Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

Napkollektorok Barcsról Kizárólagos jog egy magyar szabadalomra Néhány nap múlva pont kerül az év első felének vé­gére; hol tart a feladatok időarányos teljesítésével barcsi Építőipari Szövetkezeti a Közös Vállalat? — erre a kérdésre kértünk választ Rauch János igazgatótól. — Százmillió forint bevé­telt terveztünk az év első felére, ennél valamivel több­re számíthatunk. Határidőre átadtuk például a babócsai­ általános iskola épületét — ez volt a legjelentősebb munkánk, az értéke mintegy harmincmillió forint. Még ebben a hónapban átadjuk Barcson a huszonnyolc laká­sos OTP-lakóházat. Homok­­szentgyörgyön két évig épült, s ebben az időszakban elké­szült a tehenészeti telep. Barcson, a Béke lakótelepen a Sáév-vel közösen száz­ti­zennégy lakásnál • szerkezetépítéssel­ végeztünk Köziben folyik — hogy csak • barcsi munkákat említsük — a sütőüzem, az egészség­ügyi gyermekotthon, a tor­nacsarnok építése. Az év el­ső felében tértek át új meg­oldásra az építési technoló­giában — a gyermekotthon­nál alkalmazzák —: a vegyi szigetelésre; a módszert fő­ként a felújítási munkáknál hasznosítják majd. Javában tartanak az előkészületei a BMW—TVP épületszerkezet­típus lakásépítési alkalmazá­sának — jövőre épülnek az első lakások ilyen eljárással. Tető vagy útpálya — Megvásárol­tu­nk egy magyar szabadalmat, az UNI—GRIS építési rendszert, s ennek alapján vállalatun­kat illeti a tervezés, a gyár­tás és a forgalmazás kizáró­lagos joga Magyarországon. Ha fából készül a változat,­­tetőszerkezet alakítható ki belőle, ha pedig vasbetonból, akkor ideiglenes útpálya, rézsűvédelmet biztosító szer­kezet hozható létre. Folyik a piackutatás, hogy fölmérjük, mekkora kapacitást kell biz­tosítanunk az igények kielé­gítésére. Kiállítások sikerei, az al­kalmazás során nyert fó ta­pasztalatok is közrejátszottak abban, hogy a vállalat nap­­kollektorai gyorsan ismertek lettek; tavaly ezret gyártot­tak, az idén már kétezer-öt­százat küldenek Barcsról megrendelőknek. A MÜÁRT- a tal kötött megállapodás sze­rint az ország minden részé­be eljutnak a napenergiát hasznosító berendezések. Az energiatakarékosság nem csak a kollektorok felé irányítja a figyelmet, hanem a tüzelési technikában is vál­tozást igényel: mind többen érdeklődnek a vállalatnál az ugyancsak az idén először kiadott hőkközpont-konténerek iránt Újdonság a műhely­­konténer is — a szükségle­tet most mérik föl a piac­kutatók —; ezeket a konté­nereket négy szakma részé­re készíti a barcsi ÉSZKV. Üveggyártás hőszigetelésre — Az év második felében indul a próbagyártás, jövőre pedig már a teljes termelés abban az üzemünkben, amelyben hőszigetelő üveget készítünk — tájékoztatott a vállalat igazgatója. — Meg­állapodtunk az hogy a hőszigetelő ÉVM-mel, üvegek szervizét is ellátjuk a Dél- Dunántúlon: helyreállítjuk a töréskárokat, illetve — főként egyedi megrendelésre — hőszigetelő üveget adunk az ablakgyártóknak. Osztrák licenc alapján út­átjáró elemeket készítenek a MÁV-nak; ezeket az útbur­­kolókat a vasúti átjáróknál alkalmazzák. Eközben saját „portájáról" sem feledkezik meg az ÉSZKV. Az asztalosműhely­ben technikai korszerűsítés folyik. Épül a vállalati köz­pont szociális épülete, s az épület tetején napenergiát hasznosító berendezést he­lyeznek majd el... Hernesz Ferenc j ■**,*>?