Kovács Marcell: Reflektált amnézia. A kelebiai sport története. Kalandos évtizedek (Kiskunhalas, 2016)

Közélet- és sportszervezés

KÖZÉLET - ÉS SPORTSZERVEZÉS Szabadka és Kelebia (puszta) ezeréves összetarto­zásának vetett véget az 1920-as esztendő. A szabad­kai címer Kelebia, Tompa és Csikéria lakóira, mint Szabadka polgáraira vonatkoztak. A trianoni diktátum tragikus következményeként, majd a település speciális stratégiai helyzetéből fakadóan, sport és politika, sajátos módon szőtte át a magunk mögött hagyott évtizedeket. A Szabadka hobbikertjeként virágzó Kelebia-puszta délről elszigetelődve önálló nagyközséggé alakul 1924. december 12-én. A helyi közigazgatás működése jogi értelemben tehát innen datálódik. A sport és testnevelés intézményes megszervezése 1925. február 5-ei első hivatalos képviselő-testületi ülésen vette kezdetét, a Kelebiai Levente Egyesület megalakításával. Bács - Bodrog vármegye alispánjának rendeletére az önkormányzat Községi Testnevelési Bizottságot alakít, melynek tagjai Tóth Sándor községi bíró, Illés Béla és Kozla Félix községi képviselők lettek, elnöke a 385/1925. sz. alatti jkv. szerint a mindenkori községi vezető jegyző (1925-ben Gille András). A 13340/1924. számú alispáni rendelet érdekes közvetett bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy a hivatalos sportegyesületi megalakulás előtt is volt rendszeres sporttevékenység lakóhelyünkön. 1925. február 5-én ugyanis a jegyzőkönyv tanúsága szerint végleges játszótér (futballpálya) kijelölése is megtör­tént, mégpedig a „kelebiai temető körüli legelőjén”. Ideiglenes tehát már volt ezidő tájt, a jegyzőkönyv erről említést is tesz: „a Szt­pity - féle iskola mellett közvetlenül kijelölt teleknek az előírt szélessége nincsen meg és egyébként is testnevelés céljának kevésbé felel meg, mint fent említett terület”. Az 1096/1925. számú alispáni rendelet is egy akkor már működő sporttevékenységet kons­tatálva „utasítja a községi elöljáróságot, hogy a Levente Egyesületnek megalakítása iránt hala­déktalanul intézkedjék és az ügy iránt lelkes érdeklődést tanúsító Illés Béla és Turner András községünkbeli lakosokat közreműködésre kérje fel”. A helyi rendeletben olvasható, hogy „a községi képviselő-testület a testnevelés ügyének intenzív felkarolását óhajtja és a tevékenység az évnek egyetlen hónapjában sem szünetelhet”. Az 1925 februári hivatalos egyesületi megalakulást tehát bizonyosan megelőzte elődeink sporttevékenysége, hiszen az alispáni rendelet csakis így értelmezhető. „Az ügy” iránt lelkes érdeklődést tanúsítani akkor lehet ha volt ügy, vagyis sportélet! Sporttevékenység tehát a köz­­igazgatási legalizáció időpontjában (1924. dec.) működött, helyszíne a Szt­pity iskola melletti terület volt! Az első (1925-ös évi) hivatalos községi költségvetés január 1-től biztosít fedezetet a testnevelés oktatójának, tehát konkrét feladatok kellettek indokként, hogy a február 5-i Le­vente Egyesület megalakulása előttre is forrást biztosítottak Teleky József számára, sőt február

Next