Sporthirlap, 1932. május (23. évfolyam, 35-43. szám)
1932-05-05 / 35. szám
6 SPORTHIRLAP CSÜTÖRTÖK, 1932 MÁJUS 5. Két olaszországi magyar tréner elárulja az elvben már kész olasz csapatot íme: Combi - Rosetta, Allemandi - Pitto, Ferraris, Bertolini - Costantino, Cesarini, Meazza, Magnozzi, Orsi A látogatóba hazaruccant Révész Béla és Kovács Lajos dr. beszél a bécsi eredmény hatásáról, az olasz előkészületekről, Pozzo kapitány kiválasztottjairól, Meazza nagy formájáról, a kilencven perces hajráról és egy kicsit az esélyekről is A magyar—olasz mérkőzés drámájának előjátéka ma érkezik izgalmas cselekményének csúcspontjára. Ugyanis mindkét fronton ma állítják össze a tűzbe induló együtteseket, ezzel — ha utána nem következik sehol sem lemondás — véget ér a sokféle kombináció, tipelés és tanácsadás a csapatokat illetően s következik a találgatás a mérkőzés kimenetelére vonatkozóan. A magyar—olasz kérdésnek közvetlenül a csapatok kijelölése előtti helyzetében talán sikerül a feszültséget levezetnünk — legalább az egyik oldalról — annak a két beszélgetésnek a közlésével, amit két olaszországi magyar trénerrel folytattunk abból az alkalomból, hogy rövid látogatásra hazaérkeztek Budapestre. Az egyikRévész Béla, kinek csapata, a Triestina vasárnap Milánóban játszott az Ambrosiana ellen, kedden este Budapestre érkezett családjához. A Triestina két hét előtt a Juventussal játszott, Révésznek tehát alkalma volt arra, hogy az olasz válogatott csapat néhány standard játékosának formáját közvetlenül megfigyelhesse.) Ami az olaszoknál nem létezik — Látja kérem — ezzel fogadta Révész a Sporthírlap munkatársát —, ez az eredmény (és itt a Ferencváros—Somogy 10:1-es eredményére mutat) jellemzi leghívebben az olasz és magyar futball kiegyensúlyozottsága közötti differenciát. Olaszországban ez nem létezik. Mi vasárnap Milanóban játszottunk az Ambrosiana ellen és ott egy öngóllal 3:2-re kaptunk ki. Ezzel azt akarom mondani, hogy ilyen erőkülönbség nem létezik egy osztályban játszó csapatok között. Az Ambrosiana a harmadik, a Triestina a tizenötödik az olasz bajnokságban, de az Ambrosianának verejtékesen meg kellett dolgozni otthonában is, hogy maga alá gyűrhessen bennünket. A Juventustól, amely szinte biztos győztese már a bajnokságnak, erős küzdelem után 4:2-re kaptunk ki. Azt nem kell bővebben fejtegetni, mit jelent az a futball fejlődése szempontjából, ha tátongó szakadékok állanak fenn a csapatok erőviszonyai kö— Révész Béla — csapatának, a Triestina-nak legutóbbi mérkőzésén látta az olasz válogatottjelöltek nagy részét, míg a másik — Kovács Lajos dr. — az olasz válogatott keret mai páduai tréningpartnerének trénere. Mivel mindkét magyar tréner, egymástól függetlenül, de egybehangzóan jelöli meg Pozzó mai válogatásának végső eredményét, azt hisszük, nem tévedünk, ha Révész és Kovács dr. „csapatát” tekintjük a vasárnap kiálló olasz válogatott csapatnak, mely alighanem „papíron” már készen is van. De halljuk magukat a kitűnő szakértőket: gyogó, Orsi is megtalálta önmagát. Meazza újra a régi! Friss, ruganyos, erőtől duzzadó. Nagyon sok tött. A szövetségi kapitánynak sohasem állhat rendelkezésére kellő támpont a válogatott csapat összeállítására vonatkozólag. Kapusbessz (Az olasz csapatról beszél Révész.) — Szerintem az olasz csapat így