Sorakozó, 1939 (1. évfolyam, 2-46. szám)
1939-09-01 / 29. szám
8 A .Qéi eseményei ........ , ^ , ■ \ * | Amikor ezeket a sorokat írjuk — pénteken délután egy órakor — a napilapok öles betűkkel hirdetik, hogy kitört a német-lengyel háború. Reggel még csak arról kaptunk hírt, hogy Danzigot a német birodalomba kebelezték be, a déli híradás pedig már a következőket írja: Pénteken reggel hat órakor német részről megindult a közvetlen katonai akció Lengyelország ellen. A jelentés szerint Danzig és Lengyelország határán a határvárosokat német repülőgépek átrepülték és bombázták. Hasonlóképpen német repülőgépek bombázták Krakkót, Kattowitzot és más lengyel városokat is. Későbbi híradás szerint a német haderők megindították offenzívájukat Dzialdewo— Chomicex—Graudenz—Czenstocowa irányában és Felső-Sziléziában is. Úgy látszik tehát, hogy a nagy európai feszültséget okozó kérdések megoldását királyok és államférfiak erőfeszítése és közvetítése ellenére is a fegyverekre bízzák, bár, még mindig folynak a tárgyalások Európa minden fővárosában és vannak optimisták, akik még mindig bíznak a béke megmentésében. Hitler is kijelentette pénteki beszédében, hogy Németország egyedül vívja meg ezt a háborút (Tehát számít arra, hogy Olaszország semleges marad). Hogy hova fog kilyukadni a válság, szinte teljesen kiszámíthatatlan. Minden ország talpig fegyverben áll, még azok is, amelyek hangsúlyozzák, hogy minden háború esetén megőrzik szigorú semlegességüket. Bizonyos, hogy ezekben a nehéz napokban Magyarország a legnyugodtabb és az egész világsajtó elismeréssel állapítja meg, hogy a magyar kormány és a magyar nemzet milyen hidegvérrel figyeli az eseményeket. Románia megnemtámadási szerződést ajánlott fel Magyarországnak, a magyar kormány azonban érthető okokból nem fogadta el az ajánlatot, ellenben hajlandóságot jelentett be egy kisebbségi egyezmény megkötésére, amely javítana az erdélyi magyarság helyzetén. Kunder Antal kereskedelemügyi miniszter csütörtökön délben nyitotta meg a budapesti őszi Lakberendezési és Háztartási Vásárt. Szentiványi Béla mezőkövesdi főszolgabírót Borsod vármegye alispánjának feljelentése alapján letartóztatták. SZÁZEZERNÉL több kereskedőről és iparosról állapítja meg a főváros, hogy kereszténynek számítanak-e vagy zsidónak. KATONAI bűnvádi eljárás indult két nyilas képviselő ellen, mert az elmúlt vasárnap tiszti egyenruhában vettek részt egy utcai tüntetésben. Hónapokig tartó tárgyalások után létrejött a szerb-horvát megegyezés. A horvát parasztpárt tagjai tárcát vállaltak a Cvetkovics-kormányban, maga Macsek pártvezér helyettes miniszterelnök lett.geinek betöltésénél, de ne legyen mód a tisztségeknek kinevezés útján való betöltésére. Nagyon fontos, hogy a munkáskamara a tagjait érintő kenyérkérdések megoldásánál döntő befolyást, kapjon. Biztosítani "kell azonban azt "is, hogy a munkáskamara és annak főcsoportjai a törvényhozásban képviselethez jussanak. Elszomorító tünet, hogy az országgyűlés hatalmas többségi pártjában még csak kísérlet sem történt arra, hogy a nemzeti törekvések szolgálatában álló magyar munkásság mandátumhoz jusson. A munkásság gazdasági és kulturális érdekeinek felkarolását nagyban elősegíthetné a munkásügyi és munkaügyi minisztérium felállítása, különösen, ha annak élére nem a váltakozó pártérdek, hanem a munkásság bizalma és a munkásvédelmi munkaterületen bebizonyított rátermettség állítaná