(**■ Kinyílt egy ajtó Már csaknem fél évtize­de a Kaposvári Húskombi­nátban dolgozik mint kocsi­mosó a 29 éves Suricescu György, három gyermek ap­ja. Szentbalázsról jár be munkahelyére, az egykori hajmási vasútállomás őr­házában lakik családjával. Ma már nem jár arra vonat Sok helyen a síneket is föl­szedték. A húskombinát Petőfi Sándor szocialista brigádja májusban felajánlotta, hogy segíti a nehéz körülmények között élő fiatalembert és családját . Hol kezdődött a kál­váriám? Nem tudom ponto­san megmondani. Eleinte rendben mentek a dolgok. Nyolc éve jöttem Kaposvár­ra Komlóról. Ide nősültem, de nem sikerült a házassá­gom. Gyerekünk született, majd elváltunk, öthónapos korában láttam utoljára a kislányomat Akkor a sütőipari válla­latnál dolgoztam, mint pék. Ez az eredeti szakmám. Ott ismerkedtem meg a­ későbbi második feleségemmel. Mi­kor késnek összeházasodtunk, szó­bizonyult az albér­let Talán ezért, de talán azért is, mert mindig falu­ra vágytam, két év múlva Szentbalázsra jöttünk lakni és dolgozni. A helyi téesz a pékségben jó munkalehe­tőséget és mellette szolgálati lakást ígért. Megkaptuk, fél év múlva azonban kide­rült hogy ráfizetéses az üzem és nincs ránk szükség. A lakást is el kellett hagy­nunk. Kilakoltatással fe­nyegettek ha fordultam bennünket. Hiá­a tanácshoz nem kaptam másik lakást. Akkor üresedett meg a haj­mási állomás őrháza Nem volt más lehetőségem, 50 ezer forintért megvettem a kölcsönre. Igaz, hogy nincs villany, nincs víz,­ a falu is messze van, de a szoba-konyhás épület mellett szép kertünk van, így tudunk egy kicsit gazdálkodni. Itt születtek kisfiaim. A nagyobbik négy-, a a kisebbik hároméves, kicsi nagyon beteg. Születé­­­sétől fogva szondán keresz­tül tápláljuk — ilyen körül­mények között Szóval ös­­­szejött minden. Már korábban is gyakran rosszul éreztem majd bizonyossá vált magam, hogy beteg a szívem és gyomorfe­kélyem van. Kiírtak egy év­re. Addig is csak 2500 forin­tot kerestem, a feleségem gyes­en volt. Ezután meg táppénzen éltünk. Nehéz volt az az egy év. És bizony magunkra maradtunk, szüleim idősek, ők nem tud­­­tak segíteni. Sok helyen ko­pogtattam — tanácsnál, kör­zeti orvosnál, Dédásznál, de csukott ajtókra találtam. Ekkor határoztam ee, hogy nem panaszkodom senki­nek, inkább összeszorítom a fogára. A vidám szemű, szőke fiatalember egy pillanatra elkomorul, majd elmosolyo­dik. — Mikor visszajöttem a táppénzről, éreztem, hogy megváltozott valami körülöt­tem. Addig is jó viszonyban voltam a munkatársaimmal, de azóta figyelmesebbek hozzám, megértőbbek ve­lem. Mindig szerettem dol­gozni és igyekeztem elvé­gezni a munkámat, de akkor úgy éreztem, végleg befo­gadtak maguk közé. Ekkor tette meg a Petőfi Sándor brigád 32 tagja a felaján­lásit. — Mit jelent ez önnek és a családjának? — Nagyon sokat Persze még ma sem tudom elhinni, hogy „idegenek” akarnak se­gíteni rajtam. Szokatlan még ez nekem. Már voltak kint nálam. Minden hónapban meglátogat valamelyikük.­­ Tagonként 20 forinttal já­­­­rulnak hozzá a fizetésem kiegészítéséhez, gáztűzhe­lyet vesznek. Háztartási gé­peket is ígértek, de előbb a villanyt akarják bevezettet­ni hozzám. Ígéretet kaptam tőlük, hogy segítenek a Dé­­dász­nál és a villanyszere­lésben meg a szakipari munkákban. Végigsétálunk a húskom­binát aszfaltozott udvarán. Itt már mindenki ismerős. Büszkén mutat az udvar vé­gén emelkedő kocsimosóra. — Irodám is van. Keve­sebbet keresek, de a szívem miatt nem mehetek vissza a pékségbe. Ez a munkahe­lyem, szeretek itt dolgozni. Szemében bizalom csillog, melyet a munkatársak fi­gyelme, segítőkészsége táp­lál. Talán még nem a ti­zenkettedik órában. Mezei István Kis tételek exportra Külföldi kamionok is gyak­ran megjelennek a csurgói áfész irodaházának udvarán. A dél-pom­ogyi nagyközség­ben nyolcadik éve foglalkoz­nak exportra termeltetéssel. A gazdáktól felvásárolt portékákat elsősorban nyuga­ti országokban értékesítik, méghozzá úgy, hogy közvet­len Csurgóról szállítják ha­tárainkon túlra. A m­últ év hozta a legnagyobb ered­ményt, ezt bizonyítja az levél is, amely a napokban a érkezett a Szövosz elnökségé­től Ángyán Imre címére: szövetkezeti mozgalom veze­­­tői elismerésüket fejezték ki azért az áldozatkész munká­ért, amelyet a csurgóiak tet­tek az exportra termeltetés