Sorakozó, 1939 (1. évfolyam, 2-46. szám)

1939-09-01 / 29. szám

8 A .Qéi eseményei ........ , ^ , ■ \ * | Amikor ezeket a sorokat írjuk — pénteken délután egy órakor — a napilapok öles betűkkel hirdetik, hogy kitört a német-lengyel háború. Reggel még csak arról kaptunk hírt, hogy Danzigot a német birodalomba kebelezték be, a déli híradás pedig már a következőket írja: Pénteken reggel hat órakor német részről megindult a köz­vetlen katonai akció Lengyelország ellen. A jelentés szerint Danzig és Lengyelország határán a határvárosokat német repülőgépek átrepülték és bombázták. Hasonlóképpen német repülőgépek bombázták Krakkót, Kattowitzot és más lengyel városokat is. Későbbi híradás szerint a német haderők megindították offenzívájukat Dzialdewo— Chom­icex—Graudenz—Czenstocowa irányában és Felső-Sziléziában is. Úgy látszik tehát, hogy a nagy európai feszültséget okozó kérdések megoldását királyok és állam­férfiak erőfeszítése és közvetítése ellenére is a fegyverekre bízzák, bár, még mindig folynak a tárgyalások Európa minden fővárosában és vannak optimisták, akik még mindig bíznak a béke megmentésében. Hitler is kijelentette pénteki beszédében, hogy Németország egyedül vívja meg ezt a háborút (Tehát számít arra, hogy Olaszország semleges marad). Hogy hova fog kilyukadni a válság, szinte teljesen kiszámíthatatlan. Minden ország talpig fegyverben áll, még azok is, amelyek hangsúlyozzák, hogy min­den háború esetén megőrzik szigorú semlegességüket. Bizonyos, hogy ezekben a nehéz napokban Magyarország a legnyugodtabb és az egész világsajtó elismeréssel állapítja meg, hogy a magyar kormány és a magyar nemzet milyen hidegvérrel figyeli az ese­ményeket. Románia megnemtámadási szerző­dést ajánlott fel Magyarországnak, a magyar kormány azonban érthető okok­ból nem fogadta el az ajánlatot, ellen­ben hajlandóságot jelentett be egy ki­sebbségi egyezmény megkötésére, amely javítana az erdélyi magyarság helyze­tén. Kunder Antal kereskedelemügyi miniszter csütörtökön délben nyitotta meg a budapesti őszi Lakberendezési és Háztartási Vásárt. Szentiványi Béla mezőkövesdi főszolgabírót Borsod vármegye alispánjának feljelentése alapján letartóztatták. SZÁZEZERNÉL több kereskedőről és iparosról állapítja meg a főváros, hogy kereszténynek számítanak-e vagy zsi­dónak. KATONAI bűnvádi eljárás indult két nyilas képviselő ellen, mert az elmúlt vasárnap tiszti egyenruhában vettek részt egy utcai tüntetésben. Hónapokig tartó tárgyalások után létre­jött a szerb-horvát megegyezés. A horvát parasztpárt tagjai tárcát vállaltak a Cvet­­kovics-kormányban, maga Macsek párt­vezér helyettes miniszterelnök lett.­geinek betöltésénél, de ne legyen mód a tiszt­ségeknek kinevezés útján való betöltésére. Nagyon fontos, hogy a munkáskamara a tagjait érintő kenyérkérdések megoldásánál döntő befolyást, kapjon. Biztosítani "kell azon­ban azt "is, hogy a munkáskamara és annak főcsoportjai a törvényhozásban képviselethez jussanak. Elszomorító tünet, hogy az­ országgyűlés ha­talmas többségi pártjában még csak kísérlet sem történt arra, hogy a nemzeti törekvések szolgálatában álló magyar munkásság mandá­tumhoz jusson. A munkásság gazdasági­ és kulturális érde­keinek felkarolását nagyban elősegíthetné a munkásügyi és munkaügyi minisztérium felál­lítása, különösen, ha annak élére nem a vál­takozó pártérdek, hanem a munkásság bizalma és a munkásvédelmi munkaterületen bebizonyított rátermett­ség állítaná a legmegfelelőbb