fog felállni: Combi — Rosetta, Allemandi — Pitto, Ferraris IV., Bertolini — Costantino, Cesarini, Meazza, Magnozzi, Orsi. Itt legfeljebb arról lehet szó, hogy Combi helyett Sclavi véd. Véleményem szerint ez teljesen közömbös, a magyar csapat szempontjából, mert a válogatott keretből éppen a két kapus az, aki nincs megnyugtató formában az olaszok szempontjából. Ha a magyar győzelem esetleg elmarad, ezt nem az olasz kapus fogja megakadályozni. Meazza a régi! — Két héten belül a Juventus és az Ambrosiana válogatottait láttam. A Juventus öt válogatottja közül négy formája tetőpontján van, egyedül Combi az, aki bizonytalankodik. Rosetta csupa ész, olyan, mint a legjobb Mandi volt. Vasárnap Caligaris is szerepelt a Bologna ellen. Most már fit, de Pozzo nem tette be, mert őt nem nyugtatja meg Caligaris neve. Allemandi kemény, ruganyos, remek harcos, őt okos passzokkal lehet csak átjátszani. Bertolini nagyon jó, Cesarini technikája rabaja lesz vele a magyar védelemnek. Ellenünk lőtt egy remek gólt és rengeteg gólhelyzetet hozott össze. Általában az olasz anyag rendkívül friss, amit nem is lehet csodálni, hisz a rengeteg utazás, amit ezek csaknem hétről-hétre végigcsinálnak, kitűnő kondíciótréning. Jó eredmény — rossz eredmény — Az olaszok nem „dőltek be” a bécsi 8:2-nek — folytatja Révész. — Tudják, hogy az eredmény csak kifutott Bécsnek, azt azonban sejtik az eredményről, hogy nálunk valami nincs rendjén. Alkalmam volt beszélni egy igen befolyásos politikus sportemberrel, aki igen jól ismeri a magyar futballt. Erősen csóválta a fejét a 8:2-re és kijelentette, hogy igen kezdetleges a magyar futball szervezettsége, mert ilyen játékosanyaggal nagyobb sikereket lehetne elérni. — A magyarok erősen hajlamosak arra, hogy a végletekbe essenek — mondta. — Pedig egy eredményből jóra se, rosszra se lehet következtetni. Ahogy egy jó eredmény még nem jelenti azt, hogy az illető ország futballja fellendülőben van, a rossz eredmény sem jelenti a futball végzetes dekadenciáját. Az olaszok is sokszor csalódtak keservesen, amíg megtalálták a helyes szervezettség útját. Az a bizonyos W formáció A bécsi mérkőzés után „népszerűségre” szert tett W formációról is beszél Révész Béla: — Ez a játékszisztéma nem új. A pesti 5:0-nál is az volt az olaszok taktikája, hogy Meazza elől portyázott a két szélsővel és összekötői csak akkor váltak láthatóvá és érezhetővé, ha az olaszok támadásban voltak. Ez a forma különösen a Juventusnál divatozik, de nagyon érti sok olasz csapat és egész biztos, hogy vasárnap is így fognak ellenfeleink játszani. Az ellenszer egyszerű: jól és kitartóan kell dolgozni és tudatos taktikával rá kell lépni ennek az elgondolásnak a nyakára. Hogyan? Úgy, ahogy ők csinálják. Ez az úgynevezett homeopatikus, vagyis hasonszenvi gyógymód. A mi összekötőink is portyázzanak hátul és a középfedezet is kapcsolódjék bele a közvetlen védelem munkájába. Valami magasrendű fut Kovács Lajos dr. a régi MTK játékosa, aki évek óta Padovában trénereskedik, kedden reggel hozzátartozóinak látogatására Budapestre érkezett. Kovács dr. alapos ismerője az olasz futballnak, de jól van informálva a magyar futball aktuális kérdéseiről és a Latásnál szóba került magyar játéképességeiről is. Kovács doktort megérkezése után felkereste a Sporthírlap munkatársa