Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-23 / 147. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Ötvennyolc alkotmánysértő jogszabály a „tölténytárban” Palotás János furcsa háborúra készül (Folytatás a 4. oldalon) — Mi indította ennek a meglepő javaslatnak a megtételére? — Néhány közismert tény. Köztük az, hogy a munkanélküliek száma elérte az ötszázezret; hogy — miként a minap az Akadémia közzétette — tudósaink 30 százaléka külföldön dolgozik, mert itthon nem talál biztos egzisztenciát. Végveszélybe került az egészségügy, az oktatás. Két és félmillió nyugdíjasnak nem tudjuk a létminimumot biztosítani. Nos, amikor ilyen tényekkel szembesülünk, akkor — a vezetői nagyvonalúság hiányából, a veszíteni nem tudásból fakadóan — a köztársasági elnökkel foglalkozó kicsinyes nyilatkozatról tárgyalni a parlamentben nemcsak vétek, hanem hiba is. Önmagában is rombolja az Országgyűlés tekintélyét, hát még ha olyan valaki ellen irányul, aki általános bizalmat vívott ki magának. A Kónya Imre, Pásztor Gyula és Füzessy Tibor által előterjesztett nyilatkozat-tervezet lényegében egy munkaügyi kérdés kapcsán apellál az alkotmányosságra. Én — éppen az ő nyomvonalukon haladva — úgy vélem: ha a kormány vagy a többségi akaratú parlament elkövetett alkotmánysértést, akkor arról is hasonló állásfoglalást kell kiadni. Parlamenti „bakik” — Mindezt konkrétumokkal is alá tudja támasztani? — Igen. Tíz munkatársam két héten át több ezer oldalra rúgó parlamenti anyag, több száz jogszabály, több mint száz alkotmánybírósági határozat, s törvények, kormányrendeletek sokaságának elemzésével állapította meg. 58 olyan jogszabályi helyről született alkotmánybírósági megsemmisítő döntés, amit nem örököltünk, hanem az új kormány, az új parlament „engedett át”. Hogy csak a legismertebb példára utaljak: a Zétényi-Takács-törvény minden pontján alkotmányellenesnek minősült. S bár a viták során erre sokan figyelmeztették az előterjesztőket is, az igazságügyminisztert is — megvédték javaslatukat. Általában is meggondolkoztató, hogy jogban magasan kvalifikált vezető koalíciós, politikusok alkotmányellenes jogszabályokat terjesztenek elő. Vagy itt van például a megalakulása óta változatlan összetételű — és természetesen kormánytöbbségű — alkotmányügyi bizottság. A testület plenáris tárgyalásra eddig 9 olyan törvényjavaslatot engedett tovább, amely utóbb több-kevesebb elemében alkotmányellenesnek minősült. Alkotmányos kérdőjelek Valószínűleg azért, mert a bizottság rendszerint egy-egy elé kerülő javaslatnak a praktikumát mérlegeli ahelyett, hogy — rendeltetésének megfelelően — azt vizsgálná: alkotmányos-e vagy sem. Ez történt akkor is, amikor éppen az alkotmányosság szempontjai alapján javasoltam módosítani a nyugdíjemelés mértékét. Szavam sincs, ha a költségvetési bizottság elveti azzal, hogy nincs rá pénz, de az súlyos szereptévesztés, hogy az alkotmányügyi bizottság is lényegében ugyanezzel az indokkal mondott nemet. — Parlamenti megnyilatkozásából úgy látszik, hogy — az alkotmányosság féltésén túl — személyes meggondolások is közrejátszottak ennek a törvénykezési „hibajegyzéknek” az összeállításában. ■ — Nem tagadom, a plénum előtt is elmondtam: azt szeretném elérni, hogy az előterjesztők vonják vissza a köztársasági elnök tevékenységére vonatkozó nyilatkozat-tervezetet és kövessék meg Göncz Árpádot. Elhatározott szándékom, hogy ha tartják magukat eddigi álláspontjukhoz, akkor minden ülésszakon egy-egy alkotmánysértő jogszabály kapcsán előterjesztést teszek, s megfelelő indokolással javasolni fogom parlamenti nyilatkozat megtételét. Amiről — a házszabály szerint — minden esetben szavazni kell... Említettem, munkatársaim 58 ilyen törvényhelyet gyűjtöttek csokorba — sajnos bőséges a választék. Szélmalomharc? — Látnoki tehetség nélkül is megjósolható, hogy a többség ezeket az indítványait sorra elveti majd... _ — Lehet. Én mégis bízom abban, hogy aki — az alkotmányosság jegyében — a köztársasági elnök esetében nyilatkozat-tervezet napirendre vétele mellett foglal állást, jó lelkiismerettel nem zárkózhat el a parlament vagy a kormányzat esetében sem hasonló állásfoglalás tárgyalása elől. Sokáig senki nem nézhet csukott szemmel a tükörbe — mondta befejezésül Palotás János. (koós) Szomszédok egymásért