Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)
1861-09-11 / 208. szám
Első évi folyam. Szerkesszó-hivatal Aldunasor 5. is. 2-dik emelit-Kiadó-hivatal. Barátok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Burnetten , kiadóhivatalban, barátok-tere 7. földszint . szám, 208. szám — 1801. Szerda September 11. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Eláfiz.etési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva ft kr ft kr Félévre 9 60 Évnep« Egy hóróra 2 — Vidékre, naponkint postán ft kr Egészévre 19 — Évnegyed Félévre 10 — Egy hóra k*edre 6 — HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. éri aug. 29 töl kelt legfelsőbb határozatával Fektor József kecskeméti lelkészt a „Magdolin del Mariae Magdalenae“ czimzetes prépostségra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott, NEMHIVATALOS RÉSZ. Az udvari kanczellária szándékairól a megyék ideiglenes rendezése iránt a minapi bécsi újság által hozott nyilatkozat bal felfogásokra, s helytelen következtetésekre adott alkalmat, miknek helyreigazítása kívánatos. A m. kir. udv. kanczellária feladata, működésének czélja nem lehet a megyék egyetemes szervezése, mert feladatának amúgy is nagy nehézségeit ok nélkül szaporítani nem akarhatja, sem azon gyakorlatiatlan szándéka, a kormánynak mesterséges majoritást szerezni. A magyar k. üdv. kanczellária elé a viszonyok hatalma két fő feladatot szabott, melyek általa megoldandók. Mindenekelőtt a rendet kell minden áron helyreállítania, s a törvény szerint köteles engedelmességet, ahol az elkerülhetetlen, erélyes eszközökkel kivivnia. Továbbá hazafias kötelesség által vezéreltetve oda kell törekednie, hogy régi dicső, és most már a nép minden osztályainak köztulajdonává lett alkotmányunk alapintézményei lényegükben fentartassanak, hogy azok a jövő törvényhozásnak a szükséges továbbfejlesztésnél biztos alapot nyújtsanak. Hogy e két pont nem áll ellentétben egymással, meg fogja érteni mindenki, aki tudja, hogy az anarchia a szabadság felbomlásának processusa. Pedig a megyék és kir. városok a magyar alkotmányos életnek fő tényezői; ezeket kell a politikai szenvedélyek nyomása alól felzabadítani, hogy magas feladatuknak megfeleljenek. Nem az a czélja a kormánynak, mesterséges szólékony majoritást alakítani , hanem a czélzat az, hogy az illető bizottmányok nagyobbrészt független férfiakból álljanak , kik felszabadulva a gyakran önerejök által le nem győzhető pressio alól, elég bátorsággal s erővel fognak birni, a forradalom vészes elveivel erélyesen szembeszállni, s a megyék és városok valódi érdekeit jó közigazgatásés részrehajlatlan igazságszolgáltatás által előmozdítani. Hogy ha tehát a vármegyék bizottmányai ezen jogos kívánalmaknak megfelelnek, hogy ha készek lesznek, az állam elutasíthatlan szükségeiről, mik tételének föltételét képezik, habár az alkotmányos jogok melletti óvástétellel is, gondoskodni : igen természetes, hogy a kancellária örvendve fogja feladatának ezen könnyülését szemlélni, s az ilyen megyéket mostani szervezetükben meghagyhatni. Az új ideiglenes szervezési szabály tehát csak az elutasithatlan szükség szüleménye, s csak ott alkalmazható, hol elkerülhetlen, mivel a régi, az 1848. előtt fenállott mód, mely szerint minden nemes személyes tanácskozási jogot élvezett, — többé nem lehetséges; ama mód, melyen a bizottmányok az 1848. évben választattak meg, csupán amaz egy esetre volt számítva, s az előbbi főispáni utasítás ezen irányban nem felel meg többé a gyorsan megváltozott állapotnak, amennyiben az nem jelöli ki a határt a vezető hatalma s a választók joga közt. Az egyes városi bizottmányok összeállítása iránt is hihetőleg oly szabályok fognak megállapittatni, melyek által a valódi városi elem, ide- gen nyomástól megszabadítva, igen fontos fel-adatának akadálytalanul megfelelhetne. Már minél fontosabb szerepre vannak hivatva a sz. kir. városok, mint az értelmiség, ke- reskedés