Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

XLII. évfolyam, 72. szám Szolgáltatók és ügyfelek Az ember teszi a dolgát. Él, gyermeket nevel, otthont teremt, igyekszik munkahe­lyén helytállni. S különböző minőségben közben újra és újra kapcsolatba kerül környezetével. Utas, fagyasz­tó, ügyfél, panaszos, alpe­res és így tovább. Anyagi környezetünk gazdagodásá­val egyre többször ügyféllé a különböző nálunk szol­gáltatóknál is. Fölsorolni is sok lenne, hány helyen. Csaknem mindennapos mun­kakapcsolatok ezek, embe­rek, szervezetek közötti na­ponta megújuló viszony. Az ilyen szükségszerűen nem lehet ironikus, maradéktalanul báj­histen jellemek, eltérő vérmérsékletek talál­koznak, ütköznek. De amíg csak arról van szó, nincs is semmi baj. Valahogy csak elrendeződik minden. A baj akkor kezdődik, ha ezt a viszonyt megterhelik egyéb, például gazdasági természetű nehezékek. Rossz szervezés, lelkiismeretlenség, szűk keresztmetszet az al­katrészellátásban, hiány. Lapun­k Tisztelt Szerkesztő­ség rovata ítéle van­szokkal, s szinte bárki pana­ka­pásból el tud sorolni példát az ügyfelek és jópár szol­gáltató közötti nem kielégítő viszony akut tüneteiről. A szolgáltatók közben túl­terheltségről panaszkodnak. Nehezen tudják tartani a vállalt határidőt, s ez a ja­vítások, személyi szolgálta­tások minőségében is meg­mutatkozik. Ideges, reklamá­ló emberekkel körülvéve a szolgáltatónál kötelező jó­modor is kopik, d­k az oly fontos ésvékony a­kapcsolat­teremtő képesség, gyakori lesz a türelmetlen, modor­­takin hang. Az állandósuló alkatrész- és anyaghiány miatt tolság, szétolvad a magabiz­Nincset mondani, dolgavégezetlen távozni sen­ki se szeret, s még ha nem is a javító szakember a hi­bás, az el nem végzett mun­ka rossz szájíze tartós ma­rad. Az utóbbi évek kedvező változásai ellenére is úgy vélem, még mindig kevés nálunk a szolgáltatók szá­ma. Lényegesen kevesebb, mint gazdasági-társadalmi fejlettségünkből következ­nék. Gyakran idézett szám, hogy az Egyesült Államok­ban a foglalkoztatottak több mint hatvan százaléka a szolgáltatásokban dolgozik. Az átalakulás iránya hason­ló minden gazdaságilag fej­lett országban. A termelé­kenység növekedése, az au­tomatizálás, a robotok szé­les körű alkalmazása, a szel­lemi munka arányának gyors előretörése a termelésben mind több munkáskezet sza­badít föl az üzemekben. S ők megtalálják önmagukat a javítások-szolgáltatások vi­lágában. A fejlődés útja nálunk is csak ez lehet. Vagyis a szol­gáltatások javítása szorosan összefügg a népgazdaság ál­talános helyzetével. Ha ná­lunk is kibontakoznak tervezett kedvező folyamatok , és a világméretű kihívásnak megfelelve föl tudjuk gyor­sítani a műszaki-tudomá­nyos fejlődést, akkor a szol­gáltatások fejlesztésére is megteremtődnek a szükséges feltételek. Ebben a viszonyban ez döntő elem. De nem kizáró­a­lagosan. A jelenlegi hely­zetben is vannak ki nem aknázott — főként emberi — tartalékok. Vajon ezekről lemondha­tunk? Aligha. Csupor Tibor AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 1,10 Ft Mihail Gorbacsov fogadta Leonilde Jottit, az olasz parla­ment képviselőházának elnökét (Telefotó — TASZS-jMTI—KS) Andreotti elhalasztotta magyarországi látogatását A hivatalos olasz bejelentést követően a Kül­ügyminisztérium az MTI kérésére megerősítette, hogy a Földközi-tenger térségében kialakult hely­zet miatt Giulio Andreotti, az Olasz Köztársaság külügyminisztere későbbre halasztotta magyaror­szági