Soproni Napló, 1918. július-szeptember (22. évfolyam, 148-225. szám)
1918-09-21 / 218. szám
, a vásár, az utazás, a hajsza az egyetlen cél: a meggazdagodás után. Az elfajulás utolsó szakasza azoknak a tudatoknak lassú kialvása, amelyek itthon az ország érdekeivel, a hazafikötelességekkel kapcsoltak össze bennünket. Mögöttünk és előttünk csontvázak táncolnak: a tél, az éhség. Kicsirázott gabona és szénhiány. Fűtetlen lakások, ruhátlan didergések, miknek egyetlen fűtőanyaga lenne a mai fekete kenyér. Gondos, szent adagokban, mint az oltári kenyér, mely egyformán, egyenlő jogon és egyenlő mértékkel jár ki minden éhező szájnak. Ha nincs, ha elfogy, jön a katasztrófa. És a közvélemény nem képes erre a tudatra fölemelkedni. A pénz után való őrület végső tobzódása ez. Urak és hölgyek napnap után útrakelnek. Mennek ki előkelően, mint egy főhercegi szalonkocsi. Vajjal, liszttel, zsíros bötönnel, miket itthon sások szájától oroztak el. feltr Antal gyári negyespüspök( Mraaatja VínnagylnKticn. Fetser Antal győri megyéspüspök szeptember elsején kezdte meg bérmautját. Első napon Kópházán, 2-án Sopronikeresturon 3-án Sopronnyéken, 4-én Lókon, 5-én Veperden, 6 án Sopronszentmártonban, 7-én Császárfaluban, 8-án Répcebányán, 9-én Felsőlászlón, 10-én Répcekethelyen, 11-én Szabadbárándon, 12-én Malomházán, 13-án Káptalanvisen, 14-én Völcsejben, 15-én Csepregen, 16-án Bükön, 17-én Sajtoskálon, 18-án Újkéren volt. Tegnap, 19-én, Sopronkövesden részesített a bérmálás szentségében 1000 lelket, köztük elsőnek pellerdi Brázay István huszárhadnagyot, aki mellett második bérmálandóinak annak nővére, ilici, állott. A fárasztó itt minden nehézsége, a legjobb kedélyben teszi meg ,méltósága s gyönyörű beszédeivel híveinek felejthetetlenné teszi az ünnepségeket. Tegnap Sopronkövesden Rupf Sándor plébános adott rá püspök tiszteletére ebédet, amelyen résztvett Széchenyi Dénes gróf volt koppenhágai követ is. Hivatalosak voltak még Blaschek Vilmos főszogabiró, Polgár Dénes Ferenc csajtai jav. apát, Major Gergely a Ferenc József-réni lovagja, Baán Jenő esperes-plébános, Németi Rudolf peresztegi plébános, Muraközi Károly nagylózsi plébános és Brázay István huszárhadnagy. A püspök egyéni szeretetreméltósága kedves családias összejövetellé avatta az ebédet s a társaság a legjobb kedvben szórakozott. Mulatságos történetekkel, latomiákkal szórakoztatták egymást, amelyekből kettőt ide is jegyzünk. "( Széchenyi Dénes gróf mondta elaz alábbi jellemző esetet. Hogy hol történt, az mellékes. Monnjik, ha régen vált, ámbár vannak, akik azt állítják, hogy ma is megtörténhetne. Tanfelügyelő látogatás vol egy falusi iskolában. Kérdezi a tanfelügyelő az egyik fiúcskától: — Megtudnád nekem mondom, fiiam, miért van behajolva a két földgömbnek a vége? Mire előugrik a kántor és mentegetőzve mondja: — Kérem, mi nem csináltunk vele Semmit, azt már úgy küldtek Budapestről. Délben a plébános vendége a tanfelügyelő és ebéd alatt elmondja a kis epizódot. A lelkiatya dühösen csap az asztalra: — Hányszor megmondtam ezeknek, hogy zsidótól ne rendeljenek. A tanfelügyelő nem feszegette többé a kényes kérdést, hanem a kalotindeán elmondotta rá főispánnak, hogy járt a jó vidéken. A főispán a legkomolyabb arccal hallgatja végig a történetet s a végén azt mondja: SOPRONI NAPLÓ Szeptember 21. — De