Somogyi Ujsag, 1931. március (13. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
2 va. Szinte megdermedve állottam meg s "bámultam a kavargó fehérségbel... Nem tudtam tájékozódni, minden fehér volt s minden örvény lett. A süni fehér fátyol láttán a hátamon bizsergést éreztem, milyen szép halotti szemfedő lesz a hármunk részére. Az eltévedt ember bolyong mindaddig, amig bírja, aztán eltakarja a hó és ráboml a szép fehér szemfedő.... Mintha álmos volnék... . De nem lehet, nem szabad feladni a harcot. Az állati ösztön csalhatatlan." Még csak még, egyenesen szemben a szélnek, arra van a helyes irány. Ott kell lenni valahol a révészháznak. Csakhogy odáig... Újból meg újból kezdődött a birkózás. A vihar, mint millió őrült, dühöngött tovább. Tépte, szaggatta a ruhámat, kucsmámat, mindenáron fezeket szerette volna letépni rólam. Tovább, tovább. Most úgy rémlett, mintha völgynek haladnánk, a szánkó is mintha könnyebben futna. Mintha jobbra és balra valami sötétebb szín a sűrü fátyolon áttörne. Hála Istennek! Ott bóklászik a nyires. Mindjárt fedél alá jutunk. Balra, jóval lejebb kellett lennia révészháznak. Itt az iut sokkal rosszabb volt, mint fent a síkon, mert a havat itt már felfogta a dombhát és olyan mély, süppedékes tömegben gyűjtötte össze, hogy megértünk rajta átvergődni. Mégis csak jó dolog az a szerály: szánkóstól, lovastól együtt beállhat az ember. Örült is neki Kitajci, talán még jobban, mint mi: megrázta magát és vidáman nyerített. A vidám nyerítésre három másik ló válaszolt: Limasonék három táltosa. Ott álltak a szetályban. Nem mondhatnám, hogy én is örültem a találkozásnak, sőt úgy éreztem magam, mint az első találkozáskor. Legjobbanszerettem volna visszafordulni. Megvallom, féltem ettől az embertől. Hogy miért, h jó Ég tudja. Igaz, párszor már megharapott... Na, de hát ilyenkor a legharapósabb kutya is behúzza a farkát s fedél alá húzódik. Csak nem mar ki innen... Majd én is harapok... Mindegy már, lesz, ami lesz. Végre mi is beszélhettünk. — Na kedvesem — szóltam Simonhoz, lerázva magamról a havat — mi most az egyszer eltaláltuk. Mégis csak a varjakra kellett volna hallgatnunk s visszafordulnunk. De mikor nincs otthon se zsír, se disznóhús, tudod, hogy mindig zúgnak az olajra, meg a sózott marhahúsra. Aztán egyéb is kellett. Simon nem felelt. Azt hittem, hogy rosszalja a dolgot, hát én is segítek).. — Hát most majd t ehetnek azt,ami van. Aligha itt nem hetelünk. Simon még mindig hallgatott. Ej, de haragszik, békítsük még. '■— Még jó, hogy itt vagyunk, Simonom lés nem a hó alatt. Majd csak lesz valahogy. Fő, hogy fedélalatt vagyunk. Csak körülbelül 10 vesz ide Limasova. Majd ha nem megyünk, keresni fognak. Enni, intervaló van, széna, abrak, fa is van. Mi kell még? A félhomályban nézem Simont, de nem mozdul, nem is szól, nem is mosolyog, a derű, a kedély oda volt fagyva az arcára... Megijedtem. — Mi bajod, Simonkám? Nem fáztál meg nagyon? Mutasd a képedet. — Jaj! Hamar havat neki az ormodnak is, így, csak erősen. Még csak. Na, most gyere, birkózzunk egyet. Ej, de nehéz, de gyámoltalanvagy.. Nesze, itt a lapát, hagydd el a havat gyorsan. A ház körül, meg az útról. De gyorsan mozogj, mint a villám. Neked is mozogni kellett volna. Persze, ott nem érezted a a megyeházzal szemben hideget. Gyorsabban mozogj, dobáld el a havat a kútig, hogy vizet menthessek. Főzök gyorsan jó forró teát. Úgy, úgy, ne állj meg, míg ki nem melegszel. Be ne jöjj addig a melegre. Jaj, Istenem, de nagy marha voltam, hogy nem szállítottalak le a szánról, összecsomagoltam fa takarókat, élelmet, gyertyát (az utóbbira a gyári villamostelep gyakori Üzem- Zavara miatt volt szükség) s megindultam a szoba felél. Az ajtót zárva találtam. Néztem az ablakra, nem láttam senkit. Gyengén kopogtam az ajtón, azután az ablakon. Azután erősen megvertem mindkettőt. Senki sem mozdult. Nem értettem a dolgot. De hiszen bent kell nekik lenni, belülről sohasem szokott e hajlék zárva lenni. Ez nyitva áll mindenki előtt. Tűnődve dobtam le a batyut. Vagy... vagy... — szörnyű sejtésem támadt — nem akarnak beereszteni... Odakünn tágasabb... Lerogytam a batyura... A terjeszkedtesthomály lassankint ráborult az örvénylő fehérségre s eltakarta előlem, még azt a keveset is, amit könnyeim látni engedtek... (Folytatjuk.) SOMOGYI UJSÁG 1931 március 1 Borzalmas Biz puszlított az éjszaka Nagyatádon Leégett a nagyatádi Mez-Vater és Fia selyemfonógyár hetven méter hosszú áruval tömött raktára — A kár egymillió pengő — A megyei tűzrendelészeli felügyelő ma délben kiutazott Nagyatádra Kaposvár, február 28. Ma reggelre virradóra lángnyelvek csaptak fel a nagyatádi Mez- Vater és Fia selyemfonógyár hatalmas