Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-26 / 72. szám

XLIII. évfolyam, 72. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1987. március 26., csütörtök Ma hazánkba érkezik a bolgár kormányfő Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnö­kének meghívására, csütörtökön hivatalos, ba­ráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Ata­­naszov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. A Márciusi Front ünnepe MEGEMLÉKEZÉS KAPOSVÁRON Megkülönböztetett figye­lem övezte 1937. március 15-ét Budapesten; a Nem­zeti Múzeum előtti ünnepi megemlékezés alkalmával több ezren voltak tanúi — zömében diákok és ifjú­munkások — a Márciusi Front zászlóbontásának. Az ötven évvel ezelőtti törté­nelmi eseményről emlékez­tek meg tegnap délután Ka­posváron a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége székházában. A Hazafias Népfront So­mogy­varasd megyei és kaposvári bizottsága, valamint a megyei tudósklub rende­zésében megtartott emlék­ülésen Pintér István törté­nész méltatta az évforduló jelentőségét. Hozzászólásá­ban Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának a tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke az ötven évvel ezelőtti ese­mények részeseként össze­gezte azokat a fontos tanul­ságokat, amelyek irányt mutatóak napjainkban is a népfronti polit­i­ka megvalósí­tásában. Társadalmunk de­mokratikus átalakulásához teremtette meg a belső fel­tételeket ciusi Front.1937-ben a Már­A történész a kort ele­mezve rámutatott azokra az erőkre, amelyek a haladás ügyét szolgálták. A kezde­ményező szerep a kommu­nistáké volt, és sikerült megnyerniük, a népfrontos terveik részesévé avatniuk a demokratikus szellemű bu­dapesti és debreceni egye­temistákat. Jelentős szelle­mi erővel segítették zászlóbontást a hárommillió a szegény paraszt helyzetén változtatni kívánó népi írók is. Közvetlen előzménye volt a Márciusi Front megalaku­lásának a három csoport ta­lálkozása 1936-ban a debre­ceni diétán, a diákok fóru­mán. A közös cselekvésinek pedig az 1937 február ele­jén a fasiszta munkatábo­­ro­król rendezett ankét adott lendületeit — villantotta föl a teljes történelmi esemény hátterét a szónok, majd ezt mondta: — 1937. március 15-én már együtt léptek föl tizen­két pontos demokratikus nemzeti programmal, melyet a Budapesti Egyetemi Kör­ben a kommunista diákok ál­lítottak össze, megvitatva az írókkal és a Debreceni Egye­temi Kör tagjaival. A Már­ciusi Front megalakulása és programja a várnál is na­gyobb visszhangot keltett. Az egész politikai közélet felfigyelt és állást foglalt. Ennek oka elsősorban az volt — mondta a szónak —, hogy az ellenforradalom kormányai által beígért ma­gyar feltámadás egyre ké­sett, és a nyomorúság meg­szüntetésére a Márciusi Front program­jában igazi lehetőséget láttak. Ez program egyszerre volt kö­­­vetkezetesen demokratikus és magyar. A magyar való­ságból fakadt és a társada­lomnak akkor legégetőbb politikai szükségletét fejezte ki. Ez a mozgalom így kap­csolódott történelmünk ha­ladó hagyományaihoz, s úgy vált sajátosan nemzetivé, hogy egyben Európa népei­nek igaz érdekeit is szolgál­ta. Így vált részévé az Európa-szerte kibontakozó antifasiszta küzdelemnek is. A jeles történelmi ese­mény tanúja, alakítója hoz­zászólásában a tanulságok­ról így szólt: “ ötven év történelmi tapasztalatai igazolják, hogy a Márciusi Frontban tömö­rült értelmiség, a mun­kás- és parasztf fiatalok helyes irányban indultak el. Moz­galmuk még nem volt érett, teljesen kiforrott népfront­­mozgalom, de határozottan ilyen jellegű, a haladó tár­sadalmi erők közös fellépé­sének politikai színtere volt. