Siklós, 1915 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-02 / 1. szám

1915 január 2. mint következik : Nagyságos Asszony ! A vármegyénkből hadbavonult és a harctéren értünk küzdő katonáink karácsonyi megaján­dékozása céljából foganatosított gyűjtés si­keres eredménye érdekében kifejtett nemes,­­ hazafias és buzgó fáradozásáért, mellyel lehetővé tette, hogy a szeretteiktől távol hazánk­ért teljes odaadással küzdő honfitársainkat a szent karácsony ünnepe alkalmából szeretteljes megemlékezésünkkel megörvendeztethetjük, — fogadja a harctéren ezer veszéllyel küzdő hő-­­­seink nevében őszinte és hálás köszönetünket és méltóztessék köszönetünket a sikeres mozga­lomban közreműködött összes érdekelteknek is tolmácsolni. Pécsett, 1914. évi december 21-én. Hazafias üdvözlettel Szily Tamásai Szenge Fe­­rencné. — Vármegyei közgyűlés. Baranyavár­­megye téli közgyűlését folyó hó 11-én fogja megtartani. — Köszönet. A siklósi ügyvédi kar azon tagjainak szives figyelmét, akik tőlem írásban búcsúztak el, ezúton köszönöm meg s viszon­zásul én is biztosítom őket, hogy emléküket szívesen fogom megőrizni. Siklós 1914. dec. 31. Pethes Manó szolnoki kir. törvényszéki biró. — Baksay Sándor pü­spök nejének halála. Baksay Sándor drt, a Dunamelléki ref. egyházkerület, püspökét mély gyász érte. Neje Hetessy Viktória f. hó 23-án elhunyt. Temetése f. hó 26-án óriási részvét mellett ment végbe. — Halálozás. Csertán István, siklósi te­lekkönyvvezető 1914. évi december hó 31-én szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt. Temetése a mai napon ment végbe. — A Vörös Félhold. A Vörös Félhold a törököknek az, ami nekünk a Vörös Kereszt. A bajtársi hűség jeléül nálunk Magyarországon is megindult a mozgalom, hogy a közös el­lenség ellen velünk együtt harcoló török nemzetet e címen is segítsük. Az országos moz­galmat Tisza István gróf miniszterelnök indította meg. — A magyar társadalom ezen utóbbi nemes munkájában kétségtelenül örömmel fog részt venni járásunk közönsége is. A gyűjtés annak idején gyűjtőivek útján fog történni. — Közgyűlés. A Siklósi Társaskör 1915. évi január hó 10-én d. u. 3 órakor tartja a tár­sasköri helyiségben évi rendes közgyűlését, melyre az elnökség ez után hívja meg a tago­­kat, s egyúttal tudomására hozza az érdeklő­dőknek, hogy közgyűlés után a társaskörnek járó lapok és folyóiratok elárverezése fog ugyan­ott megtartani. — „Harmatcseppek“. E cimen a Duna­melléki egyházkerület és a budapesti ref. egy­ház a sebesültek és a hadbavonultak részére kis füzetecskét adott ki, amely díjtalanul áll ren­delkezésre. A füzetet a budapesti egyház bár­mely lelkész kérelmére megküldi. A füzetből hozzánk is juttatott Bernát István dr. országos képviselő, a Kálvin szövetség elnöke egy pél­dányt azzal, hogyha erre szükség lenne az itte­ni sebesültek közt leendő kiosztás céljából, ak­kor a kiadóhoz forduljunk. — Összetartás. A magyar társadalom ezekben a nagy napokban valóban fölemelő je­lét adja az összetartásnak. Felismerte, hogy két­szeres kötelessége a társadalmi osztályok között való összhang sértetlen fönntartása. Ha fordul­tak is elő igazságtalanságok, amelyek abban állanak, hogy a háborús állapot által kívánt ál­dozatok nem egyenlő arányban hozatnak, — minthogy itt teljes igazságra törekedni valóban nem lehet — e fölött természetesen napirendre tért és igyekezett tovább hozni az áldozatokat. És ez így van helyén. A szegény kisbirtokos, akinek két fia küzd a harctéren 5 hónap óta, most meg önmagának kellett elmenni munkás­nak, jószágát és házát feleségére hagyni, való­ban oly mértékben teljesíti kötelességét, am­ily mértéket csak betölteni tud. Nem lehet rossz néven venni, ha oly család részről, ahonnan már több férfi a harctérre ment, lépéseket tesz­nek a föld és az állatok gondozósáért. Nemzetgaz­dasági szükséget is képez, hogy — ha elkerül­hető — a falvakban minden tönkre ne menjen. Ezért nem helyes, hogy adván 10 koronát hadi segélyezési célra, az összetartás és a további áldozatokra való ösztökélés helyett az egyik tár­sadalmi osztály most, ezekben a nagy napok­ban kicsinyes kritikákkal lépjen föl. Összetartás, az áldozatok fokozására való buzdítás: ez most a mi kötelességünk! — Fedeztetési állomás 1915-re. A föld-­­ művelésügyi minisztériumban megtartott