embert Abban is egyetért mindenki, hogy a mun­káskamara nem lehet politikai pártok és poli­tikai törekvések ugródeszkája. Abban a hét­köznapi értelemben vett politikának nem sza­bad soha semmiféle szerepet juttatni, csak a nemzeti érdekkel összhangban álló egyetemes munkáspolitika találhat­ott hajlékot. Hogy a munkásság maga formálhassa ki az igényeinek és érdekeinek legmegfelelőbb ka­marai szervezetet, erre vonatkozóan legalkal­masabbnak látszik, ha a nemzeti alapon álló munkásszerveze­tek együttes országos munkáskongresz­­szust hívnának össze. Nem hinném, hogy személyi, vagy szervezeti féltékenykedés megakadályozná egy ilyen nagy horderejű megmozdulás előkészítését, anyagi vagy egyéb akadálya pedig éppen nem lehetne a munkáskongresszus létrehozá­sának. A kongresszus életrevaló ötleteit, a vé­gén kialakuló egységes határozattal együtt emlékirat, vagy határozati javaslat formájá­­ba el lehetne juttatni a kormányhoz és a tör­vényhozáshoz, választhatna a kongresszu egy intézőbizottságot is, amely együtt maradna és előkészítené az egész kam­arai szervezet ki­építését, az egyes helyi szakmai csoportok megalakulásától egészen az országos csúcs­szervezet vezetőségének megválasztásáig. Nem tagadhatjuk le, hogy a munkásság körében megnyilvánuló nyugtalanságérzetet nem csupán a jelenlegi életkörülményekkel való elégedetlenség szüli, hanem a jövő teljes bizonytalansága és a saját sorsuk irányításá­nak ez idő szerinti teljes lehetetlensége. Egy munkáskongresszus nagy reményt nyújthatna ilyesmire s erősen csökkenthetné a lelkek fe­szültségét. A ,,s­ólunk-nélkülünk” való határozás, illetve a munkáskamaráknak a munkásság megkér­dezése nélküli létrehozása ellenben „soha sem lenne célravezető” — egyetlen vonatkozásban sem. Munkásvélemény a munkáskamarákt írta: Vörös Antal vasmunkás Jó pestiesen azt mondhatnám: „divatba jöttünk’’. A távolabbi múlt politikai érdeklő­désének síkján szinte alig szerepelt munkás­ság, ma program lett, a vele való foglalkozás pedig — nem egyszer — érvényesülési lehető­ség. Néhai Gömbös Gyula után szabadon egyre gyakrabban halljuk, hogy a munkássá­got teljes egészében bele kell kapcsolni a nemzet egyetemes érdekkörébe és ezt az azelőtt elhanyagolt embertöme­get egyre többen akarják „kiszabadítani az átkos marxizmus karjaiból”, sokan azonban úgy, hogy egyetlen lehető­ségként egy másik „izmus’’ kapuján akarják beterelni a munkásságot. Bizonyos, hogy a tagadhatatlanul fennálló munkásproblémák megoldása nemcsak mun­kás-, hanem országos érdek s az is bizonyos, hogy a munkásság jogos gazdasági és poli­tikai törekvéseit érvényesíteni sokkal inkább alkalmasnak látszik egy országos munkás­­kamara minden más szervezetnél, nem lé­nyegtelen azonban, hogy milyen legyen ennek a kamarának a struktúrája, mi legyen a feladatköre és milyen eszkö­zök álljanak rendelkezésére a cél meg­valósításához. Mielőtt tehát bárki is lényegében akar hozzá­szólni a munkáskamara kérdéséhez, tisztában kell lenni azzal, hogy: 1. mit vár a munkásság a munkáskamará­tól; 2. azzal, hogy a munkáskamara csakis az összmunkásság véleményének ismeretében ál­lítható fel; 3. végül tisztázni kell a kamarai szervezet kiépítésének mikéntjét. Felesleges lenne arról vitatkozni,, hogy van-e szükség munkáskamarára, mert hiszen, hogy a munkásság nem nélkülözheti tovább a maga érdekképviseleti szervezetét, az ké­zenfekvő s a kamara ellen csak azok emel­nek kifogást, akik egy másik , be nem vált és