Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-22 / 274. szám
4 Somogyi Néplap Illetékesek írják az oktatásban ÁLDOZATOK Nemrég Sarkadi László tollából az általános műveltség kialakításához elengedhetetlen alapok lerakásáról olvashattunk. Az alapkészségek maradéktalan elsajátítása terén az általános iskola alsó tagozatában lát a szerző fellelhető okokat. Mint írja: „Az általános műveltség kialakítása ma nagyon problematikus és ennek oka az alapműveltség hiányossága. Ezek pedig az általános iskola alsó tagozatának hibáira vezethetők vissza. Mindezzel természetesen egyetértve el kell, hogy ismerjük: egyszerűen az új tantervek nívója miatt nincs elegendő idő a készségképzésre, bár a nevelői szabadság néhol erre lehetőséget biztosít. Igaz viszont az is, hogy a ma (és a régmúlt) tanítójának egyszerre több terület alapműveltségével kell (kellene) rendelkeznie, több tantárgyat kell tanítania. Ráadásul igazuk van azoknak is, akik azt mondják: kissé felhígult a tanítói pálya, kevesebb az elhivatott nevelő. Ám az is tény, hogy az alsó tagozat élte és éli át a legkevésbé sikerült tanterveket. Magyar nyelv és irodalomból számos kísérlet zajlott le és zajlik az olvasástanítás megvalósítására, a 3. osztályban pedig egyszerűen tankönyvet kellett cserélni. Nem is szólva a matematikáról, ahol például 4. osztályban az anyag mennyisége alig hagy időt gyakorlásra, készségképzésre. A felső tagozat is küszködik például a magyar tanterv elsajátíttatásával, valamint a matematika komoly ismeretszintjével. Úgy gondolom, az okok boncolásánál és a gondok orvoslása érdekében tovább lehet menni az általános iskola alsó tagozati hibáinál, és meg kell vizsgálni a tanítók kezét helyenként megkötő tantervek követelményeit, a fölmérő lapok és szakfelügyelői elvárások kötelmeit. Vélem és vallom: a tanítók épp oly áldozatai a jelen gondjainak, miként valamennyi pedagógus. Olyan áldozatok, akiknek a megértést nélkülöző „bebiflázás” elérése is erőn felüli tevékenységet takarhat. Hiszen a bipoláris kapcsolatból adódóan a befogadó tanulók értelmi képességei nem feltétlenül igazodnak a továbblépéshez elengedhetetlen tananyaghoz. A képzést, az alapok lerakásának hiányosságait nem oldja meg a heti egy óra szakkorrepetálás. A folyóiratokban és a napi sajtóban egyre gyakrabban olvashatunk olyan cikkeket, amelyek az új tantervek bevezetésének, vagy az új tanterv szerint tanuló gyermekek teljesítményének problémáira mutatnak rá. E cikkek rendszerint jelzések az illetékesek felé, ezeken kellene segíteni. Ilyennek látom Góz Mihály buzsáki pedagógus írását is. Megállapításai alapján igazak, bár a pedagógusok — a vitathatatlanul megnövekedett feladatok és gondok ellenére — azért aligha tekintik magukat az új „áldozatainak”. dokumentumok Ezért kiegészítésképpen néhány dologra kel utalnom. A tantervek végrehajthatóságát különböző felmérések alapján vizsgálja az Országos Pedagógiai Intézet. A tapasztalatokat — köztük a cikkben felvetett alsó- és felsőtagozatos problémákat is — részletes elemző szakcikkekben tárják folyamatosan az oktatásügy irányítói, a pedagógusok és minden érdeklődő elé. (Pedagógiai Szemle 1984. 9. sz.