Siklós és Vidéke, 1901 (14. évfolyam, 2-50. szám)
1901-01-20 / 3. szám
Siklós 1901. január 20. 3. szám. Tizennegyedik évfolyam. Közérdekű Hetilap— Megjelenik Minden Vasárnap Szerkesztőség : Dr. Hirling Károly ügyvédi irodája. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Kéziratok viszsza nem küldetnek. Előfizetési dij : Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám : 6 fii. Felelős szerkesztő : Dr. HIRLING KÁROLY Főmunkatárs: RÉDEI KÁROLY Kiadóhivatal . Harangozó József könyvnyomdája. A főtéren. Hirdetések. Egy hasábos petitsoronként 12 fii. Nyiltéri-köslemények. Egy hasábos petitsoronként 30 filér. Közigazgatás A „Pécsi Napló“-ban a múlt hetekben igen furcsa dolgokat olvastam, melyek sehogysem férnek meg bennem, valami folyton azt súgja, hogy a dolgokról irkáljak valamit. Nevezett lapnak ugyanis folyó év elejétől fogva igen sok írnivalója volt a közigazgatásról és a községi jegyzőkről A megyei központi közigazgatást az egekig magasztalja, hogy 5000 elapadt a múlt évben az iktató szám, ezt már az egyszerűsítésnek számítja be Pedig dehogy ered onnan! Maga az alispán is elismeri a közgyűléshez beterjesztett évnegyedes jelentésében, hogy az apadás onnan van, mert az új betegáptltási törvény értelmében a kórházi évek s számlák most már nem hozzá, hanem az illető főszolgabírákhoz küldetnek a kórházak által. Ezek az ügyek pedig a központban 8000 számot véve igénybe, azt kell konstatálnunk, hogy az alispán ügyfogalma a múlt évben nemcsak, hogy nem apadt, hanem 3000 iktató számmal szaporodott. Tehát hol itt az egyszerűsítés ? Utána néztem főszolgabíróságunknál is az ügyforgalomnak, meggyőződtem róla hogy magában a közigazgatási iktatóban szaporodás nettó 600 szám. Kérdeztem honnan ered? Azt mondották, a sok közvetítői szolgálatból ered. Mindegyik hatóság a főszolgabíróságot veszi igénybe, úgy hogy az akták fele csak átmeneti, az érdemi elintézés a jegyzők s más alá — vagy mellé rendelt közegek vállaira nehezedik. Egy példát is mutattok. Valaki a jegyzőnél bejelentette, hogy elveszett malacáról a paksusa.A jegyző fölvett vele jegyzőkönyvet, azt egy „langus litis“ jelentéssel beterjesztette a főbíróhoz, onnan ugyanoly hosszas jelentéssel terjesztették föl az alispánhoz, az alispán elrendeli a körözést, ráir valemenyi főbiróra A főbirák az aktát megfordítják s ráírják a hagyományos „megfelelő körözésre visszavárólag kiadom“ és vándorol az akta jegyzőségtől jegyzőséghez, voltaképen a körözés azonban nincs s ily körülmények között nem is lehet Pedig mily ideálisan lehetne az illy természetes copfokat kiküszöbölni Nem kellene hozzá sem törvény, sem kormány rendelet, csupán — alispáni intézkedést Ott a hivatos lap. A körözést fölvevő forduljon a laphoz, a szerkesztő ur tegye bele a lapba s meg van. Hány iktató szám takarittatnék meg ezzel az eljárással s hozzá csak ezen a módon volna voltaképen a körözés elérhető, mert a lap jár minden községnek, minden hatóságnak, igy hát napvilágot látna a körözvény. Innét kérdem : hol itt itt az egyszerüsités ? Sehol ! Még egy dolgon akadtam meg. A megyei közigazgatási bizottsági ülésen pénzügyigazgatók örömmel jelentette, hogy mily nagy plusz volt a múlt évben az állami adók bevételénél. Ezt a közegek gyors s tapintatos működésének tudja be ; furcsa az miért használja, ezt a szót : a közegek ? miért nem mutat ujjal a gyermekre, mondván : s ez a jegyzők érdeme. Ugyanabban az ülésben, valószínűleg egy másik referádában szidja a jegyzőket , csupán két járás karát találja mintaszerűnek s kéri a bizottságot, hogy a jó jegyzőket dicsérjék, meg a rossz jegyzők pedig vonássanak felelőségre A bizottság az indítványt elfogadja és a kvalifikáció eszközlésével a pénzügyigazgatót bízták meg. A kalkulusok a héten meg is jelentek aPécsi Naplóban. Nekem ugyan vajmi kevés közöm van az egészhez, de az a rossz szokásom, hogy hallgatni nem tudok. Tisztelet becsület a pénzügyigazgató úr ítéletének, cseppet sem kételkedem annak elfogulatlan