Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Ötvennyolc alkotmánysértő jogszabály a „tölténytárban” Palotás János furcsa háborúra készül (Folytatás a 4. oldalon) — Mi indította ennek a meg­lepő javaslatnak a megtéte­lére? —­ Néhány közismert tény. Köztük az, hogy a munkanél­küliek száma elérte az ötszáz­ezret; hogy — miként a mi­nap az Akadémia közzétette — tudósaink 30 százaléka kül­földön dolgozik, mert itthon nem talál biztos egzisztenciát. Végveszélybe került az egészségügy, az oktatás. Két és félmillió nyugdíjasnak nem tudjuk a létminimumot biztosí­tani. Nos, amikor ilyen tények­kel szembesülünk, akkor — a vezetői nagyvonalúság hiá­nyából, a veszíteni nem tu­dásból fakadóan — a köztár­sasági elnökkel foglalkozó ki­csinyes nyilatkozatról tár­gyalni a parlamentben nem­csak vétek, hanem hiba is. Önmagában is rombolja az Országgyűlés tekintélyét, hát még ha olyan valaki ellen irá­nyul, aki általános bizalmat ví­vott ki magának. A Kónya Imre, Pásztor Gyula és Füzessy Tibor által előterjesztett nyilatkozat-ter­vezet lényegében egy mun­kaügyi kérdés kapcsán apellál az alkotmányosságra. Én — éppen az ő nyomvonalukon haladva — úgy vélem: ha a kormány vagy a többségi aka­ratú parlament elkövetett al­kotmánysértést, akkor arról is hasonló állásfoglalást kell ki­adni. Parlamenti „bakik” — Mindezt konkrétumokkal is alá tudja támasztani? — Igen. Tíz munkatársam két héten át több ezer oldalra rúgó parlamenti anyag, több száz jogszabály, több mint száz alkotmánybírósági hatá­rozat, s törvények, kormány­rendeletek sokaságának elemzésével állapította meg. 58 olyan jogszabályi helyről született alkotmánybírósági megsemmisítő döntés, amit nem örököltünk, hanem az új kormány, az új parlament „en­gedett át”. Hogy csak a legismertebb példára utaljak: a Zétényi-Ta­­kács-törvény minden pontján alkotmányellenesnek minő­sült. S bár a viták során erre sokan figyelmeztették az elő­terjesztőket is, az igazság­ügyminisztert is — megvéd­­ték javaslatukat. Általában is meggondolkoztató, hogy jog­ban magasan kvalifikált ve­zető koalíciós, politikusok al­kotmányellenes jogszabályo­kat terjesztenek elő. Vagy itt van például a meg­alakulása óta változatlan ös­­­szetételű — és természetesen kormánytöbbségű — alkot­mányügyi bizottság. A testület plenáris tárgyalásra eddig 9 olyan törvényjavaslatot enge­dett tovább, amely utóbb több-kevesebb elemében al­kotmányellenesnek minősült. Alkotmányos kérdőjelek Valószínűleg azért, mert a bizottság rendszerint egy-egy elé kerülő javaslatnak a prak­tikumát mérlegeli ahelyett, hogy — rendeltetésének meg­felelően — azt vizsgálná: al­kotmányos-e vagy sem. Ez történt akkor is, amikor éppen az alkotmányosság szempont­jai alapján javasoltam módosí­tani a nyugdíjemelés mérté­két. Szavam sincs, ha a költ­ségvetési bizottság elveti az­zal, hogy nincs rá pénz, de az súlyos szereptévesztés, hogy az alkotmányügyi bizottság is lényegében ugyanezzel az in­dokkal mondott nemet. — Parlamenti megnyilatko­zásából úgy látszik, hogy — az alkotmányosság féltésén túl — személyes meggondo­lások is közrejátszottak ennek a törvénykezési „hibajegyzék­nek” az összeállításában. ■ — Nem tagadom, a plénum előtt is elmondtam: azt szeret­ném elérni, hogy az előterjesz­tők vonják vissza a