Somogyi Hirlap, 1913. július (10. évfolyam, 149-175. szám)

1913-07-27 / 172. szám

1913 július 27 -S O M 0 0 4 1 HÍRLAP* Kaposvár, július 26. (A „Somogyi Hírlap* tudósítójától.) Mé£ töpke nyári hirnek is, ami talán máról holnapra meghal, érdekes az a kombináció, amely legújabban a kaposvári postapalota ügyében felbukkant. Ez a hir azonban nem nyári álom, hanem komoly kombináció alapja. Szarvas Imre birtokos, a kaposvári Turul száll és kávéház tulajdonosa, napok óta élénk és beható tárgyalást folytat Budapesten a legilletékesebb tényezőkkel, akiknek a Turul hatalmas palotáját felajánlotta megvételre a kaposvári új postapalota részére. Bővebb részleteket nem ismerünk, mert Szarvas Imre még nem érkezett vissza a fővárosból. Ez is arra vall, hogy a tárgyalás komoly és hosszadalmas. Lehet, hogy a kombináció megfeneklik, de az is lehet, hogy Szarvas Imre már pozitívumokkal tér vissza Kaposvárra. Való, hogy az új postapalota kérdése nagy ügye Kaposvár városának. Az uj postapalota részére a kincstár megvette az Esterházy- és Szent Imre-utcák sarkán levő telket s a vétett a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. De való az is, hogy a kaposvári kereskedő és iparos világ az ügynek még e befejezettnek látszó stádiumában is agitál e megoldás ellen, mert érdekei nagy sérelmet szenvednek, hogyha a postapalotát odaépítik, ahol csak évszázad múlva lesz város, ahol kereskedelemnek és iparnak hite-hamva sincs. Éppen ezen az okon kelt majdnem szenzációs meglepetést az uj kombináció. Annak Hangosan mondta s a fiú ijedten csitította: — Csöndesebben, fel talál ébredni az anyja s akkor. . . — Azt se bánom, heveskedett a leány; hadd tudja meg ő is, nem bánom, tudja meg az egész világ. Ki szeretném kiáltani... Nőtt a dübörgés. Ijesztő volt az éjszakában s a tüzesen túl fölvillant, meg eltűnt a fák mögött kanyargó vonat két égő, tüzes szeme. A lány fölpillantott: — Nézze, Páldi, a gyors. Hogy vágtat, hogy zakatol. A fiú riadtan kapott zsebéhez. Ijedten rebegte a másik: — Mindjárt itt lesz. Siessen vissza a helyére. Páldi fejét rázta: — Nem. — Baj lesz belőle. Menjen. Könyörgött s tágranyilt szemekkel figyelte a vonatot. A füzes előtt tűntek fel a fényes lámpák, rohanva közeledtek s az utolsó kaaz első hírére, hogy a kincstár a Turul hatalmas palotáját megveszi a posta céljára, az érdekelt kereskedő- és iparos világ nagyon megörült. A Turul központi hely lett s mivel a Fő utca közepén fekszik, éppen homlokterébe ütközik a legnagyobb forgalomnak. Úgy a kereskedő és iparos érdekeltség, mint a vasúti állomás, — tehát a legfontosabb döntő faktorok — egyenes vonalban van a Turulhoz , így a város postai forgalma a legkedvezőbb lebonyolítás elé néz, hogyha a Turulból lesz a főposta. A hír tartja magát s mivel Szarvas Imrével nem érthettünk szót, felkerestük Szabó Árpád postafelügyelő urat, a kaposvári posta-, táviró- és távbeszélő hivatal főnökét, aki a következő megjegyzéseket tette: — Az egész esetről semmit sem tudok. Mindazáltal nem lep meg a hír, mert vagy félév előtt hallottam már erről a kombinációról. Hivatalosan nem nyilatkozhatom, mert a dolognak hivatalos része nincs, egyszerűen azért, mert ilyen kombinációval hivatalos helyen nem foglalkoznak. Hogy most folynak-e ilyen tárgyalások, azt nem tudom. — A magam részéről kizártnak tartom, hogy a postakincstár a Turult a postapalota céljára megvegye. De ez csak az én privát véleményem, amit azzal indokolok, hogy az új postapalotának van már alkalmas telke, nyáradét is elhagyva, nyílegyenest száguldottak az állomás felé. — Menjen, kérlelte a lány kezét tördelve s nem nézett a fiúra. Páldi előtt kóválygott minden s a dübörgő zajtól reszketett egész valója. — Most, most, biztatta magát s a fegyverhez nyúlt. A vonat a váltótorony előtt haladt el. A gép zihálva prüszkölt. Kéményszájából szikrákkal teli füstöt fújt s mintha elfáradt volna acéltüdeje, lassabban kattogtak a kerekek. Páldi már emelte a fegyvert. Éles hang sivitott át az éjben s ettől lehanyatlott karja. — Álljon meg, álljon meg ! A váltóőr alakja tűnt fel. Rohant a síneken át a vonat felé, karját lóbálta, vadul, mintha őrült lenne. Hiába integetett. A mozdonyról nem vették észre s nem hallották a kétségbeesett kiáltozást, mert a Turul nem alkalmas postapalota céljára és mert a kincstár ha vesz is házat postaépület részére, akkor a házat lerombolja és helyén modern postaházat épít. — A Turul épületének a nagysága megfelelne, azonban a beosztása és mai elrendezése nem alkalmas nekünk. Rengeteg befektetés kellene az átalakításhoz, a Turul nyilván rengeteg ára mellett. Ezt mondta a postafőnök úr, mint privát véleményt. Szakszempontból bizonyára igaza van, de itt nagyobb és döntőbb szempontok játszanak közre bizonyos obligát szakszempontoknál. Itt tekintetbe jön majd a város és a várost alkotó kereskedelmi és ipari világ szempontja s bizonyára ez lesz a döntő a végleges megoldás idején. A kombináció mindenesetre nagyon érdekes és elsőrendűen érdemes a nyilvántartásra. 1) Turul szálló lesz a kaposvári főposta Új kombináció a postapalota ügyében A kaposvári postafőnök nyilatkozata Ogkeréket a legolcsóbbtól a legdrágábbig, valamint hal-, ruha- és bajuszkeféket és szíva* csókát, csak jó minőségben ajánl: DUBINIEWICZ OTTÓ = DROGÉRIÁJA ===== KAPOSVÁR (PIAC-TÉR) 3 Színe György uriszabő Kaposvár, ?p-utc* 29. sz. -------------—*--------------------"Polgári f^ik katonai szabó, „Útszabó. 6057. Páldi felfigyelt. Egy pillanat múlt el csak , mintha összedőlne a világ, irtózatos zaj támadt. Egymásra néztek. — Összeütközés, — sikoltott a lány. A fiú egyszerre magához tért s elszáguldott az ablaktól. A lány meg nézett utána... s már mögötte csendült az anyja szava ijedten, reszketve: — Mi az, mi történt? — Karambol, anyus ... és Páldi van szolgálatban . . . Nem tudott sírni. A félelem kiégette szivét. Száraz volt a szeme s tompa a hangja, mintha sírból jönne . . . * A sínek között jajveszékelt a váltóőr. Páldi hozzálépett s megérintette a vállát: — Ne óbégass, öreg. Szájából dűlt az alkohol szaga s haját tépdeste.