Soproni Szemle, 2018 (72. évfolyam, 1-4. szám)
2018 / 2. szám - KOLOSTOROK ÉS SZERZETESRENDEK A NYUGAT-DUNÁNTÚLON - Vajk Ádám: A levéltárak titkos élete. A Csornai Premontrei Apátság levéltárainak évszázadai
zőn elhunytakat eltemettető Kanizsai Dorottya az új katonai helyzetnek megfelelően a prépostság jogait bizonyító magánoklevelek biztonságba helyezése mellett döntött, és a család lakhelyére, Sárvárra 35 szállíttatta. Ezzel a magán- és a később „újratermelődő” hiteleshelyi iratok sorsa egészen a 19. század elejéig különvált egymástól. Sárvártól Budáig – a magánlevéltár újkori vándorlása A magánlevéltár anyaga a Kanizsai örökséggel együtt a Nádasdyakra szállt, utóbbiak levéltárának 1665-ben készült előadásában 36 meg is találjuk Capsa I alatt, 20 csomóba rendezve. A levéltár Nádasdy Ferencnek az 1670-es Wesselényi-összeesküvésben játszott szerepe miatti fej- és jószágvesztés büntetése után a koronára szállt, és a magyar kamara kezelésébe került. Ugyan a Nádasdy-levéltár elkülönítve őrizte az eredetileg különböző családok és szerzetesközösségek (így Csorna) levéltáraiból származó iratait, a kamaránál uralkodó állapotok, valamint a Nádasdy-levéltár darabokban történő, évtizedekig húzódó átvétele és rendezése miatt nemcsak a kamara Acta ecclesiastica sorozatába kerültek a csornai oklevelek, hanem az ugyanott elhelyezett Nádasdy-levéltárban is maradtak. A Nádasdy-levéltár első részét 1742 folyamán vette át az újonnan kialakított kamarai archívum. Ezzel a csornai magánlevéltár is Pozsonyba került, ráadásul már a folyamat elején. A Nádasdy-iratok egyes darabjai – az 1670-es lajstrom és mutató mindenképpen – ugyanakkor 1755 végén, 1756 elején kerültek a kamara levéltárába.37 A Nádasdy-anyaggal együtt a premontreiek anyagának számos darabját a Neoregestrata acta gyűjteménybe is áthelyezték 1755 után, egészen az 1770-es évekig,38 sőt az Irregestrata acta sorozatba is kerültek iratok.39 Mind a Neoregestrata acta ekkor elvégzett, mind az Acta ecclesiastica későbbi rendezése folyamán felbomlott az iratok eredeti rendje. Az átvételi folyamatot dokumentálja több, jelenleg Csornán található másolat hitelesítési záradéka is már 1745-től. A másolatokon hitelesítőként Rajcsányi Ádám királyi levéltárnok és kamarai tanácsos szerepel,40 akinek irányításával a kamara archívumát kialakították. A magánlevéltár 35 Kanizsai László özvegye Bélteki Drágfi Anna a legtöbbször innen keltez 1525–26-ban (időrendben). DL. 94 391, 94 392, 25 721, 104 459. 36 MNL OL Mikrofilmgy. 31989. tekercs. 37 Herczog József: A magyar kamarai levéltár története II. Levéltári Közlemények 7 (1929) 155–192., 156., 176. 38 Herczog József: A magyar kamarai levéltár története III. Levéltári Közlemények 9 (1931) 226–283.: 270–271.; Maksay Ferenc: A magyar kamara archívuma. Budapest, 1992. (a továbbiakban Maksay: Kamara archívuma) 34. 39 CsPPLt 100/4. és 6. (DF. 264 996) eredetije MNL OL E 150. Irregestrata acta f. 23. 721v–722r 40 A legkorábbiak 1745. júl. 24-iek: CsPPLt 6/1/4. és 6/1/11. (DF. 264 837. és 265 241.), kiadja Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 6. 1957/2–3. 231–254., Fejér VI/1. 257., Monumenta ecclesiae Strigoniensis II. Ed. Knauz Ferdinandus. Strigonii, 1882. 346–347. ill. kivonata Fejér V/3. 110., Potthast, Augustus: Regesta pontificum Romanorum (1198–1304). II. Berlin, 1875. 21 817., Bónis György: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. Gond. és szerk. Balogh Elemér. (Jogtörténeti Tár 1/1.) Budapest, 1997. 35. 193 Kolostorok és szerzetesrendek a Nyugat-Dunántúlon