növeléséért. — A napokban a nagyatá­di áfész-nál arról hallottam, hogy egy éve ők is szíve­sen vállalkoztak volna ex­portszállításokra, ám a sok közvetítő miatt ink­ább le­mondtak az ötlet megvalósí­tásáról. Önöknél ez miként van? — Szinte minden ter­ményt más cég közreműkö­désével tudunk eljuttatni a külföldi vevőnek. Legfonto­sabb partnerünk a Fogyasz­tási, Értékesítő és Beszer­ző Szövetkezetek Mezőgazda­­sági Termékforgalmazó­számos Közös Vállalata, Or­a szőregi virág- és dísznö­­vény-áfénz, a Generálimpex és a Hungaronektár. Segítsé­gekkel tavaly nyolcszáz­­n­yolcvanha­tezer dollár érté­kű terményt adtunk el a nyu­gati országokba, száznyolc­vannégyezer dollárral többet, mint terveztük. — Melyek a legkeresettebb termények? — Mindent el lehet adni. A karácsonyfát ugyanolyan szívesen viszik Olaszország­ba, mint a gurulós málnát az NSZK-ba. Fajcsemetére, mézre, nyúlra, hámozott gyümölcsre ugyancsak van piac... Tulajdonképpen ezért is számítunk arra, hogy az idén már egymillió dollár értékű exportforgalmat bo­nyolíthatunk le. Természetesen az export­hoz nem elég csupán a ke­reslet : megfelelő minőségű terményre és kedvező ár­ajánlatra is szükség van. Án­gyán Imre szerint az árak kedvezőek. És a minőséggel mi a helyzet? — Ahhoz, hogy az «spor­tot »évelhessük, nevet kell szereznünk a piacon, ennek eleve lcehet eüen feltétele, hogy megbízható szállítók legyünk. — A jó minőségűt kétféle­képpen lehet adni: vagy nagy mennyiségben felvásá­­­rolt áruiból kiválogatják javát, vagy csak azt veszik a át, ami ténylegesen megfelel ezeknek a követelményeknek. — Az első megoldás min­denkinek ráfizetéses lenne. Nálunk más a helyzet. Nem titok: a termeltetőknek meg­fizetjük a jó minőséget. Így nekik is érdekük, hogy szép árut hozzanak. — Ha önök drágábban vá­sárolják föl, akkor termé­szetszerűleg kevesebb lesz a hasznuk. — Az exportra termelteté­sen átlagosan hat—tíz száza­lékot keresünk. Valóban nem sokat, de nem ie akarunk nyerészkedni. A hírnév szá­munkra többet jelent Egy, a napokban elkészült statiszti­ka szerint a négyszázrnyolc­­van hazai áféss közül a har­minchetedikek vagyunk, ezt a helyet szeretnénk megtar­tani. N. J. Másodvetés Nem igen volt példa arra, hogy ilyen szokatlanul ko­rai időpontban kezdődjék az aratás, mint az idén. A so­mogyi nagyüzemek már a múlt heti esők előtt csak­nem teljes egészében befe­jezték az árpa aratását. De ezúttal ott sem bánkódtak, ahol félbe kellett szakítani a munkát, mert az aszály már aggasztó mértékben sa­nyargatott minden kultúrát. A somogysárdi Haladás Ter­melőszövetkezetben is már a hónap első felében betakarí­tották a hektár répát. kétszázhuszonhét Nyomon kö­vette az aratást a szalma összegyűjtése, a tarlómun­­kák. A szokatlanul korai aratás, különösen jó feltéte­leket sebhez­ biztosít a másodvető­Somogysárdon újra hasznosítják az árpaföld­eket, az előző évhez viszonyítva csaknem három héttel ko­rábban silókukoricát vetnek a teljes területre. Több tej — kevesebb költséggel A silózásban másoknak is segítenek Ötszázan tehenészetében általában négyszáz tehenet tart a csokonyavisontai Rá­kóczi Termelőszövetkezet Az egy állatra jutó meléssel tavaly lépték tejtel­túl először a négyezer litert. Egy liter tejet 28 deka felhasználásával és jó abrak mi­nőségű tömegtakarmánnyal nyertek. Elérték, hogy az ad­dig veszteséges — csak az árkiegészítés, a prémium ré­vén eredményes — ágazat nyereséggel zárta az évet. — Az idén a négyezer­négyszáz litert úgy akarjuk elérni, hogy közben csökken­jenek az ágazatra fordított költségek — mondja Nagy István, a szövetkezet elnö­ke. — Az első negyedév ala­pot ad a bizakodásra: egy liter tej előállításához 26 deka abrakot használtunk fel. Azóta legelőn vannak az állatok, s a kétszáznegy­ven hektárnyi intenzív gyepterület gazdag eleség­­forrás: a gyep ott, van a