a legmegfelelőbb embert Abban is egyetért mindenki, hogy a munkáskamara nem lehet politikai pártok és politikai törekvések ugródeszkája. Abban a hétköznapi értelemben vett politikának nem szabad soha semmiféle szerepet juttatni, csak a nemzeti érdekkel összhangban álló egyetemes munkáspolitika találhatott hajlékot. Hogy a munkásság maga formálhassa ki az igényeinek és érdekeinek legmegfelelőbb kamarai szervezetet, erre vonatkozóan legalkalmasabbnak látszik, ha a nemzeti alapon álló munkásszervezetek együttes országos munkáskongreszszust hívnának össze. Nem hinném, hogy személyi, vagy szervezeti féltékenykedés megakadályozná egy ilyen nagy horderejű megmozdulás előkészítését, anyagi vagy egyéb akadálya pedig éppen nem lehetne a munkáskongresszus létrehozásának. A kongresszus életrevaló ötleteit, a végén kialakuló egységes határozattal együtt emlékirat, vagy határozati javaslat formájába el lehetne juttatni a kormányhoz és a törvényhozáshoz, választhatna a kongresszu egy intézőbizottságot is, amely együtt maradna és előkészítené az egész kamarai szervezet kiépítését, az egyes helyi szakmai csoportok megalakulásától egészen az országos csúcsszervezet vezetőségének megválasztásáig. Nem tagadhatjuk le, hogy a munkásság körében megnyilvánuló nyugtalanságérzetet nem csupán a jelenlegi életkörülményekkel való elégedetlenség szüli, hanem a jövő teljes bizonytalansága és a saját sorsuk irányításának ez idő szerinti teljes lehetetlensége. Egy munkáskongresszus nagy reményt nyújthatna ilyesmire s erősen csökkenthetné a lelkek feszültségét. A ,,sólunk-nélkülünk” való határozás, illetve a munkáskamaráknak a munkásság megkérdezése nélküli létrehozása ellenben „soha sem lenne célravezető” — egyetlen vonatkozásban sem. Munkásvélemény a munkáskamarákt írta: Vörös Antal vasmunkás Jó pestiesen azt mondhatnám: „divatba jöttünk’’. A távolabbi múlt politikai érdeklődésének síkján szinte alig szerepelt munkásság, ma program lett, a vele való foglalkozás pedig — nem egyszer — érvényesülési lehetőség. Néhai Gömbös Gyula után szabadon egyre gyakrabban halljuk, hogy a munkásságot teljes egészében bele kell kapcsolni a nemzet egyetemes érdekkörébe és ezt az azelőtt elhanyagolt embertömeget egyre többen akarják „kiszabadítani az átkos marxizmus karjaiból”, sokan azonban úgy, hogy egyetlen lehetőségként egy másik „izmus’’ kapuján akarják beterelni a munkásságot. Bizonyos, hogy a tagadhatatlanul fennálló munkásproblémák megoldása nemcsak munkás-, hanem országos érdek s az is bizonyos, hogy a munkásság jogos gazdasági és politikai törekvéseit érvényesíteni sokkal inkább alkalmasnak látszik egy országos munkáskamara minden más szervezetnél, nem lényegtelen azonban, hogy milyen legyen ennek a kamarának a struktúrája, mi legyen a feladatköre és milyen eszközök álljanak rendelkezésére a cél megvalósításához. Mielőtt tehát bárki is lényegében akar hozzászólni a munkáskamara kérdéséhez, tisztában kell lenni azzal, hogy: 1. mit vár a munkásság a munkáskamarától; 2. azzal, hogy a munkáskamara csakis az összmunkásság véleményének ismeretében állítható fel; 3. végül tisztázni kell a kamarai szervezet kiépítésének mikéntjét. Felesleges lenne arról vitatkozni,, hogy van-e szükség munkáskamarára, mert hiszen, hogy a munkásság nem nélkülözheti tovább a maga érdekképviseleti szervezetét, az kézenfekvő s a kamara ellen csak azok emelnek kifogást, akik egy másik , be