Sportélet, 1971 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1971-03-01 / 3. szám
AZ ELSŐ MAGYAR SPORTÚJSÁGÍRÓ BÉRCZY KÁROLY SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA 1856 októberében a rettegett pestbudai rendőrfőnök, Prottmann a K. k. Polizei Direction irodájában aláírt egy német nyelvű iratot, egyet a sorozatban készülő hatósági akták közül. Ezúttal azonban nem tilalom, körözés vagy idézés került ki a rendőrhatóság iktatójából, hanem engedély. 1857. január 15-én így jelenhetett meg „Lapok a lovászat és vadászat köréből” címen az első magyar sportújság, Bérczy Károly tulajdonos szerkesztésében. Egy évre rá ugyancsak Prottmann adott engedélyt az elnevezés megváltoztatására, „Vadász- és Versenylap” — az új cím tömörebb, maradandóbb, könnyebben vésődött az olvasó emlékezetébe. A tíz naponként megjelenő folyóirat fejlécéről két vadászkutya és egy medvefej pillant ránk. Középütt bőröv szegélyezi a zsoké lovas figuráját, és az övön körben olvasható a latin jelmondat: Fortes creantur fortibus. (Bátrak szülik a bátrakat.) A rajz és a szállóige a bécsi zsokéklubtól kölcsönzött, de már a felületes szemlélődőnek is nyilvánvaló, hogy mindez nálunk, 7—8 évvel Világos és Arad után sajátos jelentőségű. Figyelmünket előbb azonban a szerkesztő-tulajdonos, Bérczy Károly vonja magára. Százötven esztendeje, 1821. március 2-án született Balassagyarmaton, olyan családból, amelynek tagjai a legkülönbözőbb területeken szolgálták ugyanazt a célt: az Európához felzárkózó, középkorias tetszhalálból éledő Magyarország ügyét. Apja Nógrád vármegye főorvosaként elsősorban 1831-ben, a nagy kolerajárvány idején magasodik fel a kortársak szemében. Az elsők között harcolt hazánkban a himlőoltás bevezetése érdekében, szabad idejében pedig — mint akkoriban sokan — kedvvel remelgetett és fordított is. Nagybátyja nem más, mint a Vörösmarty barátságával kitüntetett, Petőfitől megverselt híres színész, Megyeri Károly. Maga Bérczy a korszak leghíresebb írói, politikusai mellett bukkan elénk rövidebbhosszabb időre. Madách Imrének gyermekkori barátja éselső kritikusa, Petőfinek asztaltársa a Pilvaxkávéházban, Széchenyinek beosztott munkatársa a forradalom előtt, Budavár 1849 májusi ostromát Görgey főhadiszállásáról nézi végig apósa pedig Frivaldszky Imre, a XIX. század egyik legnevesebb természettudósa. Ebben a tevékeny szellemi környezetben önkéntelenül vetődik Bérczy Károly, az első magyar sportújságíró az 1860-as években 25