Siklós és Vidéke, 1901 (14. évfolyam, 2-50. szám)

1901-01-20 / 3. szám

Siklós 1901. január 20. 3. szám. Tizennegyedik évfolyam. Közérdekű Hetilap— Megjelenik Minden Vasárnap Szerkesztőség : Dr. Hirling Károly ügyvédi irodája. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok visz­­sza nem küldetnek. Előfizetési­ dij : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám : 6 fii. Felelős szerkesztő : Dr. HIRLING KÁROLY Főmunkatárs: RÉDEI KÁROLY Kiadó­hiv­ata­l . Harangozó József könyvnyomdája. A főtéren. Hirdetések. Egy hasábos petitsoronként 12 fii. Nyiltéri-köslemények. Egy hasábos petitsoronként 30 filér. Közigazgatás A „Pécsi Napló“-ban a múlt hetekben igen furcsa dolgokat olvastam, melyek se­­hogysem férnek meg bennem, valami foly­­ton azt súgja, hogy a dolgokról irkáljak valamit. Nevezett lapnak ugyanis folyó év ele­jétől fogva igen sok írni­valója volt a köz­­igazgatásról és a községi jegyzőkről A megyei központi közigazgatást az egekig magasztalja, hogy 5000 el­apadt a múlt évben az iktató szám, ezt már az egyszerűsítésnek számítja be Pedig dehogy ered onnan! Maga az alispán is elismeri a közgyűléshez beterjesztett évnegyedes jelen­tésében, hogy az apadás onnan van, mert az új betegáptltási törvény értelmében a kórházi évek s számlák most már nem hoz­zá, hanem az illető főszolgabírákhoz küldetnek a kórházak által. Ezek az ügyek pedig a központban 8000 számot véve igénybe, azt kell konsta­tálnunk, hogy az alispán ügyfogalma a múlt évben nemcsak, hogy nem apadt, hanem 3000 iktató számmal szaporodott. Tehát hol itt az egyszerűsítés ? Utána néztem főszolgabíróságunknál is az ügyforgalomnak, meggyőződtem róla hogy magában a közigazgatási iktatóban szaporo­dás nettó 600 szám. Kérdeztem honnan ered? Azt mondották, a sok közvetítői szol­­gálatból ered. Mindegyik hatóság a főszol­­gabíróságot veszi igénybe, úgy hogy az ak­ták fele csak átmeneti, az érdemi elintézés a jegyzők s más alá — vagy mellé rendelt közegek vállaira nehezedik. Egy példát is mutattok. Valaki a jegyzőnél bejelentette, hogy elveszett malacáról a paksusa.­A jegyző fölvett vele jegyzőkönyvet, azt egy­ „langus litis“ jelentéssel beterjesztette a főbíróhoz, onnan ugyanoly hosszas jelentéssel terjesz­tették föl az alispánhoz, az alispán elrendeli a körözést, ráir valemenyi főbiróra A főbi­­rák az aktát megfordítják s ráírják a hagyo­mányos „megfelelő körözésre visszavárólag kiadom“ és vándorol az akta jegyzőségtől jegyzőséghez, voltaképen a körözés azonban nincs s ily körülmények között nem is lehet Pedig mily ideálisan lehetne az illy ter­mészetes copfokat kiküszöbölni Nem kellene hozzá sem törvény, sem kormány rendelet, csupán — alispáni intézkedést Ott a hivatos lap. A körözést fölvevő forduljon a laphoz, a szerkesztő ur tegye bele a lapba s meg van. Hány iktató szám takarittatnék meg ezzel az eljárással s hozzá csak ezen a mó­don volna voltaképen a körözés elérhető, mert a lap jár minden községnek, minden ható­ságnak, igy hát napvilágot látna a köröz­­vény. Innét kérdem : hol itt itt az egyszerü­­sités ? Sehol ! Még egy dolgon akadtam meg. A megyei közigazgatási bizottsági ülé­sen pénzügyigazgatók örömmel jelentette, hogy mily nagy plus­z volt a múlt évben az állami adók bevételénél. Ezt a közegek gyors s tapintatos működésének tudja be ; furcsa az miért használja, ezt a szót : a kö­zegek ? miért nem mutat ujjal a gyermekre, mondván : s ez a jegyzők érdeme. Ugyanabban az ülésben, valószínűleg egy másik referádában szidja a jegyzőket , csupán két járás karát találja mintaszerűnek s kéri a bizottságot, hogy a jó jegyzőket dicsérjék, meg a rossz jegyzők pedig vonás­sanak felelőségre A bizottság az indítványt elfogadja és a kvalifikáció eszközlésével a pénzügyigazgatót bízták meg. A kalkulusok a héten meg is jelentek a­­Pécsi Naplóban.