Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)
1861-09-21 / 217. szám
Első évi folyam. Szerkesitő-hivatal Aldunanor 5. az 2-dik emui*t. Kiadó-hivatal: B*rátok-tere 7. vám, földszint. Előfizethetni Huinenten a kiadóhivatalban barátok-tere 7. ásám, földszint. 217 szám — 1881. Szombat September 21. Vidéken b.rmenten levelekben, minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY EMfiz.etési irat austriai értékű m. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán ft kr ft kr Pecezévre 10 — Évnegyedre 4 60 felévre * 50 Efjr hóra 2 — ft kr ft kr Egércévre 12 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy hóra 2 —* HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsige következő legmagasb sajátkezű iratot méltóztatott báró Kemény Ferenczhez, az erdélyi kir. ndv. kanczellária ideiglenes elnökéhez legkegyelmesebben kibocsátói: Kedves báró Kemény. — Jónak találom önt, saját kérelmére, erdélyi udvari kanczelláriám ideiglenes elnökségétől kegyelmesen fölmenteni. Laxenburg, sept. 19-én 1861. Ferenci József s. k. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi ang. hó 26-ról Hugi József beregdmegyei nagylónyai lakos vezetéknevének „Sziklány“ra változtatását legkegyelmesebben megengedni méltóitatott. VEMHIVATALOS RÉSZ. „Donau Zeitung“ contra „Sürgöny.“ Lapszemlénkben közöljük a „D. Zigu-nak ellenünk intézett czikkét, — melynek tartalma két főtételre vihető vissza. Az egyik az, hogy a „Sürgöny“ ez s ama nyilatkozata nem hivatalos, nem tükrözi a kormány nézeteit, s törekvés 8 az. — erre nézve tegnapi czikkünkben előre is válaszoltunk, bevallván, hogy nem csak nem vagyunk szorosan „hivatalos közöny“, hanem ambitiónk sincs az lenni. A második pont az ellenünk azért intézett megsemmisítő philippika, mivel azt mondók , „hogy a királyi leiratok s reichsrathi nyilatkoza- tok után nem maradt egy talpalatnyi tér, melyre állva, becsületes magyar magát pirulás nélkül kormány emberének vallhatná“. E nyilatkozatunk, úgy látszik, némi magya- rázatot szükséges. A „D. Zs.“ azt kormányellenesnek nevezi. Természetes felfogás ez azon emberek részéről,akik csak azt szokták a kormány vlódi barátjának tartani, ki annak hízelgő dolgokat hazudik. A „D. Ztg.", s alkalmasint néhány korlátolt bürokrata azt hiszi, hogy e nyilatkozat a „Sürgöny" egyéni nézetének vakmerő kifejezése, mely annak illegalitását fényesen bizonyítja. Valódi államférfi azonban így fogna okoskodni: „ha már a hozzánk legközelebb álló orgánum, a lojalitását elég gyakran tanúsított „Sürgöny“ is így constatírozza az ország hangulatát, akkor ennek rettenetesnek kell lenni“. És az valóban az is, és pedig ismételjük, rettenetes azért, mert a trón iránt leghűbb magyar sem képes a kormánynak a február 26-iki pátens kivitelében követett eljárásához és elveihez csatlakozni, mivel egyetlen magyar sem található, ki az ország sarkalatos jogainak eltagadásába, a „Vérwirkolás“ burlesk tanába, törvényeink egyoldalú megsemmisítésébe beleegyezni bírna, merne, vagy csak akarna is. És e részben a magyar kormányszékek tagjai sem képeznek kivételt; tudják azt Bécsben igen jól, hogy ezek sem nevezik magukat kormányembereknek, a „D. Zig" értelmében, mert ezek sem fogják, sem nem képesek a febr. 26-kát programmjuknak vallani. Tessék megkérdezni egytől egyik, s aztán minket meghazudtolni. Világos tehát, miként értettük azt, hogy most magyar ember nem lehet kormányember. Ez azon szomorú állapotnak kifejezése, miszerint az ország leyális, conservativ, dynastikus elemeiből lehetlen kormánypártot alakítani, lehetlen a febr. 26-ki program, s annak kivitelében