Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)

1861-09-21 / 217. szám

Első évi folyam. Szerkesitő-hivatal Aldunanor 5. az 2-dik emui*­t. Kiadó-hivatal: B*rátok-tere 7. vám, földszint. Előfizethetni Hu­­in­enten a kiadó­­hivatalban bar­átok-tere 7. ásám, földszint. 217 szám — 1881. Szombat September 21. Vidéken b.­rm­enten levelekben, minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY EMfiz.etési irat austriai értékű m. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán ft kr ft kr Pecezévre 10 — Évnegyedre 4 60 felévre * 50 Efjr hóra 2 — ft kr ft kr Egércévre 12 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy hóra 2 —* HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsige következő legmagasb sajátkezű iratot méltóztatott báró Kemény Ferencz­­hez, az erdélyi kir. ndv. kanczellária ideiglenes elnö­kéhez legkegyelmesebben kibocsátói: Kedves báró Kemény. — Jónak találom önt, saját kérelmére, erdélyi udvari kanczelláriám ideigle­nes elnökségétől kegyelmesen fölmenteni. Laxenburg, sept. 19-én 1861. Ferenci József s. k. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi ang. hó 26-ról Hugi József beregdmegyei nagylónyai lakos vezeték­nevének „Sziklány“ra változtatását legkegyelmeseb­ben megengedni méltóitatott. VEMHIVATALOS RÉSZ. „Donau Zeitung“ contra „Sürgöny.“ Lapszemlénkben közöljük a „D. Zigu-nak ellenünk intézett czikkét, — melynek tartalma két főtételre vihető vissza. Az egyik az, hogy a „Sürgöny“ ez s ama nyilatkozata nem hivata­los, nem tükrözi a kormány nézeteit, s törekvés 8 az. — erre nézve tegnapi czikkü­nkben előre is válaszoltunk, bevallván, hogy nem csak nem vagyunk szorosan „hivatalos köz­öny“, hanem ambitiónk sincs az lenni. A második pont az ellenünk azért intézett megsemmisítő philippika, mivel azt mondók , „hogy a királyi leiratok s reichsrathi nyilatkoza-­ tok után nem maradt egy talpalatnyi tér, melyre állva, becsületes magyar magát pirulás nélkül kormány­ emberének vallhatná“. E nyilatkozatunk, úgy látszik, némi magya-­ rázatot szükséges. A „D. Z­s.“ azt kormányellenesnek nevezi. Természetes felfogás ez azon emberek részéről,a­kik csak azt szokták a kormány v­­lódi barátjá­nak tartani, ki annak hízelgő dolgokat hazudik. A „D. Ztg.", s alkalmasint néhány korlá­tolt bürokrata azt hiszi, hogy e nyilatkozat a „Sürgöny" egyéni nézetének vakmerő kifejezése, mely annak illegalitását fényesen bizonyítja. Valódi államférfi azonban így fogna okoskodni: „ha már a hozzánk legközelebb álló orgánum, a lojalitását elég gyakran tanúsított „Sürgöny“ is így constatírozza az ország hangulatát, akkor ennek rettenetesnek kell lenni“. És az valóban az is, és pedig ismételjük, rettenetes azért, mert a trón iránt leghűbb ma­gyar sem képes a kormánynak a február 26-iki pátens kivitelében követett eljárásához és elvei­hez csatlakozni,­­ mivel egyetlen magyar sem található, ki az ország sarkalatos jogainak elta­­­­gadásába, a „Vérwirkolás“ burlesk tanába, tör­vényeink egyoldalú megsemmisítésébe bele­egyezni bírna, merne, vagy csak akarna is. És e részben a magyar kormányszékek tag­jai sem képeznek kivételt; tudják