Az USA-ban bevált A „szomszédok egymásért” mozgalom olyan megelőzési program, melynek célja a lakóközösségben előforduló bűncselekmények korlátozása. Elsajátítása során meg kell ismerkedni lakótársainkkal, fel kell mérni a jószomszédi együttműködés lehetőségeit, ki kell fejleszteni a bűncselekményekkel szembeni éberséget. A rendszer, amely az USA-ban és Angliában remekül működik, megvalósulás esetén biztonságot nyújt az egyénnek, a családnak akkor is, ha hosszú időre elhagyja otthonát. A szervezéshez szükséges információkról az illetékes rendőri bűnmegelőzési egység, illetve a lakóhelyi körzeti megbízott tud felvilágosítást adni. A déli szomszéd háborúskodása még a legelszántabb turistákat is elbizonytalanította. Sokan készültek Görögországba, Törökországba, s most a fejekben teljes a káosz. A megszokott útnak nem mernek nekivágni — a Szerbián való átutazást a magyar kormány sem javasolja —, Románián és Bulgárián át pedig alaposan megnő a menetidő. Sokan inkább visszamondják az utat, s aki nem, az is félti a pénzét, vajon mennyit lát majd belőle, ha netán mégsem jön össze az utazás... Mi a helyzet, mihez tartsuk magunkat — kérdeztük az utazási irodáktól. Az Ibusz a szervezett csoportok mellett rendszeres buszjáratot is indít nyaranta Görög-, illetve Törökországba. Ezenkívül nagyszámú egyéni utazást szerveznek, illetve repülős utat. Az elmúlt napokig Románián és Bulgárián keresztül mentek a járataik, ez azonban gyakran egy nappal is meghosszabbította az utazást, a turnusváltás nem történhetett meg időben. Az elmúlt héten megszületett a döntésük: az embargó lejártáig és a helyzet normalizálásáig nem indítanak több csoportot és buszjáratot. Az egyénileg utazni szándékozók közül jónéhányan lemondták az utakat. Június 26-ig ez bármikor megtehető, nem vonnak le kötbért, 26-a után nyolcnapos lemondási időt állapítottak meg, akkor még szintén kötbér levonása nélkül adják vissza a pénzt. Az Expressz utazási iroda is kikerüli a veszélyzónát, s az ebből adódó megnőtt utazási időt korábbi , hat, tíz órával előbbi — indulással kompenzálják. Bocska Ágnes irodavezető elmondta, nemrég érkezett haza egy csoporttal törökországi útjukról, s az utak minőségét leszámítva nem volt semmi problémájuk. — Hazafelé Szerbiának jöttünk. Érdeklődtem a hivatalos szerveknél, és megkockáztattuk. Találkoztunk olyan csoportokkal, amelyek oda-vissza ezt az utat járták, és zavartalanul átjutottak. Amikor mi jöttünk, Belgrád csöndes volt, az utak kihaltak, még ellenőrzéssel sem találkoztunk. A Cooptourist csoportos utakat nem szervez sem Török-, sem Görögországba. Az egyénileg utazók közül náluk is volt, aki lemondta az utazást, de nem ez a jellemző. Azok, akik úgy döntenek, hogy mégsem indulnak el, a Cooptouristnál is levonások nélkül kapják vissza a pénzüket. A kisebb magánirodákat nem tudtuk elérni, csak remélhetjük, hogy az ő szemléletük is hasonló, s elsősorban az utas érdekeit nézik. N. L: Visszaadják a pénzt Az utazási irodák elkerülik Görögországot 1992. június 23., kedd Egyetemes magyar zarándoklat Lourdes-ban A megelevenedett álmok földjén Sok-sok magyar katolikus hívő gyermekkori álma elevenedett meg, amikor 80 év után újra hivatalos zarándoklat indulhatott a franciaországi Lourdes-ba, a Boldogasszony legjelentősebb kegyhelyére. Az olvasmányélmények, a magányos töprengések, csendes esték beszélgetések a „grottájával”, azaz a jelenések barlangjával találkozhattak, megláthatták a sziklákat, amelyeknél térdepelt Bernadette, az az egyszerű és szegény francia kislány, aki előtt 1858 februárjában megjelent Szűzanya. A jelenés, vagy a ahogy Bernadette mondta, a „Hölgy” forrást is mutatott neki a barlangban, amely azóta is a kegyelem tisztaságával fakad. Sokmillióan zarándokolnak ide évente minden földrészről, hogy elmélyedjenek a lourdesi üzenet értelmében, s így közel kerüljenek Jézus Krisztushoz, s a felebaráti szeretet révén embertársaikhoz. Ez a szándék, ez a leírhatatlan erő sugárzik a massabielle-i barlang környékén, ahol minden betegség és emberi nyomorúság látható, amely csak földünkön létezik. Végeláthatatlan sorokban érkeznek a forráshoz a nyomorékok, az elesettek, várva a csodát, amely be is következik. Ritkábban a testi gyógyulásban, sokkal inkább a lelkiben, mert önként, krisztusi szeretettel