nem vált és lejárt érdekképviseleti szervezet maradék létalapját féltik. A munkáskamarának alulról, szakmák szerinti csoportosulással s a szakmai csoportok széleskörű önkormányzatának biztosításával kell kiépülni. Kell, hogy a szakmai csoportok a maguk keretein belül és a maguk kebeléből választás útján tölthessenek be minden egyes tisztséget. Az országos kamara, mint csúks szervezet csak a felügyeleti jogot gyakorolhassa a szakmai csoportok tisztsé 1939 szeptember hóban a következő versenynapokat rendezi: 5., 9., 8., 19., 21., 26. és 28-án, melyeknek kezdete délután fél 3 óra. Belépőjegyek: I. hely: úri 3 P. Hölgyjegy 2 P. II. hely: 1.50 P. III. hely: 60 fillér. Különfogadási helyre 5 pengő. Közlekedés a 19 és 76-os sz. villamosokon. 20 éven keresztül hozott véres áldozatot a magyar mezőgazda, hogy vámretorziók ellenére is, ipart teremtsen. Vigyázat! Iparunkat észszerűen építsük át és ne romboljunk feleslegesen ! Budapest jeremiádja Téged énekellek, ó, város, kövekből faragott liliom, szép ékesség, kerekded kicsi ország nagy feje. Bámulsz a vizekbe, fürdeted képed, mosdat erősen szlávok és germánok ügyes kese fej és tűrnöd kell, mert halvány, rívó zsidóid rádkenték a bűnt... Benned élnek a khánok hajdani nagy szellemek örökét tékosolva s aprókat pillantva a múltba. Nehéz süvegek alatt járnak és az álnok zűrzavarban a hatalom súlyos vesszejével egymás útjait egyengetik, hogy: — na, te is egy kicsit! így élsz te tovább a zavaros időkben , és táplálod Herczeg Ferencet és Bródi Lilit... Pogány szépségek, lírai lágyságok és ... és ... mit is mondjál pékek és nagyvágók angyali medencéje, ó, város! Barna kőszikla, te! Áramlatok netovábbja! Én dupla és szőrös kalmáraid lábainál kérlek, adj jelt magadról, ha elsüllyedsz majd és a tetődbe ül a csend... ha hírt nem is adsz, mindegy ■ Nagy fülű állatom egy új inkarnációban zagyva népek között, tenyérnyi pápaszemmel olvas, összead, s ha fönnakad egy számon, veszi műszereit s varázsvesszejével olaj után kutat csellengve e tájon. SINKA ISTVÁN A néfUrteu kotyfollokak kellett a pldkfoi jitUolon viadat staeosatsá# testével kell ktéfúUkukk sSuqqs aaoMtaUsawal a moM&tsoQ tkaftoM-vau*alá& 1939 szeptember 1. a Talmud zsidó Dr.Rohling Ágoston fordítása mindenki számára érthetően magyarázza meg azt, amit a nemzsidóknak a talmud tanításaiból okvetlenül ismernie kell. Ara I* 1. Kapható a SORAKOZÓ kiadóhivatalában, VIII., József körút 47. A rádió mnrűsora Vasárnap, szeptember 8. 8: Szózat. Irtana: Hanglemezek. — 10: Református istentisztelet. — 11: Egyházi ének és szent beszéd. — 12.30: Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. — 11: Részletek Puccini műveiből. Hanglemezek. — 15: A földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. — 15.15: A rádió szalonzenekara. — 16.30: Közművelődési előadás. — 17.10: Nektek muzsikálunk gyerekek. Hangfelvétel. — 17.30: Rigómező. Útleírás. — 18: Dunántúli nóták. — 18.25: Hangképek az V. Nemzetk. Balatoni Sporthétről. — 19.25: Szentgyörgyi László hegedül zongorakísérettel. — 19.15: Költő a verseiről. Szabó Lőrinc előadása. — 20.15: Operettrészletek. — 22: Hangképek az V. Nemzetközi Balatoni Sporthétről. — 22.20: Tánclemezek. — 23.30: Cigányzene. Hétfő, szeptember 4. 