történt dolgok miatt. Ilyesmi azonban a „D. Zig" horizonán túlmegyen. Hiszen az igaz, a politikai jellemgyengeségről ismeretes Austriában megfoghatlan dolog, hogy létezhetik kormányprogramm, melyhez absolute senki se akar Magyarországban csatlakozni, holott Austriában nem létezhet kormány, akármi lehetlent akarjon is, mely hívekre, s alázatos szolgákra ne találna. Meglehet, hogy a magyar nemzet oct. 20-ka óta önérdekei ellen vétő politikába tévedett, azt sokan, velünk együtt, hiszik is, s higgadt emberek szívesen nyújtanák köröket annak, ki e politika kelepczéjéből kivezetni jó szándékot mutatna, de ha valaki azzal biztatja a kormányt, hogy az eddigi eljárása, eddigi elvei mellett valami módon ily közeledés s egyezkedés jöhet létre, az hazug charlatán, nem egyébb. Ennyit a dolog lényegére nézve. Rágalom a „D. Zig“ részéről, hogy mi az országgal azt akarjuk elhitetni mintha a kormányban szakadás léteznék, mintha a m. kir. udv. kanczellár más politikát követne, mint az államminiszer. Mi nem is vagyunk annyira beavatva a kormánytitkokba, hogy erről tudomásunk lehetne. Hanem azt higgye el a „D. Zig“ czikkírója, hogy Magyarországban még némi jó hatást tenne, a kiegyenlítési remény még egy gyenge, de végső hajszálát képezné azon hiedelem, hogy a kanczellár nem követi a reichsrathi nyilatkozatokban kifejtett politikát. Továbbá a lehető legártatlanabb tudatlanságot affectál a „D. Zig“ azon kitételünk irányában a „bécsi iskola.“ Kik 48 óta ismerik a birodalom történetét, tudják, mit értünk a bécsi jogász-iskola alatt; t. i. azon bécsi prókátorokat, s hirtelen avancirozott fiatal j 'hivatalnokokat, kiknek politikája: soha sem a' körülményeket tekintetbe venni, hanem maxi-,mákból, elvekből indulni ki; nem a lehetőt, ha; nem egy abstract jelszót, rögeszmét akarni létesíteni; — értjük azon pedáns principien-reitereket, kiknek ezen tiz év alatti eldöntő befolyásuk, consequens eljárásuk, roppant, de csak rontóbontó tevékenységüknek köszönhetik a trón, s 34 millió népe: azon állapotot, melyben vagyunk, melyet persze a „D. Ztg“ minap — oh, a sorsnak iróniája! — derűidnek, megnyugtatónak nevezett! Nagyon jól tudjuk, mi kényes tárgyakat érintünk, azért jobbnak is tartjuk hallgatni, s zárszóul a „D. Ztg“-nak csak annyit mondani , hogy állását valóban sajnáljuk, mert nincs lap a birodalomban, melynek több baja volna mint neki. Ma a lengyelek, holnap a csehek ellen ; ma a horvátok mellett, a magyarok ellen ; holnap a magyarok és horvátok ellen — majd az „Ost und West,“ majd a „Sürgöny“ ellen; szóval a monarchia valamennyi nemzetei, országai s pártjai ellen szüntelen harczot vívni, s mégis egy két ducatnál több olvasóra nem tudni szert tenni, ez tragikai jelenség, s nagy zavar a kormányra nézve, mert azt mutatja, hogy vagy politikája nem bír hívekkel s párttal, vagy hivatalos lapja úgy van szerkesztve, hogy senkit sem érdekel. Azt hisszük, ez utóbbi az eset. — Hanem azért illenék szerényebbnek lenni, s nem leczkézni, se nem korholni a „Sürgönyt“, melynek legális buzgalma az igaz, Bécsben ki nem elégít, hanem tulbuzgalma legalább még eddig nem compromittálta a kormányt. Kecskeméthy Aurél: TÁRCZA. Napi újdonságok. * Gr. Appony i ő excja tegnapelőtt szabadsággal külföldre utazott, hogy családját a dieppi fürdőből vala hozza. * A hídfőknél levő oroszlánok alá bevésik a lánchíd remekmű rövid történetét. A bevésés már megkezdetettét pedig a pesti oldalon a jobb, a lendsi oldalon a bal oroszlán alatt levő gránit-táblán. A bevésendő sorok következők : „V. Ferdinánd Király Országlása Alatt Gróf Széchenyi Istvánban