lejárt érdekképviseleti szervezet maradék létalapját féltik. A munkáskamarának alulról, szakmák sze­rinti csoportosulással s a szakmai csoportok széleskörű önkormányzatának biztosításával kell kiépülni. Kell, hogy a szakmai csopor­tok a maguk keretein belül és a maguk ke­beléből választás útján tölthessenek be min­den egyes tisztséget. Az országos kamara, mint csúk­s­ szervezet csak a felügyeleti jogot gyakorolhassa a szakmai csoportok tisztsé­ 1939 szeptember hóban a követ­kező versenynapokat rendezi: 5., 9., 8­., 19., 21., 26. és 28-án, melyeknek kezdete délután fél 3 óra. Belépőjegyek: I. hely: úri 3 P. Hölgyjegy 2 P. II. hely: 1.50 P. III. hely: 60 fillér. Különfogadási helyre 5 pengő. Közlekedés a 19 és 76-os sz. villamosokon. 20 éven keresztül hozott véres áldozatot a magyar mezőgazda, hogy vámretorziók ellenére is, ipart teremtsen. Vigyázat! Iparunkat észszerűen építsük át és ne romboljunk feleslegesen ! Budapest jeremiádja Téged énekellek, ó, város, kövekből faragott liliom, szép ékesség, kerekded kicsi ország nagy feje. Bámulsz a vizekbe, fürdeted képed, mosdat erősen szlávok és germánok ügyes kese fej és tűrnöd kell, mert halvány, rívó zsidóid rádkenték a bűnt... Benned élnek a khánok hajdani nagy szellemek örökét tékosolva s aprókat pillantva a múltba. Nehéz süvegek alatt járnak és az álnok zűr­zavarban a hatalom súlyos vesszejével egymás útjait egyengetik, hogy: —­ na, te is egy kicsit! így élsz te tovább a zavaros időkben , és táplálod Herczeg Ferencet és Bródi Lilit... Pogány szépségek, lírai lágyságok és ... és ... mit is mondjál pékek és nagyvágók angyali medencéje, ó, város! Barna kőszikla, te! Áramlatok netovábbja! Én dupla és szőrös kalmáraid lábainál kérlek, adj jelt magadról, ha elsüllyedsz majd és a­­ tetődbe ül a csend... ha hírt nem is adsz, mindegy ■ Nagy fülű állatom egy új inkarnációban zagyva népek között, tenyérnyi pápaszemmel olvas, összead, s ha fönnakad egy számon, veszi műszereit s varázsvesszejével olaj után kutat csellengve e tájon. SINKA ISTVÁN A néfUrteu kotyfollokak kellett a pldkfoi jitUolon viadat staeosatsá# testével kell ktéfúUkukk sSuqqs aaoMtaUsawal a moM&tsoQ tkaftoM-vau*alá& 1939 szeptember 1. a Talmud zsidó Dr.Rohling Ágoston fordítása mindenki számára érthetően ma­gyarázza meg azt, amit a nem­­zsidóknak a talmud tanításaiból okvetlenül ismernie kell. Ara I* 1. Kapható a SORAKOZÓ kiadó­­hivatalában, VIII., József­ körút 47. A rádió mnrűsora Vasárnap, szeptember 8. 8: Szózat. Irtana: Hanglemezek. — 10: Református istentiszte­let. — 11: Egyházi ének és szent beszéd­. — 12.30: Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. — 11­: Részletek Puccini műveiből. Hanglemezek. — 15: A földművelésügyi mi­nisztérium rádióelőadássorozata. — 15.1­5: A rádió szalonzenekara. — 16.30: Közművelődési előadás. — 17.10: Nektek muzsikálunk gyere­kek. Hangfelvétel. — 17.30: Rigómező. Útle­írás. — 18: Dunántúli nóták. — 18.25: Hang­képek az V. Nemzetk. Balatoni Sporthétről. — 19.25: Szentgyörgyi László hegedül zon­gorakísérettel. — 19.1­5: Költő a verseiről. Szabó Lőrinc előadása. — 20.15: Operettrész­­letek. — 22: Hangképek az V. Nemzetközi Balatoni Sporthétről. — 22.20: Tánclemezek. — 23.30: Cigányzene. Hétfő, szeptember 4. 10.20: Felolvasás. — 19.10: Hanglemezek. — 13.30: Cigányzene. — 16.15: A rádió diák félórája. — 17.10: Szalon­ötös. — 18.10: Magyar mecénások. — 18.1­0: Melles Béla­ zenekar. — 19.25: Az Ilosvay­­énekegyüttes szórakoztató műsora. — 19.50: Egyházi emlékek Kárpátalja rabságából. — 20.20: Az operaház zenekara. — 22: Cigány­zene. — 23.30: Hanglemezek. Kedd, szeptember 5. 