­ Nekem ugyan vajmi kevés közöm van az egészhez, de az a rossz szokásom, hogy hallgatni nem tudok. Tisztelet becsület a pénzügyigazgató úr ítéletének, cseppet sem kételkedem annak elfogulatlan s igazságos voltában, de azt maga a pénzügyigazgató úr is be fogja a határozatot meghozott közigazgatási bizott­sági tag urakkal együtt ismerni, hogy a kal­kulus — — egyoldalú. Épen úgy van, mintha egy polgáristát a­ki kitűnő rajzoló, de a nyelvtanból, fizi­kából s történelemből mit sem tud s elbukik az illető rajztanár úr (Szervus Tóni!) A szerk.) egyedüli klassifikációja alá bocsátanók, hogy az illető fia általánosságban jó tanuló, az ki van zárva. Hát én is azt mondom, hogy a­ki jó ekzekutor, az még nem jó jegyző. Osztályo­zásánál még más hatóságokat, főleg pedig a jegyzők fölötti közvetlen felügyeletet gya­korló főszolgabirákat, azonkívül a kir. járás­bíróságok főnökeit, a megyei számvevőséget, árvaszéket a kir. tanfelügyelőséget stb. stb. meg kellett volna halgatni s azután általános ítéletet mondani. Ez helyén­való lett volna annyival is inkább mert­ az ítélet a nyilvánosság elé került. Aztán kérdem, mindig a jegyzőnek ér­deme­s, hogy az adó befolyik ? Bizony nem mert ahhoz három tényező szükséges, és­pedig : 1) Az adózók vagyoni viszonya, 2) az adózók fizetési hajlama és 3) A jegyző tevékenysége. Maradok csak a mi kis járásunkban s innen vesszek példákat. Kérdem van e a világon jegyző, a ki a bisseiektől be tudná szedni az adót? Kérdem továbbá van e­­a világon az a jegyző, a ki egy oly község­­bel, a­hol a nép maga hozza adóját a köz­ségházhoz, ezt be nem szedné ? A hány ház annyi a szokás ! így vagyunk az adófizetéssel is­ — — Tudnék még sokat irni, — de hát »Ne szólj szám, nem fáj fejem !« Egy érdeklődő. * * * Tanáraink fizetésügye. A múlt őszön lapunkban ismertettük a polgári iskolák új szervezetét, vezetését, igaz­gatását, felügyeletét, ellenőrzését, az igazga­tó úr hatáskörét, a tanfelügyelőség szakfe­lügyeletét, végül az iskolaszéknek megma­radt hatáskörét az anyagi dolgokra nézve. Ez a fontos, az anyagi ügy elintézése, felmerülendő kiadások megszavazása, a tan­szerekre megállapítandó összegek kiutalvá­nyozása stb- és a tanárok fizetésének ren­dezése tartozik az iskolaszék jogköréhez, vagyis az iskolai külső ügyek maradtak fenn épségben az iskolaszékek számára. Ezek annál is inkább lényeges jogok, mert van miből fedezni. Polgári iskolánk törzsvagyona köztudo­más szerint tekintélyes vagyon. Készpénz és értékekben meghaladja a százharminc ezer irtot. Évi kamatjövedelme a nyolcezer frtnál is több, ezzel szemben a kiadások alig haladják meg a hatezer irtot, s így felesleg évenként mindig marad, amit e törzsvagyonhoz csatolnak Elismerjük a volt iskolaszék abbeli rendelkezéseit, hogy az iskolai könyvtárra és egyéb felszerelésekre évenként száz meg száz irtokát szavaztak és szavaznak meg, s e tekintetben kifogásolni valónk nincs. Csak az a bökkenő, hogy mint érte­sülünk, a felszereléseknek ma már nincs helye. Hisszük és reméljük, hogy ezen is se­gítve leend, nehogy a drága és értékes fel­szerelések elrongálódjanak A községi iskolaszék újra alakult meg a folyó évtől három évre, s ettől várunk több rendelkezést az iskola érdekében. Első­sorban is jó iskolát csak úgy le­het fentartani, ha a kellő anyagi erő meg van. Ez pedig nem hiányzik, van bőven. Ez az anyagi előny első­sorban arra való, hogy a tanerők, a tanárok úgy és akként javadalmaztassanak, hogy azok tisz­tességes fizetést kapjanak a megélhetésre, családot alapíthassanak és az iskolához melyhez szegődtek, oda köttessenek, mert a tanár­változások mindenkor az iskola hátrá­nyára vannak. Az utóbbi 5—6 esztendő ezt nagyon is igazolja. Az eltávozott tanárok mind olyan helyre, olyan iskolához mentek, ahol majd­nem kétszer annyi fizetéshez jutottak mint Siklóson-Itt a törzsfizetése a volt és a mostani régi tanároknak csak 700 frt. Sok évig kor­pótlékuk sem volt. Az eltávozott tanárok fizetése a lakbérrel 1480 frt és a korpótlé­kuk nem 50 frt mint Siklóson, hanem 200 frt. Szembe szökő tehát a fizetés arányta­lansága-Továbbá az állami polg- iskolai tanárok X. és IX- rangfokozatba osztottak be 800, 900, 1000, nov, 1200 és 1300 frt szolgálati

Next