s igazságos voltában, de azt maga a pénzügyigazgató úr is be fogja a határozatot meghozott közigazgatási bizottsági tag urakkal együtt ismerni, hogy a kalkulus — — egyoldalú. Épen úgy van, mintha egy polgáristát aki kitűnő rajzoló, de a nyelvtanból, fizikából s történelemből mit sem tud s elbukik az illető rajztanár úr (Szervus Tóni!) A szerk.) egyedüli klassifikációja alá bocsátanók, hogy az illető fia általánosságban jó tanuló, az ki van zárva. Hát én is azt mondom, hogy aki jó ekzekutor, az még nem jó jegyző. Osztályozásánál még más hatóságokat, főleg pedig a jegyzők fölötti közvetlen felügyeletet gyakorló főszolgabirákat, azonkívül a kir. járásbíróságok főnökeit, a megyei számvevőséget, árvaszéket a kir. tanfelügyelőséget stb. stb. meg kellett volna halgatni s azután általános ítéletet mondani. Ez helyénvaló lett volna annyival is inkább mert az ítélet a nyilvánosság elé került. Aztán kérdem, mindig a jegyzőnek érdemes, hogy az adó befolyik ? Bizony nem mert ahhoz három tényező szükséges, éspedig : 1) Az adózók vagyoni viszonya, 2) az adózók fizetési hajlama és 3) A jegyző tevékenysége. Maradok csak a mi kis járásunkban s innen vesszek példákat. Kérdem van e a világon jegyző, a ki a bisseiektől be tudná szedni az adót? Kérdem továbbá van ea világon az a jegyző, a ki egy oly községbel, ahol a nép maga hozza adóját a községházhoz, ezt be nem szedné ? A hány ház annyi a szokás ! így vagyunk az adófizetéssel is — — Tudnék még sokat irni, — de hát »Ne szólj szám, nem fáj fejem !« Egy érdeklődő. * * * Tanáraink fizetésügye. A múlt őszön lapunkban ismertettük a polgári iskolák új szervezetét, vezetését, igazgatását, felügyeletét, ellenőrzését, az igazgató úr hatáskörét, a tanfelügyelőség szakfelügyeletét, végül az iskolaszéknek megmaradt hatáskörét az anyagi dolgokra nézve. Ez a fontos, az anyagi ügy elintézése, felmerülendő kiadások megszavazása, a tanszerekre megállapítandó összegek kiutalványozása stb- és a tanárok fizetésének rendezése tartozik az iskolaszék jogköréhez, vagyis az iskolai külső ügyek maradtak fenn épségben az iskolaszékek számára. Ezek annál is inkább lényeges jogok, mert van miből fedezni. Polgári iskolánk törzsvagyona köztudomás szerint tekintélyes vagyon. Készpénz és értékekben meghaladja a százharminc ezer irtot. Évi kamatjövedelme a nyolcezer frtnál is több, ezzel szemben a kiadások alig haladják meg a hatezer irtot, s így felesleg évenként mindig marad, amit e törzsvagyonhoz csatolnak Elismerjük a volt iskolaszék abbeli rendelkezéseit, hogy az iskolai könyvtárra és egyéb felszerelésekre évenként száz meg száz irtokát szavaztak és szavaznak meg, s e tekintetben kifogásolni valónk nincs. Csak az a bökkenő, hogy mint értesülünk, a felszereléseknek ma már nincs helye. Hisszük és reméljük, hogy ezen is segítve leend, nehogy a drága és értékes felszerelések elrongálódjanak A községi iskolaszék újra alakult meg a folyó évtől három évre, s ettől várunk több rendelkezést az iskola érdekében. Elsősorban is jó iskolát csak úgy lehet fentartani, ha a kellő anyagi erő meg van. Ez pedig nem hiányzik, van bőven. Ez az anyagi előny elsősorban arra való, hogy a tanerők, a tanárok úgy és akként javadalmaztassanak, hogy azok tisztességes fizetést kapjanak a megélhetésre, családot alapíthassanak és az iskolához melyhez szegődtek, oda köttessenek, mert a tanárváltozások mindenkor az iskola hátrányára vannak. Az utóbbi 5—6 esztendő ezt nagyon is igazolja. Az eltávozott tanárok mind olyan helyre, olyan iskolához mentek, ahol majdnem kétszer annyi fizetéshez jutottak mint Siklóson-Itt a törzsfizetése a volt és a mostani régi tanároknak csak 700 frt. Sok évig korpótlékuk sem volt. Az eltávozott tanárok fizetése a lakbérrel 1480 frt és a korpótlékuk nem 50 frt mint Siklóson, hanem 200 frt. Szembe szökő tehát a fizetés aránytalansága-Továbbá az állami polg- iskolai tanárok X. és IX- rangfokozatba osztottak be 800, 900, 1000, nov, 1200 és 1300 frt szolgálati