Siklós és Vidéke, 1900 (13. évfolyam, 4-52. szám)
1900-08-19 / 34. szám
Siklós,1900. augusztus 19. 34.*szám. Tizenharmadik évfogatuTp’ KÖZÉRDEKŰ HETILAP — MEGJELENIK MINDEN VaSÁRNAP. Szerkesztőség : Dr. Hirling Károly ügyvédi irodája. Felelős szerkesztő : Kiadó-hivatal Harangozó József könyvnyomdája. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok visz- r r r n r t ^ Á ^ r r r A t ríl sza nem küldetnek. Dr. HIRLING KÁROLY Hirdetések: Jvy nasal os petitsoronként 12 m. Elfifizetési-dij : Vidékre postán, vagy helyben házhoz Főmunkatárs : Nvi, -'ri közremény, 1- - hibás petitsoronként «o hordva. Egész évre 8 kor. Félévre 4. kor. Negyedévre 2 ^ ^ ^ T Ny «költemélye«. Eg, hábos padsoronként jó kor. Egyes szám 16 fil. REDEI KÁROLY ül. Bélyeg Vr (C. Hl.) külön fizetendő. Szent István napján. Ezer meg ezer ember, az ország valamennyi részéből, gyűlik össze Budavárában e napon, hogy az első alkotmányos fejedelem és a magyar kereszténység megalapítója emléke iránt méltó kegyeletét lerója-Ott látjuk az ország összes főméltóságait, amint fedetlen fővel, az egyszerű néppel egy sorban haladnak. Kimondhatatlan jó benyomást gyakorol e látvány a nézőre, e napon áthatja az embert a ma sokat emlegetett keresztény felebaráti szeretet. Mintha újjászülettünk volna úgy érezzük magunkat- Hordozzák előttünk a mi dicső szent Istvánunk szent Jobbját, lássuk és bámuljuk mindég és mindenkoron, mint egy csodát, amely örökké buzdítani van hivatva bennünket jó és nemes tettek elkövetésére. Éppen azért e napon dobjuk el magunktól mindazt, ami gonosz, rossz és cseréljük fel a keresztény emberhez méltó jóindulattal és igazi felebaráti szeretettel, hiszen oly kevéssé tanultuk meg ezek gyakorlását-Édes hazánk, mely annyi veszélyeit megpróbáltatáson ment keresztül a Szent István ünnepet egészen magáénak foglalja le. Ezer éves fennállásunkban egy nagy momentum teszi érdekessé különösen az idei Snt István napot- Ez a különösen nagy mentum a magyar kereszténység megalapításának 900 éves évfordulója egyszersmind jubileuma is, az ezredik év kezdetében. A magyar kereszténységet tudvalevőleg dicső Szent István, Magyarország legelső alkotmányos fejedelme ezelőtt 900 évvel alapította meg s igy az emlékére minden évben rendezett emlékünnep szokatlanul nagyobb mérvben és térben lesz megtartva, mint rendesen. Rövid kor ugyan egy nemzet történetében ez a 900 év, de mégis óriási időszak fejlődési szempontból. Kilencszáz év. Nagy jelentőségű szám s kétségen kívül áll, hogy ezen idő alatt valóban csoda tetteket mivelt az a vallás a mely a kereszt jelvénye alatt földünkön meghonosodott. A keresztényi civilizáció, a keresztényi felvilágosodottság megtermő gyümölcsét s a magyar nép áthatva e vallástanok által áldásosan dolgozik, a király, a magyar föld és a saját maga javára. E szent napon emelkedjünk fel egy pecre, legalább gondolatban Szent István nagy lelke elé és rakjuk le előtte szivünk mélyéből eredő hálás fiúi hódolatunkat, lássa miként hálás népe még mindig és mindörökké magyar. Kondulnak a harangok ünnepélyes méltósággal. Jönnek hosszú sorban cifra ruhájú nagy urak egyszerű paraszt emberekkel vegyest, felemelő látvány ez-Aldassék Szent István király dicső emlékezete ! A Pelikán és polgári iskola. Siklós, 1900. aug. 13. Magunk jószántából semmit sem teszünk. Mindig megvárjuk, hogy a hatóságok parancsoljanak. Ha ez aztán megtörténik, duzzogunk, mintha nem érdemeltük volna meg. Végre pedig mikor a dolgok körmünkre égnek, megszavazunk mindent, többet, szebbet és költségesebbet csináltatunk, mint a hatóságok kívánták, de — ezt hangsúlyozom, — arról ismét nem gondolkodunk miből fizetünk? Mégis fedezet nélkül kifizettük az óvoda építés és felszerelést, a kórház építés költségeit és a kultúrmérnöki előleget stb. Miből ? Azt csak a legbeavatottabb urak tudják és a jó Isten. Most aztán az elősorolt kiadások „mikénti fedezete iránt a községi törvény no. § ja értelmében“ holnap hozunk elvi határozatot-Hát szépen kérem azokat az urakat, kik az ilyen gazdálkodáshoz