Támadt A Gondolat, Buda És Pest Városokat A Lánczhiddal Összekapcsolni, ” A Nagy Hazafi Ezen Óriási Mű Kivitelére Báró Sina Györgygyel Egyesült, Kiss József Főherczeg, Magyarország Nádora, Mint Az Országos Küldöttség Elnökével Az 1840. XXXIX T. C. Által Helybenhagyott Szerződést Kötvén , Annak Alapján Még Báró Rothschild Salamon És Kapriorai Wohianer Sámuel József Csatlakoztak A Vállalathoz. — Az Építmény Therey Clark Vilmos Angol Mérnök Tervei Szerint Helyettessé Clárk Ádám Mérnök Által Tia Év Alatt Vitetett Véghen. És A Hid 1849. Nov. 21 én Adatott Át A Nyilvános Közlekedésnek. — Isten Áldása legyen E Művön S Alapítóinak Emlékezete Éljen A Hazában.“ *A s országon magyar kertészeti társulat miután ügyeit most már jobban rendbeszedte, tevékenységének jelét kívánván adni, dunaparti csarnokában i. é. oct. 10-től 20-ig gyümölcs-, szőlő és főzelék növény kiállítást fog rendezni. * A tiszai vaspálya-társaság új évre székhelyét Bécsből Pestre szándékozik áttenni. ‘Biharmegye egyhangúlag hozzájárult az országgyűlés feloszlatása ellen emelt óváshoz. — Pozson városa Smolkához köszönő iratot intézett — B. Podmaniczky Frigyest bandérium kisérte be Szarvasra; ünnepélyes fogadtatása után jelentést tett választóinak országgyűlési működéséről. * A „P. L.“ írja, hogy a tudvalevő város-képviseleti adresa ügyben az adóbehajtást illetőleg a kiküldve volt kir. biztos Havas udv. tanácsos s jelenben helytartótanácsi másod-alelnök ur vizsgálatát úgy látszik befejezte. A k. biztos ur idevonatkozó számadását már beadta, s a város épen most kapt megbízást a helyi, tanácstól, hogy a vizsgálat dolgában tett 121 frt bérkocsi költséget nyolc nap alatt az e czélra megnevezett kincstári pénztárba szállítsa. Valamelyik lap azt a hírt hozta, hogy a rendőrség a bécsi reichsrath férfiéinak carricaturáit Treichlinger triárus kirakatából beszedetni rendelte, — ha e hit valakit megszomorított, mi vigasztalva tudathatjuk, hogy a nevezett képek ottan még folyvást láthatók, sőt kisebb alakban már a szomszéd Sárkány-féle kereskedés is mutogatja őket. Ez a legkisebb volna, de a reichsrathnak még más baja is van. * Türr lakodalmára nemcsak aranyos magyar főkötő megy, hanem mint az „Alföld“ „megangja“ a genuai menyegző asztalán Aradiak ménesi tűízbora is képviseltetni fog, még pedig a közepéből. Ugyancsak az „Alföld“ szerint Arad a londoni ipar műkiállitáson is képviselve less, — még pedig mint mondja, királyi tag. Nem értjük. ‘Papszász Lajos, volt bihari elnö alispán és országgyűlési követ f. hó 17-kén itt Pesten meghalározván, az érdemdús hazafi hült tetemei tegnapelőtt Igarra szállíttattak. * Pest város tanácsának a bizottmányi ülések fölfüggesztése elleni felterjesztése — mint a „P. L.“ bécsi levelezője értesül, elutasításig fog eldöntetni, a végleges feloszlatás és a bizottmány azonnali újjáalakítása lesz elvégezve. Az illető leiratban elősorolvák ezen rendszabály indokai, egyszersmind azonban ismételve kijelentetik, hogy a kormány szilárd akarata, az alkotmányos ösvényen maradni. * A „Tem. Zeitung“ szerint a szerbek vajdaságot, az oláhok kapitányságot, a bánáti németek grófs ágot, a tótok szinte valami .... ságot kapnának. A rusznyákok, igy tréfál az „A.