10.20: Felolvasás. — 10.1­5: Divattudósítás. — 12.10: F. Delly Rózsi énekel zongorakísérettel. — 12.55: Hárfaket­­tős.— 13.30: A rádió szalonzenekara. — 16.10: Asszonyok tanácsadója. — 17.10: Magyar élet Délfranciaországbaan. Felolvasás. — 17.1­ 0: Koncert fúvószenekar. — 18.25: Mikrofonnal a világ körül. — 18.50: Cigányzene. — 19.1­ 5: Deák László zongorázik. — 20.10: Dr. Roogen. Hangjáték négy részben. — 22: Jozip Battisz­­tics szerb nép- és műdalokat énekel zongora­kísérettel. — 22.25: Beszkárt-zenekar. — 23.30: Cigányzene. • Szerda, szeptember 6. 10.15: Gyermek dél­­előtt. — 10.1­ 5: Előadás. — 12.10: Országos postászenekar. — 13.30: Hanglemezek. — 16.15: A rádió diákfélórája. — 17.10: Az auto­­taxi soffőrotthon dalköre. — 17.1­0: Kosztolá­nyi Dezsőné előadása. — 18.05: Cigányzene tárogatószólókkal. — 18.1­ 5: Magyar-orosz hallgatóinknak. — 19.25: Beethoven zongora­­hegedű szonáta. Hanglemez. — 19.1­ 5: Kossuth az angolok közt. Előadás. — 20.15: A rádió szalonzenekara. — 22: Jazz-számok hangle­mezről. — 23: Cigányzene. Csütörtök, szeptember 7. 10.20: Felolvasás. — 12.10: Bacsák Erzsébet zongorázik, Szeré­ről Gusztáv mélyhegedűn játszik. — 13.30: Cigányzene. — 17.10: A József nádor 2. hon­védgyalogezred zenekara. —­ 18: Erkölcs és honvédelem. Előadás. — 18.30: Kertész Lajos énekel, zongorán kíséri K. Kain Kató. — 18.50: Emlékezés egy nagy erdélyire. Előadás. — 19.25: A rádió szalonzenekara. — 19.55: A rádió külügyi negyedórája. — 20.30: Bakony. Színmű egy felvonásban. —■ 20.55: Adjuk gaz­dasági pályára leányainkat. Előadás. — 21.10: A modern francia zene apja. — 22: Kodály Zoltán: I. vonósnégyes. Előadja a Waldbauer —­Kerpely vonósnégyes. — 23: Cigányzene. Péntek, szeptember 8. 10: Egyházi ének és szentbeszéd. — 11.15: Görög katolikus isten­tisztelet.— 12.30: A rádió szalonzenekara. — 11­: Hanglemezek. — 15.15: Tarka gyermek­­délután. — 1545: A Beszkárt pesti főműhely dalárdája. — 16.15: Színházi botrányok száz évvel ezelőtt. —■ 17.10: Fazekas Mária ma­gyar nótákat énekel, kíséri Balázs Kálmán cigányzenekara. — 18.15: Furcsaságok a föld­rajzi nevekben. Előadás. — 18.1­5: Tejjel lát­ják el a falu ifjúságát. Közvetítés Balkány­­ból. — 19.25: Tánclemezek. — 19.50: Részle­tek Szent Ferenc: Virágoskertjé­ből. Felol­vassa: Abonyi Géza. — 20.20: Budapesti hang­versenyzenekar.— 22: Cigányzene. — 23: Szórakoztató hanglemezek. Szombat, szeptember 9. 10.15: Ifjúsági rá­dió. — 10.1­ 5: Mit nézzünk meg? — 12.10: Cigányzene. — 13.30: Hanglemezek. — 16.25: Isten hárfása. — 17.10: Néró királyt koronáz. Előadás. — 17.1­0: Helene Hrabi—Szalkiewicz énekel zongorakísérettel a magyar-lengyel művészcsere keretében. — 18.10: Virágzás és összeomlás. Felolvasás. — 18.30: Cigányzene. — 19.25: A rádió szalonzenekara. — 20.10: Talizmán. Rádió han­gjáték két részben. •— 22: Cigányzene. — Stf: Tánclemezek. / A „SORAKOZÓ" megjelenik minden héten, pénteken d­élután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. ker., József­ körút 47. szám. Évi előfizetés 5 P. Vállalatoknak és intézmé­nyeknek mellékletekkel 40 . Postatakarék­­csekkszám: 20.760. Felelős kiadó: Dr. K­ÉJJAS Jl­Nő Szerkesztésért felel: Dr. Nyikos Kám­ján STADIUM SAJTÓVÁLLLAL.AT R. T. Budapest, Vuk. József-körút 6. szám. Felelős: Győry Aladár igazgató.

Next