-ban Báthory Zoltán — Vajó Péter, Zátonyi Sándor, Vladár Ervin cikkei, A Tanító 1984-es évfolyamszámai.) A Művelődési Minisztérium a szükséges korrekciókat végrehajtatja, de valóban elhibázott lenne ennek kapkodó, végig nem gondolt elrendelése. Tapasztaltuk, hogy a bevezetés során gyakran a pedagógusok véleménye is változik a tantervi anyaggal kapcsolatban. Ami első évben szinte sokkolta őket, az a másodszori, harmadszori tanításnál megvalósíthatónak látszik. Az is tény, hogy a maximalizmust gyakran nem a tanterv írja elő, hanem a tankönyvek, a munkafüzetek, egyéb segédeszközök, esetleg a magas osztálylétszámok, és nem ritkán a nevelő ... differenciált órai munka. Egyedül a fontos ismeretek kiemelése, az anyag lerövidítése kecsegtet eredménnyel, a amelyhez azonban szükséges felmérő feladatok (központi) iskolavezetés, valamint s szakfelügyelői elvárások megbonthatatlan, következetesen betartott egysége is. Góz Mihály Buzsák, általános iskola Az új dokumentumok egyik sajátossága, hogy az a eddigi gyakorlattól eltérően követelmények részletesebb kidolgozását adják a tananyag részletezése helyett. Sok nevelő viszont még ma is a tankönyv tananyagát akarja megkövetelni, vagy a tanterv kiegészítő anyagát törzsanyaggá léptetik elő, így sokszor valójában a gyermek válik a követelés „áldozatává”. Góz Mihály is utalt arra, hogy a „tanári szabadság” alapján bizonyos problémák már a jelenlegi körülmények között is kiküszöbölhetők lennének. Pedagógusainknak határozottabban kell súlypontozniuk adandó tananyagot; feldolgotémakör feldolgozása minden előtt pontosan tisztázniuk kell a maguk számára az elérendő követelményeket, és sokkal bátrabban alkalmazkodni a helyi adottságokhoz, tanítványaik készség- és tudásszintjéhez. Ugyanakkor valóban szükség van arra is, hogy az iskolavezetés és a szakfelügyelet munkája legyen összhangban a fentiekkel. Ezt szolgálja az a várható intézkedés is, amely már a közeljövőben a szakfelügyeletet szakmalzodikus jellegűvé szervezi át, munkájukban a szakmai tanácsadói oldalt erősítve. Vitathatatlan, hogy az 1978-as tantervek bevezetése rendkívül nagy munkát jelentett a gyakorló pedagógusoknak, s az átálláshoz még több tapasztalatra és gyakorlati segítségre van szükség. De gyermekeink érdekében az is fontos, hogy pedagógusaink mielőbb visszanyerjék hitüket az új, szükség esetén korrigált dokumentumok végrehajthatóságába. Sótonyi Sándor a megyei tanács művelődési osztályvezetője SÚLYPONTOK 1984. november 22., csütörtök Postahivatal épül Igaiban Tizenkétmillió forintos beruházás kezdődött Igai központjában. Új postahivatal és tíz szolgálati lakás épül. Az alapokat a Tanép készíti el, a további munkákat pedig az igazi tanács gazdasági-műszaki ellátó szervezete. A ház a jövő év végére készül el Nagyban megkönnyíti az építkezést, hogy a nagybereki Gamesz munkásai is segítenek az igaliaknak. A most kapott segítséget jövőre viszonozzák Nagyberkiben. Magyar partizánok Szlovákiában „A gyűrű szoros..." A Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiból jelentős részt válalt a Vaszilij Mihajlovics Kozlov partizánegység parancsnoksága alatt tevékenykedő, Petőfi Sándor nevét viselő partizánosztag. Parancsnoka Grubics Zoltán, komisszárja Fábry József volt, az osztag létszáma pedig meghaladta a kétszázötven embert. Hogy miként erősödött egy partizánosztag? Jó példa erre Fábry József akciója, amit Lucska faluban hajtott végre. A partizánok a lakossággal állandó összeköttetésben voltak, így tudták meg Fábryék, hogy Lucskára magyar katonák érkeztek a frontról, és a lakosságtól