azt Bécsben igen jól, hogy ezek sem nevezik magukat kor­mányembereknek, a „D. Zig" értelmében, mert ezek sem fogják, sem nem képesek a febr. 26-kát programmjuknak vallani. Tessék megkérdezni egytől egyik, s aztán minket meghazudtolni. Világos tehát, miként értettük azt, hogy most magyar ember nem lehet kormányember. Ez azon szomorú állapotnak kifejezése, miszerint az ország leyális, conservativ, dynastikus ele­meiből lehetlen kormány­pártot alakítani,­­ le­­hetlen a febr. 26-ki program, s annak kivitelé­ben történt dolgok miatt. Ilyesmi azonban a „D. Zig" horizonán túl­­megyen. Hiszen az igaz, a politikai jellem­gyengeségről ismeretes Austriában megfoghat­­lan dolog, hogy létezhetik kormányprogramm, melyhez absolute senki se akar Magyarország­ban csatlakozni, holott Austriában nem létezhet kormány, akármi lehetlent akarjon is, mely hí­vekre, s alázatos szolgákra ne találna. Meglehet, hogy a magyar nemzet oct. 20-ka óta önérdekei ellen vétő politikába tévedett, azt sokan, velünk együtt, hiszik is, s higgadt embe­rek szívesen nyújtanák köröket annak, ki e po­litika kelepczéjéből kivezetni jó szándékot mu­tatna, de ha valaki azzal biztatja a kormányt, hogy az eddigi eljárása, eddigi elvei mellett va­lami módon ily közeledés s egyezkedés jöhet létre, az hazug charlatán, nem egyébb. Ennyit a dolog lényegére nézve. Rágalom a „D. Zig“ részéről, hogy mi az országgal azt akarjuk elhitetni mintha a kor­mányban szakadás léteznék, mintha a m. kir. udv. kanczellár más politikát követne, mint az államminiszer. Mi nem is vagyunk annyira be­avatva a kormány­titkokba, hogy erről tudomá­sunk lehetne. Hanem azt higgye el a „D. Zig“ czikkírója, hogy Magyarországban m­ég némi jó hatást tenne, a kiegyenlítési remény még egy gyenge, de végső hajszálát képezné azon hiede­lem, hogy a kanczellár nem követi a reichsrathi nyilatkozatokban kifejtett politikát. Továbbá a lehető legártatlanabb tudatlan­ságot affectál a „D. Zig“ azon kitételünk irá­nyában a „bécsi iskola.“ Kik 48 óta isme­rik a birodalom történetét, tudják, mit értünk a bécsi jogász-iskola alatt; t. i. azon bé­csi prókátorokat, s hirtelen avancirozott fiatal j 'hivatalnokokat, kiknek politikája: soha sem a' körülményeket tekintetbe venni, hanem maxi-,­mákból, elvekből indulni ki; nem a lehetőt, ha­; nem egy abstract jelszót, rögeszmét akarni léte­síteni; — értjük azon pedáns principien-reitere­­ket, kiknek ezen tiz év alatti eldöntő befolyásuk, consequens eljárásuk, roppant, de csak rontó­bontó tevékenységüknek köszönhetik a trón, s 34 millió népe: azon állapotot, melyben vagyunk, melyet persze a „D. Ztg“ minap — oh, a sors­nak iróniája! — derűidnek, megnyugtatónak ne­vezett! Nagyon jól tudjuk, mi kényes tárgyakat érintünk, azért jobbnak is tartjuk hallgatni, s zárszóul a „D. Ztg“-nak csak annyit monda­ni , hogy állását valóban sajnáljuk, mert nincs lap a birodalomban, melynek több baja volna mint neki. Ma a lengyelek, holnap a csehek el­len ; ma a horvátok mellett, a magyarok ellen ; holnap a magyarok és horvátok ellen — majd az „Ost und West,“ majd a „Sürgöny“ ellen; szóval a monarchia valamennyi