Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)
1861-09-11 / 208. szám
ámbár alkalmasint van kilátása, hogy e tekintetben is megsegíti az úristen. Az egyéb napi hirek közt mindenekelőtt azt kell megemlítenem, hogy gr. Apponyi őrm. városunkba ismét megérkezett. Hírlik továbbá, miszerint Duschek úr, 1848-diki pénzügyminister, ő Felségétől kegyelmi dijt fog nyerni a forradalmi időszak előtti hír hosszas szolgálataiért. Duschek úr már 73 éves ősz. Bécs, sept. 8. Ma délután 2 órakor fogadja Csillár Ő Felséges követek házának felirati küldöttségét, ő Felsége Hévi elnök beszédére következőleg válaszolt : „A követek házának most hallott nyilatkozata megerősít engem azon örvendetes meggyőződésben, hogy a ház engem nem csak megértett, hanem hiven az alkotmányhoz, jóakarata nézeteimet osztja. A ház egyetért a törvényes autonómiáról, a természetes egységben létező tartományokra vonatkozólag táplált elveimmel ; de másrészről helyesen felfogta azt is, hogy ezen autonómia egy föltételhez, a közös kötelességeknek lelkiismeretes teljesítéséhez van kötve. Ezen elvnek alkalmazása azokra, kik azt félreértik, vagy figyelembe nem veszik, minden esetre szükséges; de reményem, hogy az lehető szűk korlátok közé hagyja magát szorittatni, és a sziker igazságának győző hatalmát napvilágra hozandja. A hazának javára, és követeinek becsüülenére válik azon odaadás, melylyel, az alkotmány szilárd alapján és a testvéri érzület békítő befolyása alatt, mely a házat lelkesíti, kötelességeiket teljesíteni elhatározvák, és azon bizalomteljes nyíltság, melylyel ezt kifejezik. „Köszönöm a háznak loyalitása és hazafisága ezen nyilatkozatát, és a házhoz császári kegyelmem és hajlandóságomban továbbra is megmaradok." Lapszemle. A „Presse" a birodalmi tanács által a vallásügyben kiküldött bizottmányról értekezvén, bár e munkálat még egészen nem kész, mégis megismertet bennünket annak egy részével, mely így hangzik : „A teljes vallás- és lelkiismereti szabadság mindenkinek biztosíttatik. Senki sem kényszeríthető arra, hogy vallásos nézeteit kijelentse. „A hitvallásnak saját házábani gyakorlása mindenkinek jogában áll. „Minden törvényesen bevett és élimert vallásnak megengedtetik a vallás nyilvános gyakorlása, a nyilvános rend és nyugalom fenntartására szükséges rendszabályok érvényben maradása mellett. „Minden egyházi és vallási testületek a törvény részéről egyenlő jog és oltalomban részesülnek. Az állam által előjoggal felruházott vallás nem létezik. „Minden egyházi és vallási testület önállólag kezeli ügyeit, és saját oktatási és jótékonysági intézeteinek alapítványai és tőkéinek birtokában marad. „Egyházi és vallási testületek az általános államjognak alávetvék. Az államnak joga van egyházi ügyekben, amennyiben azok a közérdekeket érintenék, rendeleteket is kibocsátani. „Az egyházak fejei és azok alárendelt közegei közti érintkezés gátoltatni nem fog. Rendeleteik kihirdetése is csak azon megszorításoknak vettetik alája, melyek más kihirdetésekre nézve már fennállanak. „Minden egyházi és vallási testület azon joga, hogy lelkészi hivatalokat felállíthasson, változtasson, vagy megszüntethessen, hogy az illető kerületeket meghatározhassa, az állam beleegyezéséről föltételeztetitt. „Valamely egyház fejeinek vagy szolgáinak gyülekezete, mely nem rendes időkben, nem a lelkipásztori ügyek elintézése tárgyában, akár azon egyházhoz tartozó nem egyházi tagok részvéte mellett, akár a nélkül tartatik, a kormánynak nyolcz nappal előbb feljelentendő, a kormánynak aztán jogában van oda egy biztost küldeni, ki az ülésben jelen legyen. „Az ily gyűlésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, melybe