Siklós és Vidéke, 1904 (17. évfolyam, 1-50. szám)

1904-01-03 / 1. szám

2. oldal, esztendőn át megvédett bennünket, hogy ne hagyja el most sem az ő magyar népét, engedje, hogy szebb, jobb legyen ez az új esztendő a réginél hogy boldog elégedettség, gazdasági haladás, ipari fejlődés, bő termés le­gyen részünk ebben, az új esztendő­ben. Add uram Isten, hogy ez a bő fohász teljesedésbe menjen­­ . Amen. Színészet. A szinlap az utolsó hetet hirdeti, e sze­rint tehát körülbelül végére jutottunk az idei szini évadnak. Visszapillantva az előadások sorozatára, állíthatjuk, daczára, hogy az idei saizon meglehetős hosszúra nyúlt s a szinház látoga­­­ tása bizonyos fáradsággal van egybekapcsolva, a színházlátogató közönség részéről, mégis a társulat az úgynevezett erkölcsi siker mellett kielégítő anyagi eredményt is mutathat fel, a­mennyiben a publikum úgyszólván mindvégig bár nem is nagy, de elegendő számmal látogat­ta az előadásokat. Csak dicsérni tudom az igazgatóság azon ténykedését, hogy a Hegyesi előadások után a közönség könnyed szórakoztatásáról gondosko­dott s rövidesen egy­másután három oly dara­bot is láttunk, a­melyek a Vígszínház műsorá­ból valók. A múlt hét szombat esti Szobaleány, a kedden szintehozott Loute s végül a már jól ismert Aranykakas előadásai mindigazolták a már hangoztatott felfogásunkat, hogy a társu­lat legjobb alakításokat ilynemű darabok szín­­reh­ozatalával produkálhat. Az arany­kakasról kevés megemlíteni va­lónk van, a darabot körülbelül mindannyiunk ismeri, s Bagi Gyula társulata is szinte hozta 3—4 évvel ezelőtt. A A másik kettő, a Szoba­­leány és Loute typikus megtestesülései a va-1 : j: /» .. . -ti- , i i » • or* - • » Siklós és Vidéke, nos, eleven tempera­tumú játékát kellő módon érvényesítheti. Még csak a vasárnap esti premier - szerű előadásról, Gécy István Csokonai Vitéz Mihály című énekes korrajzáról óhajtunk megemlékezni. A színlap e művet „kitűnő korrajz“ epi­­thetonnal ruházza fel s a közönség — bár kis számmal nézte végig — mégis meglehetős vá­rakozással nézett az előadás elé. A darab azonban a várakozásnak koránt­sem felelt meg. Hatás nélküli egyszerű drama­­tizálása a közismert s minden drámai hatás nélküli történetnek. A hős bukása illetve tra­gédiája logikai előzmény s okozati összefüggés nélkül következik be s nem láttunk a színpa­don mást, mint a költőnek Lillával való sze­rencsétlen szerelmét s hogy­­ végül tüdőbaj­­bajban a „Földiekkel játszó égi tünemény“ szo­morú dallama mellett meghal. Ernyei a címszerepet hatás nélkül játszotta. Sem hangja, sem játéka nem praedestinálja őt ilynemű drámai szerepekre, a­ki egyébként víg­játékokban , Pethő Stefi asszonynak igen jó partnere szokott lenni. Bájos volt Juliska szerepében Kövi Juliska s mulattató a dadogó élethű utánzásával Ligeti. Ezek után talán lezárhatjuk sorainkat s búcsút mondhatunk jó hosszú ideig a színészek­nek, kikkel egyébként igaz rokonszenvvel s jó­akarattal iparkodtunk foglalkozni s mindazt, a mit róluk megemlitendőnek véltünk, igasz szív­vel törekedtünk kifejezésre juttatni HÍREK. — Törvény az olasz déligyümölcstermelés előmozdítására. A közelmúltban megjelent az 1903. év július 8-án az olaszországi déli­­gyümölcs termelésére hozott törvény végrehajtó rendelkezése. Ezen rendelkezés szerint a déli­gyümölcsöt terhelő összes községi fogyasztási adók töröltetnek. A kormány lemond a déligyü­ 1904. január 3. postahivatalnál távbeszélőhivatalt rendezett be valamint a fiumei 3. sz. posta- és távirda táv­beszélő hivatalokat a belföldi és alsó-ausztriai, a besztercei távbeszélőhálózatot pedig a belföldi helyközi távbeszélő hálózatba bevonatta. — A lábizzadás. Igen gyakori a tulizadás a hónaljban, a lábujjak redői között és a comb­hajlatban. Legkellemetlenebb a kéz- és a láb­izzadás. A kézizzadás sokszor oly kínos, hogy az illető szinte nem is meri a kezét kinyújtani. A lábizzadás pedig néha oly kellemetlen bűzt terjeszt, hogy sok ebben szenvedő embernek lehetetlenné teszi azt, hogy a társaságban meg­jelenhessen. A lábizzadást sokszor általános bántalom okozza, például tüdővész. Ha az általános bán­talom kellő kezelése javul, az izzadás is kisebb lesz. Lábizzadásban szenvedő ember 6—2'/g hó­napnál tovább sohasem hordjon cipőt, akkor újat kell venni. Sok mindenféle szert ajánlottak ellene, például bhromsavat, bórsavat, hangya­savat, sósavat, de ezek nem sokat érnek. A legbiztosabb szerek a következők : vegyünk a gyógyszertárban két gram­­annint, oldjuk fel 400 gramm alkoholban és az izzadó helyeket minden reggel ecseteljük be vele. Igen kitűnő szer a tannoform. Vegyünk a gyógyszertárban 20 gram tannoformot. Ez egy, por. Mielőtt elkezdjük használni, a lábat, jól meg kell mosni és szárazra kell törölni. Minden reggel tisztára mosott harisnyát kell hinteni a port és a láb ujjai közé is kell tenni belőle. Ezután nem szabad a lábat lemosni. Ekkor a láb az izzadó helyeken néhány nap múlva meg­bámul, sőt megfeketül. 10 15 napig most a behintéssel szüneteit lehetett tartani. Azután tisztasági szempontból újra le kell mosni a lá­bat és a porhintést élőbről kell kezdeni. Ha a . 1' ' ' ... 1A./1

Next