Sportélet, 1969 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

Átmeneti (?) visszaesés az NB I-ben A szeszélyes Újpesti Dózsa, az ezüstérmes: Baróti Lajos edző, Szentmihályi, Káposzta, Dunai III, Solymosi, Noskó, Sóvári, Nyirő, Hankuti, Borbély, guggolnak: Fazekas, Gö­­röcs, Bene, Dunai II, Zámbó, Kuharszki, Nagy Az 1967. évi labdarúgó­bajnokságot értékelve, rö­viden így summáztuk a lá­tottakat: A javulás jelei szembetűnőek voltak. Első­sorban a számok bátorítot­tak fel bennünket ilyen hangvételre, mert több po­zitív mutató mellett a gól­átlag is megemelkedett, az előző évi 3-mal szemben 3,25 gól esett egy-egy mér­kőzésre. Ezen belül az őszi gólátlag 3,48 volt! Hat évre visszamenőleg ez volt a legjobb eredmény. Arra le­hetett belőle következtetni, hogy a túlzottan védekező taktikával kezdenek fel­hagyni a csapatok. S a mostani bajnokság vajon mit mutatott? Ja­vult-e tovább a magyar labdarúgás élvonala, vagy visszaesett? Nézzük először itt is a számokat. Sajnos, visszaesést mu­tatnak. Az előző bajnokság­ban összesen 774-szer jutott a labda szabályos körülmé­nyek között a hálóba, most meg csak 690-szer. Kisebb lett a gólátlag is: 3,25-tel szemben 2,875. Most is az őszi forduló volt gólerő­­sebb. Ebben az időszakban 3 gól jutott egy-egy mérkő­zésre, tavasszal pedig csak 2,75. A nézőszámok alakulását jobb nem is boncolgatni, olyan nagy a visszaesés. A 29. fordulóban, akkor, ami­kor a bajnoki cím és a ki­esés kérdésében sorsdöntő mérkőzések voltak, a nyolc találkozót összesen 24 800 (!!) néző látta. Annyi, mint korábban egy II. Dózsa— Győr, vagy egy Fradi —Szeged mérkőzést. Most viszont ugyanezeket a meccseket 5000, illetve 4000 szurkoló nézte végig. Az utolsó fordulót pedig ösz­­szesen 14 900-an látták. De lehet, hogy még ennyien sem, mert a nézőszámot az újságírók általában „sacco­­lással” szokták megállapí­tani. Nem a legpontosabb módszer, de még mindig jobb, mintha a tudósítás­ban nem tüntetnek fel né­zőszámot. Nem vitás, hogy a labda­rúgás iránti érdeklődés ilyen mélyponton még so­hasem volt. Emellett nem lehet szó nélkül elmenni. De azzal sem lehet elin­tézni, hogy kedvezőtlen volt az időjárás, a tv is közve­tített s az utóbbi időben a mérkőzések színvonala sem mindig ütötte meg a kívánt mértéket. Ezek a körülmé­nyek tavaly is fennállot­tak, a nézőszám mégis ör­vendetesen növekedett. Ugyanakkor az idén, ami­kor a bajnokság sokkal ér­dekesebben alakult, mint az előző évben, a közönség egyszerűen hátat fordított a labdarúgópályáknak. En­nek pedig csak egyetlen magyarázata lehet: hitelét vesztette a bajnokság! De legalábbis: megrendült iránta a bizalom. És ez nagyon nagy baj. Akár okkal, akár ok nélkül jutott a magyar labdarúgás ebbe a helyzetbe, a folya­mat, ha meg nem állítják , katasztrofális lehet. Tud­juk, nem könnyű bizonyí­tékokat szerezni az eladott vagy megvett mérkőzések ügyében, de megéri a fá­radságot. Mint ahogy nem lehet a rosszindulatú daga­natot vizesborogatással gyó­gyítani, a „bundázások” gyanúját sem lehet vállrán­dítással, vagy tessék-lássék vizsgálattal elintézettnek venni. A gyanú ugyanis sokkal veszedelmesebb, mint maga a bűntett. Mert amíg az előbbi alól szinte egyik csapat sem tudja ki­vonni magát, tehát vala­mennyinek a jó híre ve­szélyben forog (lásd az utolsó két forduló nézőszá­mát), az utóbbi csak a vét­kesekre vonatkozik. Ezért kell a kórokozókat lelep­lezni és a bajnokság tiszta­sága érdekében megfelelő szankciókat alkalmazni. A probléma megoldása az MLSZ kezében van. Még akkor is elsősorban az ő feladata ez, ha — elismer­jük — hasonlóképpen fele­lős érte minden klub, szak­osztály, a labdarúgást istá­poló egyesületi funkcioná­rius és a szakmai nevelők is. A bajnokságot az MLSZ rendezi, tehát annak a tisz­taságát is minden körülmé­nyek között neki kell biz­tosítania. Ennek érdekében semmitől sem szabad visz­­szariadni. Védekezés , támadás Szakmai vonatkozásban az alábbiakat figyeltük meg az NB I-ben. Az utóbbi években a túl­zott védekezésért sok bírá­lat érte a bajnokságot. Az volt a legfőbb baj, hogy a védekezés öncélúvá vált. Mindent alárendeltek a vé­dekezésnek, a támadást el­hanyagolták. Szerte a vilá­gon mindenki az Intert, il­letve akkori edzőjét, a két­ségtelenül tehetséges Hez- Kevés a néző !

Next