a kormány minden időben betekinthet. A biztosnak jogában van hiányos feljelentés vagy törvényellenes eljárás miatt az ülést feloszlatni. „Az egyházak befolyása a közép és népiskolákra, az illető vallásbani oktatásra szorítkozik. A vallástudománynak a felsőbb iskolákban és egyetemieni előadása akármely egyház fejének befolyásától sem függ. . „A házassági ügyekben való törvényhozás joga, a mennyiben annak jogai érvényessége és polgári hatása forognak kérdésben, az állam kezeiben van és az gyakorolja azt házassági ügyekben, világi törvényszékek által. „Az egyháznak elöljárói és szolgái hivatalokba lépésük alkalmával köteleztelek a császár iránti hűségi eskü letételére, valamint arra is, hogy a törvényeket szigorúan megtartják és kötelességüket lelkiismeretesen teljesítik. „Valamely egyház kebelében alakuló oly egyezettségi kérdés Magyarországban, írta Szombath Ági. Könyvébe csak fujó pillantást vethettünk. Milyen politikus, nem tudjuk, de hogy lesz billiárdista, bizonyítja azon állítása, hogy a sebesen repülő golyót az egyenlő sebességgel jövő másik golyó nem csak feltartja, de a középen mindkét golyó megáll. S miután maga mondja, hogy ez politikája e kérdésnél, gyanítjuk, hogy „sch l ag e r“ helyett itt is „Schnitzert“ csinált . Igen hízelgő reánk nézve, hogy a M. Sajtó, melynek szinireferense egyik legalaposabb Ítészünk, Boór Emma kisasszonyról mondott Ítéletünket szóról szóra is elfogadja, alkotmányos törvényeink szerint azonban, melyekhez mindketten ragaszkodunk, csupán a recognitio juris dominalis, a„Sürgöny“ megnevezése hiányzik. A M. Sajtóval másban is egyezünk meg : a Hölgyfutár nekünk is egészen vesénkből veszi ki a szavakat, midőn így ír . Eleget szoktunk hízelegni magunknak, mondjunk egyszer már egy kis keserű önvallomási igazságot is. Meg kell adni, hogy nálunk gyakori az eset, midőn sok a füst, és kevés a tűz; nagy a lárma, de kicsi a tett. Midőn a forradalomban kitünően katonásbodó Asbóth Lajost néhány hó előtt a józsefstadti várba szálliták, megyék, városok és egyesek oly nagy zajt ütöttek belőle, melytől még a Kárpátok is zúgtak ; s ime most, midőn a jeles katona 1848/9-diki emlékiratait készül kiadni, a nagyérdekű műre mindössze hatvanhat előfizető jelentkezik. * A kolozsvári unitárius anyaeklézsia, miután közszeretetben részesült papja főtiszt. Kriza János közelebbről püspökké emeltetett, helyébe ezen állomásra tanár és volt másodpapot Ferenci Józsefet választotta meg. A f. hó 1-jén tartott egyházi gyűlés területe a határozatok megtétele után először püspök Kriza János, azután tiszt. Ferencz Józsefnél tisztelkedett. * A vérhasnak nevezett veszélyes járvány ellen, mely a Háromszék egyes vidékén, s némely magyarországi helységben is mutatkozott az utóbbi időkben, egy erdélyi levelező a következő gyógyszert ajánlja : félkapa melegített borba belevakarnak vagy reszelnek egy egész szerecsendiót, s ezt a beteggel oly melegen, amint csak szája kiállja — kissé heroicus kúra — felhörpöltetik, utána vastag takarók alatt kiizzasztják a beteget egy óráig; kisebb komáknál lehet az érintett gyógyszer adagja 'A vagy 'A. Csecsemőknél nem lehetvén ezen orvoslást alkalmazni, azokat cserfahéj-főzelékben fürösztgetik. * Kolozsvár közelében egy adóexecutio nagy tiszteletben részesül, az exegnáló katonaságot még névnapra is meghívják, így történt ez — mint a Korunk regéli—egy családnál, mely Rozália napját ünnepelte. Az adóbehajtó katonaság odaérkezvén, a háziasszony a tiszteket beinvitálta s csak kivilágon kiviradtig mulattak és tánczoltak a Rozáliák egésségére. * A rendőri hatásrend, melyről minap említést tettünk, Pest városa részéről a közelebbi napokban