s ipar székhelyei, — Magyarország alkotmányos életében, a megkezdett erélyesebb politikai kifejlődés által, minél elágazottabbakul tűnnek föl azok érdekei, — s minél körülményesebb azok közigazgatása, hihetőleg annál kiméletesebben s óvatosabban fognak a határozatok, habár csak ideiglenesen is szerkesztetni. Végül azon kérdést teszszük, ha vájjon elfogulatlan egyén kételkedhetik-e a magyar udvar kanczellária végczélja iránt, mely abban áll, hogy a jövő országgyűlésre, melynek a legmag Igabb fontosságú államjogi kérdéseket, a király és haza elválhatlanul egyesült javára megnyugtatólag kell eldöntenie, Magyarország független férfiainak szabad vélemény biztosíttassák. A nem-zet akaratának világosan s tisztán kell a világ előtt állania, se meg nem gyöngítve, se nem gyanusittatva a féktelenség sajnos kitörései által. Ki kétkedhetik a siker iránt, ha az atyáskodó uralkodó jóságos akarattal utat egyenget, s egy az ősi hűséget még el nem vesztett nemzetnek lovagias lojalitása régi fényében tűnik elő! Csak igy, csak igy lehetséges a kiegyezés ! TÁRCZA. Napi újdonságok. •öcs. k. Fensége lován Főherczeg,— mint a népszínház igazgatósága útján értesülünk — f. hó 9-kén boldog emlékezett. Főherczeg József nádornak örökösei nevében 1600 fiot ajándékozott a budai népszínház alapitására. • Bibornok hg. prímási eminentiájának Bécsbe lett tiszteletteljes meghivatása főcancellár ar ő excja részéről következő levél folytán történt : „Fő magasság a Bibornok Herczeg-Primás Ur ! Bármily forrón óhajtottam jelen hivatalom elfoglalása óta Főmagasságodnak őszinte mély tiszteletemet személyesen nyilváníthatni, ezen szándékom kivitelében a Főmagasságod előtt eléggé ismeretes események, az ezek folytán rendkívül megszaporodott hivatalos teendőim által folytonosan gátolva vagyok. Miután azonban a jelen válaszos korszakban Főmagasságod bölcs tanácsához folyamodni múlhatlanul szükségesnek tartom, azon mindenkor tanúsított készségnél fogva, melylyel Főmagasságod hazánk kormányférfiait a hon és a dynastia közös javának előmozdításában, mély tapasztalásával s a küzügyek vezetésében kitűnő jártasságával istápolni méltoztatott, Főmagasságodhoz azon tiszteletteljes kérelemmel járulok, miszerint, amennyiben viszonyai engedik, több nagyfontosságú ügyek fölötti bizalmas értekezés végett 24 órára ide mielőbb felutazni, s magas személye iránti tiszteletem kifejezésére nekem a régvárt alkalmat nyújtani kegyeskedjék. Fogadja Főmagasságod mély hódolatom nyilvánitását, melylyel maradok Főmagasságodnak Bécsben 1861. sept. 5 alázatos szolgája gróf Forgách Antal“. • Tarnócz helységében — a Bernáthok sasfészkében — mond a „K. Kürt“, f. hó 1 napján az országgyűlésről visszatért ősz Bernáth Zsigmondot mint a kaposi kerület képviselőjét választói üdvözölték. •Az erdélyi országgyűlést, ha különös akadályok nem jönnek közbe, i. é. oct. 20 ára szándékoznak egybehívni — írja az I. T. A Szent István-ünnepély Olaszországban. Avellino tartományból Solofrából a magyar légió 2-ik századából egy hazánkfia a következő érdekes sorokat írja aug. 24-ről : Szent István napját itt is ünnepélyesen megültük. 19-ken épen az ünnepély rendezése körül folyt a tanácskozás, midőn egyszerre megperdült a dob, s a századnak a hegyek közé kelle menni a brigantik ellen, — azonban nyomukat vesztve, kettőztetett léptekkel sietett haza, hogy a miről már le akart mondani, az ünnepélyt megülhesse. Aug. 20-án körülbelül 10 óra lehetett, — folytatja levelező — mire a városba értünk. Százegy taraczk dörrenése hirdeté, hogy ünnepélyünk megkezdődött. Templomba mentünk. A mise alatt három kanonok szolgált. A nagyszámú nép között jelen volt a national gárda is. Isteni tisztelet végeztével egy rögtönzött közös lakomára siettünk. Az e végre szolgáló terem zöld ágakkal volt diszitve; a falon Szent István, s a múlt évben Szt István napján Pesten tartott ünnepélyes menet képe volt látható. — Vendégeink