nemzetei, or­szágai s pártjai ellen szüntelen harczot vívni, s mégis egy két duc­atnál több olvasóra nem tudni szert tenni, ez tragikai jelenség, s nagy zavar a kormányra nézve, mert azt mutatja, hogy vagy politikája nem bír hívekkel s párttal, vagy hivatalos lapja úgy van szerkesztve, hogy senkit sem érdekel. Azt hisszük, ez utóbbi az eset. — Hanem azért illenék szerényebbnek lenni, s nem leczkézni, se nem korholni a „Sürgönyt“, melynek legális buzgalma az igaz, Bécsben ki nem elégít, hanem tulbuzgalma legalább még eddig nem compromittálta a kormányt. Kecske­méthy Aurél: TÁRCZA. Napi újdonságok. * Gr. A­p­p­o­n­y i ő excja tegnapelőtt szabadság­gal külföldre utazott, hogy családját a dieppi fürdőből va­­la hozza. * A hídfőknél levő oroszlánok alá bevésik a lánc­­híd remekmű rövid történetét. A bevésés már megkezde­tett­ét pedig a pesti oldalon a jobb, a lendsi oldalon a bal oroszlán alatt levő gránit-táblán. A bevésendő sorok kö­vetkezők : „V. Ferdinánd Király Országlása Alatt Gróf Széchenyi Istvánban Támadt A Gondolat, Buda És Pest Városokat A Lánczhiddal Összekapcsolni, ” A Nagy Ha­zafi Ezen Óriási Mű Kivitelére Báró Sina Györgygyel Egyesült, Ki­ss József Főherczeg, Magyarország Nádora, Mint Az Országos Küldöttség Elnökével Az 1840. XXXIX T. C. Által Helybenhagyott Szerződést Köt­vén , Annak Alapján Még Báró Rothschild Salamon És Kapriorai Wohianer Sámuel József Csatlakoz­tak A Vállalathoz. — Az Építmény Therey Clark Vilmos Angol Mérnök Tervei Szerint Helyettessé Clárk Ádám Mérnök Által Tia É­v Alatt Vitetett Véghen. És A Hid 1849. Nov. 21 én Adatott Át A Nyilvános Közlekedés­nek. — Isten Áldása legyen E Művön S Alapítóinak Em­lékezete Éljen A Hazában.“ *A s országon magyar kertészeti tár­sulat miután ügyeit most már jobban rendbeszedte, tevé­kenységének jelét kívánván adni, dunaparti csarnokában i. é. oct. 10-től 20-ig gyümölcs-, szőlő és főzelék növény kiállítást fog rendezni. * A tiszai vaspálya-társaság új évre székhelyét Bécsből Pestre szándékozik áttenni. ‘Biharmegye egyhangúlag hozzájárult az or­szággyűlés feloszlatása ellen emelt óváshoz. — Pozson városa Smolkához köszönő iratot intézett — B. Podmaniczky Frigyest bandérium kisérte be Szar­vasra; ünnepélyes fogadtatása után jelentést tett választói­nak országgyűlési működéséről. * A „P. L.“ írja, hogy a tudvalevő város-képvi­­seleti adresa ügyben az adóbehajtást illetőleg a kiküldve volt kir. biztos Havas udv. tanácsos s jelenben hely­tartótanácsi másod-alelnök ur vizsgálatát úgy látszik be­fejezte. A k. biztos ur idevonatkozó számadását már be­adta, s a város épen most kap­­t megbízást a helyi, ta­nácstól, hogy a vizsgálat dolgában tett 121 frt bérkocsi költséget nyolc­ nap alatt az e czélra megnevezett kincs­tári pénztárba szállítsa.