és beszélgetett vele a magyar—olasz mérkőzésről, az olasz csapatról és a magyar válogatott keretről. A nyilatkozat ma azért is nagy érdeklődésre tarthat számot, mert Pozzo, az olasz szövetségi kapitány — mint ismeretes — Kovács dr. padovai csapatát jelölte ki az olasz válogatott csapat tréningpartneréül és így Kovács dr. az olasz csapatról és a várható összeállításról is pontos információval szolgálhatott. A kérdéseinkre adott nyilatkozat itt következik— Milyen hatást váltott ki olasz sportkörökben a bécsi eredmény? — Az olaszok a bécsi eredmény után — mondja Kovács dr. — egy pillanatig sem változtatták meg azt a határozott véleményüket, hogy a legjobb magyar tizenegy mindenkor egyenlő eséllyel veheti fel a küzdelmet akár az osztrák, akár az olasz válogatott együttessel. Hangsúlyozom, ez a megállapítás a tizenegy legjobb magyar játékosra vonatkozik, tehát nem arra a csapatra, amely Bécsben a magyar színeket képviselte. Nem kétséges, a futballban nagy szerepet játszik a pillanatnyi kondíció, szerencse és más szubjektív körülmény is, de ez csak 1—2 gólos differenciát jelenthet az egyik vagy másik csapat javára. Az szakértő körök éppen ezért a legnagyobb mértékben tudatában vannak, hogy az olasz csapatnak Budapesten képességeinek százszázalékát kell nyújtania, mert különben könnyen baj történhetik. — Mikor jelölik ki a Budapesten szereplő olasz csapatot és milyen összeállítás várható? — Mint ismeretes, Pozzo tizenöt játékosból álló keretet jelölt ki. A játékosoknak csütörtökön reggel kell jelentkezniök Padovában és ott csütörtökön délután triálmérkőzést játszanak az általam trenírozott Padova III. és IV. csapatából összeállított kombinált együttessel. Az olasz összeállításra vonatkozóan biztos tudomásom van arról, hogy a triálon már az a tizenegy játékos fog szerepelni, amely az olasz színeket Budapesten képviseli. A csapat a következő: Combi — Rosetta, Allemandi — Pitto, Ferraris, Bertolini — Costantino, Cesarini, Meazza, Magnozzi, Orsi. — Pozzo a fenti csapatot akarja Budapesten szerepeltetni és változás csak a kapus és a balszélső posztján várható. Lehetséges ugyanis, hogy Combi helyett Sclavi fogja védeni az olaszok kapuját és Orsi helyett esetleg De Maria, a Lazio nagyszerű balszélsője játszik. Az olasz szövetségi kapitánynak egyébként az eredeti elgondolástól csak a centercsatár posztját illetően kellett eltérnie, mert a többi helyeknél a kijelölt játékosok isten állottak rendelkezésére. A center posztjára Pozzo ugyanis először Schiaviot, a Bologna középcsatárát akarta állítani, de ez a félelmetesen gyors játékos a vasárnapi Bologna a Juventus mérkőzésen bokarándulást szenvedett és így szerepeltetésétől el kellett tekinteni. Helyette Meazza kerül a csatársor tengelyébe, akit a budapesti közönség már jól ismer. Mivel Meazza ma kitűnő formában van, az olasz csapat értéke még árnyalatilag sem csökkent Schiavio sérülésével. — Mi a véleménye a magyar játékoskeretről és milyen összeállításban képzeli el a magyar válogatott csapatot? — Szabó kivételével az összes kijelölt magyar játékosok képességét ismerem és miután az olaszok egyéni- és összteljesítményével is tisztában vagyok, a kérdésre tárgyilagosan válaszolhatok. — A kapus posztjára Szabó és Háda egyforma eséllyel pályázhat, a bekkpárt Dudás—Kocsis összeállításban