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja az egységfron­tot az antifasiszták baloldali politikai mozgalmává fej­lesztette. Hirdettük, hogy az új M­agyarország csak a né­pi demokrácia országa lehet. A tények egész sora bizo­nyítja — mondta befejezé­sül Kállai Gyula — a de­mokratikus nemzeti egység­front a népi frontpolitika népünk életében nem átme­neti, az egész ország javát, egész népünk érdekeit s­zol­­gálta és szolgálja. Az ünnepi megemlékezést kötetlen eszmecsere követte az Autóák­lubban. Véget ért Moszkvában a VSZ külügyminiszteri tanácskozása GORBACSOV FOGADTA AZ ÜLÉS RÉSZVEVŐIT KÖZLEMÉNYT ÉS NYILATKOZATOT ADTAK KI A Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának ülése tegnap folytatta és be­fejezte munkáját. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára tegnap Moszkvában találkozott a Varsói Szerző­dés tagállamainak külügy­miniszterei­vel. A tanácskozást követően Vagyira Loginov szovjet k­ül­­ügyminiszter-he­lyettes tar­tott sajtóértekezletet, ahol elmondotta: A Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának szerdán Moszkvában véget­ért ülésszakán elfogadott há­rom dokumentum közös jellemzője, hogy a béke megőrzésének és megszilár­dításának, a nukleáris ve­szély elhárításának, az or­szágok közötti együttműkö­dés fejlesztésének, az álla­mok közötti normális vi­szony kialakításának szán­déka hatja át őket. A VSZ külügyi bizottságá­nak üléséről kiadott közle­ményt és az össz-európai folyamat fejlesztéséért, és a bécsi találkozó sikeres befe­jezéséért elfogadott nyilat­kozatot a 2. oldalon közöl­jük. Középen Várkonyi Péter magyar külügyminiszter Szűrös Mátyást fogadta az ENSZ főtitkára Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az ame­rikai képviselőház kül­ügyi bizottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, tegnap New Yorkban meg­beszélést folytatott Javier Pérez de Cuellarral, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete főtitkárával. A megbeszélésen áttekin­tették a főibb nemzetközi kérdéseket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek bé­kés együttműködésének elő­segítésére. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is tevékenyen részt vesz a világszervezet és an­nak szakosított szervei te­vékenységében, hatékony tá­mogatást kíván nyújtani az ENSZ célkitűzéseinek meg­valósításához. Sajtótájékoztató a belkereskedelemről A lakosság igénye szerint Az üzletek nyitva tartási rendjének továbbfejleszté­séről, a kereskedelmi háló­zat bővítésének, korszerű­sítésének terveiről, vala­mint a szeszesital-forgalma­zás megszigorításának ed­digi tapasztalatairól tájékoztatót tartottak sajtó­ban a Belkereskedelmi szer­Mi­nisztérium vezetői. Elmondották, hogy bár boltok nyitva tartása jelen­­­leg sokkal jobban alkalmaz­kodik a vásárlók igényeihez, mint az elmúlt években, további kisebb módosítások­ra van szükség, hogy lehe­tőleg mindenki munkaidőn kívül kereshesse föl az üz­leteket. Alapvető szempont azonban, hogy a nyitva tar­tás az adott helyen élők vá­sárlási szokásaihoz igazod­jék. Ezek ugyanis különbö­zőek a nagyvárosokban, kistelepüléseken és a váro­­ sok külső övezeteiben. A ta­pasztalatok alapján az élel­miszer-kiskereskedelemben szükséges bővíteni a hétfő délutáni vásárlási lehetősé­t is korrigálásával, részben az áruellátás javításával. Az iparcikküzletek hét­köznapi, munkaidőn kívüli nyitva tartását, illetve szombati vásárlási lehetősé­­­geket indokolt bővíteni. A minisztérium szorgalmaz­za­, hogy a nagyobb ipar­cikküzletek, áruházak hét­köznap — a heti nyitva tar­tási idő megváltoztatása nél­kül — fél, egy órával ké­sőbb zárjanak be, mint ed­dig. Tovább folytatódik a kis­települések napicikk-keres­­kedelmi