Siklós és Vidéke, 1901 (14. évfolyam, 2-50. szám)

1901-01-13 / 2. szám

Tizennegyedik évfolyam. klós, 1901. január 13. 2. szám. Közérdekű Hetilap— Megjelenik Minden Vasárnap. Szerkesztőség : Dr. Hirling Károly ügyvédi irodája. Csak bírni ente* iavelek fogadtatnak el. Kéziratok visz- sza nem küldetnek. Előflzetési-dij : Vidékre póstán, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 8 kor. Féíevre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám 16 fii. Dr. Felelős szerkesztő : HIRLING KÁROLY Főmunkatárs: RÉDEI KÁROLY Ki i-hivatal : Harangozó József könyvnyomdája. A főtéren. R.i-detések. Egy hasábos petitsoronként 12 fii. Nyiltéri-köaletnényck. Egy hasábos petitsoronként jo fiiér. A drávai hid kérdéséhez. Akár ki mit mond, de igazuk volt az angol bölcselőknek, . ddőn a múlt száza­dokban hirdették, hogy a „Nép szava, Isten szava !“ De igaza van a hadügyek miniszterei­nek is, midőn nekik stratégiai erősség kell. Ezek előre bocsájtásával nézzünk körül, hogy mi fog történni vidékünkön, a me­gyében A múlt héten miniszteri kiküldöttek és magyar meg horvát részről is kiküldöttek találkoztak a Drávántúl D. Miholjácon, hogy tanácskozzanak a két ország összekötéséről a Dráva folyőn egy hid által. A Preko Dráváciak kijelentették, hogy nekik ez ügyben érdekeltségük nincs. Vagy is magyarállain építsd ki magyar érdekelt ségeddel a hidat, mi meg majd utazunk rajta. Ez a nagyhangú testvériség, ami átzeng a Dráván. Mi nem igen szoktunk könyörögni t. i. a magyar kormány, hanem milliókat építünk be a horvát területen. Igen jól van ez igy is­Mi itt a Dráva" innenső'' szélén jobban érezzük a horvát testvérek szívverését mint ott fenn a magasban. De hagyuk ezt másokra­Mi is a szándékolt és tervbe vett cél ? A Dráva folyót áthidalni. Ez általában az országra nézve, sőt a Monarkiára nézve stratégiai szempontból nagy fontosságú, mert az országnak délfelé eső rész közepén nincs vasúti hid, mely a gyors katonai mozgást elősegítené, tehát feltétlenül kell a hid A vasúti hid megyei érdekeinknek is megfelel, sőt a zsákba szorult megyei szék­helyünknek, Pécsnek nagy előnyére lesz minden tekintetben Akár vasúti forgalmát nézzük, akár nemzetgazdászati szempontból tekintjük, Pécs sokat nyer, mert hozzá jut sok oly olcsó fűhöz fához mi most neki drága, s viszont ipara és kereskedelme emelkedni fog a sla voniai piac által. De mit szóljunk mi Siklósiak Dráva áthidalása ügyében ? No itt ái'junk meg és kérdezzük meg előbb a magj ar és slavon köznépet, a két partvidék népét Én a Drávavidék mindkét részének, partjának községeit városait ismerem és sok­szor éveken át beutaztam. Megismertem ipari viszonyait és v^jmi keveset igénylő kereskedelmét. A magyar községek lakói igen sűrűn jelennek meg heti és országos vásárokon Slavoniában nagyrészt házi készítményeikkel és azért is hogy viszont az ő szükségletei­ké a Drávántúl olcsón beszerezzék. Viszont a slavon nép — ez már rit­kában — felkeresi a mi piacainkat. A köznépérintkezése megvan mindkét részről és elég sűrűén is, de a közlekedés nehézségei miatt rengeteg időt és munka erőt veszítenek s igy nemzetgazdasági szem* pontból a mostani állapot keserves állapot Mondom, ha a két partvidék népét megkérdeznők, hogy vasúti hid kell-e a Dráván ? Bizonyára u felelik, hogy nem. Igazuk is van, mert nem nyernek általa semmit. Ez kissé sokak előtt merész ullltásnak tűnik fel, de vizsgálódjunk tovább. Ha már vasúti hid nem kell, akkor mi kell ? Na most nézzünk a mi érdekeinket is és érdekeltségünket. M‘ siklósiak határozottan azt mondhat­juk, hegy vasúti hid nem kell, ez ipari, ke- reskeö Imi, közgazdasági, forgalmi tekinte- ben é lekeltségünk sem lehet egy kizárólag vasúti .liddal szemben, mely fölemészt ben­nünket mint a Pelikán a fiait Elveszítjük teljesen azi a kisiparunkat is, ami még lézengve meg van, tönkr ilá nyúl az amugyis konkurenciával tú igő kereskedelmünk is, továbbá mezőgazdas ai lag mit várjunk egy mellettünk elfutó talán percre megálló nagy fontosságú vasúttól. Gabonánk a vasút által csak olcsób­bodni fog, de nem ám drágulni­Kérdezheti valaki joggal : hát tulajdon- képen mi kellene ? TABCZA. A népszámláló és Tántim .tuícsa is^en teremtése is az Istennek egy leány. Kifürkészhetetlen a szive Van benne annyi jóra való hajlandóság, mint a gunyhó lakójában. Szeretné átölelni az egész emberiséget, ha . . . dúsgazdag volna, De van a leányban aztán ezer incselkedő ördög is, Elnyeli a férfiakat mint a cethal Jónást. Szóval a férfiúból tud gyúrni angyalt és ör­dögöt egyaránt. No de én nem ilyen tűzről pattant leány­zókról beszélek, hanem azokról, akikről a megko­paszodott és szürkült szamár koponyaju férfinem megfeledkezett és örökös pártában hagyta az úgynevezett aggszüzeket. Minek is foglalkozzam az ilyen „várt leány várat nyertekről.