Somogyi Ujsag, 1930. június (12. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

2 A tejértékesítés válsága Az egész világon gazdasági válság­­­an. A mezőgazdaságot érintő baj­­ók között az egyes gazdának és a gazdaságoknak a gabonaértékesí­té­­sen kívül a tejértékesítés okozza a legnagyobb gondot. H­a pedig figyelembe vesszük, hogy a gabonánál, annak raktározá­sával, az esetleges kedvezőbb érté­­­kesítési lehetőségeket kivárhatjuk és ezáltal az előállható veszteségeket csökkenthetjük, míg ugyanezt a tej-,­­nél, annak gyors romlandóságai miatt nem ,eszközölhetjük, úgy a tej értékesítésével kapcsolatosan je­lentkező bajok sokkal fontosabbak. Mi okolta a tej- és tejtermékek­­ (vaj, sajt, túró) értékesítési válsá­­gá­t? Itt elsősorban arra az arány­talanságra kell rámutatni, amely a­­termelés és a fogyasztás között­­m­ennyiségileg fennáll. Megcsonkí­tott hazánkban a tej termelése és a tejtermékek gyártása a háború óta olyan nagy mértékben fokozódott, hogy a fogyasztás — rövidebb át­­m­ene­űi idő leszámításával — nem tudott, az igen nagy mennyiséggel emelkedett tejtermeléssel lépést tar­tani.­­ Vizsgáljuk meg, hogy milyen té­nyezők idézték elő a tejtermelés nagyarányú növekedését semhogy máérrt nem tudott a fogyasztás is ugyanolyan mértékben emelkedni, holott tudjuk, hogy a tej és tej térm­elékek a legfontosabb élelmiszereink közé tartoznak. Az egyes gazdaságokat és a köz­ségi kistermelőket a háború után főként két körülmény indította a na­­­gyobb mennyiségű termelésre, a mi­inél több tehén tartására. Az egyik a mindinkább tért hódító gép, a má­sik pedig a háborúban nélkülöző vá- Iroa lakosság fokozódó kereslete, fő­­­képen Tej és tejtermékek iránt. Váro­sokban a hirtelen megnövekedett autók száma, vidéken pedig a trak­torok és egyéb mezőgazdasági gé­pek, mindinkább csökkentették a­­lovak után való keresletet. A lónak nem volt ára. Nem volt érdemes csi­kót nevelni. De miután a gazda és a gazdasá­gok állatállomány nélkül nem ma­radhatnak, kénytelenek lovak he­­­lyett szavasmarhát és elsősorban —­­nagyon helyesen — fejősteheneket beállítani. Ez volt az egyedüli és okos megoldás annál is inkább, mert a fo­gyasztók szükségleteinek kielégítése céljából sok tejgyűjtő és tejcsarnok alakult. A tejtermelők magas árért­­értékesíthették a tejet és tejtermé­keket. A tejtermelés nagy hasznot hozott. Érdemes volt tehenet tartani és tejet termelni. Nézzük már most, hogyan alakultak a viszonyok ugyan­akkor a fogyasztóknál? A háború­­alatt hazánk lakosságának nagy ré­sze, a kevés élelmiszer miatt, sokat nélkülözött. A nagy tejhiány külö­nösen a csecsemőknél, gyermekek­­­­nél és aggoknál volt érezhető. Náluk­­ugyanis a tej képezi majdnem az egyedüli táplálékot.­­ A háború után a fogyasztók nagy része iparkodott a sokéves nélkülö­zést, fokozottabb mértékben és gyor­san pótolni. így állott elő a fogyasz­tók részéről a nagyobb kereslet tej­es tejtermékek iránt. A fogyasztás emelkedett és legnagyobb a háború utáni gazdasági konjunktúrában volt. Az ezt követő időknek az egész világra kiterjedő gazdasági válsága később mindinkább érezhető. A ke-­­re­se­­ti lehetőségek és ezzel­ együtt a fogyasztók vásárlóképességének­­csökkenése, a tej- és tejtermékek iránti