­­ Valamelyik lap azt a hírt hozta, hogy a rendőr­ség a bécsi reichsrath férfiéinak carricaturáit Treichlinger triárus kirakatából beszedetni rendelte, — ha e hit vala­kit megszomorított, mi vigasztalva tudathatjuk, hogy a nevezett képek ottan még folyvást láthatók, sőt kisebb alakban már a szomszéd Sárkány-féle ker­eskedés is mu­togatja őket. Ez a legkisebb volna, de a reichsrathnak még más baja is van. * T­ü­r­r lakodalmára nemcsak aranyos magyar fő­­kötő megy, hanem mint az „Alföld“ „megangja“ a genuai menyegző asztalán Aradi­ak ménesi tűízbora is képvisel­tetni fog, még pedig a közepéből. Ugyancsak az „Alföld“ szerint Arad a londoni ipar műkiállitáson is képviselve less, — még pedig mint mondja, k­i­r­á­l­y­i t­a­g. Nem értjük. ‘Papszász Lajos, volt bihari elnö alispán és országgyűlési követ f. hó 17-kén itt Pesten meghalároz­­ván, az érdemdús hazafi hült tetemei tegnapelőtt Igarra szállíttattak. * Pest város tanácsának a bizottmányi ülések föl­­függesztése elleni felterjesztése — mint a „P. L.“ bécsi levelezője értesül, elutasításig fog eldöntetni, a végleges feloszlatás és a bizottmány azonnali újjáalakítása lesz elvégezve. Az illető leiratban elősorolvák ezen rendsza­bály indokai, egyszersmind azonban ismételve kijelente­tik, hogy a kormány szilárd akarata, az alkotmányos ösvé­nyen maradni. * A „Tem. Zeitung“ szerint a szerbek vajda­ságot, az oláhok kapitányságot, a bánáti néme­tek g­r­ó­f­s á­g­o­t, a tótok szinte valami .... ságot kap­nának. A rusznyákok, igy tréfál az „A.“, e szerint kérhe­tik, s kétségtelenül meg is kapják a rusznyák here­se­g­­a é­g­e­t, a bánáti francziák a prefettséget,a tolnai svábok, a soproniakkal és pozsoniakkal egy testben, a cleirfür­taéget, a bánáti spanyol zsidók jeruzsá­­lemi kerületet, a többi zsidóság rabinatust szabad válasz­tással. A vendek kreishauptmannságot, Hor­tobágy nagypandurságot, az örmények gug­­schachánt, a hienczek markgrófságot, a csaj­­kások admiralitást, a matyók püspökséget, a bunyeváczok goszpodárt, a baranyai bosnyikok w­­­a­d­­­k á­t, Csepel, tihany , ecseditó, nyulak szigete, és a fertőtava reálunióban egy dogét, a bárczasig gubernátorságot, Turócz-Szentmárton hurbá­­niát, a székelyek rabonbánt, a móczok mócziát (imperatu moczilor­ral), a palóczok p­a­l­ó­c­z­i­á­t, a wasserkrobótok admiral-welikót, a bulgárok(szö­­gediesen: bogarak) kom­pánt, az erdélyi czigányok in­dián­ját, a magyarországiak fáraóságot, és ennek valamennyinek kancelláriát Bécsben, és helytar­tótanácsot otthon. Ennek az a megbecsülhetetlen követ­kezése is lenne, hogy így talán a reixsrathba is le­hetne embert fogni. I­I. Vilmos porosz király Königsbergben törté­nendő koronázásának programmja közelebb jelent meg Berlinben. Az ünnepélyek ocl. 14 kén veszik kezdetüket egy fényes bevonulással Königsbergbe . October 18-kán, mint a lipcsei csata évnapján történik meg a koronázás. 20-kán elindulás Danzigba. Ő Felsége a koronázás nap­ján Königsbergben egy uj rendet alapit, melynek rangsora a fekete és veres sarrend közt álland, s a koronázási na­pon csak 12 egyénnek fog adományoztatni. * Dienea-Fánery Etelka zongoraműtvéssnő, ki már más években is kö­tetíléssel adott hangversenye­ket a fővárosban s vidéken, az idén ismét körútra készül. Mint értesülünk, mielőtt a vidék, nevezetesen Eger, Deb­recen a II. Várad látogatására indulna, előbb a főváros­ban fog több művészi erők közreműködése mellett egy hangversenyt adni, melynek részjövedelmét jótékony czélra szentelendő * Reszkess