják az életet együtt: viharban , napsütésben; mély szakadékokon át és harmatos, kies mezőkön ; bölcsők és koporsók mellett; golyózáporban és zavartalan munkahelyeken; millió nyíló virág és megszámlálhatatlan hajladozó búzakalász-tenger között — hozzásimulva — Krisztushoz — örökre boldogan. Hamis próféták járják újra a világot — izgatva Krisztus ellen .... Esztelenek! — hiába minden küzdelmetek. Akadnak ugyan egyesek ideig-óráig, akik hűtleneknek látszanak s szívükből a hitet kiölni látszanak a hitető beszédek s elhervadnak azok, mint hirtelen jött hózivatartól a fehér őszirózsák. Magyarok! Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kisértésbe ne jussatok ! Felvidékünk sok kicsi, fehérre meszelt kálvinista templomai, mindvégig szent 0r- tárai legyetek a tiszta evangélium és a hazaszeretet szent ügyének.... Csak álljatok erősen zúgó viharban rendületlen, ti kőfalak. Apáitok fel nem értékelhető áldozataival megépített kőfalaitokról keljen visszhangja a legnehezebb időkben is a búzatermő magyar rónákról elhangzott s felétek siető énekeknek! A utolsó 20 esztendő alatt rabságot nem kóstoló, — ősi kálvinista gyülekezeteim népe — öleljétek szívetekhez a hazajött testvéreket. Meggyarapodván gyülekezetek száma szerint, — növekedjetek mindnyájan az ősi hitben is. .. Mindnyájan imádkozzunk kálvinista magyar testvéreim az Úr Istenhez : Neveljed Uram a mi hitünket! Mint a búza belegyökerezik az édes anyaföldbe, úgy nőjjön bele élő hitünknek ereje által a mi egész életünk a Krisztusba. Akiben van nekünk egyedül kedvességünk és vált Ságunk! A legnagyobb magyar így tanította annak idején honfitársait: ״ A múlt elveszett hatalmunkból, de a jövendőnek urai vagyunk“ Igen ! A mi jövőnk olyan lesz, aminőt érdemlünk. Ezer jel igazolja, hogy Istennek kedves népe vagyunk, célja van velünk s ezért bátorítalak titeket. Ne csüggedj el kicsiny sereg! Lelkipásztorok, tanítók, tanárok, presbitériumok, gyülekezeti munkások a templomban és iskolában legyetek mentsvárai továbbra is a színtiszta magyarságnak. A hitvallásos iskolák a közeli 20 éves rabság alatt is megtartották magyarnak a magyart. Isten átka sújtja azt, ki a történelmi és hitvallásos iskolák élete ellen tör! Családi tűzhelyeinken égjenek a Krisztus gyújtott tüzek, melyeknek világánál: — a puritán kálvinista egyszerűséget, takarékosságot, minden magyarban az ember testvért becsülő magyart ismerje meg és szeresse bennünk a világ. Ne szégyeneljük bibliás keresztyénségünket, ének és imádság hangozzék ki házainkból, s mint csillagok ragyogjanak be a mi valláserkölcsi eszményeink ebbe a nagyon sötét magyar életbe. Kálvinista magyarok, ne feledjétek el, hogy ezen a szent földön mi magyarok mindnyájan küldetésben járunk. Kálvinista magyarnak lenni többek között azt is jelenti: felvenni a versenyt minden