hálózatának korsze­gekét, részben a nyitva tar­­tásírtése is. 42 millió útjavításra A télen megint „dolgozott” a jég és a sóban dús olva­dék. A Közúti Igazgatóság Somogy Megyei koordinációs főmérnökségének szakembe­rei az év eleji első hideg hullám után feltérképezték a burkolat hibáit, de az újabb, hosszan tartó­­ lehűlés tovább rontotta az utakat. A vizs­gálatok szerint az idei tél a tavalyinál is nagyobb rongá­lást okozott. Több helyütt súly- és sebességkorlátozást kellett elrendelni, hogy a megrepedezett útfelület vább már ne rongálódjon.to­A szakemberek a fagyot és az olvadt hólevet okolják a hibákért. A hidegben a bitu­men rideggé válik, a fagy könnyen szétrepeszti az asz­faltot. A kezdődő felmelege­dés csak nappal érezhető, éj­szakára megint fagypont alá esik a hőmérséklet. A ned­vesség könyedén az útburko­lat alá hatol, a megnedvesí­tett rétegen könnyen behor­pad a burkolat. A nagy sú­lyú gépkocsik elhaladtával sok helyen látni, hogy a re­pedésekből csak úgy spriccel a víz. A síkosság mentesí­tésére kiszórt háromezer­­nyolcszázötven tonna só az út alatt levő, betonból épült, hidakat, csatornákat támad­ja, idővel szétporlasztja va­lahányat. Endrédi János főmérnöktől megtudtuk, hogy március ti­zenötödikén fogtak hozzá az útjavításokhoz és várhatóan május elejére mindenhol ki­igazítják a kátyúkat. A hely­reállításhoz negyvenkét­millió forint áll a rendelke­zésükre, ennek felét a főutak javítására fordítják. Sok he­lyütt nemcsak a gödröket kel­lene betömni, hanem aszfalt­­szőnyeggel kéne erősíteni az utat. A legrosszabb a hely­zet a Balatonfenyves és Balatonkeresztúr közötti sza­­­kaszon. Ennek javítását to­vább nem lehet halogatni, de lesznek olyan szelvények, amelyeket csak a következő években tudnak felújítani. Ezeket záróréteggel védik meg a további károsodástól. A megye útjait harminc gépkocsi járja és a gödröket, repedéseket folyamatosan ja­vítják. A kátyúzó őrjáratok felderítik a hibákat és azon nyomban be is tömik a göd­röket. Tizenhat „foltozóüs­­töt” köthetnek a gépkocsik után (ez tartja melegen az aszfaltot); ahová ezekből nem jut, előre megkevert anyagot visznek a szakemberek. A főutakra — ahol lehetőség van rá — május elejéig lete­rítik az aszfaltszőnyeget. A félidőben kidőlt kresz­­jelzéseket azonnal vissza­állították, de az eligazodást segítő zöld táblákat — ame­lyek tönkrementek — csak most pótolják, csakúgy mint az út szegélyét jelző mű­anyag oszlopokat. A sárral összefröcskölt jelzéseket és a hidakat folyamatosan mos­sák. Országgyűlési bizottsági tanácskozás Az egészségügyi törvény módosításáról Az egészségügy irányítási és szakfelügyeleti rendszeré­nek korszerűsítéséről tár­gyalt Pesta László elnökleté­vel szerdai ülésén az Ország­­gyűlés szociális és egészség­­ügyi bizottsága. Dr. Medve László egészség­­ügyi miniszter a képviselők­nek adott tájékoztatójában mindenekelőtt kiemelte, hogy bár az egészségügyről szóló törvény összességében meg­felel rendeltetésének, a meg­alkotása óta eltelt másfél év­tized változásai, az orvostu­domány fejlődése szükséges­sé tette korszerűsítését. Ez­után a tervezett törvénymó­dosítás néhány fontosabb ele­méről szólt, hangoztatva, hogy abban nagyobb hang­súlyt kap az egészségvéde­lem, s megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a megelő­zésre. A vitában felszólalók egyetértettek az integráció korszerűsítésének szüksé­gességével, többen a társada­lombiztosítási rendszer re­formját szorgalmazták. So­kan foglalkoztak a körzeti orvosok helyzetével, az egészségügyi szolgáltatások nyújtotta teljesítmény méré­sének lehetőségével. A vitában felszólalt töb­bek közt Borsos Sándor So­mogy megyei képviselői is.

Next