közre fog bocsáttatni. Pontjai közt azon udvarias tilalom is foglaltatik, hogy a bérkocsisok midőn vendéget visznek kocsijukon, nem dohányozhatnak. Hogy ennek az udvariasságon kivül is jó indokai vannak, minap alkalmunk volt meggyőződni, midőn a közelebbi szeles napok alkalmával egy delnő könnyű ruhafodrai a kocsis szivarának szikráitól tüzet fogtak, s szerencse volt, hogy az égést mindjárt észrevették és eloltották. * A hires trapez-művész Meergate közelebb két társával, jól kitanitott uszkáraival Pestre érkezett s a német színpadokon adja mutatványait. * A nápolyi emigratio Párisban egy okmányt bocsátott közre, melyben a többi közt b. Ricasolinak ismert jegyzéke ellenében e kérdéseket veti föl. Ha a párisi congressus 1856-ban szükségesnek találta, a civilizált Európa előtt a bomrbonok kormányát denunciálni, mikép kellene neki, most a piemontiak pusztító kormányát ugyanez országban denunciálnia. Továbbá ha a tiszteletre méltó Gladstone az egybegyűlt parlament előtt a bourbon kormányt Istentagadásnak nevezte, mily kifejezést kellene most használnia, hogy a piemonti kormányt helyesen jellemezze. S igy folyik tovább az okmány, melyet 132 emigráns élén d’Angri Doria herczeg és családja irt alá. ’ Múlt héten Mauerbachban tolvajok törtek be be. Sina házába és 6000 ft raboltak el ezüst húszasokban. *A Temesi Bánság gyönyörű vidékei egy országos csapás veszélyében forogtak. F. hó 3-kán d. u. 4 óra derült ég és 22 fok meleget mutató légmérő mellett,egyszerre, és pedig elejénte igen magasan, roppant tömeg állatocska volt észrevehető, mely keletről nyugat felé vonult. Ezen ritka tünemény az összes lakosság figyelmét, a mely falvakban észleltetett, magára vonta, annyival inkább, midőn kiderült, hogy ezen állatocskák, a „régi executio“ seregéhez, a falánk sáskafajhoz tartoznak. Defilée-jök D. Bogsány fölött két teljes óráig tartott. Szárnyuk suhogása csodálatos zsibajjal töltötte be a levegőt. Számukra nézve elég annyit mondani, hogy a kétezer lépésnyi széles völgyet, mely körül Bogsán, Wassiova, Újbánya s Bogsánfalvak feküsznete, egészen sötét árnyékba borították. Később lejebb ereszkedtek, úgy hogy alig lehettek 8 —l fölnyire a föld színétől, egyrész még alantabb röpült, úgyhogy sokat elfogtak. Egy fajhoz látszanak tartozni, de nagyságuk különböző, egyre másra 13/1 bécsi ujj hosszuk, de oly példányt is fogtak, mely a 10 bécsi hüvelyk hosszúságot megütötte. Színük barna-sárga s életük oly szívós, hogy még megcsonkítva is tovább repülnek. Estve 6 órától naplementig a borzasztó raj ritkásabb lett, alkonyat tájban a szállongok jöttek, melyek a főcsapattól elmaradozva irány nélkül kalandoztak ide s tova. Hol ereszkedett le ez Isten átka ? még eddig nem lehet tudni, miután ezen a vidéken csak kevés ereszkedett le belőle, de ez is elég volt, hogy nagy pusztítást tegyen. Hir szerint a sáskasereg Orsovánál jött a Danán keresztül, s a román-bánáti katonai vidéken, nevezetesen Tergován még le nem aratott terményekben nem csekély károkat okozott. * De la Gironde franczia megyében sajátszerű szerencsétlenség történt. Egy férfi, ki az emberéletmentő érmet már kivívta magának, de a becsületrend keresztje után áhitozott, egy 14 éves fiúcskának 10 frankot ígért, ha a vízbe ugrik és ki hagyja magát általa fogatni. A fiúcska ez utolsót különösen kikötvén magának, végre reá állt, a elfogadta a 10 frankot, azonban szerencsétlenül oly veszélyes helyen ugrott bele, hogy az életmentő már későn érkezett. Még holttestét se találta többé dicsvágya szomorú áldozatnak. Hogy tétéért bűnhődnie kell, az természetes. Különben nem az első eset, hogy az emberek érdemkeresztért sok gonoszat elkövetnek. * Egy