értekez-­­­let alkalmával a baranyai hármas bizottság ja­­j­vaslatának figyelembe vételével, valamint tekin­tettel a rendelkezésre álló ménlétszámra, a miniszter úgy határozott, hogy az 1915. évi fe­deztetési idényre Siklós 3 mént fog kapni. — Hamisítás. Keringenek a kósza hírek, hogy a hadsereg­szállítók közül többen hami­sított cikkeket szállítottak a katonaság részére. Nem merjük hinni, amíg bírói ítéletben meg nem lesz állapítva, hogy volt Magyarországon annyira elvetemült ember, aki ezt megtette volna. Azt tudjuk, hogy egyes szállítóknak jó üzlet volt a háború. De hogy üzleti nyereségeik mellett s azok növelése okából a gazságok legnagyobb­­ját, elkövessék s egyes élelmi cikkeket megha­misítsanak , erre nem volt a magyar társadalom elkészülve. Pálcát törni előre senki fölött sem szabad s a társadalomnak is föl kell ítéletét a bírói ítélet jogerősségéig függeszteni. Ám ha bebizonyul, hogy csak egy magyar baka gyom­rába is meghamisított kenyér, vagy hamis élelmi cikk került, az ezen egekig kiáltozó bűnért fe­lelős embert bizonyára a törvény legnagyobb szigorával fogják sújtani. És még ebben az esetben is az életfogytig tartó fegyház szerény esti dalocska lesz a cselekmény aljasságához viszonyítva. Sokszor fölemeljük szavunkat a ma­gyar közéletnek tisztességéért, becsületéért. Saj­nos, sokszor olyan dolgokat tapasztalunk, ame­lyek az arcunkba kergetik a vért. De viszont azt is látjuk, hogy az egyes kirívó jelenségek néha nem annyira az egyesek bűnei, hanem a társadalmi organizmus betegségei. Vannak meg­nyilvánulásai a magyar társadalom gazdasági életének, amelyek a betegségből burjánoznak föl. Összeköttetések, protekció, pénz, hivatali kegyek hajhászása mind egy-egy dudorodását képezik a gazdasági élet daganatának, amelye­ket egy hozzá értő bátor orvosnak le kell vágni. Annál is inkább, mert egy lázas állapot, egy végső nemzeti erőkifejtés esetén tönkreteszik tel­jesen a nemzeti test szervezetét. Nem ismerjük a szabályzatot, amely szerint a szállítók szer­ződnek az állammal, de a jövőben óvatosabb­nak kell lenni az erkölcsi motívumok dolgában is! Hogy meg ne történhessék az a vérlázító dolog, hogy amikor a magyar nemzet életéért, jövőjéért élet-halál harcot vív, a szállító meg­hamisítja a hadseregnek szükséges cikkeket. A közgazdasági életnek is a nagyobb tisztességére kell törekedni! Azután a társadalom erejét, ön­állóságát kell növelni a nálunk még egyedül domináló hatósági működéssel szemben. Erős, erkölcsös társadalmon épülhet csak föl impo­náló ereje és nagysága a nemzeti életnek. — Fegyverek eladása. Az 1914. év fo­lyamán elkobzott fegyvereket a főszolgabirói hivatalban december hó 30-án árverezte el Ollő István szolgabiró. — Népfelkelők behívása. A hivatalos lap karácsonyi száma közzéteszi a honvédelmi min. rendeletét, mely szerint azoknak az 1887., 1888., 1889. és 1890. években születetteknek, akiket a novemberi és decemberi népfelkelői bemutató szemléken alkalmasoknak találtak, ja­nuár 16-án be kell vonulniok. Azonkívül ugyan­akkor bevonulni tartoznak azok az 1892., 1893., és 1894. években születettek is, akiket alkalma­soknak találtak, de akik eddig bármilyen okból be nem vonultak. A rendelet érvényessége nem terjed ki Bereg-, Szabolcs-, Zempléni-, Ung-, Liptó-, Sáros-, Szepes-, Máramaros és Ugocsa megyékre. A rendelet így szól: A népfölkelésre kötelezetteknek általános behívása folytán az 1914. évi 20.000/emn. szám alatt kibocsátott hirdetménnyel mindazok a nép­felkelésre kötelezettek, akik az 1887., 1888., 1889. és 1890. évben születtek és az 1914. évi november 16-tól december 31-ig terjedő időben megtartott népfelkelési bemutató szemlén, vagy a későbbi utóbemutató szemlén népfelkelési fegyveres szolgálatra alkalmasaknak találtattak, felhivatnak, hogy a népfelkelési igazolványi la­pon feltüntetett magyar királyi hor­védkiegészítő illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancs­nokság székhelyére 1915. évi január 16-án nép­felkelési tényleges szolgálatra bevonuljanak. Ugyancsak 1915. évi január 16-án bevo­nulni tartoznak a népfelkelési igazolványi lapon feltüntetett honvédkiegészítő, illetőleg kiegészí­tési kerületi parancsnokság székhelyére azok a­­ fel nem mentett 1894., 1893. és 1892. évi szü­letésű népfelkelésre kötelezettek közül is, akik a