Siklós, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-02 / 1. szám
1915 január 2. mint következik : Nagyságos Asszony ! A vármegyénkből hadbavonult és a harctéren értünk küzdő katonáink karácsonyi megajándékozása céljából foganatosított gyűjtés sikeres eredménye érdekében kifejtett nemes, hazafias és buzgó fáradozásáért, mellyel lehetővé tette, hogy a szeretteiktől távol hazánkért teljes odaadással küzdő honfitársainkat a szent karácsony ünnepe alkalmából szeretteljes megemlékezésünkkel megörvendeztethetjük, — fogadja a harctéren ezer veszéllyel küzdő hő-seink nevében őszinte és hálás köszönetünket és méltóztessék köszönetünket a sikeres mozgalomban közreműködött összes érdekelteknek is tolmácsolni. Pécsett, 1914. évi december 21-én. Hazafias üdvözlettel Szily Tamásai Szenge Ferencné. — Vármegyei közgyűlés. Baranyavármegye téli közgyűlését folyó hó 11-én fogja megtartani. — Köszönet. A siklósi ügyvédi kar azon tagjainak szives figyelmét, akik tőlem írásban búcsúztak el, ezúton köszönöm meg s viszonzásul én is biztosítom őket, hogy emléküket szívesen fogom megőrizni. Siklós 1914. dec. 31. Pethes Manó szolnoki kir. törvényszéki biró. — Baksay Sándor püspök nejének halála. Baksay Sándor drt, a Dunamelléki ref. egyházkerület, püspökét mély gyász érte. Neje Hetessy Viktória f. hó 23-án elhunyt. Temetése f. hó 26-án óriási részvét mellett ment végbe. — Halálozás. Csertán István, siklósi telekkönyvvezető 1914. évi december hó 31-én szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt. Temetése a mai napon ment végbe. — A Vörös Félhold. A Vörös Félhold a törököknek az, ami nekünk a Vörös Kereszt. A bajtársi hűség jeléül nálunk Magyarországon is megindult a mozgalom, hogy a közös ellenség ellen velünk együtt harcoló török nemzetet e címen is segítsük. Az országos mozgalmat Tisza István gróf miniszterelnök indította meg. — A magyar társadalom ezen utóbbi nemes munkájában kétségtelenül örömmel fog részt venni járásunk közönsége is. A gyűjtés annak idején gyűjtőivek útján fog történni. — Közgyűlés. A Siklósi Társaskör 1915. évi január hó 10-én d. u. 3 órakor tartja a társasköri helyiségben évi rendes közgyűlését, melyre az elnökség ez után hívja meg a tagokat, s egyúttal tudomására hozza az érdeklődőknek, hogy közgyűlés után a társaskörnek járó lapok és folyóiratok elárverezése fog ugyanott megtartani. — „Harmatcseppek“. E cimen a Dunamelléki egyházkerület és a budapesti ref. egyház a sebesültek és a hadbavonultak részére kis füzetecskét adott ki, amely díjtalanul áll rendelkezésre. A füzetet a budapesti egyház bármely lelkész kérelmére megküldi. A füzetből hozzánk is juttatott Bernát István dr. országos képviselő, a Kálvin szövetség elnöke egy példányt azzal, hogyha erre szükség lenne az itteni sebesültek közt leendő kiosztás céljából, akkor a kiadóhoz forduljunk. — Összetartás. A magyar társadalom ezekben a nagy napokban valóban fölemelő jelét adja az összetartásnak. Felismerte, hogy kétszeres kötelessége a társadalmi osztályok között való összhang sértetlen fönntartása. Ha fordultak is elő igazságtalanságok, amelyek abban állanak, hogy a háborús állapot által kívánt áldozatok nem egyenlő arányban hozatnak, — minthogy itt teljes igazságra törekedni valóban nem lehet — e fölött természetesen napirendre tért és igyekezett tovább hozni az áldozatokat. És ez így van helyén. A szegény kisbirtokos, akinek két fia küzd a harctéren 5 hónap óta, most meg önmagának kellett elmenni munkásnak, jószágát és házát feleségére hagyni, valóban oly mértékben teljesíti kötelességét, amily mértéket csak betölteni tud. Nem lehet rossz néven venni, ha oly család részről, ahonnan már több férfi a harctérre ment, lépéseket tesznek a föld és az állatok gondozósáért. Nemzetgazdasági szükséget is képez, hogy — ha elkerülhető — a falvakban minden tönkre ne menjen. Ezért nem helyes, hogy adván 10 koronát hadi segélyezési célra, az összetartás és a további áldozatokra való ösztökélés helyett az egyik társadalmi osztály most, ezekben a nagy napokban kicsinyes kritikákkal lépjen föl. Összetartás, az áldozatok fokozására való buzdítás: ez most a mi kötelességünk! — Fedeztetési állomás 1915-re. A föld- művelésügyi minisztériumban megtartott értekez-let