képzelem, amennyiben Kocsis régebbi sérülésére való tekintettel vállalja a játékot. A halfsorom Kalmár—Sárosi—Lázár, vagy Borsányi—Sárosi—Kalmár összetételű, míg a csatársort így gondolom: Titkos, Cseh, Turay, Toldi, Híres. Titkosnak a jobbszélre való beállítása, szerintem, még mindig nem olyan nagy kockázat, mint ha Lázárral kísérleteznének ezen a fontos poszton. — Milyen eredményt várna ettől a csapattól? — Ez a csapat, szerintem, az olasz együttessel teljesen egyenlő játékerőt képvisel és ha a magyar fiúk tudásuknak és lelkesedésüknek a maximumát adják, úgy a magyarok egy gól differenciával győzedelmesen kerülhetnek ki a küzdelemből. Hangsúlyozom azonban, hogy a győzelemhez a teljes játéktudáson kívül a végnélküli győzniakarás is kell, mert az olasz iskola elsősorban abból áll, hogy minden játékos, minden körülmények között a teljes játékidőn keresztül adja azt, ami a tudásából kitelik. — Mikor érkeznek az olaszok Budapestre és kikből áll a kíséret? — Az olasz csapat Pozzo vezetésével pénteken délben indul el Padovából és szombaton délelőtt érkezik meg a Délivasútra. Pozzon kívül Mauro, az olasz bírótestület elnöke és Barassi, a Commissione Superiore elnöke jön Budapestre. Révész Béla az olasz futball kiegyensúlyozottságáról beszél és kissé fél a vasárnapi mérkőzéstől Kovács Lajos dr. a mieink győzelmét várja, ha a magyar csapat is „kilencven perces" lesz ball talán nem fog ebből kialakulni, de annál nagyobb lesz a küzdelem. Kilencvenperces küzdelem — Még csak annyit — mondja befejezésül Révész Béla —, hogy az olaszok az első perctől a kilencvenedikig egyforma erővel és lendülettel játszanak. Ők bírják. Ha a magyar csapat ezt nem fogja bírni, ez nagy baj lesz. Azt tanácsolom a fiúknak, hogy nagyon vigyázzanak a kondíciójukra. Aki megtudja, hogy bent van a csapatban, annak ne legyen más gondja, mint a kondíció. Egyébtől nem kell tartani, hiszen állandóan nem disznóznak az olaszok sem, futballtudás pedig lesz annyi a magyar csapatban, mint az olaszban. ... És Firenze — Még meg kell mondanom, hogy a firenzei olasz B csapat nagy erőt képvisel. Sehogyan sem tudom elképzelni, hogy az amatőr válogatott csapat komolyan helytállhasson az olasz tartalékcsapattal szemben. Az pedig, hogy ott Firenzében mi lesz az eredmény — és persze a pesti eredmény is — egyáltalán nem közömbös a külföldön A legszebb emlék a magyar —olasz meccsről a Sporthírlap hétfő reggeli képes száma és főleg Olaszországban élő magyar sportembereknek. Bizony nagyon elkelne már egy megnyugtató szép magyar győzelem. Már csak azért is, mert akárhogyan is udvariaskodik az olasz sportközvélemény velünk szemben, a közhit az, hogy a magyar futball ma nem egyenrangú ellenfele az olasznak... Úgy látszik, erre senki sem gondolt, amikor a firenzei csapatot összeállították. (Révész Béla ezzel be is fejezte tanulságos fejtegetéseit, amikkel híven eddigi sportműködéséhez, a magyar futball ügyét akarta szolgálni.) Vasárnap délelőőtt 10 órakor játszák Soroksárt a Soroksár FC—Székesfehérvári DVE revánsmérkőzést. Az amatőrbajnokság vasárnapi fordulóján a két bajnokjelölt egyaránt nagy gólaránnyal győzött. Az FTC 5:1-re verte az UTE-t, a Törekvés 4:1-re a BEAC-ot. A többi eredmények: Elektromos—MÁVAG 3:3, III. ker. TVE-„33“ FC 2:2, MTK—BSE 3:1, Postás-Fer. Vasutas 3:2.