köztársa­sági elnök tevékenységére vonatkozó nyilatkozat-terveze­tet és kövessék meg Göncz Árpádot. Elhatározott szándé­kom, hogy ha tartják magukat eddigi álláspontjukhoz, akkor minden ülésszakon egy-egy alkotmánysértő jogszabály kapcsán előterjesztést teszek, s megfelelő indokolással java­solni fogom parlamenti nyilat­kozat megtételét. Amiről — a házszabály szerint — minden esetben szavazni kell... Emlí­tettem, munkatársaim 58 ilyen törvényhelyet gyűjtöttek cso­korba — sajnos bőséges a vá­laszték. Szélmalom­­harc? — Látnoki tehetség nélkül is megjósolható, hogy a többség ezeket az indítványait sorra elveti majd... _ — Lehet. Én mégis bízom abban, hogy aki — az alkot­mányosság jegyében — a köztársasági elnök esetében nyilatkozat-tervezet napi­rendre vétele mellett foglal ál­lást, jó lelkiismerettel nem zárkózhat el a parlament vagy a kormányzat esetében sem hasonló állásfoglalás tárgya­lása elől. Sokáig senki nem nézhet csukott szemmel a tü­körbe — mondta befejezésül Palotás János. (koós) Szomszédok egymásért Az USA-ban bevált A „szomszédok egy­másért” mozgalom olyan megelőzési program, melynek célja a lakókö­zösségben előforduló bűncselekmények korlá­tozása. Elsajátítása során meg kell ismerkedni lakótársa­inkkal, fel kell mérni a jó­szomszédi együttműkö­dés lehetőségeit, ki kell fejleszteni a bűncselek­ményekkel szembeni éberséget. A rendszer, amely az USA-ban és Angliában remekül működik, megva­lósulás esetén biztonsá­got nyújt az egyénnek, a családnak akkor is, ha hosszú időre elhagyja otthonát. A szervezéshez szük­séges információkról az il­letékes rendőri bűnmege­lőzési egység, illetve a la­kóhelyi körzeti megbízott tud felvilágosítást adni. A déli szomszéd háborús­kodása még a legelszántabb turistákat is elbizonytalaní­totta. Sokan készültek Görög­országba, Törökországba, s most a fejekben teljes a ká­osz. A megszokott útnak nem mernek nekivágni — a Szer­bián való átutazást a magyar kormány sem javasolja —, Románián és Bulgárián át pe­dig alaposan megnő a menet­idő. Sokan inkább vissza­mondják az utat, s aki nem, az is félti a pénzét, vajon mennyit lát majd belőle, ha netán még­sem jön össze az utazás... Mi a helyzet, mihez tartsuk ma­gunkat — kérdeztük az uta­zási irodáktól. Az Ibusz a szervezett csoportok mellett rendszeres buszjáratot is indít nyaranta Görög-, illetve Tö­rökországba. Ezenkívül nagy­számú egyéni utazást szer­veznek, illetve repülős utat. Az elmúlt napokig Románián és Bulgárián keresztül mentek a járataik, ez azonban gyakran egy nappal is meghosszabbí­totta az utazást, a turnusváltás nem történhetett meg időben. Az elmúlt héten megszületett a döntésük: az embargó lejár­táig és a helyzet normalizálá­sáig nem indítanak több cso­portot és buszjáratot. Az egyénileg utazni szándékozók közül jónéhányan lemondták az utakat. Június 26-ig ez bármikor megtehető, nem vonnak le kötbért, 26-a után nyolcnapos lemondási időt ál­lapítottak meg, akkor még szintén kötbér levonása nélkül adják vissza a pénzt. Az Expressz utazási iroda is kikerüli a veszélyzónát, s az ebből adódó megnőtt utazási időt korábbi , hat, tíz órával előbbi — indulással kompen­zálják. Bocska Ágnes irodavezető elmondta, nemrég érkezett haza egy csoporttal törökor­szági útjukról, s az utak