élelmiszert igyekeznek rekvirálni. A Petőfi-partizánegység egyik csoportja Fábry József vezetésével nem sokkal később megjelent a településen. A lakosság közvetítésével, később pedig személyesen is felvette a kapcsolatot a magyar frontkatonákkal, aminek eredményeként öt magyar honvéd letette a fegyvert, és beállt a partizánosztagba, a többiek pedig elrejtőztek a közeli erdőkbe anélkül, hogy a kapott parancsot végrehajtották volna. A Petőfi-partizánosztagot egy alkalommal váratlanul közrefogták a németek egy magaslaton, Revucától északra. Adler Károly osztagparancsnok negyedórás heves tűzharc után úgy határozott, hogy kitör az ellenség gyűrűjéből. A gyors döntést siker koronázta: megsemmisítettek tizenhat németet, a partizánok pedig négy sebesülttel vonultak el. Adler Károly lőcsei fogtechnikus volt. Négygyermekes családban nevelkedett. A szlovák nemzeti felkelés győzelmét követően otthagyta jólmenő üzletét, és csatlakozott a partizánokhoz. A szlovák és a magyar antifasiszták érdekeinek összefonódását bizonyítja, hogy minden akciót — tekintet nélkül arra, hogy a szlovák hegyekben, a határ közelében, vagy magyar területen hajtottak végre — a közvetlen kölcsönös segítség cselekedeteként fogták fel. Amikor Kozlov őrnagy csoportja brigáddá gyarapodott, a magyar partizánok többsége a Petőfi Sándor egységbe tömörült. A Szlovák Nemzeti Felkelés elleni elsöprő német támadás idején, 1944 októberének végén a Petőfiegység a csetneki völgybe vonult át. Ez a völgy a partizánköztársaság életét élte, és a faluban Besztercebánya eleste után is csehszlovák zászló lobogott. — A stábom tudomáséra jutott, hogy magyar katonák állnak át hozzánk, bujdosnak, és az a gondolat is felmerült, hogy nekünk kellene közeledni hozzájuk, beszervezni őket a partizánmozgalomba. Később egy tíztagú csoportba verődtünk, szovjetek, magyarok vegyesen. Akkor kezdtük el tevékenységünket, megtudtuk, hogy az ózdi kohómunkások Losoncon keresztül nyugat felé tartanak. Kiválasztottunk egy csoportot, amelynek tagjait alkalmasnak találtuk a kapcsolat if felvételére. Körülbelül magyar katonát és százötven polgári személyt sikerült meggyőznünk. Később még többen csatlakoztak hozzánk. December közepén Kysuca nad Rimavicou községben alakult meg brigádunk — mesélte Alexander Simkó, aki ma a Zdroj vállalat nyugatszlovákiai kerületi igazgatóságának személyzeti vezetője. A felkelés leverését követően sok magyar partizán maradt Keleti Ferenc vezetésével a Magas-Tátra hegyeiben és folytatta a küzdelmet a németek ellen. A Scors-egység keretében egy másik magyar csoport hol Szlovákia, hol Magyarország területén tevékenykedett fasizmus ellen , az internaacionalista szolidaritás nemes példáit mutatva. „ ... Nehéz a búcsú. Én még nagyon szerettem volna élni. Még érzek magamban sok-sok tetterőt. Két hete kergetnek a kutyák, már sokszor úgy volt, hogy itt a vég. Ma sikerült még ötünknek egy nagyon jószívű emberhez betérni és egy kicsit megszáradni, megpihenni, jólakni. De mi lesz holnap? — írta Adler Károly közvetlen halála előtt családjának. A németek elfogták, kegyetlenül megkínozták és kivégezték. Búcsúlevelét Banska Bystricán a Felkelés Múzeumában őrzik. Gotyár Gyula és M. Szabó Gyula Æ% Partizánok a hegyekben SfUj típusú bérlemény, új típusú perek Szerződéses üzletek— bírósági ügyek Három év alatt tízezerre szaporodott a szerződéses üzletek