Bizanczia. A híres öklöző és birokhős Marimaldinak egy félelmes versenytársa érkezett, a­ki senki más mint a spanyol athleták királya Charles úr. Az athletakirály mint jelentésében mondja, különösen ab­ból a célból jött át ide Trientből, hogy Marimaldi urat a srompók közé szólítsa és földhöz vágja; erre nézve két föltételt köt ki, először, hogy ez „avec grafe“ történ­jék, s másodszor, hogy a tiszta jövedelem a győztesé legyen * Igen jó állás. Egy berlini lap hirdetései közt ilyen jövedelmes állás is kínálkodik : „Kerestetik egy miveit hajadon, a ki bért nem kivin, magát élelmei és uraságának pénzt is kölcsönöshet“. Az illető családnál post restante bizonyosan ily jegy alatt lehet tudakozódni : H. B. N. X.“ * A minap említett helytartótanácsi rendelet követ­keztében a szathmármegyei honvéd segélyező egylet már fölosztott s 3000 ftra menő tőkéjét a megyei szükségletek fedezésére ajánlá föl. Ugyane tényt fölemlítvén a „P. Hírnök“ is, eszmelánczolatnál fogva a következő interpel­late tessi: Ha nem csalódunk — úgymond — a legtöbb megyében alakult egy egy ily­segély-egyesület, s most, midőn a helytartótanács feloszlatásukat elrendelte, jó volna működésük eredményét is nyilvánosságra hozni. Nem tudjuk, hogy van más városokban, de Pesten legalább után útfélen találkozunk emberekkel, kik sans géné meg­állítanak, a­­z emberek mind honvédek, mind éheznek, mindannyi ármánynak vannak, voltak s lesznek kitéve. Ez emberek — folytatja a nevezett lap — vagy csalók vagy nem. Ha azok, mire valók a koldusbilik, s ha nem azok, mire való a honvédsegélyző egylet ?­­.Ügyvédi s­z­á­m­­­a. A következő két levél, hogy szóról szóra íratott legyen, arról nem kezeskedhetünk ; a dolgot adjuk úgy, mint szavahihető egyéniségtől hallottak. A következő két levél megbízás- és válasz-tartalma: „T. ügyvéd úr ! íme ide mellékelve átadok önnek két köteles­­vényt, egyiket 600, másikat 400 ftról szólét; kérem, sziveskedjék e két épületet az illetőktől behajtani; fáradozását illően fogom meghálálni. X. april 15-kén 1860.“ — „Válási a gyakori sürgetésre. T. url A két rendbeli kötelesvényekre sióló tartoságokat igenis behajtottam. Azonban az ide mellékelt szám­lából bölcsen méltóztatik átlátni, miszerint a 600 forint behajtási költségei 576 ftra, a 400 ftéi pedig , 450 ftra rúgnak; hogy tehát a 600 ftból fönnmaradt 25 ftot t­­uraságodnak kifizethessem, kérem a 400 ft behajtá­sára fordított 50 ft túlkövetelésemet előbb megtéríteni, mert a kimutatásból világos, hogy az én költségeim nem födösöttek, hanem fölözöttek. X. april 15-kén 1861.“­­ Commentárul szolgálnak ehhez a múlt évtized­ben föntebbi módon szerzett házak, több száz holdnyi tel­kek stb., melyekből az ismert előző évtizedben még se egy­­ tégla, se egy talpalattnyi föld nem létezett.