alkalmával a baranyai hármas bizottság jajvaslatának figyelembe vételével, valamint tekintettel a rendelkezésre álló ménlétszámra, a miniszter úgy határozott, hogy az 1915. évi fedeztetési idényre Siklós 3 mént fog kapni. — Hamisítás. Keringenek a kósza hírek, hogy a hadseregszállítók közül többen hamisított cikkeket szállítottak a katonaság részére. Nem merjük hinni, amíg bírói ítéletben meg nem lesz állapítva, hogy volt Magyarországon annyira elvetemült ember, aki ezt megtette volna. Azt tudjuk, hogy egyes szállítóknak jó üzlet volt a háború. De hogy üzleti nyereségeik mellett s azok növelése okából a gazságok legnagyobbját, elkövessék s egyes élelmi cikkeket meghamisítsanak , erre nem volt a magyar társadalom elkészülve. Pálcát törni előre senki fölött sem szabad s a társadalomnak is föl kell ítéletét a bírói ítélet jogerősségéig függeszteni. Ám ha bebizonyul, hogy csak egy magyar baka gyomrába is meghamisított kenyér, vagy hamis élelmi cikk került, az ezen egekig kiáltozó bűnért felelős embert bizonyára a törvény legnagyobb szigorával fogják sújtani. És még ebben az esetben is az életfogytig tartó fegyház szerény esti dalocska lesz a cselekmény aljasságához viszonyítva. Sokszor fölemeljük szavunkat a magyar közéletnek tisztességéért, becsületéért. Sajnos, sokszor olyan dolgokat tapasztalunk, amelyek az arcunkba kergetik a vért. De viszont azt is látjuk, hogy az egyes kirívó jelenségek néha nem annyira az egyesek bűnei, hanem a társadalmi organizmus betegségei. Vannak megnyilvánulásai a magyar társadalom gazdasági életének, amelyek a betegségből burjánoznak föl. Összeköttetések, protekció, pénz, hivatali kegyek hajhászása mind egy-egy dudorodását képezik a gazdasági élet daganatának, amelyeket egy hozzá értő bátor orvosnak le kell vágni. Annál is inkább, mert egy lázas állapot, egy végső nemzeti erőkifejtés esetén tönkreteszik teljesen a nemzeti test szervezetét. Nem ismerjük a szabályzatot, amely szerint a szállítók szerződnek az állammal, de a jövőben óvatosabbnak kell lenni az erkölcsi motívumok dolgában is! Hogy meg ne történhessék az a vérlázító dolog, hogy amikor a magyar nemzet életéért, jövőjéért élet-halál harcot vív, a szállító meghamisítja a hadseregnek szükséges cikkeket. A közgazdasági életnek is a nagyobb tisztességére kell törekedni! Azután a társadalom erejét, önállóságát kell növelni a nálunk még egyedül domináló hatósági működéssel szemben. Erős, erkölcsös társadalmon épülhet csak föl imponáló ereje és nagysága a nemzeti életnek. — Fegyverek eladása. Az 1914. év folyamán elkobzott fegyvereket a főszolgabirói hivatalban december hó 30-án árverezte el Ollő István szolgabiró. — Népfelkelők behívása. A hivatalos lap karácsonyi száma közzéteszi a honvédelmi min. rendeletét, mely szerint azoknak az 1887., 1888., 1889. és 1890. években születetteknek, akiket a novemberi és decemberi népfelkelői bemutató szemléken alkalmasoknak találtak, január 16-án be kell vonulniok. Azonkívül ugyanakkor bevonulni tartoznak azok az 1892., 1893., és 1894. években születettek is, akiket alkalmasoknak találtak, de akik eddig bármilyen okból be nem vonultak. A rendelet érvényessége nem terjed ki Bereg-, Szabolcs-, Zempléni-, Ung-, Liptó-, Sáros-, Szepes-, Máramaros és Ugocsa megyékre. A rendelet így szól: A népfölkelésre kötelezetteknek általános behívása folytán az 1914. évi 20.000/emn. szám alatt kibocsátott hirdetménnyel mindazok a népfelkelésre kötelezettek, akik az 1887., 1888., 1889. és 1890. évben születtek és az 1914. évi november 16-tól december 31-ig terjedő időben megtartott népfelkelési bemutató szemlén, vagy a későbbi utóbemutató szemlén népfelkelési fegyveres szolgálatra alkalmasaknak találtattak, felhivatnak, hogy a népfelkelési igazolványi lapon feltüntetett magyar királyi horvédkiegészítő illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére 1915. évi január 16-án népfelkelési tényleges szolgálatra bevonuljanak. Ugyancsak 1915. évi január 16-án bevonulni tartoznak a népfelkelési igazolványi lapon feltüntetett honvédkiegészítő, illetőleg kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére azok a fel nem mentett 1894., 1893. és 1892. évi születésű népfelkelésre kötelezettek közül is, akik a népfelkelési