furcsa esetet olvasunk az angol eredetiségről a „Südd. Zig“-ban , Heidelbergában a múzeum kertjében egy a nemzeti egylet tagjaiból álló társaság német hazafias dalokat énekelt. Albion fiai alkalmasint nem találták azokat eléggé angol szájíz szerintieknek s elkezdtek belekiabálni és fütyölni. A német énekes hidegvérű, hallgatagon eltűrte a kissé vastag kritikát. Erre az angolok is elnémultak. Midőn azonban azok az éneket újra rákezdték , a fütyölés ismét elkezdődött rettenetesebben mint előbb, — sőt az angolok a német türelemre vérszemet kapva, most már Üvegdugaszokkal is kezdték őket bombázni. Erre elvégre a dalnak is, de a német türelemnek is vége szakadt, s az énekesek — hányan hány ellen, nincs megírva neki estek az angoloknak és kitevék a szűröket. sületek felállítása, melyek bizonyos szabályok és kormányzat alatt együtt éltek és közlekednek, az állam beleegyezésétől föltételeitetik. A beleegyezés nemcsak a társulat szabályaira, de minden azokon történendő változtatásra is áll. Ugyanezen rendszabály kötelezi a más fennálló ilynemű társulatokat is. Az államnak joga van ily társulatokat feloszlatni, mihelyt a közérdekeit kívánja. „A házasság polgári érvényessége csak a kormány által e végre kinevezett hivatalok előtt történt megkötéstől függ. Egyházi összeesketés csak az említett tény teljesítése után történhetik. „A valláskülönbség nem akadály a polgári házasságra nézve. „Semmiféle egyházi vagy vallási egyesület vallási vagy egyházi könyvek fölött cenzúrát nem tarthat. Egyedül az állam sajtótörvénye hatályos a vallási tartalmú művekre nrzve is. „A halottak nyughelyéről a községnek kell gondoskodni, és a halottak eltakarítása tisztán községi ügy. Minden egyház saját törvénye szerint határozza meg a temetéseknél követendő szertartást." A bécsi „Presse"* az austriai habeas corpus actát hozza s ez igy hangzik : „A képviselőhöz bizottmánya, mely megbizatott, hogy a személyes szabadság biztosítását illető törvényjavaslatot készítsen, következő elveket állított fel: 1. Minden egyesek személyes szabadsága a nyilvános hatalom megtámadásai ellen, a törvények védelme alá helyeztetik. 2. Senkit se szabad elfogni, kivévén az illető biró írásbeli és indokolt parancsára, mely parancs az elfogatnak rögtön, vagy elfogatása után legfeljebb 24 óra múlva kézbesítendő. 3. A biztonsági hatóság vagy annak közegei általi megintésnek csak a törvény által meghatározott esetekben van helye. A biztonsági hatóságnak vagy szabadon kell bocsátania 24 óra alatt az elfogottat, vagy őt az illető törvényszéknek átadnia. 4. Az internirozás rendszabálya örökre el van törölve. A kiutasítás csak a törvény által meghatározott esetekben engedhető meg. 5. A szabadláboni védelem a vádlottnak bizonyos pénzbeli biztosíték letétele mellett, melynek nagyságát a vádlott vagyona és a bűntény minősége határozza el, megengedtetik. A szabadláboni védelem biztosíték letétele mellett csak akkor tagadandó meg, ha a bűntény világosan merülne fel, melyre öt évnél nagyobb börtönbüntetés van szabva.“ A „Krollßlüchter Ztg.“ a Marosmellékéről ezeket írja: „Az izgatások mindenféle neme itt nálunk napirenden van. Megyénkben faluról falura járnak titokban oly emberek, kik a nép közt hazug híreket terjesztenek, hogy azt elámithassák ; ezen izgatók azt mondják: báró Kemény és gróf Mikó, valamint az egész kir. gubernium elbocsáttatott és igy az ország jelenleg kormány nélkül van. A titkos emissariusoknál kérvény van, melyet a nép előtt felolvasnak és aláírásra buzdítják. A kérvényben kinyilatkoztatják, mikép a románok a mostani alkotmányról mit se akarnak tudni, és a magyarokkal s szászokkal, természetes barátaikkal