száma. A kiskereskedelmi boltoknak tíz százaléka, a vendéglátóipari üzleteknek pedig egyharmada szerződéses. Megjelenésükkel jó hatást gyakoroltak a gazdasági életre, de a bírósági eljárásokban ezzel egyidőben új ítélkezési és jogalkalmazási problémák is keletkeztek. A perek többségét felperesi pozícióban a gazdálkodó szervezetek indítják az üzletvezetők, valamint melléjük kötelezett kezesek a — tehát a bérlők ellen. Azt követelik, hogy teljesítsék a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségüket, kár az alperesek. Ugyanaktehát a bérlő üzletvezetők megpróbálnak kibúvót keresni, és támadják a szerződés érvényességét. Rendelet írja elő, hogy a szerződéskötéskor a bérbeadót megelőző év értékesítési forgalmára vonatkozó tájékoztatási kötelezettség terheli. Előfordul, hogy a bérlőt nem tájékoztatják kellően, illetve pontatlan adatokat adnak neki Ezért a peres eljárás során bírósági szakértő segítségével derítik ki, vajon gazdálkodó szervezet a versenytárgyalás előtt valóságos adatokat közölt-e? A valóság : viszonylag csekély azoknak a béreknek a száma, amelyekben bebizonyosodott, hogy a bérbeadó valótlan adatokat nyújtott. Az irányadó szempontokat a Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának ülése a következőkben összegezte: szakértő bevonásával tisztázandó, hogy a korábbi működés ideje alatt mennyi volt az üzlet reálisan elérhető forgalma, milyen összeget jelent a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék, az állóeszközök értékcsökkenése és használati díja, valamint a helyiség bérleti díja. Végül meg kell határozni a gazdálkodó szervezet nyereségéhez az általános költségeihez való hozzájárulás mértékét. Olyan helyzetet semmiképpen nem szabad teremteni, hogy teljes nyereség a bérbeadó a gazdálkodó szervezetnek jusson. De érvénytelen szerződés ellenére is köteles az üzletvezető a jövedelemadó fizetésére. Sokkal bonyolultabb a helyzet akkor, ha a már szerződéses üzletet ismét szerződésbe adják, más üzletvezetőnek. Ebben az esetben a tájékoztatási kötelezettség a jelenlegi jogi szabályozás mellett nem egészen egyértelmű. Itt az kérdés, melyik év értékesítési forgalmát közölje a bérbeadó gazdálkodó szervezet az új szerződő féllel. Ilyenkor ugyanis a bérbeadó az előző évben elért tényleges forgalmat nem ismerheti. Hiszen a szerződésben szereplő úgynevezett tervezett forgalmat a bérlő lehet hogy elérte, esetleg túlszárnyalta, de lehet, hogy meg sem közelítette. A bérbeadó gazdálkodó szervezettől elvárható, hogy a szerződéskor az új partnerral közölje: az üzlet korábban milyen formában működött. Amennyiben szerződéssel, akkor ismertetni kell, hogy azt megelőzően mennyi volt a tényleges forgalma, hogy mikor szűnt valamint, meg a szerződéses viszony.t. Annál is inkább elvárhaaz alapos információ, mert a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződő felek a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről — kötelesek egymást tájékoztatni. Ez a szabály általános. Ezért előfordulhat, hogy a bíróság — ennek betartása ellenére — tájékoztatási kötelezettség megsértését állapítja meg, és kártérítésre kötelezi a bérbeadó gazdálkodó szervezetet. Mindezek azonban csak a problémák kis részét érintik. Végül is a szerződéses üzletek életképességét bizonyítja az a tény, hogy számukhoz képest csekély a működésükkel kapcsolatos perek száma. Csik Ibolya