nem mondanád meg, hogy tulajdonképpen hol van vicc a dologban? A másik jóízű dolgát maga a püspök mondta el a társaságnak. Most történt vele Moson vármegyében. Kedve telik benne, hogy fiatal apácákat váratlan kérdésekkel lepjen meg. Egyik mosonmegyei faluban egy még csaknem gyermekapácától azt kérdezte: — Hát kedves tisztelendő nővér, szoktak-e én értem is imádkozni? — Hogyne, — felelte a nővér — mi imádkozunk az ellenségünkért is Még négy községet látogat meg a püspök. Ma Fertőszentmiklóson van. Holnap Süttörön, 22-én Nagycenkén, 21-án Fertőszergényben lesz. Mire befejezi az útját, 14.000 hívet bérmál meg. Megvádolt főorvos. Még mindig Bécsújhelybe küldik a betegeket! — A háttér: spanyolnátha. — A támadás retorzió akart lenni. A „Sopronvármegye,, mai számában azt a vádat emeli Gerzonay Kossov Imre dr. a Zita-kórház vezető főorvosa ellen, hogy egy súlyos beteget, akin csak gyors műtét segíthetett, Király Jenő dr. létezésének elhallgatásával egyenesen Bécsújhelybe küldött, holott tudhatta volna a főorvos ,az, hogy a betegreaz utazás esetleg végzetes lehet. Erre a támadásra Kossoly dr. főorvos, a Zita-kórház rendelő szobájában, ahol mun ■katársunk felkereste, s a következőkben nyilatkozott: „Való az, hogy én a beteg rokonai- s nak ,azt ajánlottam, hogy Bécsújhelybe vi- I gyék a beteget a műtét végrehajtására, mert magam az operációra nem vállalkozom. Mikor ezt a tanácsot adtam, abban hitben voltam, hgy Király Jenő dr. Erzsébeti kórházi főorvost a család nem óhajtja konzultálni, mert hisz, ha ez a szándéka meg lett volna, úgy nélkülem is rágondoltak volna A család egyik közvetlen hozzátarto- s zója ugyanis előkelő állású városi tisztviselő, aki Király Jenő dr. Sopronban való idé- zéséről vagy megtelepedéséről tudott. Egyebekben pedig megegyezhetem, noha ez tanácsadásomnál nem játszott serepet, hogy én Király Jenő dr. főorvos urat nem ismerem. Még soha nem láttam. Csak hallomásból értesültem, hogy itt időzik. t _j. : Valótlan a „See”-nek az az állítása, hogy én írásban érintkeztem a családdal. Én igenis személyesen kerestem fel a családot és ott élőszóval közvetlenül mondottam meg, hogy a műtétre nem vállalkozom. A „Sopronvármegye” támadása különben, el voltam készülve. Tudtam, hogy valamit megint ellenem szegeznek. A magyarázata aznérzetemnek az, hogy pár nappal ezelőtt telefonon hívott fel a nevezett kp szerkesztősége. A spanyol influenza terjedéséről érdeklődött. Én röviden csak enynyit válaszoltam: A „Sopronvármegye” részére nem adok információt — és letettem a kagylót. A „See” már ismételten támadott meg igaztalanul, tehát egészen jogos az az egyéni, elhatározásom, hogy az olyan lap, amelynek folytonosain szálka vagyok a szemében, akkor se törődjék velem, mikor szívességre, információra van szüksége. Az igazság teljessége érdekében még ki kell jelentenem, hogy mihelyst megtudtam, hogy a család Király Jenő dr. segítségéhez óhajt folyamodni, egy szóval sem elleneztem, sőt helyeseltem ezt a megoldást. Jogtalan volt tehát engem oly színben tüntetni fel, mintha én orvosi lelkiismeretemet mögéje helyezném kartársaimmal való versenygésnek. Kenyéririgységről talán egészen más vonatkozásban és másokról lehetne beszélni...