semmi közösségök sires. Továbbá a kérvényben Ő Felsége a Császár kéretik, hogy Erdélyországban a feloszlatott kerületi hatóságok ismét helyreállittassamik, mely alkalommal azonban a jóérzelmü románok figyelembe vétessenek. Azon emissarinaok feje egy az oskolából épen csak most kikerült ifjú, egy pap fia, Kölönte és Csaló szolgabirák ki vannak küldve a fiatal ember felkeresésére és elfogatására. A hegyek közül a mészoktól főispánunkhoz naponkint a legszomoritóbb jelentések érkeznek. Úgy látszik, az 1848. szomorújáték ismét színre szándékoltatik hozatni.“ A kiinici vádlottak pere. Finme, tép* *. 4. Átalánosan tudva van, miként ütött ki Finmében június 13-án a zágrábi országgyűlésre küldendő 4 követnek harmadszor is elrendelt választása ; tudva van, hogy a votation, mivel a „nessuno“val ellátott jegyek előre érvénytelenekül nyilváníttattak ki: egy választó sem jelent meg, miért aztán a város lakói délután boltjaikat bezárták és hiven megőrzött hazafias érzelmük jövedelmét ünnepelték. Fényes kódszer volt ez a kormány számára, mely Fiumét, oct. 20 a után is, erőszakkal Horvátországba kebelezni törekedik. Ezen kormánynak ismeretes azon eljárása is, hogy valahányszor a nemzetek joga ellen intézett czélja kivitelében használt eszközei a népek igazságos ellenállása által meghiúsílatnak, a világgal mindannyiszor el akarja hitetni, hogy e meghiúsulást nem a foganatosítandó czél népszerűtlensége, vagy az alattvalók vonakodása, hanem csupán némely forradalmi tendentiákkal elvakított párt ármánykodása idézte elő. — így Fiumét illetőleg, daczára, hogy három választáson keresztül, előbb 62 városi képviselő (repräsentanti), s aztán a nép (suffrage universelle) ellenállásán tört meg abbeli igyekezetük , mely szerint Fiume a zágrábi országgyűlésre képviselőket küldjön ; mégis a világgal szeretnék elhitetni, hogy ezen ellenállás nem őszinte, a nép Horvátországhoz vonzódik, hogy a rotatiók eredménytelensége, valamint minden tüntetés, mely Magyarországot illeti, bizonyos rebellis párt erkölcsi kényszerének, pressiójának tulajdonítandó. E merész állítások igazoltatásául meg is ragadtak egy alkalmat s többeket azon jeles férfiak közöl, kik a június 13-ai esemény örömére a lakosság által foganatosított ünnepély alkalmával különösen tűntek, pörbe fogtak; azzal vádolván őket, hogy junius 13-án, midőn a hatóságok intézkedései izgatások következtében meghiúsíttattak , e tényből ünnepélyt csináltak ; a boltokat a lakosság akarata ellenére záratták be, általán véve a kormány és Horvátország elleni demonstrátiókra a népet sokszorisan vezérelték Miket, ha bebizonyítaniok sikerülene, kimutatva hiszik a fentebb említett erkölcsi kényszert és pressiót. Ez képezi tehát valódi okát a 8 fiumei polgár pörbefogatásának, s mivelhogy épen kedvező alkalmam van a tegnap megkezdett végtárgyalásról a helyszínen biztos tudomást szerezni, így arról e becses lapok utján sietek a honfiakat, kiket ez ügy méltán érdekelhet, tüzetesen értesíteni. A „Trbúnál" tanácsterme 9 órakor nyittatott ki. Elöl mentek a vádlottak s utánuk a hallgatóság, melylyel a kis terem minden zugában rögtön egyszerre megtelt. Egymásután foglalták el helyeiket a három tagú bíróság (megyetörvényszéki tanácsosok), a procurator, a jegyzőkönyv vezető, továbbá a vádlottak, védügyvédjük és a stenograph. A bíróság elnökét Sepich-nek hívják, Buccariból való s olasz beszédén horvát accentus vehető észre. Procurator: Thiery lovag; védügyvéd : Manzoni; a vádlottak pedig név szerint amint következnek : signori Antonio Wallusehnig, Carlo Huber, Marziale Malle, Norberto Malle, Eugenio Cosubil, Faustino Zaron, Giov. Castalinich és Pietro