“, e szerint kérhetik, s kétségtelenül meg is kapják a rusznyák heresega éget, a bánáti francziák a prefettséget,a tolnai svábok, a soproniakkal és pozsoniakkal egy testben, a cleirfürtaéget, a bánáti spanyol zsidók jeruzsálemi kerületet, a többi zsidóság rabinatust szabad választással. A vendek kreishauptmannságot, Hortobágy nagypandurságot, az örmények gugschachánt, a hienczek markgrófságot, a csajkások admiralitást, a matyók püspökséget, a bunyeváczok goszpodárt, a baranyai bosnyikok wadk át, Csepel, tihany , ecseditó, nyulak szigete, és a fertőtava reálunióban egy dogét, a bárczasig gubernátorságot, Turócz-Szentmárton hurbániát, a székelyek rabonbánt, a móczok mócziát (imperatu moczilorral), a palóczok palócziát, a wasserkrobótok admiral-welikót, a bulgárok(szögediesen: bogarak) kompánt, az erdélyi czigányok indiánját, a magyarországiak fáraóságot, és ennek valamennyinek kancelláriát Bécsben, és helytartótanácsot otthon. Ennek az a megbecsülhetetlen következése is lenne, hogy így talán a reixsrathba is lehetne embert fogni. II. Vilmos porosz király Königsbergben történendő koronázásának programmja közelebb jelent meg Berlinben. Az ünnepélyek ocl. 14 kén veszik kezdetüket egy fényes bevonulással Königsbergbe . October 18-kán, mint a lipcsei csata évnapján történik meg a koronázás. 20-kán elindulás Danzigba. Ő Felsége a koronázás napján Königsbergben egy uj rendet alapit, melynek rangsora a fekete és veres sarrend közt álland, s a koronázási napon csak 12 egyénnek fog adományoztatni. * Dienea-Fánery Etelka zongoraműtvéssnő, ki már más években is kötetíléssel adott hangversenyeket a fővárosban s vidéken, az idén ismét körútra készül. Mint értesülünk, mielőtt a vidék, nevezetesen Eger, Debrecen a II. Várad látogatására indulna, előbb a fővárosban fog több művészi erők közreműködése mellett egy hangversenyt adni, melynek részjövedelmét jótékony czélra szentelendő * Reszkess Bizanczia. A híres öklöző és birokhős Marimaldinak egy félelmes versenytársa érkezett, aki senki más mint a spanyol athleták királya Charles úr. Az athletakirály mint jelentésében mondja, különösen abból a célból jött át ide Trientből, hogy Marimaldi urat a srompók közé szólítsa és földhöz vágja; erre nézve két föltételt köt ki, először, hogy ez „avec grafe“ történjék, s másodszor, hogy a tiszta jövedelem a győztesé legyen * Igen jó állás. Egy berlini lap hirdetései közt ilyen jövedelmes állás is kínálkodik : „Kerestetik egy miveit hajadon, a ki bért nem kivin, magát élelmei és uraságának pénzt is kölcsönöshet“. Az illető családnál post restante bizonyosan ily jegy alatt lehet tudakozódni : H. B. N. X.“ * A minap említett helytartótanácsi rendelet következtében a szathmármegyei honvéd segélyező egylet már fölosztott s 3000 ftra menő tőkéjét a megyei szükségletek fedezésére ajánlá föl. Ugyane tényt fölemlítvén a „P. Hírnök“ is, eszmelánczolatnál fogva a következő interpellate tessi: Ha nem csalódunk — úgymond — a legtöbb megyében alakult egy egy ilysegély-egyesület, s most, midőn a helytartótanács feloszlatásukat elrendelte, jó volna működésük eredményét is nyilvánosságra hozni. Nem tudjuk, hogy van más városokban, de Pesten legalább után útfélen találkozunk emberekkel, kik sans géné megállítanak, az emberek mind honvédek, mind éheznek, mindannyi ármánynak vannak, voltak s lesznek kitéve. Ez emberek — folytatja a nevezett lap — vagy csalók vagy nem. Ha azok, mire valók a koldusbilik, s ha nem azok, mire való a honvédsegélyző egylet ?.Ügyvédi száma. A következő két levél, hogy szóról szóra íratott legyen, arról nem kezeskedhetünk ; a dolgot adjuk úgy, mint szavahihető egyéniségtől hallottak. A következő két levél megbízás- és válasz-tartalma: „T. ügyvéd úr ! íme ide mellékelve átadok önnek két kötelesvényt, egyiket 600, másikat 400 ftról szólét; kérem, sziveskedjék e két épületet az illetőktől behajtani; fáradozását illően fogom meghálálni. X. april 15-kén 1860.