Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Úr kormány Jordániában A memorandum a északkeletre lévő városban, két napon belül ez már a második összecsapás. Az újabb csata dél tájban, feszült, de nyugalomban eltelt délelőtti órák után kezdődött. Az újabb összetűzés Zárkában járt újságírók előtt bejelentették: a város utcáin partizán katonákkal találkoztak, akik örömmel újságolták, hogy »Zarka ma már felszabadított Palesztinái A partizánok a város területe legnagyobb részét ellenőrzésük alatt tartják. A jordániai hadsereg egységei a város külső kerületeiben állomásoznak. A Palesztinai ellenállási szervezetek egyébként tegnap elrendelték az ellenállási mozgalomhoz tartozó valamennyi reguláris csapat, osz- tag és milícia azonnali hatállyal történő egyesítését. Az ellenállási szervezetek egyik rádiója szerint az egyesített csapatok főparancsnokává Jasszer Arafatot nevezték ki. Ugyancsak a rádióadó szerin Jasszer Arafat, a Palesztinai felszabadítást szervezet v .égrehajtó bizottságának elnöke kijelentette: a Jordániát n történt események célja, hogy »csapást mérjenek az tnállásra«. Felszólította az királyokat és államfőket, Vgy teljesítsék »nemzeti és tténelmi kötelezettségüket«...afat az új katonai kormány r»alakítását »meglepetésnek« minősítette, mert a kormányalakításra néhány órával azután került sor, hogy Pilai kormánya egyezményt kötött a Palesztinai ellenállás képviselőivel. Palesztinai gerillák harci állásban a jordániai királyi csapatok ellen. (Telefotó: AP— MTI—KS) Zavargások Hollandiában Hollandiában — mint Julianna királynő keddi trónbeszédében is utalt rá — a dolgozók és az ifjúság elégedetlenségét tükröző hulláma söpör végig.zavargások Amszterdamban kedden 2000 építőipari munkás tüntetett a város utcáin, és követelt magasabb béreket. Rotterdamban nemrég a kikötőmunkások háromhetes sztrájkja bénított meg minden tevékenységet. Bérsztrájkot folytattak az eindhoveni Philips művek és több más üzem dolgozói is. A holland rendőrség országszerte »ellenőrző műveleteket« hajt végre, s több személyt letartóztatott. Egyébként a holland biztonsági szervek közlése szerint felélénkült a tiltott fegyvercsempészés is. Állítólag főképpen Belgiumból és az NSZK-ból csempésznek fegyvereket Hollandiába. (MTI) Géprabló a bíróság előtt A wroclawi vajdasági bíróság tegnap megkezdte Waldemar Frey lengyel állampolgár bűnperének tárgyalását. Frey a múlt hónap 7-én erőszakkal eltérítette útvonaláról a LOT légitársaság Szczecin—Katowice útvonalon közlekedő menetrendszerű repülőgépét. Frey röviddel a felszállás után, kezében kézigránáttal, kényszerítette a gép személyzetét, hogy Katowice helyett Hamburgba repüljön. A főpilóta látszólag beleegyezett a követelésbe, de Nyugat-Németország helyett a Berlin Schönefeldi repülőtéren szállt le. Az NDK hatóságai Freyt kiadták a lengyel hatóságoknak. (MTI) A gazdasági integráció útján A Pravda a magyar—szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírásáról »EGYESÍTETT ERŐFESZÍTÉS« címmel kommentálja a Pravda tegnapi száma a magyar—szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírását. Vlagyimir Geraszimov kommentátor rámutat: a szocialista országok népgazdasági terveinek egyeztetése új lehetőségeket tár fel a gazdasági együttműködés ütemének gyorsítására. A népgazdaság alapvető ágazatait felölelő koordináció elősegíti a termelés szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztését, az ipari és mezőgazdasági kölcsönös áruszállítások növelését, a tudományos-műszaki kapcsolatok bővítését. A testvérországok — a KGST tagjai — a KGST 23. (rendkí-A Pravda az 1971—75-re vonatkozó tervegyeztetési magyar—szovjet jegyzőkönyv aláírásában annak tanúbizonyságát látja, hogy az együttesen kitűzött program gyümölcsözően és sikeresen válik valóra. jet A cikkíró a magyar—szívegyüttműködés színvonalára jellemző jelenlegi vonásként emeli ki, hogy az együttműködés munkájában nem csupán a két ország tervező és külkereskedelmi szervei vesznek részt, hanem — gyakorlati ténykedéssel is — az összes ipari minisztériumok. A PRAVDA HANGSÚLYOZZA: jelentősen fejlődik az együttműködés a két ország között a gépgyártás területén, mindenekelőtt annak leghaladottabb ágazataiban. Konkrét példákat sorolva cikk utal arra, hogy a Szovjetunió bővíti a Magyarországra irányuló személy- és tehergépkocsi szállítmányait, valamint az ezekhez szükséges pótalkatrészek kivitelét. Ami pedig az Ikarusz autóbuszokat illeti, ezek mind nagyobb számban jelennek meg a szovjet utcákon és utakon. A magyar ipar, a kooperációs tervnek megfelelően, bővíti a közúti járművekhez, továbbá a volgai autógyár személygépkocsijához szükséges különböző felszerelések gyártását. A Pravda imponálónak nevezi a magyar—szovjet árucsere-forgalom fejlesztési távlatait tükröző számadatokat, s ennek kapcsán kimeli, hogy 1971—75-ben másfélszeresére nő a korábbi ötéves időszakhoz képest az áruforgalom értékösszege, amely meg fogja haladni a 9 milliárd rubelt. A Szovjetunió szállításaival kielégíti az elektroenergiában, olajban, gázban és hengereltáruban mutatkozó magyar importszükséglet túlnyomó részét. Ez elő fogja segíteni Magyarország szilárd fűtőanyag-, energia- és nyersanyagmérlegének megteremtését. Külön megállapodások irányozzák elő az együttműködés új formáit olyanképpen, hogy Magyarország részt vesz az azbeszt-, kartongyártás, valamint foszforkitermelés új kapacitásainak létrehozásában, miközben bővül az említett anyagok Magyarországra való szállítása. A NÉPGAZDASÁGI TERVEK egyeztetése Magyarország és a Szovjetunió között megmutatja, hogy a következő öt év során az integráció, a szakosítás és a kooperálás fejlődése még szélesebb, még mélyrehatóbb lesz. Ez újból és ékesen példázza, milyen hatalmasak a szocialista országok alkotó erői. Egyesítve erőfeszítéseiket, gyorsabban haladnak előre. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. szeptember 17. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya tegnap memorandumot közzé, amelyben követeli tett az amerikai csapatok haladéktalan kivonását Dél-Koreából. A KNDK kormánya — hangsúlyozza a memorandum — határozottan követeli, hogy az ENSZ változtassa meg koreai kérdésben« hozott vaalamennyi »határozatát«, foganatosítson intézkedéseket annak érdekében, hogy a Dél- Koreában az ENSZ zászlaja alatt állomásozó amerikai csapatokat haladéktalanul vonják ki az országból, továbbá oszlassák fel a Korea egyesítésére és újjáépítésére alakult ENSZ-bizottságot. (MTI) SZEPTEMBER 27-ÉN Nixon elnök európai körútra indul Nixon amerikai elnök szeptember végén európai körutazásra indul. Az utazás programját Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője nagy vonalakban ismertette a sajtó képviselőivel. Ziegler a többi között kijelentette, hogy Nixon Rómában, az utazás első állomásán az olasz köztársasági elnök vendége lesz. Olaszországi tartózkodása alatt felkeresi VI. Pál pápát is. Ezt követően találkozik az amerikai 6. flotta parancsnokaival »Springfield« parancsnoki hajón, és a »Saratoga« repülőgép-anyahajóról megtekinti a flotta hadgyakorlatait. Nixon látogatást tesz a NATO déleurópai főhadiszállásán is, majd részt vesz a földközi tengeri térségben működő amerikai nagykövetek értekezletén. Az elnök — mondotta a szóvivő — elfogadta Franco tábornok régebbi keletű meghívását is, és elmegy Madridba, ahol megbeszéléseket folytat majd a két országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Washingtonba való hazatérése előtt az elnök programján szerepel még egy angliai látogatás, ahol ez alkalomból első ízben találkozhatik Heath miniszterelnökkel, amióta az tisztségét átvette. Az elnököt európai elkíséri felesége, Rogers útjára külügyminiszter, Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint Daniel Moynihan elnöki tanácsadó. A tervek szerint,, Nixon szeptember 27-én indul el Washingtonból és október 5-én érkezik haza. A francia hírügynökség megjegyzi: az elnöki látogatás középpontjában a földközi-tengeri térség áll. Ami arra mutat, hogy ki akarják hangsúlyozni az amerikai jelenlétet ebben a térségben. Nixon elnök szeptember 27-én kezdődő európai körutazása során ellátogat Jugoszláviába is — közölte szerdán délben a Fehér ház szóvivője. Mint mondotta, Jugoszlávia — amellyel az Egyesült Államok baráti kapcsolatokat tart fenn — már régen meghívta Nixon elnököt. Újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, jelenleg nem tudja megmondani, mi lesz Nixon és Tito megbeszéléseinek témája. (MTI) HARCOK KAMBODZSÁBAN A kambodzsai hazafias erők ellenőrzése alatt álló Kompong Thomba vezető út birtoklásáért a kormánycsapatok heves támadásokat indítottak és súlyos veszteségeket szenvednek. Képünkön: A kormánycsapatok női egészségügyi tagjai sebesült katonákat visznek hordágyon. (Telefotó: AP—MTI—KS) Chilei fordulópont Éppen két hete, hogy az Utóbbi évtized talán legjelentősebb latin-amerikai eseményének hírét a távirati irodák világgá röpítették: a chilei elnökválasztáson a Népi Egység színeiben fellépett szocialista politikus, dr. Salvator Allende kapta a legtöbb szavazatot. A hat baloldali párt és pártcsoport közös jelöltjének nevét a voksok 36,3 százalékán tüntették fel, s így megelőzte a szavazatok 34,9 százalékával rendelkező reakciós, Amerikabarát Jorge Alessandrit, valamint a Kereszténydemokrata Párt jelöltjét, Radomiro Tomicot. A chilei alkotmány értelmében az új államfő közvetlenül választás eredményeként csak abban az esetben költözhet be a Moneda-palotába, ha a szavazatok abszolút többségét, vagyis több mint 50 százalékát megszerezte. Ellenkező esetben — mint jelenleg is — kongresszus tagjai ötven napon belül a két legeredményesebb jelölt közül választják meg az elnököt. Dr. Allenda és Alessandri neve tehát még egyszer ott szerepel — a jelek szerint október utolsó dekádjában — a jelölési listán. A végső eredményt még korántsem lehet teljes bizonyossággal megjelölni. Dr. Allende várható sikerét egyrészt a hagyomány támasztja alá: az elmúlt időkben a kongresszus kivétel nélkül minden alkalommal az előzetesen legtöbb szavazatot szerzett elnökjelöltet állította az ország élére. Úgy tűnik, ezen a szokásjoggá merevedett gyakorlaton ezúttal sem kívánnak változtatni. A kongresszus 200 tagja közül 81 szenátor és képviselő a Népi Egység híve, míg Alessandrinak 44 támogatója van, így a döntés ezúttal a 75 képviselőt és szentort számláló Kereszténydemokrata a Párttól függ. Radomiro Tornie, kereszténydemokraták elnökjelöltje azonban máris kijelentette, hogy a kongresszusban dr. Allende megválasztását fogja — pártjával együtt — támogatni. S noha a kereszténydemokraták álláspontja feltehetően megoszlik majd a szavazások során, az Allendetöbbség kialakulására nagy a valószínűség. A Népi Egység jelöltjének esélyét támasztja alá az a körülmény is, hogy a koalícióra lépett hat baloldali párt a választási kampány során nyílt és egybehangolt kormányprogramot terjesztett a választók elé, s ebben erőteljesen demokratikus és határozottan imperialistaellenes intézkedéseket helyezett kilátásba a választási siker esetére. Amikor tehát a három és fél millió chilei választópolgár többsége dr. Allendéra adta szavazatát, akkor egyúttal kifejezte egyetértését is az általa meghirdetett politikai, gazdasági elvekkel, a tervbe iktatott intézkedésekkel. E téren nem kevésről van szó. Dr. Allende az Egyesült