­­ K­r­n­d­i Kálmán hirez kalandor-betyárt, kit a múlt évtized rendőrei, zsandárai, szolgabirái, titkos­­a ; nyílt Üldözőlevelei — Steckbrief—nem voltak képesek kézre keríteni, most fejét nógrádi honának cserháti erdői­ben s pandúrok meglőtték, megcsípték , s Balassa-Gyar­­matra, hol egykor apja börtönőr volt, börtönőrség alá biztos helyre vitték. A jó madarat néhány évvel ezelőtt már egyszer megfogták, a ugyanő egy a dandár és egy lánd­zsás közlegény kíséretében Szolnokról tovább lett volna kísértetendő, d­e azonban kíséretét a korcsmában, hol kissé megszálltak , leitatta, a­míg a két fegyveres őr „á conto“ ugyancsak ivott, addig Kálmán úr tova­illant. A zsandár boros, egyszersmind borús fővel annyira szi­vére vette, hogy a rábivott madarat markából kiszalasztot­­ta, hogy Török­szent miklósra menet a kocsiban ülve ma­gát szivén lőtte.­­ A sötétben elszunyókált társai csak mikor haza értek, tudták meg, hogy nem aluvó, hanem örökre elaludt hulla hever a kocsiderékban.­­ Mostan­ban három főreáltanodában hirdettetett pályásat a történelem-tanári székre, n. m. a pesti, kassai és budaiban. És ámbár véleményünk szerint a világtörté­nelem három főszaka : az ó, közép és újabbkori történelem naponkint három, a honi történelem pedig, melyet a budai s kassai reáltanodában úgy látszik, valamint a múlt évti­zedben, úgy jelenben is mellőzni fognak, negyedik órában elég dolgot ad a tanárnak: kölöncül mindegyikhez még va­lami oda van kötve: a pestihez az ész- s lélektan, a kassai és budaihos a német nyelvészet. Valaki lehet egyes és képzett lelkész, nyelvész, de nem egyszersmind történész s megfordítva. De ha már általánosan elhatározott dolog, hogy a történelem­tanár a történelmen és a földrajzon kí­vül valami mást is okvetlen tanítson, miután a históriá­nak a politika úgy is leánya, nem czélszerűbb volna-e, azt követelni tőle, hogy egyszersmind ügyes ballo­­ mester is legyen. * Miközben a piacon itt-ott már sült gesztenyét árulgatnak, az ártéri vadgesztenyefák az idén immár­­ másodízben virágoznak. — E késő virágzás az őszhöz úgy illik, miként öreg férjhez fiatal feleség, vagy a koros As­­­pániákból a kacaér mosolyok. Lapszemle. A „Donau Zeitung“ következő csikket i­ ily czim alatt: „A Sürgöny pro­grammja.“ „A Sürgöny, mely hivatalos lapnak tartatott, f. é. aug. 31-én egy vezérczikket hozott, mely sokfelől olyan programm-félének lenni Utazott. A csikknek magának megjelenésekor kevés fontosságot tulajdonlunk, de a legutóbbi magyarázat, mintha a „Sürgöny“ ömlengése több volna költeménynél, aana aubjectiv érzelem kinyo­mata lyrai ugrásokkal, — kényszerít bennünket, annak ha­tározottan elébe lépni. Ausztria államában magában értve csak egy, pedig központosított is semmiesetre se dualistice kétfelé osztott kormány van. Az utolsó leirat oly manifes­tio volt, mely az össz kormány valamennyi tagjának egyenlő nézeteiről Ma­gyarországot illetőleg a legkisebb kétséget is hagyta ma­ga után. A leiratban a febr. 26 ki adíó államalaptörvény­nek van kijelölve. Illik e tehát, egy hivatalos lapnak kimondani, hogy : „a leiratok és a birodalmi tanácshoz intézett közlemény arasznyi tért se hagytak hátra, melyre egy magyar piru­­lás nélkül állhatna és kormány férfiúnak vallhatná magát ?