látogatását. Támadás Líbia ellen Növekszik a feszültség a Földközi-tenger térségében Az Egyesült Államok fegyveres agressziót hajtott végre Líbia ellen. A Fehér Ház képviseletében Lar­ry Speakes szóvivő és Weinberger hadügyminiszter hétfőn bejelentették, hogy március 24-én a Saratoga — a líbiai partok mentén cirkáló három amerikai repülőgéphordozó egyike — március 24-én két ra­kétacsapást mért líbiai területen lévő rakétakilövő­állások ellen, s azok harcképtelenné váltak. Speakes és Weinberger ál­lítása szerint a támadás „vá­lasz volt arra, hogy ezekből az állásokból rakétát lőttek ki amerikai repülőgépekre”. A repülőgépek a Szu­dra-öböl fölötti légtérben tartózkod­tak, s mint ismeretes, Líbia az öblöt saját területi vizé­nek tekinti. Weinberger és Speakes ugyanakkor azt mondták: a líbiai rakéták nem rongálták meg az ame­rikai gépeket. Közölték azt is, hogy az amerikai haditen­gerészethez tartozó légierő a Szidra-öbölben típusú rakétával „Harpoon” elsüllyesz­tett egy líbiai őrn­aszádot. Az agresszió igazolására a Pentagonban összehívott rendkívüli sajtóértekezleten Weinberger azt is elmondta, hogy megtámadtak és súlyo­san megrongáltak egy másik líbiai naszádot is. Weinber­ger azzal próbálta indokolni a Líbia elleni nyílt fegyve­res agressziót, hogy a líbiai naszádok „komoly veszélyt” jelentettek az amerikai ha­jókra, amelyek — mint isme­retes — egy három repülő­­gép-anyahajóból és negyven (Folytatás a 2. oldalon) A líbiai partok közelében az amerikai Saratoga repülőgép­­anyahajóról fölszáll az USA egyik harci gépe Tanácskozik a CSKP kongresszusa KÜLFÖLDI KÜLDÖTTSÉGVEZETŐK FELSZÓLALÁSA • GUSTÁV HUSÁK FOGADTA NÉMETH KÁROLYT Marton László és Szűcs Gábor, az MTI tudósítói jelentik: A pálgai művelődési palotában kedden folytatta munkáját Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XVII. kongresszusa. A délelőtti ülésen tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának üdvözletét Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB melletti pártel­­lenőrzési bizottság elnöke. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt részéről Németh Ká­roly főtitkárhelyettes köszöntötte a cseh­szlovák párt nagyjelentőségű kongresszu­sát. Lubomir Strougal miniszterelnök a dél­utáni órákban terjesztette elő a fejlődés fő irányaira vonatkozó dokumentumterve­zetet. Ebben vázolta a csehszlovák társa­dalom által az elmúlt 15 évben megtett utat, és körvonalazta a következő 15 év legfontosabb feladatait. A CSKP XVII. kongres­­­szusának kedd délutáni ülé­sén Lubomir Strougal, CSKP KB elnökségének tag­­­ja, csehszlovák miniszterel­nök előterjesztette az ország gazdasági és társadalmi fej­lesztésének a következő öt évre és a 2000-ig terjedő idő­szakra vonatkozó fő irányai­nak dokumentumtervezetét.­­ Az 1971—1985-ös évek­ben a gazdaság és szo­ciálpolitika alapja a fejlett szocialista társadalom építé­sére vonatkozó fő irányvonal volt. Az elmúlt 15 esztendő­ben sikeresen teljesült ez az irányvonal és útmutatásaival összhangban előrelépések tör­téntek a népgazdaság inten­zív fejlesztésében, a munka hatékonyságának és minősé­gének javításában — mond­ta az előadó. Lubomir Strougal ezt kö­vetően a 2000-ig terjedő idő­szakra vonatkozó fő irányo­kat ismertette. E cél elérése érdekében gyorsítani kell az intenzív feljesztés folyamatát, gondos­kodni kell a csehszlovák gaz­daság fokozatos műszaki és szerkezeti átalakításáról. A tudományos-műszaki haladás eredményeit gyorsan kell