Somogyi Ujsag, 1939. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1939-03-05 / 55. szám

Megbízható lóhere vetőmagot Néhány évvel ezelőtt Somogy­­megye egyik uradalmában kive­szett a lóhere. Tavaszra csak itt­­ott volt belőle, pedig a szomszéd kisgazda heréje busa és haragos zöld volt s térdig ért tavasszal. Sokat töprengetek rajta, mi lehet az oka, mert semmiféle kártevő­nek nyomát sem lehetett látni. Végre az egyik tapasztalt gazda kérdezte, honnan a vetőmag ? Ki­sült, hogy olasz vetőmag volt. A meleg éghajlathoz szokott olasz lóhere nem bírta és nem is bírhatja a néha gyilkosan hideg telünket és kifagyott. Minthogy ez az eset gyakrabban is előfor­dult, ezért a külföldről behozott here- és lucernavetőmagot festeni szokták. De hát mi szükségünk van a pillangós takarmányok vetőmag­jának behozatalára, hiszen ha­zánkban terem a világ legjobb lucrena- és lóhere-magja. Termeljünk tehát mi lóhere- és lucerna vetőmagot! Jövedelmező lesz ennek termelése nagyon, kü­lönösen ha a pillangósok megfele­lő trágyázásáról gondoskodunk Ez pedig igen egyszerű. Tudjuk, a pillangósok nitrogéngyűjtő nö­vények, ezért nitrogénre legfel­jebb gyenge vetés felsegítésekor van szükség. Minthogy mind a lu­cerna, mind a lóhere inkább kö­tött talajon diszlik, kálira is rit­kán lesz szükség, ellenben fosz­­fortrágyát annál inkább meg­követeli, különösen, ha ma­got fogunk. Lóhere alá a szuper foszfátot már ve­tés előtt adjunk, így a védőnövény is hasznát veszi, a lucernát pedig minden év tavaszán látjuk el szu­perfoszfát tejtrágyával. Lucerna­­vetés előtt, különösen mészben nem gazdag talajon nagy adag ,,HUNGÁRIA“-Mészfoszfáttal lát­­j­u­k el a növényt, a hatása 2, eset­leg három évre is eloszlik. Magtermelésk­or az aranka fo­kozott kipusztításáról nem sza­bad megfeledkezni. Valódi ezüst evő­eszközt és dísztárgyat Pontosan járó órát Gyönyörű ékszert Sze­m­üveget Csajághpál szolid árban, nagy választékban. Kaposvár, Korona­ utca I. Női kalap harisnya és rövidáru szolid beszerzési forrása Özv. FEKETE LiJOSNÉ Kaposvár, Pő-u. 24. sz. mellett. SOMOGYI UJLMI 1939. március 5. Új gyümölcsösöket csak előzetes engedéllyel lehet telepíteni Szabályozzák az új gyümölcsösök telepítésének módozatait A hegyközségekről szóló kor­mányrendelet kitér az új gyümöl­csösök telepítésének módozataira is s így mindazoknak, akik a jö­vőben gyümölcsösöket telepíteni óhajtanak, e rendelet intézkedé­seit figyelembe kell venniök A rendelkezések szerint olyan gyümölcsöst, mely 800 négyszög­ölnél nagyobb terjedelmű, (őszi­baracknál pedig ha már 400 négyszögölnél nagyobb terjedel­mű), csakis előzetes engedéllyel és az előírások betartásával sza­bad telepíteni. A hivatalos szak­értők az engedélyt csak akkor ad­­ják ki, és olyan gyümölcsfajták­ra ha a telepíteni szándékolt gyír-ü m­ölcsfajta termelésének a talaj és éghajlat megfelelő. Előírja az en­gedélyezés azt­ is, hogy a külön­böző törzsű fákat és bokrokat egymástól müyen távolságra kell elültetni, hogy a telepítés egész­séges maradjon s a permetezési költség minél kevesebb legyen. Ki­köti végül a rendelet azt is, hogy facsemetéket csak engedélyezett faiskolákban sza­bad vásárolni. A rendelkezés a továbbiakban pontosan szabályozza a módokat is, amelyek mellett az engedélye­ket kérni lehet lehet s megállapít­ja a hivatalokat is, ahol azok be­szerezhetők. Tavaszi kabátok kosztümök, ruhák nagy választékban Fürst Divatüzlet Fő­ utca 27. — Telefon: 6­85. Takarékosság: tagja. Temető-művészet özv. Schwarcz Józsefné kőfaragó üzeme KAPOSVÁR. Eladási iroda és üzem: Fő­utca 90., mintaraktár Fő-u. 56. (Közkórházzal szemben.) Gránit, márvány és műkő síremlékek állandóan raktáron. — Úgy vidékre, mint helyben ter­vekkel és árajánlattal díjtalanul szolgálok. bírja a Darmol sok millió­­ ember bizalmát. Ez legjobban bizonyítja, hogy­ milyen jól bevált.