bemutató szemlén alkalmasoknak osztályoztattak és bármely okból eddig be nem vonultak. A népfelkelési igazolványi lappal el nem látott ezen népfelkelésre kötelezettek közül a magyar honosok a tartózkodási hely szerint cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére tartoznak bevonulni. Az 1915. évi január 25-én és 26-án tartandó népfelkelési bemutató szemlén megvizsgált és alkalmasnak talált népfelkelésre kötelezettek közül azok, akik az 1915. évi január 16-án bevonuló népfelkelésre kötelezettek évfolyamába tartoznak, népfelkelési tényleges szolgálatra azonnal viszatartotnak. Azok a behívott népfelkelésre kötelezettek, akik a kitűzött határidőre és helyre be nem vonulnak, karhatalommal vezettetnek elő és a katonai behívás iránt tanúsított engedetlenség megbüntetéséről szóló 1890. évi XXI. törvényczikk 4.§-a értelmében két évig terjedő börtönnel bűntettetnek. A népfelkelésre kötelezettek bevonulására vonatkozólag kibocsátott és idemellékelt hirdetményt megfelelő számban a járási tisztviselőknek egyidejűleg közvetlenül és oly meghagyással küldöttem meg hogy azt folyó évi deczember hó 20-án a községekben kifüggesztessék és annak tartalmát a községeken, illetőleg városban biró vagy más szokásos módon is tegyék közhírré. — Nyulposta a lövészárokban. E cím alatt egy francia altiszt a következő mulatságos apróságról értesíti az „Echo de Paris“-t — Valahányszor mi franciák a lövészárokból a németek lövészárkába akarunk üzenetet küldeni, egy kis bádogdobozt erősítünk egy házinyul nyakára s ebbe a dobozba rejtjük levelünket. A nyulat aztán az ellenséges lövészárok felé kergetjük, s a németek rövidesen figyelmessé lesznek a zörgésre. Ezután valóságos hajtóvadászatot indítanak a nyulacska ellen, hogy megsüssék ebédre, de a pecsenye mellet levelet is találnak és üdvözletet az ellenséges lövészárokból. — Hadikölcsön jegyzések a vidéki pénzintézeteknél. A pénzügyminiszter ma rendeletet adott ki a hivatalos lapban a vidéki takarékpénztáraknál történt olyan jegyzésekre vonatkozólag, amelyekre a takarékpénztár nem fogadta el a betétek felmondását s az aláíró fél a jegyzés kifizetéséről nem gondoskodott. Ezek a jegyzések január 8-án elvesztik hatályukat. A rendelet így szól: Ha a betéti üzlettel foglalkozó intézet, vagy más ily cég a betétnek a kölcsön céljára történt felmondását a jelen rendelet életbelépése napjáig tudomásul nem vette vagy e napig azt, hogy a felmondott betétet az aláírási helyhez át fogja utalni, ki nem jelentette a betéti könyvet, illetőleg a folyószámlái követelését a jegyzés alkalmával nyújtott biztosítéknak kell tekinteni és ennélfogva ily esetben a betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy cég a betétet nem köteles az aláírási helyhez átutalni, az aláíró fél azonban a jegyzett kötvények ellenértékének kifizetéséről legkésőbb 1915. évi január 8. napjáig bezárólag más módon gondoskodhatik. A jegyzés arra az összegre nézve, amelynek kifizetéséről az aláíró fél az említett napig nem gondoskodott, vagy amelyre nézve az aláíró fél az aláírási helynél már előbb bejelenti, hogy a jegyzést fenntartani nem kívánja 1915. évi január 8. napjával , illetőleg előzetes bejelentés esetében a bejelentés napjával hatályát veszti és az aláírási hely köteles a hatálytalanná vált jegyzésre vonatkozó biztosítékot az aláiró félnek visszaszolgáltatni. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. — Hadi kenyér. Háborús időkben nagy fontossággal bír az olcsó és gazdaságos kenyér előállítása. Hála a magyar és osztrák mezőgazdaság fejlettségének, az 1914. év gabonaszükséglete fedezetre talált, anélkül, hogy a monarchia behozatalra szorult volna. Szoklas a tanár kimutatása szerint a folyó évben Magyarországban és Ausztriában 95 millió méter mázsa búza és rozs termett, az előző évben 33 millió árpa és 56 millió kukorica. Ilyen körülmények között nem kell félnünk a jövő év esetleges gyenge termésétől sem, ha takarékosan bánunk a lisztkészlettel. Az osztrák agráriusok folyóirata azt írja, hogy a hadikenyér fogyasztására kellene szorítani a közönséget. A hadikenyér 50% rozs, 30% árpalisztból és 20% törött burgonyából készül. A burgonyát megfőzzük, meghámozzuk és szitán áttörjük, majd az összekevert liszt- „SIKLÓS“ 3