“ Itt van az én Emma Tántim, aki nem szereti, ha »nagynéninek* mondom. Duzzog érte mint a darázs. Az aggleányok természete úgy is olyan egy forma mint a tyuktojta tojás. A többi jö nagykorú leányokról nem szólok, mert még nyilvánosan megtépáznák kopasz fe­jemet. Édes Tántim, megbocsásson, mondára én, hogy toliam hegyere szúrom az egyszer, mint Feri fiam a cserebora1, de hiszen tudja úgyis, bogy már ótven év óta mindig csintalan vagyok. Emlékszik u;ye bar, hogy körülbelül har mine év előtt mint ö'eltem at reszkető karommal s mint borultam hón dobogó kebelére . . . Hja ! akkor még nem volt polgári házasság, hanem közt ink volt a nagy víz,‘a Duna, ez a régi elavult házassági törvény. No de nem volt baj, mert hát gombház. . . Mondja csak édes Tántim, ugyan miért ha ragszik már megint f (A vén lányok mindig ha ragusznak. Furcsa természetök is van 1) Kár volt kérdeznem, mert oda kívánt, ahol a gyehenna tüzét élesztik. Ej, ej, Tan'i 1 Talán már kérője akadt ? Akad ám Rógó öcsém az istennyila a nya kad közé. Te gézen gúz, olyan vagy épen mint az, aki az előbb innen kirepült. Az a bolond, az a becstelen szájú, az a világ csúfja, az a rajzen- der, aki most házról házra jár, az a csavargó, naplopó, léhütő, siklósi címeres járdataposó ! . . . Es az ég tu-'ná leírni, azt a sok titulust, amit hirtelenében vi'ággá röpített aggs/üzi haragja az én kedves Károly barátom után, aki Tántim ut cájaban, a Szcrelemhegyi utcában irta össze a népeket • . . Szóval több titulust kapott barátom mint az a néptanító; aki vizitkártyájára nyomat. \ titu lusait és azt is hogy ott született, ahol Istvánffy Miklós hires történetírónk, kinek külömben szüle tési helyét nem is tudjuk ma sem. Végre is megeredt bőven Tántim nyelve, akárcsak a volapük nyelv és közbe közbe elmon dotta, hogy az a szószátyár mennyire szemtelen volt. igen is szemtelen — monda — mert az 1S99. évi népszmialási törvény nem lehet oly er kolcstelen, hogy t'sztességes és becsületes leány tói megkövetelje, hogy feleljen az ily en kérdések re, Férjes vagyok-e f vagy özvegy. A gazember Hesseley Karoly jól tudja, Hogy férjem ' soha sem volt és hogy hol látott a bitang özvegy lányt 1.. Azután komiszkodva kérdi, mily nemű va gyök ? Hát latja, feleltem neki ! Ugyan, ugyan édes Tantirn, hát Hesseley ,ur. honnan és mikor I -’agy győződött meg Tanti férfi vagy r^ncm'^égerf, csak nem volt Éva kosztümben ? Hát igaz tüzel a Tanti, hogy merészli kérdezni, melyik év, hó és napon születtem f Mi köze hozzá, mi ? Aztán meg azzal faggat a hajfejü, hogy melyik nyelvet vallom a magaménak f Mégis mond tam neki, hogy az ő nyelve : disznónyelv, én meg beszélek legszívesebben a magam nyelvén, A pokolra való még azt is kérdezte, hogy törvényeden elvált vagyok-e ? és mi a testi fogyat kozáson és milyen ez f Ne ilyen becstelenséget elkövetni csak egy férfi képes, mert ezt se kívánhatja a törvény. Mi 1 fő és mell ékfoglalkozási ágam ? Erre már feleltem, hogy ágról szakadt árva vagyok. Azt hitte az a paraszt nyelvű népszáinláló, hogy vérem és mérgem lecsillapuit igen lecsiilapult, pedig hát úgy felvoltam fuvódva mini a Vulkán kitörés 'ott. *é bocsánatot kért — kezd, gondolám, sima ny vü lenni, — és még vakmerőbb kérdé­seket adott fel, hogy mi címen lakom saját há­zamban t i. cseléd e, intézeti tag e f Mit ? én cseléd ; én miiéle intézeti tag va­gyok f Hat az urat még nem ütötte meg a menny dörgős menykő f ! . . . Mi f , . . Minek néz en gém f Szemtelen kurafi maga, tudja-e fi... üzer bocsánat, Nagysád, még egy hérdésem volna. Ugyanis »ágyrajáró-e ?« No erre lecsapott a Tánti villama és akko rát csattantott az ártatlan népszámláló képére és Karcsi barátomat assistensével a Haraszti rendőr rel együtt kidobf !Tji barató ’ "udod lódöktorunk mindig ti, ha : a kancaa ki kell allani. le meg iii*ii ;ez kért kapsz mzg Hat Korona napi dijat is rack isul . . . ,’Kiszti Hand“ „Emma Tánti !“ Rógó SIKLOK és VIDÉKÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék