Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!K4Pes­ l^ Ára: 80 fillér XXVI. évfolyam, 219. szám 1970. szeptember 18., péntek Kádár János és Fock Jenő fogadta Ján Markót Ma délelőtt fogadta a cseh­szlovák külügyminisztert Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A fogadáson jelen volt Péter János külügyminiszter, Vince József, hazánk prágai nagykövete és Frantisek Dvorski, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete. Ugyancsak ma délelőtt Fock­ Jenő, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta Ján Markó csehszlovák kül­ügyminisztert. A látogatásnál jelen volt Péter János kül­ügyminiszter, Vince József, hazánk prágai nagykövete és Frantisek Dvorski, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete. Szövetkezeti kommunisták tanácskozása Kaposváron Az aktívaülésen részt vett Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese Tegnap rendezték meg Ka­posváron, a Latinka Sándor Megyei Művelődési Központ színháztermében a Somogy megyei kommunista szövetke­zeti aktívaülést, amelyen részt vett és felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese is. A tanácskozást Németh Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyi­totta meg. Bevezetőjében el­mondotta, hogy a szövetkezeti politika hazánkban a lenini elvekre épül, és a szövetke­zeteknek jelentős van a szocializmus szerepük építésé­ben. Az MSZMP Politikai Bizottsága irányelveket dol­gozott ki, amelyeknek a kö­vetése a szövetkezeti kommu­nisták számára megkönnyíti annak a célnak az elérését, hogy tovább folytatódjon az elmúlt huszonöt esztendő fej­lődése. Emlékeztetett a szö­vetkezeti mozgalom somogyi tapasztalataira, így egyebek között arra is, hogy a máso­­­dik világháború után az or­szágban az elsők között ala­kult meg a barcsi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet ja. — Mai tanácskozásunk cél­hogy megvitassuk az irányelvekből ránk háruló tennivalókat. Külön-külön is és együttesen is gondolkod­junk azon, hogyan tudnánk minél eredményesebben meg­valósítani az irányelvekben rögzített, a szövetkezeti moz­galom gyorsabb ütemű fej­lesztésére és korszerűsítésére vonatkozó útmutatásokat —­­ mondotta a megyei pártbizott­ság első titkára. Németh elvtárs a továb­biakban arról szólt, hogy ez idő szerint — a kettős tagsá­got is figyelembe véve -1, 170 000 fölött van a szövetke­zeti tagok, száma a ben, s az 1968. január megyé­j­én életbe lépett gazdasági re­form a mozgalom különböző ágainak megszilárdulását se­gítette elő. Évről évre megfi­gyelhető az az erősödési fo­lyamat — különösen a bruttó termelési érték emelkedésének tükrében —, amely a szövet­kezeti tagság jó munkáját ta­núsítja. A megyei pártbizott­ság első titkára fölhívta a fi­gyelmet arra, hogy — az irányelvek szellemében — szükség van a szövetkezetek­ben is a párt irányító, ellen­őrző tevékenységének erősíté­sére oly módon például, hogy a kommunistákat minden szö­vetkezetben és állami szerv­ben föl kell készíteni a szö­vetkezetpolitikai elvek meg­értetésére és alkotó módon történő megvalósítására; min­denütt értsék meg a keretek fejlesztésének szövet­társa­dalmi és gazdaságpolitikai szükségszerűségét. Fontos termelőszövetkezetekben a kö­­­tös és a háztáji közti szoro­sabb kapcsolat megteremtése — s ez, mivel az egész társa­dalom ügyéről van szó, csupán a kommunisták nem fel­adata. Németh elvtárs megnyitója után Bogó László, a megyei pártbizottság titkára mondott vitaindító előadást szakigazgatási szerveinek te­vékenysége szoros kapcsolat­ban volt és van a szövetkeze­tekkel. A több évtizedes szö­vetkezetpolitikai tevékenysé­gük során kialakult helyes módszerekre a jövőben szükség van. A gazdasági me­r­­chanizmus reformja óta követ­kezetesen törekedtünk arra, hogy a tanácsi munkában kife­jezésre juthasson a szövetke­zetek önállósága. Nélkülözhe­tetlen lesz az a segítség is, melyet a termelés szerkezeté­nek kialakításában, a fejlesz­tésben, a különböző más szer­vekkel való kapcsolatok koor­dinálásában, a vitás és panasz­ügyek intézésében a szövetke­zeteknek eddig is nyújtottak a tanácsok. Nagy jelentőségű feladatot kell ellátniuk tanácsi szerveinknek a kormányrende­let alapján folyó személyzeti munka ellenőrzésében, segíté­sében. Fontos szerep hárul rá­juk az információ területén. A tanácsok közvetítik a szövet­kezetekhez a népgazdasági, a megyei terv célkitűzéseit, esz­köz- és szabályzó rendszerét. Különösen arra kell ügyelni, hogy ezeket valamennyi szö­vetkezet tagsága megismerhes­se és dönthessen, hogy a ter­vek megvalósításában saját te­rületén milyen mértékben vesz részt. Fokozott segítséget kell adni ahhoz, hogy az elmúlt évek szövetkezetpolitikai és állami irányítási gyakorlatából visszamaradt — a szövetkeze­teket hátrányosan érintő — megkülönböztetéseket felszá­moljuk. Ilyenek: a mezőgazda­­sági üzemeinkben nem fejlődött ki megfelelően a termékek osz­tályozása, csomagolása, feldol­gozása, a mellék- és segéd­üzemági tevékenység. A szö­vetkezeti kereskedelem a terü­leti elhatárolás idején kiszorult az intenzív kereskedelmi köz­pontokból. A kisipari termelés korlátozott körben fejlődhetett. A takarékszövetkezetek most is területi korlátozás alatt áll­nak, járási székhelyeket­, váro­sokban nem tevékenykedhet­nek. A lakásszövetkezetek szervezése szinte tanácsi kiuta­láson alapszik; támogatni kell a munkásszövetkezetek szerve­zését. A tanácsi szervek gyakorla­tában esetenként­­ előfordul, hogy az egyes áll­áfoglalások* (Folytatás a 7. oldalon.) Bogó László vitaindítója — A szövet­kezeti szektor szerepét és sú­lyát megyénk­ben jól érzé­kelteti, hogy a foglalkoztatot­tak 40 százalé­ka — több mint 60 ezer ember — a szövetke­zeti szektorban dolgozik. So­mogy ipari ter­melésének mezőgazdasági 8, termelésének pedig több mint 70 százalékát adják a szövet­kezetek, a ke­reskedelmi for­galomból is 50 százalékkal ré­szesednek. szövetkezetek A gazdasági sú­lya és jelentő­sége az orszá­gos átlagot meghaladja. Ezért is meg­különböztetett figyelmet kell fordítanunk pártunk szövetke­zetpolitikájának következetes és helyes megvalósítására. Ar­­­ra törekszünk ezután is, hogy a szövetkezetek minél nagyobb részt tudjanak vállalni a gaz­dasági, társadalmi feladatok­ból; a jövőben még követke­zetesebben mérlegeljük, hogy melyik szektor tudja a leg­jobb eredményt biztosítani. Az egyenjogúság elvét kívánjuk érvényesíteni, ez pedig megkö­veteli: az állami szektor mel­lett a szövetkezeti szektor kap­jon megfelelő lehetőséget arra, hogy gazdasági tevékenységé­vel a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgálja. Ezután arról beszélt Bogó elvtárs, hogy a gazdaságirányí­tás mostani rendszerében sok­kal kedvezőbbek a szövetkeze­tek lehetőségei arra, hogy ki­fejlesszék, érvényesítsék gaz­dasági önállóságukat, és ezzel együtt erősödjön a szövetkezeti jelleg. A Központi Bizottság által kezdeményezett szövet­kezetpolitikai vitában megfo­galmazták azokat a helyes el­veket, amelyek új alapokra helyezik a szövetkezetek és az állam kapcsolatát. Kimondták: a szövetkezeti tulajdon egyér­telműen szocialista tulajdon. Ebből pedig következik, hogy megszűnt másodrangú szerepe, a gazdasági életben elvileg egyenrangúvá vált az ál­lami vállalatokkal. Bebizonyo­sodott, hogy a szocializmus építése folyamán a szövetkeze­tek nemcsak átmeneti szerepet töltenek be, hanem a népgaz­daság hosszú távon számol ve­lük.­­ Az állami szervek szövet­kezetpolitikai feladata jelentő­sen bővült és új tartalmat ka­pott — mondotta.­­— A taná­csok végrehajtó bizottságainak, Országos tanácskozás az élelmiszerkereskedelem időszerű kérdéseiről Az élelmiszerkereskedelem időszerű kérdéseiről, a továb­bi jó ellátáshoz szükséges ten­nivalókról tárgyaltak dr. Sá­­ghy Vilmosnak, a belkereske­delmi miniszter első helyette­sének elnökletével csütörtökön a Gellért Szállóban a fővárosi és a megyei tanácsok kereske­delmi osztályainak vezetői, a tanácsi élelmiszerkereskede­lem, a szövetkezeti kereske­delem, az élelmiszeripar nagy­vállalatainak vezetői, képvi­selői. Molnár Károly, a Belkeres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője beszámolójában egyebek között megállapította, hogy az élelmiszerellátás ös­­­szességében jó, a válasz­ték javult, a kereskede­lem és az ipar között ál­talában megfelelő a kap­csolat. A belkereskedelem egyik legegyenletesebben dolgozó ágazata az élelmiszerkereske­delem, munkájában akadnak azonban olyan hiányosságok, amelyek a partner vállalatok­kal, üzemekkel együttműködve megoldhatók. Az utóbbi idő­ben például sok volt a panasz a kenyér minőségére. A sütőipar a kereskede­lem megrendeléseit önké­nyesen módosítva, nem egyszer késedelmesen szál­lít, s az ellátásban előny­be helyezi saját szaküz­leteit. A minisztérium a MÉM-mel közösen kezdeményezi a ke­nyér és a péksütemény forgal­mazásában a szállítási szerző­dések rendszerének bevezeté­sét. A tanácsok feladata lesz, hogy a zavartalan ellátás kö­vetelményeinek — szükség esetén a kötelező szerződéskö­tés elrendelésével is — ér­vényt szerezzenek. A legtöbb gondot változatlanul a tőke­hús, ezen belül a sertéshús-el­látás okozza, annak ellenére, hogy a negyedik negyedévben 5 százalékkal több hús és húskészítmény kerül for­galomba a tavalyinál. Szinte valamennyi hozzászó­ló az élelmiszerkereskedelem nehéz munkaerőhelyzetét, munkakörülményeit kifogásol­ta, sürgette a forgalom növe­kedésével lépést tartó hálózat­­fejlesztést. (MTI) Hazánkba is ellátogat az Indiai Köztársaság elnöke Az Indiai Köztársaság el­nöke, V. V. Gin és felesége szeptember 21-től október 7- ig hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban, Bulgáriában és Magyarországon. Az elnök és kísérete szeptember érkezik a Szovjetunióba. 21-én (MTI) PÁRIZS Újabb jelentős javaslatok Nguyen Thi Binh­ asszony, a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány külügymi­nisztere a vietnami probléma megoldását célzó és továbbra is érvényes 10 pontos javaslat kiegészítésére újabb nagy je­lentőségű javaslatot terjesztett elő tegnap Párizsban, a Viet­namról folyó tárgyalások 84. ülésén. Ez volt hosszú ideje az első olyan ülés, ahol mind a négy küldöttségvezető részt vett. A DIFK új javaslata szerint abban az esetben, ha az Egye­sült Államok kormánya beje­lenti, hogy 1971. június 30-a előtt Dél-Vietnamból kivonija az összes amerikai csapatokat, s az amerikai táborhoz tartozó többi külföldi ország összes csapatait, a népi felszabadító erők tartózkodni fognak attól, hogy támadást intézzenek visszavonulóban levő csapatok­­ ellen, s az érdekelt felek ha­ladéktalanul tárgyalásokat kezdenek. Nguyen Thi Binh asszony kijelentette: az újabb részletes felvilágosítások, amelyeket a párizsi tárgyalások csütörtöki ülésén fűzött a vietnami prob­léma globális megoldását célzó­ 10 pontos javaslat bizonyo pontjaihoz, a vietnami nép jo­gos követeléseit tükrözik, s ugyanakkor megfelelnek az amerikai nép és a világ népei szívből jövő béke óhajának is. (MTI) Az utolsó szakmai programok a mezőgazdasági kiállításon A vásár területén tegnap tartották az utolsó hivatalos szakmai programokat: a szőlő­­termesztés és feldolgozás be­mutatóját. A Cooptourist szövetkezeti utazási iroda vezetői a kiállí­táson részt vevő állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek vezetőivel tartottak megbeszé­lést. Szabó Dezső igazgatóhe­lyettes előzetes tájékoztatást adott az 1971. évi hazai és kül­földi utazási, üdülési lehetősé­­gekről. Elmondotta egyebek között, hogy a tervek szerint 30 országba 150 útvonalon szervez különféle igényeknek megfelelő szakmai utazásokat, tapasztalatcseréket az iroda. A tárgyaláson összegyűjtötték a gazdaságok egyéni igényeit, különleges kívánságait, mert az iroda a meghirdetett prog­ramoktól függetlenül vállalko­zik az ilyen utazások lebonyo­lítására is. Tegnap délelőtt meglátogatta a vásárt F. D. Kulikov, a SZKP Központi Bizottságának titkára, akit dr. Dimény Imre mezőgazda­sági és élelmezés­ügyi miniszter és dr. Gergely István miniszterhelyettes, kiállítás főbizottságának elnö­­­ke kalauzolt a jubileumi kiál­lításon. A vásár tegnapi hivatalos programját dr. Dimény Imre mezőgazdasági és él­elmezés­­ügyi miniszter fogadása zárta be. A miniszter vendégül lát­ta a kiállítás szervezésében, rendezésében és építésében ki­váló munkát végzett dolgozó­kat. (MTI)

Next