— Székrekedés ellen Száz esztendővel ezelőtt irta egyetlen külországi versét a lávává partján a ti­zen­­jét éves Szetőfi­­Sándor Szlovénia, 1939. február. (COPYRIGHT by JÓB PAÁL: Utánnyomás tilos.) Magyar emlékekkel van tele ez a páratlanul szép vidék : a Dráva és a Mura völgye. Öreg várromok, amelyek méhlepte omladékain bagoly huhog és ahova nagyrit­kán, csak turisták merészkednek, éppenúgy históriai emlékekről me­sélnek, mint a népdalok, amelyek­nek nyoma él még mindenfelé. Loos József, a maribori Putnik igazgatója, maga is gyűjtője a históriai emlékeknek. Basch dok­torhoz vezet el,­ármúzeum tudós igazgatójához. És az igazgató mosolyogva mondja nekem : — Tudja-e azt, hogy nálunk, Mariborban, a Dráva partján ír-1 fa, az önök legnagyobb nemzeti költője, Petőfi Sándor egyetlen külországi költeményét. Ennek jövőre lesz kereken száz eszten­deje. Ez a vers, amelyet a nagy költő munkáinak gyűjtői a „zsen­gék“ közé soroznak. Petőfi össze­gyűjtött versei között nem igen jelent meg, minthogy Petőfi ver­seinek első gyűjteményes­ kiadása is — 1844-ben jelent ez meg —, csak a költőnek 1842 óta megje­lent verseit vette fel, mint első költeményeket a sorozatba Mikor járt Petőfi itt ? Az év­szám a költemény dátumából megállapítható : 1840-ben. Abban az évben, amikor mint katona Zágrábban leszerelt. Lehet, hogy katonasága előtt, de lehet, hogy katonasága után utazott Marlbo­­rón keresztül. Száz évvel ezelőtt, 1839-ben hasonlott meg atyjával, odahagyta a selmeci líceumot, tél­­víz idején gyalog ment. Pestre, né­hány hónapig a Nemzeti Színház­nál statiszta volt és­ maga meséli ,uti rajzaim­ban, hogy: „hordtam a színpadra a székeket, pamlago­­kat s a színészek parancsára korcsmába szaladtam sörért, bo­rért, tormás kolbászért.“ Ekkor ment a katonasághoz, ahol — mint egy négy évvel későbben írt versében mondja — „csak káplár sem voltam, mindig közkatona...“. Rövid ideig hordta az angyalbőrt, mert 1841-ben már újra vándor­­színész és a Petőfi Társaság ereklyeként őrzi azt a lapot, ame­lyet a költő 1841 március 23-ikán Pozsonyból írt egyik volt bajtár­sának, Török Gyulának, imigyen: Hogyha messze leszek tőled ved­etödve. E­ lap által légy reám emlé­keztetődve, igaz barátod: Pozsony, márt. 23-ikán, 1841. Pelrovics Sándor ospitos katona. Az a vers, amelyről Basch doktor nekem említést tett, való­ban egyetlen Petőfi költeményei között, amely külországi helyet jelöl meg a költemény születési helyéül Valószínű, hogy a Petőfi kutatók által felfedezett és ugyan­csak 1840-ben született „Hon­vágy“ című vers is külföldön született meg, alkalmasint Zág­rábban, de ennél­­nincsen feltün­tetve, hogy Petőfi­ ezt a v­erset hol írta. A szóban lévő — és általá­ban ismeretlen — vers címe : A DRÁVÁN. (Marburgnál.) A cím alatt zárójelben lévő megjegyzés a tizenhét éves Pet­­rovits Sándor sajátkezű írása. A költemény három-négy soros stró­fából áll és így hangzik : Zúgó habjaidba szórom E virágfüzért. Dráva! Hajtsd alá s a partra Tedd, midőn hazámba ért. Bárha dúlt lesz akkorára Dísze­s hervadott. És özönnel kelyhe nem hint Szerte éden­ illatot. S mondjad : ilyen a honáért Lángoló kebel. Melyet a sors zivatarja Tőlé messze, sodra el Halló?!Te vagy Béla? Hallói Mónici kérlek, hol fogjuk az estet tölteni? Az Aranybikában? Ahol ma és minden este Oláh Misi és Kurzweil Kató zongora és harmonika művésznő HANGVERSENYEZNEK. Kitűnő tájborok és elsőrendű olcsó ételek. Szíves pártfogást kér: Hoffmann vendéglős.

Next