Sportélet, 1968 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

Biztató számvetés Sportmozgalmunk történetébe fontos dátumot jegyez­tünk fel az elmúlt hónapban: a Magyar Testnevelési és Sportszövetség december 12-én és 13-án tartotta meg második kongresszusát. A fővárosban összegyűlt több mint négyszáz küldött sok százezer versenyző és sportbarát üzenetét, javaslatát hozta magával városokból és falvakból, üzemekből és szántóföldekről, gépek és munkaasztalok mellől. A ta­nácskozás résztvevői — a testedzés elkötelezetten hűsé­ges hívei és tisztségviselői — tárulkozó őszinteséggel mérték fel sportéletünknek az elmúlt négy esztendőben megtett útját. A kimondott szavak, amelyek korábban olykor már frázisnak hatottak, ezúttal megteltek szen­vedéllyel, ismét teljes értékűvé váltak. FELELŐSSÉG ÉS ELŐRETEKINTÉS Az első kongresszus óta eltelt időszakban kiemelkedő versenyeredmények, jelentős szervezeti, sportpolitikai határozatok születtek, de elintézetlen maradt néhány megoldásra érett kérdés. E négy év alatt világbajnokokat ünnepelhettünk, néhány sportágat azonban a közömbös­ség, az avulthoz való ragaszkodás a mélybe nyomott le, a nemzetközi mezőny színvonala alá. A megtett úton olykor lassult a menet, máskor szaporázni kellett a lépéseket, s volt rá példa, hogy a bizonytalanság ka­nyarjai elfedték a csúcsokat, amelyek felé a mozgalom elindult. Bőséges alkalmat kínált mindez a vélemények kifejtésére, a küldöttek éltek is a lehetőséggel. Az időjárás hideg-havas köpenyt terített a kongres­­­szus színhelyére, a Játékcsarnokra, a falakon belül azonban a felelősség és a sport szeretete kellemes meleget árasztott. A küldöttek felszólalásai, az ezekben sorakoztatott érvek és a magvasan vitázó vélemények jégkavarója percnyi időt sem hagyott arra, hogy szél­csend telepedjék a széksorok közé: megalapozott javas­ Gondolatok az MTI második kongresszusa után latok hangzottak el, megfontolt döntések láttak nap­világot.­­•­ A tanácskozás egész menete, lebonyolítási rendje szervezettségről, példás fegyelemről vallott. A kong­resszus anyaga persze ezzel ellentétes tendenciát is élesztett: ne legyen olyan a mozgalom, mint a festő illem­tudó modellje. Ha kell, mozduljon el, nyújtózzék ki érdeklődésével más-más irányba, frissítse fel az edzés- és versenyrendszert s a tömeges testedzés fórumait hasz­nos kezdeményezésekkel, mert az újat meghonosító pró­bálkozások, az elméleti és gyakorlati cselekvés végül is a testkultúra magasabb szintjéhez vezet el. Csaknem félszáz küldött emelkedett szólásra a kong­resszuson, és sokan mások csak azért nem, mert az idő hamarabb apadt el, mint a mondanivaló. Az elhang­zottak alapján meg lehetett állapítani: teljesítette híva­tását a tanácskozás, vonzó és világos távlatot rajzolt fel egész sportmozgalmunk elé. PILLANTÁS AZ ÉLSPORTRA A mexikói olimpiai játékok közelsége érthetően az élsportra irányította a kongresszus érdeklődésének né­hány reflektorát. Á­gasabb Egri Gyula, az MTI elnöke beszámolóját tartja 1

Next