Sichere. Megjegyzendő, hogy a vádlottak hisz magyar ruhába voltak öltözködve, óralánczaikon halálfőt, mellükön vagy kalpagjaikon pedig „1848“ felirattal az ország czimerét láttatták, és 8. Wallusehnig báránybor süvege mellé oly hatalmas sastollat tűzött, hogy azt Pesten is megbámulhatnák. Tiszt, olvasóim türelmét nincs szándékom a végtrgyalás szokásos részleteinek leírásával fárasztani. A vádlevelek fölolvastattak s következett a személyenkinti kihallgatás. Wallusehnig lévén legsúlyosabban terhelve, vallatása nemcsak egész délelőtt, de még a délután folytatott ülés elején sokáig tartott. Feleletei és előadása sajtók voltak és tüzetesek, mint szokott lenni oly férfiaké, kik hazaszeretetök miatt Üldöztetnek. — Tanuk jöttek, számra 8 vagy 9, ellene bizonyitani; de soha életemben ezeknél nyomorultabb tanukat nem láttam ; s vigasztalásomra esett, midőn a mellettem ülök kijelenték, hogy e tanuk nem fiumeiek, hanem többnyire idegen nemzetiségüek, csalók és személyes ellenségei vádlottnak, ki ellenük szigorúan kikelni nem is mulasztó el. Mint jogász és a közerkölcs híve, egyaránt megbotránkoztam azon, hogy a bírák e tanuk nagy részét bizonyságtételeikért eskü-letételre bocsátották. A délután folytatott tárgyalás alatt vádlottak kivétel nélkül mindnyájan jól viselték és védték magukat; a hallgatóság arczáról mély érdekeltség és bizonyos neme a méltó haragnak látszott, mitől a bírák mindenképen szabadulni szerettek volna. El is jött erre este felé a kívánt alkalom. Ugyanis, midőn az elnök — policziális informatio nyomán — Wallusehnig urat faggatni és gyanúsítani kezdé, hogy az ő magyarok iránti sympathiája nem őszinte, s ezt csupán olasz revolutionalis érzelmet takaró köpenyegiül használja föl, e gyanúsítást vádlott egyenesen visszautasít, s terjedelmesebben beszélni kezdett a lovagias magyar nemzetről, közös hazánkról, s annak közös szent ügyéről és érdekeiről, miknek hallatára a hallgatóság tovább vissza nem tartóztatható magát és helyeslést nyilvánított. Az elnöknek sem kellett egyéb. Vádlottól rögtön elvonta a szót, s a legsértőbb kifejezésekkel parancsoló a hallgatóságnak , mely már — szerinte — „nem csak az utczákon, de a törvény szentélyében is demonstrálni merészkedik“, hogy a teremből azonnal kitakarodjék, különben erőszakot fog használni! így folytattatott és végeztetett be tehát a nyilvánosság kizárásával, mai napon ez érdekes végtárgyalás. Az államprocurátor Wallusehnig urat 3 és Zanont 1 hónapi fogságra ítéltetni; Hitleer és Cosnlich urokat elégséges bizonyíték hiányából, a többieket pedig teljesen felmentetni kéri. — Előadása után Manzoni ügyvéd tarta — hallomás szerint — gyönyörű védbeszédet. Ha az ítélet hozatni fog, nem mulasztandom el a t. olvasókat arról és egyéb tárgyakról külön tudósitani. Reményi Károly: Megyei tudósítások. — Kaposvár, sep. 5-én. Tegnap este 9 órakor országosan tisztelt nagy hazánkfiának Somssich Pálnak Kaposvár városa, mint teljes és osztatlan bizalmával megválasztott országgyűlési képviselőjének fáklyás zenével tisztelkedetk Derék polgárnagynak. Folly József úr lelkes szavakban tolmácsoló a városnak és az egész választó kerületnek az ünnepelt nagy hazafi országgyűlési eljárásávak teljes megelégedését és a jelenvolt nagyközönség harsogó éljenei között kijelenté a választók osztatlan bizalmát, melynek hogy gyakorlati kifejezést is adjon, ritka tapintattal az ünnepre cserkoszorut fűzve, az ünnepelt homlokát azzal körözi. Somssich Pilon ( *) a nagy tömeg közt fogadván az igy szálaira fűzött cserteszorús, megható szavakban köszöni meg Kaposvárnak úgy megválasztatásakor, mint azóta és jelenleg is oly bő odaadással nyilatkozott