raktáraiból. A lángok mindinkább magasabbak lettek és szinte pillanatok alatt oly magasra csaptak, hogy bevilágították az egész községet. S csak ekkor vették észre a tüzetés alarmirozták a gyár munkásait, később pedig az egész községet. Vitéz dr Kovács Dénes főszolgabíró kelte át az oltás irányítását Száz és Száz ember dolgozott, hogy a folyton harapódzó tüzet továbbterjedésében meg lehessen akadályozni.Rövid fél óra múlva a hatalmas gyár, mely állandóan 200 magyar munkást foglalkoztat, már úgy látszott, hogy a tűz martalékából nem menthető meg. A 70 méter hosszú raktár égett le rövid órák alatt s hogy magát a gyár épületét meg lehetett menteni, az csak az oltók lankadatlan és önkadatlan munkájának volt köszönhető. A reggeli szürkületben borzalmas kép tárult az oltók elé, a nagy raktárhelyiség szinte porrá égett. Selymek, selyemfonalak, nyersanyagok váltak töméntelen mennyiségben a tűz martalékaivá. 1.000.000 pengő akár Reggel vizsgálóbizottság szállt ki a helyszínre, melyben részt vett az egész éjjel dolgozó vitéz dr KovácsDénes főszolgabíró is. A bizottság egyelőre azt állapította meg, hogy a katasztrófát és tüzet öngyulladás okozta. A főszolgabíró még a délelőtti órákban telefonon jelentette feletteseinek a Mez—Water-gyár raktárának pusztulását. Ma délben Nagyatádró kiutazott Gundy János, Somogy vármegye tűzrendészeti felügyelője, hogy lefolytassa a vizsgálálatot és véleményt mondjon a tűz keletkezéséről. Gyújtogatás? A déli órákban az a hír terjedt el Nagyatádon, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. A csendőrség a feltevések alapján azonnal bevezette a nyomozást, eddig azonban semmi pozitívum nincs. Egyesekazt hiszik, hogy azutóbbi időben elbocsátott munkások bosszúműve volt a tűz. A csendőrség most ebben az irányban is kiterjesztette a nyomozást. Vitéz Kovács Dénes főszolgabíró is mindent elkövet, hogy az üzemét egyelőre megszüntetni kénytelen gyár munkásai segélyezhetők legyenek. A Somogyi Újság tudósítója a helyszínen A Somogyi Újság munkatársa jelenti : Megdöbbentő képet nyújt a leégett raktárépület és az irodahelyiség. A csupasz falakon kívül csakaz iroda Wertheim-szekrénye maradt úgy, ahogy épen.. Még az egész falu aludt, amikor a harangok belezúgták a levegőbe vészes kongásukkal a veszélyt. Mint egy ember ébredt a nagyközség lakossága és a vöröslő lángok irányába szaladt. A főszolgabíró és Gorinszky főjegyző vette át az irányítást. Asszonyok, gyermekek is segédkeztek az oltásiban. Lajtokban kellett a vizet hordani, mert a közeli kutak nem tudtak megfelelő mennyiségű vizet adni. Délelőtt féltizenegy órakor is füstölgött még a romhalmaz. A gyár munkásai még akkor is dolgoztak s a bizottság még mindig vizsgál, hol keletkezhetett a tűz. Egy ember azt adta elő, hogy a nagy raktárépület keleti részén csaptak fel legelőször a lángnyelvek és szinte pillanatok alatt lobbant lángra az egész raktár, majd pedig az irodahelyiségek épülete. Egyelőre az a helyzet, hogy a rsnk árakba fe halmozott ít kooiás leltára is a tűz martaléka lett, így csak feltevéseken és kombinációkon kapszik az egymillió pengős kár. Hogy ez a kárösszeg később valóságban is ennyi lesz-e, azt még nem lehet tudni. Biztosítva volt a kár Telefonon beszéltünk az Első Magyar Biztosító Rt. főnökével, Biró Ákossal. A következő nyilatkozatot kaptuk: — Úgy tudom, hogy a gyár Budapesten lett biztosítva és Kaposvárott csak szavatossági biztosítást kötöttek egyes intézetek. Lényegében csak annyit mondhatok, hogy majdnem az összes intézetet érinti a kár, mert ahogy tudom, ebben a nagyobb biztosításban minden nagyobb intézetünk "érdekelve van. Egy órakor jelentik: A raktárépület és az irodaépület hamutömege már teljesen kialudt. Már sehol sem füstöl, úgy, hogy a tűz teljesen lokalizáltnak tekinthető. Szuronyos csendőrök állnak a leégett épületeknél és senkit sem engednek a közelbe, míg Kaposvárról Gundy tűzrendészeti felügyelő meg nem érkezik. A Zeppelin Magyarországon Friedrichshafeni jelentés szerint a »Graf Zeppelin« magyarországi útjára vonatkozólag a tárgyalások befejeződtek. Most már teljes a programúiés a léghajóóriás márc. 28-án hajnalban startol Friedrichshafenben magyarországi útjára. A startolás napján délben érkezik meg Budapestre, ahol máris nagy előkészületek folynak arra, hogy kellő ünnepeltetéssel fogadják a Graf Zeppelint. Budapestre érkezése után való napon, március 29-én ismét felszáll a Graf Zeppelin és megkezdi a körrepülést Magyarország felett. Ez a körülmény adja azt a szerencsés helyzetet, hogy Kaposvár közönsége ismét megcsodálhatja a németek óriás-léghajóját. Szőnyegek, utcáig Vászonáruk, Saját készítésü A PAPLANOK a legkiválóbb minőségben ertesz Manónál