és számadáshoz értenek, világosítsanak fel engem és képviselőtársaim világosítsák fel a város közönségét. (No meg minket is tanítsanak meg. A szerk.) hogyan lehet fedezet nélkül fizetni ? És ha ezen bűvészetét már megcselekedte valaki, minek kell neki, a „mikénti fedezethez“ elvi határozat. Én nem restelem bevallani, hogy ezt én nem értem. A hatóság kényszerben óvoda építésre, a hatóság kényszerített vendéglő építésre és mi ezt szégyen ok nélkül nem csak, hogy eltűrtük, de mindkét épületet, hozzánk nem illő pazar fénnyel létesítettük és illetve létesítjük, fedezet nélkül. És kérem szívesen ! Az iskoláról megfeledkeztünk mindketten, mi is meg a hatóság is. A hatóság építtetett velünk vendéglőt és mi építettünk akkor, midőn tudtuk, hogy a polgári iskola épülete, nem csak hogy semmi tekintetben nem felel meg céljának, ma már egy magáncsalád szerény igényeit sem elégíthetné ki, mert egy rozoga alkotmány s tartanunk kell tőle, hogy közveszélyes volta miatt azt is lecsukatja a hatóság — és fizethetünk nagy bérösszeget egy bérház után, — mint tette a „Pelikánnal“, melyet ime két hónap óta dinamittal nem képesek szétszedni De már most midőn hatósági parancsra elkészítettük az óvodát és épitjük a „Pelikánt,“ hogy az elsőben 20 —30 gyermek játszik, a másikban pedig egy „alsós“ partrét sem hozhassunk össze, — eszébe jut a hatóságnak — ezen harmadik esetben jogosan a polgári iskola épülete és most követeli, hogy a kor és tanügy igényeinek megfelelőleg építsük fel. És ez elül ki nem térhetünk. Nem szabad kitérnünk. Azon épületnek, melyben évenként 120—130 fiú oktatást és nevelést nyer, nem szabad olyannak lenni, mely a közegészség követelményeinek nem felel meg, nem szabad olyannak lenni, mely az oktatást hátráltatja, nem szabad olyannak lenni melyben a fegyelmet fentartani nem lehet. Az ily látogatott és virágzó, népes és keresett iskolának kifogástalannak kell lenni, csak akkor várhatjuk a kellő sikert. Ezt a kérdést tehát meg kell oldani, de óvatosan, hogy a kellő sikert érjük el. Tanakodjunk a módokról és válassuk ki a legjobbat Az én szerény véleményem is az volna, hogy legcélszerűbb lenne az iskolát annak ma már 300.000 koronát kitevő alapjával, vagy ezen vagyon évi jövedelmével az államnak átadni és én hiszem, hogy a közoktatási kormányzat szívesen fogja azt átvenni, azt is hiszem, hogy négy osztályú polgári leány iskolát is állít fel, mindenesetre pedig, ha a polgári iskolák szervezésérőlszóló most megvitatás alatt levő javaslat törvénnyé válik, polgári iskolánkat a törvénynek megfelelőleg ki fogja kjteni. Tehát polgári iskolánk államosítására épen a legkedvezőbb ez alkalom. Ez volna a dolog legszerencsésebb megoldása. Miért azt mindannyian tudjuk. Egyelőre legalább szükségtelennek tartom bővebben magyarázni ezt az eszmét. Ha pedig — mit én nem akarok elhinni — hiúságunk kerekednék felül, s nem lennénk hajlandók az iskolát az államnak átadni, — akkor se építsük a mostani polgári iskolát, mert azt fenállásának veszélyeztetése, vagy nagyobb iskolai adó kivetése nélkül nem tehetjük. Mikor a játszó babák részére épített óvoda játékszereivel 46 000 koronában került, akkor a tanulásra utalt fiuk iskolájának felépítése és taneszközökkel való ellátása, legalább 92 000 koronába kerülne. Ezen összeg évi 8°0 kamata 7360 korona hiányoznék az évi költségek fedezéséhez és mert ezen összeget iskolai pótadóval fedezni hajlandók nem vagyunk, az iskolaszéknek ismert takarékossága, a tanárok fizetésének leszállításával vélhetné talán az egyensúlyt helyreállítani. Igaz, hogy a dolog megoldása törvényellenes és meg nem engedett, de már az esetleges megkísérlése, polgári iskolánk megölője lenne. , tehát sem az államnak át nem adjuk az iskolát, sem azt kiépíteni képesek nem vagyunk, — mit tegyünk ? Az óvoda épületét, — aránylag csekély kibővítéssel —alakítsuk át polgári iskolának, a polgári iskola eddigi épületét pedig óvodának-De a hatóság ? Az beleszólhat lesz ebbe is. — Meghiúsíthatja a kérdésnek ilyetén leendő megoldását.