“ — „Válási a gyakori sürgetésre. T. url A két rendbeli kötelesvényekre sióló tartoságokat igenis behajtottam. Azonban az ide mellékelt számlából bölcsen méltóztatik átlátni, miszerint a 600 forint behajtási költségei 576 ftra, a 400 ftéi pedig , 450 ftra rúgnak; hogy tehát a 600 ftból fönnmaradt 25 ftot turaságodnak kifizethessem, kérem a 400 ft behajtására fordított 50 ft túlkövetelésemet előbb megtéríteni, mert a kimutatásból világos, hogy az én költségeim nem födösöttek, hanem fölözöttek. X. april 15-kén 1861.“ Commentárul szolgálnak ehhez a múlt évtizedben föntebbi módon szerzett házak, több száz holdnyi telkek stb., melyekből az ismert előző évtizedben még se egy tégla, se egy talpalattnyi föld nem létezett. Krndi Kálmán hirez kalandor-betyárt, kit a múlt évtized rendőrei, zsandárai, szolgabirái, titkosa ; nyílt Üldözőlevelei — Steckbrief—nem voltak képesek kézre keríteni, most fejét nógrádi honának cserháti erdőiben s pandúrok meglőtték, megcsípték , s Balassa-Gyarmatra, hol egykor apja börtönőr volt, börtönőrség alá biztos helyre vitték. A jó madarat néhány évvel ezelőtt már egyszer megfogták, a ugyanő egy a dandár és egy lándzsás közlegény kíséretében Szolnokról tovább lett volna kísértetendő, de azonban kíséretét a korcsmában, hol kissé megszálltak , leitatta, amíg a két fegyveres őr „á conto“ ugyancsak ivott, addig Kálmán úr tovaillant. A zsandár boros, egyszersmind borús fővel annyira szivére vette, hogy a rábivott madarat markából kiszalasztotta, hogy Törökszent miklósra menet a kocsiban ülve magát szivén lőtte. A sötétben elszunyókált társai csak mikor haza értek, tudták meg, hogy nem aluvó, hanem örökre elaludt hulla hever a kocsiderékban. Mostanban három főreáltanodában hirdettetett pályásat a történelem-tanári székre, n. m. a pesti, kassai és budaiban. És ámbár véleményünk szerint a világtörténelem három főszaka : az ó, közép és újabbkori történelem naponkint három, a honi történelem pedig, melyet a budai s kassai reáltanodában úgy látszik, valamint a múlt évtizedben, úgy jelenben is mellőzni fognak, negyedik órában elég dolgot ad a tanárnak: kölöncül mindegyikhez még valami oda van kötve: a pestihez az ész- s lélektan, a kassai és budaihos a német nyelvészet. Valaki lehet egyes és képzett lelkész, nyelvész, de nem egyszersmind történész s megfordítva. De ha már általánosan elhatározott dolog, hogy a történelemtanár a történelmen és a földrajzon kívül valami mást is okvetlen tanítson, miután a históriának a politika úgy is leánya, nem czélszerűbb volna-e, azt követelni tőle, hogy egyszersmind ügyes ballo mester is legyen. * Miközben a piacon itt-ott már sült gesztenyét árulgatnak, az ártéri vadgesztenyefák az idén immár másodízben virágoznak. — E késő virágzás az őszhöz úgy illik, miként öreg férjhez fiatal feleség, vagy a koros Aspániákból a kacaér mosolyok. Lapszemle. A „Donau Zeitung“ következő csikket i ily czim alatt: „A Sürgöny programmja.“ „A Sürgöny, mely hivatalos lapnak tartatott, f. é. aug. 31-én egy vezérczikket hozott, mely sokfelől olyan programm-félének lenni Utazott. A csikknek magának megjelenésekor kevés fontosságot tulajdonlunk, de a legutóbbi magyarázat, mintha a „Sürgöny“ ömlengése több volna költeménynél, aana aubjectiv érzelem kinyomata lyrai ugrásokkal, — kényszerít bennünket, annak határozottan elébe lépni. Ausztria államában magában értve csak egy, pedig központosított is semmiesetre se dualistice kétfelé osztott kormány van. Az utolsó leirat oly manifestio volt, mely az össz kormány valamennyi tagjának egyenlő nézeteiről Magyarországot illetőleg a legkisebb kétséget is hagyta maga után. A leiratban a febr. 26 ki adíó államalaptörvénynek van kijelölve. Illik e tehát, egy hivatalos lapnak kimondani, hogy : „a leiratok és a birodalmi tanácshoz intézett közlemény arasznyi tért se hagytak hátra, melyre egy magyar pirulás nélkül állhatna és kormány férfiúnak vallhatná magát ?