Dénes András: Magyar női futball. A bajnokságok (Budapest, 2019)
Őskor
egyszerű emberek körében már ikonikussá nőtt népszerű házaspárt sorra felkeresték azok, akiken egykoron segített. A baráti adományokból új gyülekezetet szervezett. Zsindely Ferenc tizenkét év múlva, 1963. április 26-án hunyt el Budapesten, a Rókus Kórházban. Ugyanebben az évben, a minden vagyonától megfosztott Tüdős Klára egy kicsiny lakáshoz jutott Budapesten, a Schönherz Zoltán utcában. Ám nem ott, hanem Judit leányánál, Ausztráliában próbált új életet kezdeni. Két év múlva hazahúzta a szíve. Még tizenöt évet élt, súlyos betegen, fehér bottal közlekedve is szinte minden idejét a budapesti Gyulai Pál utcai gyülekezetben töltötte, mint lelki gondozó segített a nála is elesettebbeken. A szegedi Brauswetter Boriskától ugrottunk vissza az időben és Debrecenbe, Tüdős Klárához - térjünk most vissza újra a déli végekre. A Brauswetter família Szeged megbecsült polgárcsaládjai közé tartozott - a név viszonylag gyakran szerepel a korabeli sajtóban, innen is tudhatjuk, hogy jó hírű órásmester dinasztiára emlékezünk. Boriska neve is feltűnik a több, mint száz évvel ezelőtt nyomtatott lapokon - ha nem is túl gyakran. Olyan fiatal lány képe sejlik át a tíz évtizednyi homályon, aki nem elégedett meg a család által nyújtott polgári jólét biztonságával, felelősséget érzett a kevésbé szerencsés sorsúak iránt. Aktív tagként vett részt a háború áldozatait, az elhunytak, megsebesültek, rokkantak családjait segélyező nőegyletek gyűjtéseiben, meggyőződéssel vallotta, hogy a nők többre is képesek, mint amennyit a rájuk kényszerített társadalmi szerep enged - ezt bizonyítandó, futballcsapatot is szervezett. A „jó családból származó” Boriska (öccse Béla nem a família iparát, az órásmesterséget választotta, újságíró és költő lett, a Boros Béla néven publikáló fiatalember egy társaságba tartozott József Attilával, Hont Ferenccel, verseskötetéhez Móra Ferenc írt előszót) később tisztes polgárasszony lett, 1915-ben jegyezte el, majd vette feleségül őt is). Frankó Andor, egy A Fortepan gyűjteményben található, 1932-re datált csapatképen az egyik játékos mezén (blúzán...) jól kivehető az АТС logó. A két világháború között jó néhány olyan klub létezett Magyarországon, amely használhatta az АТС rövidítést, mégsem lehetünk biztosak benne, hogy a fotó magyar focistákat ábrázol 11