keresletet annyira elapasztotta, hogy az eladhatatlan feleslegek szin­te óránként emelkednek és még a legutolsó napokban is egyre nőnek. Újabb tejcsarnokok megnyitása, lé­tesítése megszűnt. Sok község és gazdaság nem talál vevőt a termelt tejre. Ma tehát az a helyzet, hogy a ter­melők teljes mennyiségben ki tud­nák elégíteni a fogyasztók tej- és tej­termék szükségletét, de azok a­ termelt nagyobb mennyiségeket nem tudják megvásárolni. Pedig a fo­­­gyasztásnak a termelés mennyisé­gével arányosan való emelkedése úgy közegészségügyi, mint pedig nemzetgazdasági szempontból első­rendű fontosságú. SOMOGIIUJSYB 1930 junius 1 VIGYÁZZON 1 KERÉKPÁRT ÉS RÁDIÓT CSAK SZAKÜZLETBEN VÁSÁROLJON 1 Elsőrendű, márkás | 0 | p § ■ ■ p§ /£).. r, CzJ , , hRHRftnnmK 1UR l,M\ :'nm/ telepes-rádiók 6-12 fl|j| Ki IIIIIII II ll I iU-MV XaP°svar’ Szecgenft-tet 10 és 18 havi részletre w ll c/ ■ ■ HV IUL Telefonszám: 251 M­­egérkeztek a táv­­lovaglók­ k Magyar, német, hrolland, olasz, bolgár szónoktlatott a Skossuth téren — CZ 3­uce és az olasz nép ünneplése 9 óra délután 2 óra­kor kezdődnek a lovasmérkőzések Kaposvár, május 31. A vitéz nagybányai Horthy István vezetése alatt haladó távlovagló tár­saság tegnap reggel ért Somogy földjére. Somogy népe átérezve, hogy mit jelent ez az út a magyar haza földjén át, amelyen lelkes kül­földi gazdák, kisgazdák és hölgyek is részt vesznek a külföld rokonszen­­vének és megértésének megszerzése szempontjából, — a hagyományos somogyi lelkesedéssel fogadta a tár­saságot. A társaság első pihenője Somogy földjén Nagyberkiben volt, hová dél­előtt 9 órakor­­érkeztek meg. Itt várta a lelkes társaságot saárdi Somssich Miklós felsőházi és megyebizottsági tag, a kaposvári járás főszolgabirája, a nagybarcsai Barcsay Ákos és mint vendéglátó házigazda: Biró István nagybirtokos és a körjegyzőség kö­zönségének képviseletében: Kispál István főjegyző. De ott volt úgyszól­ván teljes számban a 3 község népe: Nagyberki, Kisberki, Kercseliget, Tamássy Istv­án plébános és az ifjú­ság a tanítók vezetése alattt. Az iskolások a résztvevő nemze­tek színeivel pompázó zászlócskák­kal, az ifjúság pedig zenekarával élén állott sorfalat. Az első üdvözlést saárdi Somssich Miklós mondotta, meleg szeretettel köszöntvén vitéz nagybányai Horthy Istv­án személyén át a lelkes társa­ságot, amikor Somogy ősi földjén elsőnek tartanak pihenőt. Majd Kis­pál István főjegyző mondott népe szíve-lelkének teljes melegéből fa­kadó üdvözlést. Ezután a lelkes csapat a vásártérre vonult, ahol átnyergeltek, a pihenő alatt pedig a kercseligeti ifjúság egy csapata Göttmann Boldizsár igaz­gató-tanító betanításában »Szép Vagy, gyönyörű vagy Magyarország« zenéjére mindenki szivét, lelkét meg­kapó zenés gyakorlatot mutatott be, amely megkapón szimbolizálta a trianoni magyart megalázotts­ágában, imáldiságos reményeiben, lassú fel­­emelkedésében... Az egész társaság és az összes je­lenlevők szívből fakadó érzelmeit tol­mácsolta nagybányai Horthy István, amikor megköszönte ezt a kedves meglepetést és azt mondotta, hogy ez a pihenő itt felejthetetlen élmény valamennyiöknek s egyben olyan megnyugtató érzés a szenvedő, küzdő, fáradó magyar szívnek, mert bizonysága, hogy él a falu