között ott voltak : a fő-kanonok, nemzetőr-századosok — Cajetano Guarini, Salvatore Grimaldi, Francesco Grassi, Valerio Gianatassio, Signore Michele Solimine, a sindico Dominico Guarini s a nemzetőrség több tisztje. Az asztalon egyszerű magyar étkek valának. — Csendesen folyt az ebéd — de a mint a poharak forogni kezdtek , zajosabb szint öltött. Századosunk Pinczés Lőrincz és Serbáki főhadnagyunk olasz nyelven az olasz népre s nagyjaira köszöntöttek, lelkes éljenzések között. — Tánczra kerekedtünk , átöleltük vendégeinket, kik viszonzásul lelkesedve kiáltották : „eviva Ungheria, eviva nostre fratelli unghereei!“ — Magyaros zamata lakománk közben az avellinói kerület kormányzójától századosunkhoz elismerő levél érkezett, melyben maga és kerülete nevében köszönetét fejezi ki a minden időben szolgálatra kész magyar harczosoknak. A kereskedéseket még reggel bezárták volt, a egész nap ki sem nyitották. A nép ünnepi ruhában hullámzott folytonosan az utczákon. Két nappal ezután a városi elöljáróság adott tiszteletünkre lakomát. Az elfogadó terem szépen volt berendezve. Közepében egy nagy csillár világított a köröskörül a falon számtalan gyertya, a két szemben levő oldalon Garibaldi és Victor Emanuel képe. A terem nagyszámú, négy-négy személyre terített kiaded asztalokkal volt ellátva. Minden asztalnál két magyar és két olasznak mutatának helyet. Az asztal körül főbb nemzetőri főtisztek szolgáltak. Az asztaltól felkelve elénekeltük a Szózatot és Hymnust, nagy viharos tapsok között, ezután Ők a Garibaldi énekét, Ők „viva“-tot, mi „éljen“-t kiáltánk. Azon terem, hol malátánk, 12 év óta ekkor látott először víg társaságot, azelőtt zárva volt. (K.) * Herczeg Eszterházy új kölcsöne 20 millió forint összegig terjedőleg Schulhoff József bécsi bankárházzal megköttetett. Az utóbbinak a herczeg minden magyarországi javat áradatnak , mig a kölcsön tökéletesen törlesztve lesz. A nevezett bankárház a herczegnek a kölcsönkészleten kivül évenkint még másfél milliót fog fizetni. A herczeg tulajdonához tartozó azon javak és jószágok, melyeket Magyarországon kivül bíz, jövőre is birtokában maradnak. • Az itteni kereskedelmi akadémia elnökségére,— Kochmeister F.nr visszalépvén — az illető választmány egyhangúlag Weisz Bernát ismert nagykereskedőt választá meg. * A budai népszínházra, melynek belső fölszerelése a kitűzött megnyitási napnál még valamivel előbb elkészül, eddig ele mintegy 20,000 fton fölül gyűlt be, a költségek azonban már eddig is haladni látszanak a 30,000-et. A differentia megvan, de az áldozatkész nemzet szép buzgalmához oly jelentéktelen, hogy az valószínűleg mielőbb nemcsak helyrepótolva, de túlhaladva is lesz. A színház belseje, melynek eszméje úgyszólván egy nap született , a másikon már végre jön hajtva, méltán meglepi a nézőt. Minden a lehető legelegánsabb. A telep és páholy sorok szie fehér fényzettt, gazdagon megaranyozva. * A budapesti alagúttársaság illető részvényeseit fölszólítja, kik a felnökibocsátrányú részvények fevételére ideiglenes nyugtáikat még be nem adták, hogy ezt f. é. november végéig a társulati irodában (Budán az alagútnál) megtenni szíveskedjenek. •Baranya megye az országbírói értekezlet elfogadása következtében a megyei törvényszék szervezése, valamint a megye szükségleteinek mi módon leendő fedezése tekintetéből f. hó 16-kán a főispán úr elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést fog tartani. * Somogy vármegye részéről közhírré tenni kérettünk föl, hogy e megye polgári és úrbéri törvényszékének működése f. é. okt. 7-én veendi kezdetét, melyről az illető felek ezennel értesittetnek. *Uj könyvek. Pfeiffer Ferdinánd könyvárus kiadásában megjelentek : Magyarország közjoga a mint 1848-ig s 1848-ban fennállott, rendszeresen előadva Récsi Emil 1.1.1. levelező tag 8 m. k. egyetemi rendei jogtanár által. Harmadik fűtét. Továbbá : A nem- Réce, sept. 8-án. L. Szabolcs sat.! . . . Ugyebár, nem is kell többet mondanunk, megért már az olvasó. Úgy vagyunk most a törvényhatóságokkal, mint cholera idején az ismerősökkel, mikor valaki emlegeti, már rámondjuk: „szegény ember!