“ Az ily beszéd nem csak nem hivatalos, sőt inkább kormányellenes. Mert ha csak a kormánykozi közeledés is elég arra, hogy az embereknek arcsára a szégyen pirját felidézze, milyenek lehetnek akkor a kormány valódi férfiai! A „Sürgöny“ hangja ez utóbbi hetekben mondhatnók „a konservatív“ volt kárhoztatja a forradalmi kalandok politikáját, de egyszersmind keserűen panaszkodik az „úgynevezett bécsi iskola tévedései“ felett. A jelen nem tetetik neki; ő azért a jövőbes apellál, mert e pillanatban nem volna „kiegyenlítő közbenjáró párt“. Ez oly felfogás, mi előttünk régen ismert, de nem gou v ernementális. Azon átkos zűrzavar mellett, mely Magyarországban a kormányzat és igazságszolgáltatás terén az október 20. diploma után felmerült, rostul áll egy conservatív lapnak a „bécsi iskola tévedéseiről“ beszélni. Egészen eltérve attól, mikép a birodalom egységének megmentése, és mérési, részint egyenesen forradalmi kihágások megfékezése volt szóban, most annak, mit a „bécsi iskola“ alatt érteni látszik, a sas az összminiszérium, kötelessége az országban az anarchiát elnyomni és a martius-előtti, több oldalról barbár állapotokba, visszaesést megakadályozni. Ezen kötelességek iránt igazságosaknak lenni és mindemellett a nemzet alkotmányos szokásait és szabadságait lényegében mégis megcsonkítanui fentartani, és feladata a kormánynak Magyarországgal szemben , és a „Sürgöny“ missiója abban állana, hogy azt ennek teljesítésében gyümelicsale pedig akadályozza. Ha valaki még hihette volna, hogy a „Sürgöny“ valóban hivatalos lap, úgy a mondottak után most másról kell meggyőződnie. A jobbra és balra való tántorgással senkinek se teszünk szolgálatot és a „Sürgöny“ valóban azon nagy veszedelemnek teszi ki magát, hogy most a negyedik választó kerület bizalmi férfiai által úgy, mint dr S mólka, bizalmi adresset fog kapni. Másnemű bizodalomra aligha számolhatna.“ Az erdélyi ügyekben az ..OaUrr. Ztg.“ és „Ost und West“ tudni akarják, hogy báró Kemény a kért elbocsáttatást már ma is nyerte. Az „Ost und West“ ezt mondja: „Habár a románok ezen esemény megtörténtét óhajtották, az mégis csak azon várakozásban történt, hogy az erdélyi udvari kanczellár helye egy törzsük valódi képviselőjével töltetend . A kormány ezen következményt kikerülni akarói látszik. Midőn szinteg az őserdélyi alkotmány iránt igazságos akar lenni, mely szerint az országgyűlés jelölje ki az udvari kanczellárt, egyelőre az udvari kanosaller kinevezésétől elillani szándékozik és a folyó ügyek vitelével, „egy ideiglenes vezetőt“ birsed meg. Mivel egy udvari kanczellár is kineveztethetik ideiglenesen, a a mostani is ily módon hivataloskodott, így az erdélyi alkotmányra való hivatkozás tarthatatlansága kézzelfogható. A románoknak pdig annyival inkább van okuk épen most egy ily kanczellár kinevezését kívánni, kit előreláthatólag az országgyűlés pártolni fog, mivel jelenleg az erdélyi ügyek hazafis és erélyes vezetést leginkább igényelnek.“ Erre vonatkozólag a „Pester Lloyd“ magántársztrgénye Bécs ből September 19-ről így szól: „Báró Kemény elbocsáttatása ma reggel megtörtént Laxenburgból és pedig, mint benne mondatik , „saját kérelmére kegyelmesen“ , „ hivatala betötetlen marad.“ A grätzi „Volksstimie“ egy dél magyarországi levelezése pillantást vet a keleti kérdésre, mint amely