minő­ségét leszámítva nem volt semmi problémájuk. — Hazafelé Szerbiának jöt­tünk. Érdeklődtem a hivatalos szerveknél, és megkockáztat­tuk. Találkoztunk olyan cso­portokkal, amelyek oda-vissza ezt az utat járták, és zavarta­lanul átjutottak. Amikor mi jöt­tünk, Belgrád csöndes volt, az utak kihaltak, még ellenőrzés­sel sem találkoztunk. A Cooptourist csoportos utakat nem szervez sem Tö­rök-, sem Görögországba. Az egyénileg utazók közül náluk is volt, aki lemondta az uta­zást, de nem ez a jellemző. Azok, akik úgy döntenek, hogy mégsem indulnak el, a Cooptouristnál is levonások nélkül kapják vissza a pénzü­ket. A kisebb magánirodákat nem tudtuk elérni, csak re­mélhetjük, hogy az ő szemlé­letük is hasonló, s elsősorban az utas érdekeit nézik. N. L: Visszaadják a pénzt Az utazási irodák elkerülik Görögországot 1992. június 23., kedd Egyetemes magyar zarándoklat Lourdes-ban A megelevenedett álmok földjén Sok-sok magyar katolikus hívő gyermekkori álma eleve­nedett meg, amikor 80 év után újra hivatalos zarándoklat indulhatott a franciaországi Lourdes-ba, a Boldogasszony legjelentősebb kegyhelyére. Az olvasmányélmények, a magányos töprengések, csendes esték­ beszélgetések a „grottájával”, azaz a jelenések barlangjával találkozhattak, megláthatták a sziklákat, ame­lyeknél térdepelt Bernadette, az az egyszerű és szegény francia kislány, aki előtt 1858 februárjában megjelent Szűzanya. A jelenés, vagy a ahogy Bernadette mondta, a „Hölgy” forrást is mutatott neki a barlangban, amely azóta is a kegyelem tisztaságával fakad. Sokmillióan zarándokolnak ide évente minden földrészről, hogy elmélyedjenek a lourdesi üzenet értelmében, s így kö­zel kerüljenek Jézus Krisztus­hoz, s a felebaráti szeretet ré­vén embertársaikhoz. Ez a szándék, ez a leírhatatlan erő sugárzik a massabielle-i bar­lang környékén, ahol minden betegség és emberi nyomorú­ság látható, amely csak föl­dünkön létezik. Végeláthatat­lan sorokban érkeznek a for­ráshoz a nyomorékok, az ele­settek, várva a csodát, amely be is következik. Ritkábban a testi gyógyulásban, sokkal in­kább a lelkiben, mert önként, krisztusi szeretettel ápolják a betegeket, s mivel tisztelik őket, önmagukat is elfogadják. A zarándokvonat az ország legnagyobb egyházmegyéjé­nek központjából, Egerből in­dult el, de vett föl híveket az ország több pontján is. Négy püspök tartott híveivel, s közü­lük dr. Seregély István egri ér­sek, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar elnöke vezette a za­rándoklatot. De jöttek magya­rok az anyaországból busszal, személykocsival, s a világ minden tájáról vízen, földön vagy a levegőben, így a ma­gyarság egyetemes találkozó­jává vált. Annál is inkább, mi­vel Szent István óta nemzeti hagymánya a Nagyboldo­gasszony tisztelete, hazánkat máig is Mária országaként em­legetik. Sokféle ember vágott neki az útnak. Sok volt közöttük az idős asszony, aki a háborúban vesztette el a férjét, s maga nevelte föl gyermekeit, a Szűz­anya oltalmába ajánlva fél­szárnyú kis családját. S most, hogy a hajdani csöppségek meglett emberré lettek, ezzel az úttal is meghálálták a va­lamikori gondoskodást. Men­tek az egykori búcsús asszo­nyok is, akik hajdan odahaz minden zarándoklaton részt vetek, s még egy nagy kíván­ságuk volt az élettől: eljutni Lourdes-ba. De elindultak a fi­atalabbak is, tanúskodva a magyar egyház életrevalóság­ról, újjászületésének lehető­ségéről. Áldozó csütörtökön dr. Se­regély István misézett a Bar­langnál, Tarbes püspökével. A szentáldozatot hazánk sorsá­nak jobbra fordulásáért aján­lotta fel, hogy az elhallgatott keresztény hit újra otthon le­gyen Magyarországon. Ahogy megfogalmazta, az egyedül­álló, mégis a világon minde­nütt megtalálható nyelven szó­lalt meg az Isten által kitünte­tett helyen, ahol 18 alkalom­mal „nyitva volt az ég”. A be­szélgetéseken, a közös el­mélkedéseken is erről esett szó, a nemzeti örökségről, a nyelvről, a tálentumról, ame­lyet nem szabad elásni, mert eljön az az óra, amikor számot kell adni róla. Az egri érsek emlékeztetett rá, hogy senki sem mentheti meg ezt a nem­zetet, csak a magyar gyer­mek. Mégis, a második világ­háború óta 5 millió kis magyar nem születhetett meg. Arról is beszélt, hogy a kalandozó né­pet a kereszténység tette eu­rópaivá, s ha valóban Mária országának akarjuk magunkat tartani, akkor azzá is kell vál­nunk. Ahogy Takács Nándor, székesfehérvári megyés püs­pök hozzáfűzte: ősi örökség­e , Boldogasszony tisztelete, Szent István 1038-ban aján­lotta fel számára az országot. A néhány nap egyik legfon­tosabb eseménye az a szim­bolikus gesztus volt, amikor május 28-án, vagyis Áldozó­csütörtök délutánján a Cité St. Pierre-ben levették a láncot arról a keresztről, amelyre 1956-ban került. Itt Michel Fa­­uquel, a Cité St. Pierre igazga­tója és Joseph Bordes, a kegyhegy rektora is beszédet mondott. A testvéri szeretetről szóltak, Bernadette-ről, aki sem írni, sem olvasni nem tu­dott, mégis megtanult szívvel és lélekkel imádkozni. Ráirá­nyította a figyelmet a bűn nyomorúságára. Kérte a jelen­lévőket, hogy mondják ezt el mindenkinek, s éljék is meg ezt az igazságot: élő kövek­ből, önmagukból építve temp­lomot. A nyugati magyarság püspöke, dr. Miklósházy Attila és dr. Seregély István együtt vették le a láncot a keresztről. Az egri érsek bejelentette, hogy Máriaremetén helyezik el ezt, figyelmeztetésül. Mert a számadás kötelezettségével kell gazdálkodni szabadsá­gunkkal. A kegyhely templo­maiban tartott szentmiséket minden este körmenet koro­názza meg. Ezrek és ezrek in­dulnak el minden alkony hatkor gyertyával a kézben, hogy eggyé váljanak. Hatalmas, semmivel sem összehasonlít­ható sodrása van ennek a menetnek, amelyben zászlók és táblák alatt vonulnak a za­rándokok, s az ima és a Ber­­nadette-dal százféle nyelven csendül föl. A bazilikák előtt álltak ebben a néhány napban a magyarság képviselői is, hogy ezen az „egyedülálló” nyelven hangozzék el: „Kö­nyörögj érettünk...” Gábor László IBUSZ-RÉSZVÉNYEK KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT Újabb beváltási lehetőséget kínál a kárpótlásijegy-tulajdo­­nosoknak az Állami Vagyo­nügynökség. Mától 66 millió forint névértékű Ibusz-rész­­vény kerül forgalomba. Az érdeklődők június 22-től július 22-ig válthatják be kár­pótlási jegyeiket Ibusz-rész­vényekre az értékpapír-for­galmazó irodákon keresztül. A kárpótlásijegy-részvény átvál­tási árfolyama 3:1. Ez azt je­lenti, hogy egy darab 1000 fo­rint névértékű Ibusz-részvény három darab 1000 forint né­vértékű kárpótlási jegyért vá­sárolható.

Next