al­kalmazni a népgazdaságban, a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos­műszaki fejlesztési program­jának meg kell valósulnia. A szónok nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a gazda­ság intenzív fejlődésre való átállítása megköveteli a nem­zetközi munkamegosztásba való hatékony bekapcsoló­dást, a KGST-vel való együttműködés további elmé­lyítését. Lubomir Strougal részlete­sen elemezte az ország előtt a tudományos-műszaki fej­lesztés tekintetében álló fel­adatokat, kitért a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komp­lexum fejlesztésére, a külgaz­dasági kapcsolatok kérdései­re. Lubomir Strougal részlete­sen foglalkozott a népgazda­ság tervszerű irányítási rend­szerének tökéletesítésére vo­natkozó lehetőségekkel. A szónok ezután sürgette, hogy szélesítsék a dolgozók­nak az irányításban való részvételét és az eddig be­vált formák alkalmazásán túl a részvétel újabb formáit alakítsák ki.­­ A fejlett szocialista tár­sadalom építésével összefüg­gő növekedő feladatok tör­vényszerűen fokozzák a párt munkájával szemben támasz­tott igényeket. A kommunis­táknak példát kell mutatni­­ok a munka és a társadalmi feladatok teljesítésében, a pártszerveknek élen kell jár­niuk a párt gazdasági straté­giájának szavatolásában — jelentette ki Lubomir Strou­­gal, majd leszögezte: a CSKP Központi Bizottságának meg­győződése, hogy elegendő erő és tapasztalat áll rendelke­zésre a kitűzött célok eléré­séhez. A CSKP számára nagy ösztönzést jelentett az SZKP XXVII. kongresszusa, s az ott elfogadott okmányok. Meg­győződésünk, hogy a kitűzött célok sikeres teljesítésével Csehszlovákia hozzájárul az egész szocialista közösség erejének megszilárdításához, gazdasági potenciáljának fej­lesztéséhez, a világbéke meg­(Folytatás a 2. oldalon) Ifjúsági vezetőket, munkásőröket tüntettek ki A forradalmi ifjúsági na­pok, valamint az úttörő­­szövetség megalakulásának 40. évfordulója közös kitüntetési alkalmából ünnepsé­get rendezett kedden a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Úttörőik Szövetsé­ge és a Munkásőrség Orszá­gos Parancsnoksága, a MOP székházában. Borbély Sándor országos parancsnok ünnepl*, parancs­ban emlékezett meg a há­rom forradalmi tavasz je­lentőségéről, méltatta az út­törőmozgalom négy évtizedes fejlődését, s húsz ifjúsági vezetőt, akik kiemelkedő munkát végeztek az ifjúság nevelésében, a munkásőrség és az ifjúsági szervezetek együttműködésének fejlesz­tésében, a Haza Szolgála­táért Érdemérem különböző fokozata kitüntetésben ré­szesített. Bizottsága A KISZ Központi öt munkásőrnek az Ifjúsági Érdemérmet, kettőnek a Kiváló Ifjúsági Vezető Érmet, nyolcnak az Ara­n­ykoszorús KISZ-jel­­vényt, a Magyar Ülttörők Szövetsége Országos Elnök­sége pedig egy munkásőr­nek a Gyermekekért Érdem­érmet, háromnak az Úttörő­­vezető Érdemérmet, a Kiváló Úttörővezető hatnak Ér­mert­ adományozta. Az elismeréseket Varga- Sabján László, a KISZ KB titkára, Haraszti István, a Magyar titkára és Úttörők Szövetsége Fehér Béla, a Munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese ad­ta át. 1986. március 26., szerda Osztrák képviselők Budapesten A magyar országgyűlés meghívására kedden Buda­pestre érkezett az Osztrák Köztársaság Nemzeti Taná­csának küldöttsége. A dele­gációt Anton Benga, a nem­zeti tanács elnöke vezeti. A Parlamentben hivatalos megbeszéléseket tartottak. A magyar tárgyaló delegációt Sarlós István, az országgyű­lés elnöke vezette.

Next