“ mert tudjuk, hogy a megemlítés halálhírt jelent . . . Szabolcs tehát feloszlatott és királyi biztosának Gömöri Pál úr, volt megyei főnök, neveztetett ki. Nem is kell a tekintetes megyének mondanunk, hogy sit terra levis,a nélkül is könnyebben fogja magát érezni, különben neki sietett volna annyira az óvástétel halál-poharát kiüríteni. Szabolcs azon megyék élén állt, melyek inkább a formákra mint a dolgok lényére ügyelvén, végtére oda jutottak, hogy sem élni sem halni nem tudtak. Mikor Párisba annak idejében bevonultak a győzelmes szövetségesek, egy tapasztalt anya intette szép leányát, ne nézzen ki az ablakon, mert azok a katonák gonosz férgek s a szép leányokat még erőszakosan is megölelik s megcsókolják. A szép hajadon ennélfogva csak az ablakredőkön keresztül nagy óvatosan nézett le az idegen csatárokra s megpillantván egy délczeg ifjú huszártisztet, azt kérdé anyjától: „Nézd mamám ezt a csinos vitézt, milyen jó képe van, hát ez is erőszakoskodik ? "... Ő ezek a leggorombábbak — oktató a tapasztalt mama... . És mikor szoktak a szegény leányokkal gorombáskodni, és mit gondol, mama, elég szép vagyok-e én arra, hogy egy ilyen vitéz velem gorombáskodnék ? ... A bölcs mama fejcsóválva hallgatta leányát; úgy tetszett neki, mintha ezt nem is nagy rémület töltené el a gondolatnál, hogy a huszártiszt vele gorombáskodni találna. Megyéink sorában is van több ilyen párisi gurli. Még dicsőségesebben szerepel azonban Pest városa. A város atyái most kezdik észre venni, hogy a városi képviselet föloszlatása nagy kárára van a közügyeknek s a községet még anarchiával is fenyegeti. Ez tökéletesen áll. De hát mit mondanának a város atyái, ha a lakosság azt találná tőlük kérdeni: „Miért károsítottátok ügyeinket, miért tettetek ki bennünket anarchiának. Mi azzal bíztunk meg benneteket, hogy érdekeinket óvjátok meg, hogy törvényes rendbe hozzátok dolgainkat, hatalmatokat javunkra fordítsátok és íme akként jártatok el megbizatástokban, hogy saját vallomástok szerint ügyeink veszélyeztetve vannak s bennünket anarchia fenyeget? s mind ezen bajt oly lépés által hoztátok reánk, melyre semmi szükség, semmi törvényes hivatás nem késztetett benneteket? Még megértjük, ha a megyék viszik politikai eszméiket a szélsőségig; a politika a megyék feladatának lényegéhez tartozott 48 előtt. De a városi képviselőség mindenekelőtt tartozik községének érdekeit tekintetbe venni; a politika nála mellékes dolog, annál kevésbé szabad neki parancsoló indok nélkül politikai lépések által a község érdekeit veszélyeztetni." Minél jogszerűbb volna ilynemű kérdezősködés, annál sajnosabb, hogy a politikai harczba beleelegyednének a városi hatóságok is, ámbár tudhatják, hogy szavaik e tekintetben semmi nyomatékkal nem bírnak s igy sokkal inkább használnának a haza ügyének, ha az anarchiát kikerülik, mintha azt provokálják. A napokban — azt beszélik kereskedelmi körökben — kevés faja volt, hogy rajtunk a dohány-egyedárusság kérdésében nagy könnyebbség nem történt s hisszük, miszerint e tekintetben még táplálhatunk némi reményt. A turini kormány ugyanis a dohány-monopóliumot egész Olaszországra terjesztvén ki, nem kis zavarba esett azáltal, hogy a dohánya nincs. Egy külföldi társaság Plener úrhoz járult, szép szóval, jó pénzen annyi dohányt kérve tőle, amennyit adhat. A finánczministérium a jó alkalmat egy nagyszerű szerződésre akarta fölhasználni. Az idén ugyanis sok baj van amiatt, hogy népünk sokkal több dohányt termesztett, mint a kormány beváltani képes. Ha tehát a külföldi társaság bizonyos mennyiség átvállalására kötelezné magát,a kormány bátran megengedhetné, hogy Magyarország annyi dohányt termeszen, amennyi csak telik. Nehogy azonban a pénzügyministérium hivatalnokai