vallásos, lelkes, dolgos magyar népe, virá­gos, edződő lelkű ifjúsága, csügge­­detlen falusi vezetők céltudatos irá­nyítása mellett. Útja célját pedig így biztosítva látja, mert már eddig is messze csengenek külföldi társaik nyilatkozatai,, amely meglepetéssel látja e nép nagy kultúráját, intelli­genciáját. A kaposvári fogadtatás Nagyberkiből Taszárra mentek a lovasok, ahol a kegyestanítórend látta őket vendégül. Itt csatlakozott hozzájuk a helyőrség tisztikara, Fol­­kusházy Lajos tábornok, állomáspa­rancsnok vezetésével. A kellemesen eltöltött idő után, 4 órakor indultak tovább Kaposvárra. Közben Kaposvár is készülődött a fogadtatásra. A Fő­ utca, Kossuth­­tér zászlódíszbe öltözött, a tér be­járatánál álló két villanyduc között a külföldi vendégek zászlóit lengette a szél a magyar és Kaposvár, So­­mogy megye zászlós társaságában. Fél öt után felállt a cserkész- és levente­kordon, itt-ott rendőrök is elhelyez­kedtek. A szobor elé a városházi sálgák elhelyezték a zöld posztó­val letakart asztalt, innét hangzanak el majd a szónoklatok. A kordon mögött lassan a közönség is kezd gyülekezni, de egyelőre még csak Vendéglőkben, kávéházakban jjw kérje kifejezetten a hazai S Mohai Ágnes i ^ természetes szénsavas sík ásványvizet. ÖU rT* Kitűnő asztali és bor az «ZTM «V Vezérképviselet: Ásványvíz 'jjj* kereskedelmi Rt. Budapest, ^ VI., Király­ utca 12. ^ A SPORT SZÓRAKOZÁS,­ ­ amely megóvja az egész­ U­ béget, azonban erőt, ki­g tartást, ügyeséget és lé­lekjelenlétet követel. — .■ Azért fogyaszt a sportoló valódi, hamisítatlan bab­­kávét, mert attól teste, szelleme egyaránt felüdül, sportbeli képességei pe­­dig fokozódnak. Meinl Gyula II “ az árnyékos részeken. Nagyon me­legen tűz a nap, az egész tér jófor­mán üres, mert a kordonon belül is mindenki az árnyékot keresi. Ott látjuk dr. Vétek György polgármes­tert, vitéz fonyódi Markóczy Antal altábornagyot, Csertán Márton ref. lelkészt, dr. Császik István pápai kamarást, dr. Májay Dezső kir. köz­jegyzőt és nejét, Littke Kálmán ve­zérigazgatót és nejét, Brokcs Rezső gazdasági főfelügyelőt, Krieger Ödön kormányfőtanácsost, Taugner József testnevelési felügyelőt, dr. Lehotzky Brúnó városi főjegyzőt, dr. Krieger Pál árvaszéki elnökhelyettest, Czanyó László közüzemi igazgatót, Siposs Kálmán városi tanácsost, Fleischak­­ker Gyula városi tanácsost, Molnár Adorján városi testnevelési felügye­lőt, dr. Magay Ferenc törvényszéki bírót, Biró Sándor gazdasági fel­ügyelőt, dr. Tusa Jenő kir. járásbí­­rót és nejét, Kammerer Gusztáv igazgatót, valamint másokat. Öt óra után pár perccel jön a hír, egy biciklis cserkész hozza, hogy már a kórháznál vannak. A várakozás izgatott percei, de nem akarnak jönni. Pedig már negyed hat. Ide kellett volna érniük. A cser­kész újra felkap a biciklijére és el­nyargal. Pár perc múlva jön is már vissza és jelenti: azért nem értek ide, mert a kórháznál megálltak, bevárták az egész menetet és el­rendeződtek, már az Anna­ utcánál találta őket. Alig adja le a jelentést, a megye­házánál már fel is tűnnek a menetet megnyitó lovasrendőrök, azután egy a megyeházzal szemben. Szőnyegek FŐ-UTCA ------------------------13 Vászonáruk - Saját készítésű Paplanok legkiválóbb minőségben ertész Manónál

Next