te­henészeti telep mellett, vil­lanypásztorral tíz-ti­zen­két hektáros részekre bontjuk és szakaszosan legeltetünk. Csak az ehetőben levő­­ állo­mány van tető alatt, a töb­bit éjjel-nappal kint tartjuk. A takarmányozás javítá­sával — s ez nem drágább,, hanem jobb eleséget jelent —, a telep kiszolgálásában pedig szervezési változások­a­kal igyekszenek elérni a célt csokonyavisontai téesz­­ben: a tejtermelés növeke­dését, illetve a ráfordítások csökkentését A májusi szá­razság némiképp visszavetet­te ugyan a takarmánynövé­nyek fejlődését, a kilátások azonban így sem rosszak: tömegben és minőségben egyaránt jó hozammal fizet­nek. A gyepszéna tartósítá­sához az idén először alkal­mazzák a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaságtól átvett mód­szert: vegyszert használnak a széna bálázásánál. A bá­lázóra permetező adaptert szerelnek, amelyből a tartó­sító szer egyenletesen jut a meglehetősen magas ned­vességtartalommal betakarí­tott szálas takarmányra, így az az új termésig biztonsá­gosan megőrzi tápértékét . Ebben az évben mint­egy harminc vagon gyep­szénát bálázunk ezzel az eljárással — tájékoztatott a szövetkezet elnöke. — A módszer segítségével nem­csak a betakarítás gyorsul, hanem az eleség beltartalmi értéke is nő. Silót csak kukoricából ké­szítenek; az idei feladat há­­romszáz-háromszázötven va­gon lédús takarmány bizto­sítása. Az e célra szánt ku­korica jó termést ígér. Eb­ben az évben önjáró kaszát, fűkaszát vásároltak a szá­lasok betakarításához, a silózáshoz szükséges­ gép­park pedig azt is lehetővé­­ teszi, hogy a saját feladatok teljesítésén túl bérmunkát végezzenek vele más gaz­daságok részére.­­ Tavaly például T6MI- falutól féltucatnyi Kisbárapátiig vagy nagyüzemben mezőgazdasági dolgoztunk, az idén eddig négy gazda­ságtól kaptunk megbízást a silózásra. Az érdeklődés nagy, főként azért, mert nem csupán részfeladatot telje­sítünk, hanem komplex bri­gád vonul a helyszínre szükséges betakarító és szál­a­sító gépekkel. Az elsőrendű célt azonban mielőbb betakarítani, biz­tonságba helyezni a Rákóczi Tsz takarmánytermését Ha ezzel végeztek, idő is, erő is marad a társgazdaságoktól kapott feladatok teljesítésé­re. H. F. A MÉM közleménye A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumben június 27-től rendkívüli ara­tási ügyeleti szolgálatot tar­tanak. A MÉM ügyelete munkanapokon 7 órától óráig, szombati napokon 19 7 órától 17 óráig, vasárnapokon pedig 7 órától 13 óráig áll a segítségnyújtást igénylő üzemek rendelkezésére. A Minisztérium ügyelete köz­vetlenül a 311-571-es tele­fonszámon hívható. Túlteljesíti tervét a sántosi juhtelep A Kaposvári Húskombinát sántosi juhtelepe kedvező eredményeket ér el ez év első felében, hiszen június végéig várhatóan mintegy 37 ezer állatot értékesítenek, s ezzel több mint 20 száza­lékkal túlteljesítik tervüket. Mint Balogh Lajos telep­vezető elmondta, visszaesést követően a tavalyi — ez különösen a második félév­ben volt érezhető — a ki­egyensúlyozott termelői kedv, a garantált árak és az élénkülő külföldi piac egy­aránt megkönnyíti munká­jukat. Az ország szinte min­den részéből ide szállított 18—20 kilogrammos bárá­nyokat 2—1 hónapig Inten­zíven hizlalják Sán­toson, amíg SO—­35 kilósak lesznek, ekkor indítják útnak őket a különböző országokba. Olaszországba — ahol e piac fellendülőben van t­­fél év alatt IS ezer állatot szállítanak, s növekvő az érdeklődés az arab orszá­gokban is. A közelmúltban­ kezdődött el a líbiai export, Jordániába a napokban in­dult útnak egy 1700­­ darabos szállítmány. Jelentős vevő az NSZK, s legújabban gö­rög megrendelés is érkezett. A sántosi juhtelepen az év eddigi tapasztalatai alapján abban bizakodnak, hogy második félévben az első hat a hónapot is meghaladó lesz a felvásárlásuk és az export­juk. SOMOGYI NÉPLAP

Next