túlterheltessenek, Plener úr azt kívánta a külföldiektől, hogy ők maguk váltsák be nálunk a dohányt s a kormánynak e szabadalomért bizonyos százalékokat fizessenek. Erre azonban a külföldiek egyátalán nem akartak ráállani és pedig két okból. Először is azzal vádolták dohánykereskedelmünket, hogy igen nagy hajlama van a szépet tenni — azaz, fölül és alul szép dohányt tenni, a csomó helyébe pedig mindennemű rész jószágot csempészni. Másodszor megszokták dohánytermesztő községeink, hogy nekik előlegezzenek és ezen szokásból sok per perpatvar támadt már; minthogy azonban az igazságszolgáltatás most nálunk még nincs egészen a maga rendén, a külföldieknek kevés kedvük van a pörlekedésre. Ennélfogva a külföldiek egyelőre Plener urnak ajánlatát nem fogadták el, de készeknek nyilatkoztak, a kormánytól közvetlenül nagy mennyiségű dohányt venni. Az alkudozások még folynak s meglehet, hogy dohánytermesztésünk javára fog hajlani a dolog, mi mindenesetre örvendetes volna addig is, mig sok más kérdéssel együtt a dohány-monopólium is rendbe hozathatik. Becs, sept. 9. L. Olvasóink a mai körülmények közt tán nem is hiszik, ha megint azt mondom, hogy centralistáink roszul érzik magukat, pedig mégis úgy van, mert a dolog természeténél fogva úgy kell annak lenni. Egy olyan, bármi hős, de mégis csak apró csoportra nézve, milyen a mi dicsőségesen uralkodó Reichsraths-minori-majoritásunk, nem csekély munka, oly förtelmesen verni rendre a magyarokat, a horvátokat, a lengyeleket és cseheket! Ennyi győzelembe az ember könnyen belefárad s a sok veréstől végtére leverve érzi önmagát. Azután kellemetlenül is hat az ember kedélyére, ha győzelmének büszke érzetében le akar heverni babérjaira és a sors gúnyos mosolylyal töviseket hint alája. Már pedig ily helyzetben vannak centralistáink ,és igy nem csoda, ha nyugalmat találni nem tudnak. Nyugtalanságukat leginkább tanúsítják azon hírek, melyek táborukban ki nem halnak. Majd azt tudják, hogy herczeg-primásunk teszi Deák pártjának nevében az ajánlatot, az October 20-diki diplomát az 1847-diki alapból kiindulva revideálni. Ezen bben a centralista bélyeg ugyancsak szembeötlő, mert „Kraut und Rüben"-t igy összekeverni csak centralista tud. Beszélnek azután magyar ministerekről s más egyéb kiegyenlítési tervekről, mint az országgyűlés egybehivásáról sat. Szóval centralistáink sokkal többet vesződnek boldogságunkkal mint érdemeljük. Mindezen hírek csak azt tanúsítják, miszerint centralistáink is érzik, hogy Magyarországon még nem hoztak rendbe mindent s ott kell valaminek történni a belbéke helyreállítására. Börne azon körülményben találja a világ bajainak kutforrását, hogy a ministerek már négy órakor reggel kelnek fel, a kormányzás munkájához sietvén. Miért nem pihennek, úgymond, a ministerek mint nagy urakhoz illik ; ha csak déli 12 órától egy óráig kormányoznának, a világ dolga mindjárt sokkal jobban állana. Mi is centralistáinknak azt ajánlhatnák , hogy ha őszintén óhajtják a birodalom javát, ezt annál inkább mozdítanák elő, minél kevesebbet törődnének vele. Ami a herczeg-prímást illeti, az szombaton este ugyan ideérkezett és pedig a kanczellár urnák bizalmas meghívása folytán, de bizonyosnak lehet tekinteni, hogy semminemű ajánlatokat a kormány elé nem terjesztett. Ő eminentiája egyébiránt csak huszonnégy óráig mulatott városunkban s ma Bécset el is hagyta. A megyéket illető munkálatok itt is, Budán is élénken folynak. Itt az utasítás van készülő félben, mely szerint a királyi biztosok a megyék szervezésében fognak eljárni. Budán a magyar királyi helytartó-tanács a kanczellária felszólításánál fogva bizottmányt küldött ki, mely a feloszlatott városi képviseletek újjászervezése felett fog nyilatkozni. Egy pesti lapnak azon híre, hogy Fehérvármegye is feloszlatott és királyi biztosának Szekrényessy úr neveztetett legyen ki, nem áll. Még Fehérmegye a fekete könyvbe nincs beírva — nincs mind ez óráig —