Államoktól való függőség megszüntetését, a teljes nemzeti felszabadulást, a szociális helyzet javítását, a radikális földreformot tűzte ki célul, s kijelentette, hogy megválasztása esetén »szeretné megtenni az első lépéseket a szocializmus felé". Hangsúlyozta, hogy ha a parlament elnökké kormányával »visszaválasztja, kívánja szerezni a nemzet természeti kincseit, és ezért államosítani fogja a monopóliumokat«. Allende marxistának vallja magát, s megfogalmazása szerint kormánya olyan szocializmus megvalósításáért munkálkodik majd, amely antiimperialista, hazafias és nemzeti lesz. Nos, éppen a küszöbön álló ,balra nyitás, a szocialista útra való kanyarodás »veszélye« jelenti azt a tényezőt, mely dr. Allende megválasztását kétségessé teheti. Az Egyesült Államok hivatalos körei tartózkodnak ugyan a chilei választási eredmények kommentálásától, de aligha lehet vntés, hogy máris lázas tevékenységbe kezdtek — a népakarat visszájára fordítása, a Népi Egység jelöltjének megbuktatása érdekében. Dél-Amerika napjainkban is az USA szabad gazdasági vadászterülete, nyilvánvaló, hogy Washington minden eszközzel igyekszik megakadályozni egy »új kubai helyzet« kialakulását. Ennek, egyik formája lehet a kereszténydemokratákra gyakorolt nyomás, másik útját a belső gazdasági helyzet megbénítása, a külföldi tőke kivonása jelentheti, s nincs kizárva a katonai beavatkozás lehetősége sem. Hírek szerint máris nagyobb számban érkeztek a különleges hadviselésben jártas amerikai tengerésztisztek Chilébe, egy tervezett Amerka-közi haditengerészeti gyakorlat ürügyén. A választási sikerrel tehát a baloldal győzelmének csupán az első fordulója zárult le Chilében. Négyhetes, elkeseredett politikai küzdelem van még hátra a santiagói kongresszusig, melyen dr. Allende végleges megválasztása nem csupán Chile, hanem az egész dél-amerikai földrész életében fordulópontot jelentene. B. T. ENSZ: Bizottsági elnökök Az ENSZ jubileumi ülésszakának keddi nyitó ülésén, mint már jelentettük, megválasztották az ülésszak új elnökét, Edvard Hambro norvég fődelegátus személyében, aki ezután beszédet mondott. Ugyancsak a nyitóülésen került sor a közgyűlés hat főbizottsága elnökeinek megválasztására. Ezek a következők: Politikai bizottság — Andres Aguilar nagykövet (Venezuela). Gazdasági és pénzügyi bizottság — Walter Guevara Arte nagykövet (Bolívia). Szociális, humanitárius és kulturális bizottság — Maria Groza (Románia). Gyámsági bizottság — Vernon Johnson Mwaanga nagykövet (Zambia). Ügyviteli és költségvetési bizottság — Max Wershof (Kanada). Jogi bizottság — mela Engo (Kamerun).Paul Ba Különleges politikai bizottság — Abdul Samad Ghaus (Afganisztán). Az ENSZ-közgyűlés kedden megnyílt jubileumi ülésszaka elnökének megválasztását kommentálva az amerikai sajtó megjegyzi, hogy »Hambro csaknem egyhangúlag történt megválasztása azt tükrözi, hogy ez az év Európa esztendeje a közgyűlésben« — írja a New York Times. * • * Az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakának elnöke 1911-ben született Oslóban, apja Carl J. Hamro politikus, a norvég parlament elnöke, s egy ideig a Népszövetség elnöke volt. Edward Hambro az oslói egyetemen szerzett jogi diplomát. Hambro egyébként a norvég küldöttség tagjaként 25 évvel ezelőtt ott volt az ENSZ alapító közgyűlésén. (MTI) Új szovjet nagykövet Pekingben A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége Vaszilij Tolsztyikovot nevezte ki Szovjetunió új pekingi nagyakövetévé. Tolsztyikov az SZKP KB és a legfelsőbb tanács elnökségének a tagja. A Szovjetunió új pekingi nagykövete 1917-ben született és vasútmérnöki képesítéssel rendelkezik. 1946 és 1962 között fontos párt- és állami tisztségeket töltött be Leningrádban, 1962 óta a leningrádi területi pártbizottság első titkára. (MTI)