10.20: Felolvasás. — 19.10: Hanglemezek. — 13.30: Cigányzene. — 16.15: A rádió diák félórája. — 17.10: Szalonötös. — 18.10: Magyar mecénások. — 18.10: Melles Béla zenekar. — 19.25: Az Ilosvayénekegyüttes szórakoztató műsora. — 19.50: Egyházi emlékek Kárpátalja rabságából. — 20.20: Az operaház zenekara. — 22: Cigányzene. — 23.30: Hanglemezek. Kedd, szeptember 5. 10.20: Felolvasás. — 10.15: Divattudósítás. — 12.10: F. Delly Rózsi énekel zongorakísérettel. — 12.55: Hárfakettős.— 13.30: A rádió szalonzenekara. — 16.10: Asszonyok tanácsadója. — 17.10: Magyar élet Délfranciaországbaan. Felolvasás. — 17.1 0: Koncert fúvószenekar. — 18.25: Mikrofonnal a világ körül. — 18.50: Cigányzene. — 19.1 5: Deák László zongorázik. — 20.10: Dr. Roogen. Hangjáték négy részben. — 22: Jozip Battisztics szerb nép- és műdalokat énekel zongorakísérettel. — 22.25: Beszkárt-zenekar. — 23.30: Cigányzene. • Szerda, szeptember 6. 10.15: Gyermek délelőtt. — 10.1 5: Előadás. — 12.10: Országos postászenekar. — 13.30: Hanglemezek. — 16.15: A rádió diákfélórája. — 17.10: Az autotaxi soffőrotthon dalköre. — 17.10: Kosztolányi Dezsőné előadása. — 18.05: Cigányzene tárogatószólókkal. — 18.1 5: Magyar-orosz hallgatóinknak. — 19.25: Beethoven zongorahegedű szonáta. Hanglemez. — 19.1 5: Kossuth az angolok közt. Előadás. — 20.15: A rádió szalonzenekara. — 22: Jazz-számok hanglemezről. — 23: Cigányzene. Csütörtök, szeptember 7. 10.20: Felolvasás. — 12.10: Bacsák Erzsébet zongorázik, Szeréről Gusztáv mélyhegedűn játszik. — 13.30: Cigányzene. — 17.10: A József nádor 2. honvédgyalogezred zenekara. — 18: Erkölcs és honvédelem. Előadás. — 18.30: Kertész Lajos énekel, zongorán kíséri K. Kain Kató. — 18.50: Emlékezés egy nagy erdélyire. Előadás. — 19.25: A rádió szalonzenekara. — 19.55: A rádió külügyi negyedórája. — 20.30: Bakony. Színmű egy felvonásban. —■ 20.55: Adjuk gazdasági pályára leányainkat. Előadás. — 21.10: A modern francia zene apja. — 22: Kodály Zoltán: I. vonósnégyes. Előadja a Waldbauer —Kerpely vonósnégyes. — 23: Cigányzene. Péntek, szeptember 8. 10: Egyházi ének és szentbeszéd. — 11.15: Görög katolikus istentisztelet.— 12.30: A rádió szalonzenekara. — 11: Hanglemezek. — 15.15: Tarka gyermekdélután. — 1545: A Beszkárt pesti főműhely dalárdája. — 16.15: Színházi botrányok száz évvel ezelőtt. —■ 17.10: Fazekas Mária magyar nótákat énekel, kíséri Balázs Kálmán cigányzenekara. — 18.15: Furcsaságok a földrajzi nevekben. Előadás. — 18.15: Tejjel látják el a falu ifjúságát. Közvetítés Balkányból. — 19.25: Tánclemezek. — 19.50: Részletek Szent Ferenc: Virágoskertjéből. Felolvassa: Abonyi Géza. — 20.20: Budapesti hangversenyzenekar.— 22: Cigányzene. — 23: Szórakoztató hanglemezek. Szombat, szeptember 9. 10.15: Ifjúsági rádió. — 10.1 5: Mit nézzünk meg? — 12.10: Cigányzene. — 13.30: Hanglemezek. — 16.25: Isten hárfása. — 17.10: Néró királyt koronáz. Előadás. — 17.10: Helene Hrabi—Szalkiewicz énekel zongorakísérettel a magyar-lengyel művészcsere keretében. — 18.10: Virágzás és összeomlás. Felolvasás. — 18.30: Cigányzene. — 19.25: A rádió szalonzenekara. — 20.10: Talizmán. Rádió hangjáték két részben. •— 22: Cigányzene. — Stf: Tánclemezek. / A „SORAKOZÓ" megjelenik minden héten, pénteken délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. ker., József körút 47. szám. Évi előfizetés 5 P. Vállalatoknak és intézményeknek mellékletekkel 40 . Postatakarékcsekkszám: 20.760. Felelős kiadó: Dr. KÉJJAS JlNő Szerkesztésért felel: Dr. Nyikos Kámján STADIUM SAJTÓVÁLLLAL.AT R. T. Budapest, Vuk. József-körút 6. szám. Felelős: Győry Aladár igazgató.