ápolják a betegeket, s mivel tisztelik őket, önmagukat is elfogadják. A zarándokvonat az ország legnagyobb egyházmegyéjének központjából, Egerből indult el, de vett föl híveket az ország több pontján is. Négy püspök tartott híveivel, s közülük dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke vezette a zarándoklatot. De jöttek magyarok az anyaországból busszal, személykocsival, s a világ minden tájáról vízen, földön vagy a levegőben, így a magyarság egyetemes találkozójává vált. Annál is inkább, mivel Szent István óta nemzeti hagymánya a Nagyboldogasszony tisztelete, hazánkat máig is Mária országaként emlegetik. Sokféle ember vágott neki az útnak. Sok volt közöttük az idős asszony, aki a háborúban vesztette el a férjét, s maga nevelte föl gyermekeit, a Szűzanya oltalmába ajánlva félszárnyú kis családját. S most, hogy a hajdani csöppségek meglett emberré lettek, ezzel az úttal is meghálálták a valamikori gondoskodást. Mentek az egykori búcsús asszonyok is, akik hajdan odahaz minden zarándoklaton részt vetek, s még egy nagy kívánságuk volt az élettől: eljutni Lourdes-ba. De elindultak a fiatalabbak is, tanúskodva a magyar egyház életrevalóságról, újjászületésének lehetőségéről. Áldozó csütörtökön dr. Seregély István misézett a Barlangnál, Tarbes püspökével. A szentáldozatot hazánk sorsának jobbra fordulásáért ajánlotta fel, hogy az elhallgatott keresztény hit újra otthon legyen Magyarországon. Ahogy megfogalmazta, az egyedülálló, mégis a világon mindenütt megtalálható nyelven szólalt meg az Isten által kitüntetett helyen, ahol 18 alkalommal „nyitva volt az ég”. A beszélgetéseken, a közös elmélkedéseken is erről esett szó, a nemzeti örökségről, a nyelvről, a tálentumról, amelyet nem szabad elásni, mert eljön az az óra, amikor számot kell adni róla. Az egri érsek emlékeztetett rá, hogy senki sem mentheti meg ezt a nemzetet, csak a magyar gyermek. Mégis, a második világháború óta 5 millió kis magyar nem születhetett meg. Arról is beszélt, hogy a kalandozó népet a kereszténység tette európaivá, s ha valóban Mária országának akarjuk magunkat tartani, akkor azzá is kell válnunk. Ahogy Takács Nándor, székesfehérvári megyés püspök hozzáfűzte: ősi öröksége , Boldogasszony tisztelete, Szent István 1038-ban ajánlotta fel számára az országot. A néhány nap egyik legfontosabb eseménye az a szimbolikus gesztus volt, amikor május 28-án, vagyis Áldozócsütörtök délutánján a Cité St. Pierre-ben levették a láncot arról a keresztről, amelyre 1956-ban került. Itt Michel Fauquel, a Cité St. Pierre igazgatója és Joseph Bordes, a kegyhegy rektora is beszédet mondott. A testvéri szeretetről szóltak, Bernadette-ről, aki sem írni, sem olvasni nem tudott, mégis megtanult szívvel és lélekkel imádkozni. Ráirányította a figyelmet a bűn nyomorúságára. Kérte a jelenlévőket, hogy mondják ezt el mindenkinek, s éljék is meg ezt az igazságot: élő kövekből, önmagukból építve templomot. A nyugati magyarság püspöke, dr. Miklósházy Attila és dr. Seregély István együtt vették le a láncot a keresztről. Az egri érsek bejelentette, hogy Máriaremetén helyezik el ezt, figyelmeztetésül. Mert a számadás kötelezettségével kell gazdálkodni szabadságunkkal. A kegyhely templomaiban tartott szentmiséket minden este körmenet koronázza meg. Ezrek és ezrek indulnak el minden alkony hatkor gyertyával a kézben, hogy eggyé váljanak. Hatalmas, semmivel sem összehasonlítható sodrása van ennek a menetnek, amelyben zászlók és táblák alatt vonulnak a zarándokok, s az ima és a Bernadette-dal százféle nyelven csendül föl. A bazilikák előtt álltak ebben a néhány napban a magyarság képviselői is, hogy ezen az „egyedülálló” nyelven hangozzék el: „Könyörögj érettünk...” Gábor László IBUSZ-RÉSZVÉNYEK KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT Újabb beváltási lehetőséget kínál a kárpótlásijegy-tulajdonosoknak az Állami Vagyonügynökség. Mától 66 millió forint névértékű Ibusz-részvény kerül forgalomba. Az érdeklődők június 22-től július 22-ig válthatják be kárpótlási jegyeiket Ibusz-részvényekre az értékpapír-forgalmazó irodákon keresztül. A kárpótlásijegy-részvény átváltási árfolyama 3:1. Ez azt jelenti, hogy egy darab 1000 forint névértékű Ibusz-részvény három darab 1000 forint névértékű kárpótlási jegyért vásárolható.