“ Az ily beszéd nem csak nem hivatalos, sőt inkább kormányellenes. Mert ha csak a kormánykozi közeledés is elég arra, hogy az embereknek arcsára a szégyen pirját felidézze, milyenek lehetnek akkor a kormány valódi férfiai! A „Sürgöny“ hangja ez utóbbi hetekben mondhat­­nók „a konservatív“ volt kárhoztatja a forradalmi ka­landok politikáját, de egyszersmind keserűen panaszko­dik az „úgynevezett bécsi iskola tévedései“ felett. A je­len nem tetetik neki; ő azért a jövőbes apellál, mert e pillanatban nem volna „kiegyenlítő közbenjáró párt“. Ez oly felfogás, mi előttünk régen ismert, de nem g­o­u v e­r­­nementális. Azon átkos zűrzavar mellett, mely Magyarország­ban a kormányzat és igazságszolgáltatás terén az október 20. diploma után felmerült, rostul áll egy conservatív lapnak a „bécsi iskola tévedéseiről“ beszélni. Egészen eltérve attól, mikép a birodalom egységének megmentése, és mérési, részint egyenesen forradalmi kihágások meg­fékezése volt szóban, most annak, mit­­ a „bécsi iskola“ alatt érteni látszik, a sas az összminiszérium, kötelessége az országban az anarchiát elnyomni és a martius-előtti, több oldalról barbár állapotokba, visszaesést megakadá­lyozni. Ezen kötelességek iránt igazságosaknak lenni és mindemellett a nemzet alkotmányos szokásait és szabad­ságait lényegében mégis megcsonkítanui fentartani, és feladata a kormánynak Magyarországgal szemben , és a „Sürgöny“ missiója abban állana, hogy azt ennek teljesí­tésében gyümelicsale pedig akadályozza. Ha valaki még hihette volna, hogy a „Sürgöny“ va­lóban hivatalos lap, úgy a mondottak után most másról kell meggyőződnie. A jobbra és balra való tántorgással senkinek se teszünk szolgálatot és a „Sürgöny“ valóban azon nagy veszedelemnek teszi ki magát, hogy most a negyedik választó kerület bizalmi férfiai által úgy, mint dr S mól­ka, bizalmi adresset fog kapni. Másnemű bizo­­dalomra aligha számolhatna.“ Az erdélyi ügyekben az ..OaUrr. Ztg.“ és „Ost und West“ tudni akarják, hogy báró K­e­­m­é­n­y a kért elbocsáttatást már m­a is nyerte. Az „Ost und West“ ezt mondja: „Habár a románok ezen esemény megtörtén­tét óhajtották, az mégis csak azon várakozásban tör­tént, hogy az erdélyi udvari kanczellár helye egy tör­zsük valódi képviselőjével töltetend . A kormány ezen következményt kikerülni akarói látszik. Midőn szinteg az ős­erdélyi alkotmány iránt igazságos akar lenni, mely szerint az o­rsz­ág­gy­űl­és jelölje ki az udvari kanczellárt, egyelőre az udvari kanosaller ki­nevezésétől elillani szándékozik és a folyó ügyek vi­telével, „egy ideiglenes vezetőt“ birsed meg. Mivel egy udvari kanczellár is kineveztethetik ideiglenesen, a a mostani is ily módon hivataloskodott, így a­z erdé­lyi alkotmányra való hivatkozás tarthatatlansága kéz­zelfogható. A románoknak p­dig annyival inkább van okuk épen most egy ily kanczellár kinev­ezését kíván­ni, kit előreláthatólag az ország­gyűlés pártolni fog, mivel jelenleg az erdélyi ügyek hazafi­s és erélyes ve­zetést leginkább igényelnek.“ Erre vonatkozólag a „Pester Lloyd“ magántár­­sztrgénye Bécs ből September 19-ről így szól: „Báró Kemény elbocsáttatása ma reggel megtörtént Laxen­­burgból és pedig, mint benne mondatik , „saját kérel­mére kegyelmesen“ , „ hivatala betö­tetlen marad.“ A grätzi „Volkssti­m­ie“ egy dél magyarországi levelezése pillantást vet a keleti kérdésre, mint a­mely

Next