népfelkelési bemutató szemlén alkalmasoknak osztályoztattak és bármely okból eddig be nem vonultak. A népfelkelési igazolványi lappal el nem látott ezen népfelkelésre kötelezettek közül a magyar honosok a tartózkodási hely szerint cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére tartoznak bevonulni. Az 1915. évi január 25-én és 26-án tar­tandó népfelkelési bemutató szemlén megvizs­gált és alkalmasnak talált népfelkelésre kötele­zettek közül azok, akik az 1915. évi január 16-án bevonuló népfelkelésre kötelezettek évfo­lyamába tartoznak, népfelkelési tényleges szol­gálatra azonnal viszatartotnak. Azok a behívott népfelkelésre kötelezettek, a­kik a kitűzött határidőre és helyre be nem vonulnak, karhatalommal vezettetnek elő és a katonai behívás iránt tanúsított engedetlenség megbüntetéséről szóló 1890. évi XXI. törvény­­czikk 4.§-a értelmében két évig terjedő börtön­nel bűntettetnek. A népfelkelésre kötelezettek bevonulására vonatkozólag kibocsátott és idemel­lékelt hirdetményt megfelelő számban a járási tisztviselőknek egyidejűleg közvetlenül és oly meghagyással küldöttem meg hogy azt folyó évi deczember hó 20-án a községekben kifüggesz­­tessék és annak tartalmát a községeken, illetőleg városban biró vagy más szokásos módon is te­gyék közhírré. — Nyulposta a lövészárokban. E cím alatt egy francia altiszt a következő mulatságos apróságról értesíti az „Echo de Paris“-t — Va­lahányszor mi franciák a lövészárokból a néme­tek lövészárkába akarunk üzenetet küldeni, egy kis bádogdobozt erősítünk egy házinyul nyakára s ebbe a dobozba rejtjük levelünket. A nyulat aztán az ellenséges lövészárok felé kergetjük, s a németek rövidesen figyelmessé lesznek a zör­gésre. Ezután valóságos hajtóvadászatot indíta­nak a nyulacska ellen, hogy megsüssék ebédre, de a pecsenye mellet levelet is találnak és üd­vözletet az ellenséges lövészárokból. — Hadikölcsön jegyzések a vidéki pénz­intézeteknél. A pénzügyminiszter ma rende­letet adott ki a hivatalos lapban a vidéki taka­rékpénztáraknál történt olyan jegyzésekre vo­natkozólag, amelyekre a takarékpénztár nem fogadta el a betétek felmondását s az aláíró fél a jegyzés kifizetéséről nem gondoskodott. Ezek a jegyzések január 8-án elvesztik hatályukat. A rendelet így szól: Ha a betéti üzlettel foglalkozó intézet, vagy más ily cég a betétnek a kölcsön céljára történt felmondását a jelen rendelet életbelépése nap­jáig tudomásul nem vette vagy e napig azt, hogy a felmondott betétet az aláírási helyhez át fogja utalni, ki nem jelentette a betéti köny­vet, illetőleg a folyó­számlái követelését a jegy­zés alkalmával nyújtott biztosítéknak kell tekin­teni és ennélfogva ily esetben a betéti üzlettel foglalkozó intézet vagy cég a betétet nem köte­les az aláírási helyhez átutalni, az aláíró fél azonban a jegyzett kötvények ellenértékének ki­fizetéséről legkésőbb 1915. évi január 8. nap­jáig bezárólag más módon gondoskodhatik. A jegyzés arra az összegre nézve, amely­nek kifizetéséről az aláíró fél az említett napig nem gondoskodott, vagy amelyre nézve az aláíró fél az aláírási helynél már előbb be­jelenti, hogy a jegyzést fenntartani nem kívánja 1915. évi január 8. napjával , illetőleg előzetes bejelentés esetében a bejelentés napjával hatá­lyát veszti és az aláírási hely köteles a hatály­talanná vált jegyzésre vonatkozó biztosítékot az aláiró félnek visszaszolgáltatni. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. — Hadi kenyér. Háborús időkben nagy fontossággal bír az olcsó és gazdaságos kenyér előállítása. Hála a magyar és osztrák mezőgaz­daság fejlettségének, az 1914. év gabonaszük­séglete fedezetre talált, anélkül, hogy a monarc­hia behozatalra szorult volna. Szoklas a tanár kimutatása­ szerint a folyó évben Magyar­­országban és Ausztriában 95 millió méter mázsa búza és rozs termett, az előző évben 33 millió árpa és 56 millió kukorica. Ilyen körülmények között nem kell félnünk a jövő év esetleges gyenge termésétől sem, ha takarékosan bánunk a lisztkészlettel. Az osztrák agráriusok folyóirata azt írja, hogy a hadikenyér fogyasztására kelle­ne szorítani a közönséget. A hadikenyér 50% rozs, 30% árpalisztból és 20% törött burgonyá­ból készül. A burgonyát megfőzzük, meghámoz­zuk és szitán áttörjük, majd az összekevert liszt- „SIKLÓS“ 3

Next