Sportélet, 1971 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1971-03-01 / 3. szám

AZ ELSŐ MAGYAR SPORTÚJSÁGÍRÓ BÉRCZY KÁROLY SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA 1856 októberében a rettegett pest­budai rendőrfőnök­, Prottmann a K. k. Polizei Direction irodájában alá­írt egy német nyelvű iratot, egyet a sorozatban készülő hatósági akták közül. Ezúttal azonban nem tilalom, körözés vagy idézés került ki a rendőrhatóság iktatójából, hanem engedély. 1857. január 15-én így je­lenhetett meg „Lapok a lovászat és vadászat köréből” címen az első magyar sportújság, Bérczy Károly tulajdonos szerkesztésében. Egy évre rá ugyancsak Prottmann adott en­gedélyt az elnevezés megváltozta­tására, „Vadász- és Versenylap” — az új cím tömörebb, maradandóbb, könnyebben vésődött az olvasó em­lékezetébe. A tíz naponként megje­lenő folyóirat fejlécéről két vadász­kutya és egy medvefej pillant ránk. Középütt bőröv szegélyezi a zsoké lovas figuráját, és az övön körben olvasható a latin jelmondat: Fortes creantur fortibus. (Bátrak szülik a bátrakat.) A rajz és a szállóige a bécsi zsoké­klubtól kölcsönzött, de már a felü­letes szemlélődőnek is nyilvánvaló, hogy mindez nálunk, 7—8 évvel Vi­lágos és Arad után sajátos jelentő­ségű. Figyelmünket előbb azonban a szerkesztő-tulajdonos, Bérczy Ká­roly vonja magára. Százötven esztendeje, 1821. már­cius 2-án született Balassagyarma­ton, olyan családból, amelynek tag­jai a legkülönbözőbb területeken szolgálták ugyanazt a célt: az Euró­pához felzárkózó, középkori­as tetsz­halálból éledő Magyarország ügyét. Apja Nógrád vármegye főorvosa­ként elsősorban 1831-ben, a nagy kolerajárvány idején magasodik fel a kortársak szemében. Az elsők kö­zött harcolt hazánkban a himlőol­tás bevezetése érdekében, szabad idejében pedig — mint akkoriban sokan — kedvvel remelgetett és for­dított is. Nagybátyja nem más, mint a Vörösmarty barátságával kitünte­tett, Petőfitől megverselt híres szí­nész, Megyeri Károly. Maga Bérczy a korszak leghíresebb írói, politiku­sai mellett bukkan elénk rövidebb­­hosszabb időre. Madách Imrének gyermekkori barátja és­­első kriti­kusa, Petőfinek asztaltársa a Pilvax­­kávéházban, Széchenyinek beosztott munkatársa a forradalom előtt, Bu­davár 1849 májusi ostromát Görgey főhadiszállásáról nézi végig apósa pedig Frivaldszky Imre, a XIX. szá­zad egyik legnevesebb természettu­dósa. Ebben a tevékeny szellemi környezetben önkéntelenül vetődik Bérczy Károly, az első magyar sportújságíró az 1860-as években 25

Next