Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887

TANULMÁNYOK a rómaiak erkölcseiről, mindennapi foglalkozásai­ és szokásairól. Jelen értekezés közrebocsátásával kizárólag ama czél lebegett szemeim előtt, némileg közreműködni azon nehézségek elhárítására, melyek a római remekir­ók műveinek olvasásánál kezdőknél nem ritkán előfordulnak, mert ta­gadhatatlan, hogy valamely iró irodalmi termékeinek helyes megismerésére azon körülményeket is kell számba venni, melyek nélkül azoknak keletkezése egyáltalán lehetetlen.­­ Erkölcs, mindennapi foglalkozás és szokások oly tényezők, melyek az iró lelkéből sem törölhetők ki ; szükséges tehát, hogy műveiben is úgy szerepeljenek, mint a­melyek nélkül sem önmagát meg nem értheti, sem pedig mások által kellőleg megértetni nem képes. Így magából folyik ama világos következés , miszerint a remek irodalom olvasásával foglal­kozó főtörekvése oda irányuljon, magát azon népnek, melynek irodalmi termé­keivel közelebb megismerkedni szándékozik, meggyőződése­, gondolkozása­ és foglalkozásaiba mindinkább beleképzelni. Rövidre terjedő közleményeim ezúttal nem fognak a rómaiak minden­napi életének minden ágaira kiterjeszkedni, mely hiányt más alkalommal egy teljesebb egész előállítására szívesen pótolnék ; mindazáltal még sem tekint­hetők azok oly csonkáknak, mintha azokból egyelőre a latin auktorok olvasá­sára vonatkozó felvilágosító útbaigazítást a tanulónak ne nyújthatnának. Tárgyalom tehát a rómaiak foglalkozásait a délelőtti időszakban. Az ember foglalkozásai közönségesen erkölcseihez hasonlítanak, és az erkölcsök a körülményekhez szoktak alkalmazkodni. Mindkettő a rómaiaknál változandóságnak volt alávetve. A királyok uralkodása alatti 244 évi idő­közben (754—510) a római nép egyedüli gondja az életszükségletek megszer­zésére, valamint a háború veszélyeinek elhárítására irányult. A consulok korszakában, midőn a külső háborúktól félni nem kellett, benn az ellenségnél sokkal veszélyes, nyarala nyugtalanntá az államot. Ugyanis a patríciusok

Next