ragaszkodását; utalva országgyűlési képviselői mattjára, fájdalommal érinti, miszerint megtevén minden lehetőt, hogy az eredmény nem felelt meg a közvárakozásnak, és hogy ő jelenleg nem mutathat föl oly országgyűlési vívmányokat, minekre megválasztatásakor némi nyögött önérzettel előre számolt, nem az ő, és nem is az együtt volt országgyűlés vétke, hanem — alapoka egyebütt keresendő. — A megszavazott átalános bizalomban, és képviselői múltját megkoszorúzó cserflzérben legszebb megtiszteltetését, s jutalmát találja. — Kifejezi végül azon reményét, miszerint Magyarbánnak jövője fölött még nem esik kétségbe, a nutzet még élni fog — élnie kell örökké! A fáklyás menet azután megkoszorúzott képviselőnktől elbúcsúzván, derék polgárnagyunkat kisérte két zenekar játszása mellett ünnepélyesen lakára. Ma főispáni elnöklet alatt bizottmányi nagygyűlés tartatott, melyben e mliga a legközelebbi országgyülésrőli egyébkor szokásos kir. értesitvény hiányában elmondta annak reményteljes összejövetelét, felsőbb helyekről annyiszor eléje gördített nehézségeket, s végre annak az újabb időkben, különösen korunkban, — egyetlen egyszer f. é. august.2- én történt föloszlatását; fölhívta egyszersmind a bizottmányt tanácskozásra, stb. A bizottmány az országgyűlés eljárását egyetemlegesen s részletesen magáévá tevén „egyhangúlan “ az országgyűlési óvást helyeselte és maga részéről adoz minden föntartás nélkül hozzájárult, és e határozatát jegyzőkönyvileg is megörökíteni rendelte. — Pestmegyének körlevele fölolvastatván, miután annak szelleme az előbb hozott határozatéval azonos, — általánosan elfogadva helyeseltetek. A bizottmányi ülésben a megye nestora, a lelkes ősz Somssics Miklós minden betűjében hazafiságot, melegséget, értelmet és sok gyakorlati ügyességet gazdagon tartalmazó szónoklata által ragyogott. — Éljen sokáig! — A gyűlés egyéb mozzanatai kevésbé közérdekűek lévén, jelenleg azokat mellőzöm. lládi. Városi ügyek. — Pesváros egyetemes tanácsának felirata. Császári királyi Felség ! Szabad kir. Pestváros hatóságának Felséged legmagasabb felhívására f. évi január hó 2 kán ideiglenesen, s f. évi april hó 3-kán az 1848. , 23. t. c. rendelete szerint véglegesen megalakított képviselő testülete a n. m. magyar helytartótanács f. évi sept. 2-kán kelt rendelete folytán, kir. biztos közbejöttével e hó 4 kén felfüggesztetett. Minthogy azonban a képviselő testületet hatósági működésében felfüggesztő helytartósági rendelet ezen legfelsőbb intézkedést hatóságunk azon határozatából származottnak tudatja, melylyel a szétoszlatott országgyűlésnek ezen testület utolsóelőtti ülésében hozott óvását tettük sajátunkká,s minthogy az említett magas rendelit ezen óvás elfogadásával hatóságunkat a felségi jogoknak történt ellenmondással terheli, s ezen ellenmondás szolgált volna a végrehajtott felfüggesztésnek valódi alapjául : indítatva érzi magát e városi hatóságnak még működésben hagyott tanácsa, cs. kir. Felségedhez legalázatosabb felterjesztésével járulni az iránt, hogy a felfüggesztett képviselő testületet hatósági törvényes működése körébe legkegyelmesebben visszahelyezni méltóztassék. Ezen legalázatosabb felterjesztésünk indokolásául engedje meg cs. kir. Felséged alattvalói mély tisztelettel hivatkozhatni némely körülményekre, egyek a velünk éreztetett kormányi eljárás megváltoztatásának szükségét, s a hatóságunkon végrehajtott alkotmányellenes rendelet visszavételének igazságát győzhetik le. Midőn ugyanis hatóságunk a feloszlatott országgyűlés óvását sajátjává tette, ezzel távol *) Nagyon lekötelezné t. lev. olvasóinkat, s magunkat, a kitűnő férfiú ezen alkalommali beszédének megküldése által. Szerk.