“ £(pjSnK b' * MttMsoK Gyemekfiarít £gyt$filttfbe!!! A soprcmtrgyú fiatalkornak erkölcsi Ildi a háboru alatt. Országos veszedelem a fiatalkorúak erkölcsi züllése a háború lallatt. Az apai fegyelem nélkül növő gyermekek, a háborús izgalmiakkal telített levegőben, olyan ferde irányban fejlődnek, hogy a törvénnyel öszszeütközésbe kerülő fiatalkorúak száma egyre növekszik nemcsak a fővárosban, ahol ijesztő képét mutatják a jövőnek , hanem a vidéki városokban is. Ebben a tekintetben Sopron sem kivétel. Érdekelt bennünket, milyen "társadalmi állású szülők gyermekei azok, akik növelik ezt a szomorú számot, milyen korúak leginkább s milyen arányban emelkedtek a bűnözések a háború óta? Barczia R. Béla kir. ügyész, akihez felvilágosításért fordultunk, körülbelül az alábbiakban adta meg a feleletet: A soproni kir. törvényszéken a háború óta i a fiatalkorúak bűnözése rendkívül meg- szaporodott. A fegyelem hiánya, izgató olvasmányok, detektív regények, mozi, a megiélheted nehézségek, kifejlesztetik a fiatal lelkekben a bűncselekményekre való hajlandóságot. A bűnözők között vannak általában mindenféle társadalmi állású fiatalkorúak, de az eltévedteknek nagy része mégis inkább a szegényebb sorsú munkásosztály gyermekeiből kerülnek. Soproni, vagy sopron megyei földmíves vagy gazdapolgár gyermekei nem igen növették a háborús arányt. Hogy mégis ijesztően megnőtt, annak az Ausztriával való szomszédságnak az oka. Az ottani , szegényebb sorsú fiatalkorúak tömegesen jönnek át munkakeresés ürügye alatt , s minden alkalmat felhasználnak, hogy lop- t járnak. A határszéli községek, sőt a megye belső területe is telve van ilyen gyerekekkel, akik csak az alkalomra várnak, hogy idegen jószághoz nyúlhassanak. A csendőrség kényv tésén őrizetbe venni tettenérés esetén őket ss egyenesen, behozni a törvényszékre,ahol hamarosan kiszabják rájuk a büntetést, mert a hosszabb javító nevelésre nincs alkalom, mivel a fiatalkorúak ausztriai illetőségűek. A törvény elé állítottak kora 12—18 év. A soproni vagy megyeiek közül szintén többen kerülnek az utóbbii években a ször-l vény szigorával ismeretségbe. Különösen testi sértés, becsületsértés miatt sok a feljelentés. A súlyos durvaság napirenden van. Ezekkel szemben züllöttségük foka szerint alkalmazzuk a rendelkezésre álló eszközöikét. Ha szükség van reá javító nevelésbe vagy a fiatalkorúak fogházába utaljuk őket, de ismétlem, hogy bennszülött megyei gazdapolgár családból kikerülő bűnözők száma nem igen haladja túl a háború előtti mértéket . . . Ez megnyugtató. A földművelő ember józansága benne van a fiatalság vérében s részint ennek s talán főképpen a független s jó anyagi helyzetnek tulajdoníthatjuk, hogy nem kezdte ki erkölcseiket a háború demoralizáló hatása. ]Új HÍREK.D Naptár-tÁjékoztató ] Szombat, szeptember hó 21. Máté aps. (Gör.kath. naptár, fodrát.) Sopron, szeptember 21. Szmrecsányi kormánybiztos kitüntetése. A király a hadiékitményes Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki Szmrecsányi Györgyöt, Pozsony vármegye és Pozsony szab. kir. város főispánját, közélelmező kormánybiztost, ez utóbbi minőségében szerzett érdemei elismeréséül. Vajda dr. előadása a Soproni Takarékpénztárban. Ma délután 4 órakor Vajda dr. a vidéki takarékpénztárak gazdasági központjának igazgatója az összes soproni pénzintézetek delegáltjainak előadást tartott. A pénzintézetek szerepe az átmeneti gazdaságban cím alatt.