Sürgöny, 1861. október (1. évfolyam, 225-251. szám)
1861-10-10 / 233. szám
dik 60 millió alattvalója tetett. De ha valóban igaz volna, hogy Vik Sándor csiszár szakított volna az uralkodóba a hagyományos politikájával, még azt akadályoztatja meg, hogy ez a nemzet szivében tovább ne éljen a egyes ember akarata mindig gyönge lent, feltartani ily mozgalmat. 11. Droxtornág szaggatottság nélkül állja ki a próbát, melyben ma megifjodik, oly nagy erőre vergődik, hogy ellenállhatlanul értendi magát nyűgöt felé nyomatva. Ligelac a legbiztosabb áldozattul Németorág fog esni. A Rajna védelme fölösleges lecud a honnapon, midőn az Odera meg leat szállva. Ez azon előrelátott pillanat, melytől őrizkedni kell. A helyett, hogy a Rajna, mely úgy sem támadtatik meg, helyeztetik védelmi állapotba, a Visztula partjain kellene erődöket emelni, a a közelgő ostromra előkészllni, ahelyett, hogy Oroszországhol állva a lengyel nemzet elnyomásában támogatják azt, inkább pajzsul kellene e népet fölhasználni; ahelyett, hogy lehetlen egybeolvadás kísérleteivel foglalkoznak, inkább azon kellene lenni, hogy az elszórt tagok ismét egy tömör néppé alakuljanak; szóval, inkább arra törekedjenek, hogy védőket , ne ellenségeket szerezzenek. Nem a legnagyobb okosság parancsolja-e ezen eljárást , nem e kettős előny az, ha oly segélyzőket nyerünk, kiket a közös ellen oldala mellől hozunk magánkhoz? Németország, mely szabadelvű iránya folytán oly mértékben közeledik Francziaországhoz, a milyenben Oroszországtól távozik, e józan magatartás által tán leginkább találta volna föl a hozzánk simulhatásnak eszközét Az egybeolvasztás műve, melyet Poroszország a poleni nagy herczegségben szorgalmaz, és oly sajnálatosnak mint vigyázatlannak tűnik föl előttünk, mint a milyenül egy ily hasonló kísérlet a Rajna két partján tűnnék föl. Ha Poroszország fölhagyna ez eljárásával,közelebb csatlakoznék hozzánk s oly biztosítékot adna általa, milyet a Rajna partjain fölállított bármi szép és hatalmas erőd nem nyújtana; erkölcsi kezességeket, erőseket és értékeseket, melyeket a népek egymás közt kicserélhetnek. Poroszország közös védelemre fogja előkészíteni a népeket és hozzájáruland a béke és a helyes stíl, egyén épületének megalapításához, mely Európában lesz fölállítandó. Ezen és sok más pontokban Németországnak a mienkkel azonos érdekei vannak és igen csodálatos, hogy oly éles elmék, mint a németek, ezt nem birták általánosabban fölfogni. Volt idő, melyben Francziaország az új korszellem által fölszólítva, fegyverrel kezében ugyanekor apostolává tette magát. Mindenütt, ahova lépett, az uj szabadság magvait hinte el, és egy országnak sincs jogában, melyhez kardjával nyalt, vádolni azon termékenyítő erőszakot, melyet tapasztalt. Mi uj küldetés érdekében akarna Francziaország új hódításokat tenni ? Oroszország az, melynek hódítási és betörési viszketege még nem szűnt meg s növekedőben van, mert készül. Oroszországnak Európában nincs küldetése, melynek számára sem marasztosabb erényeket, sem jobb vallást, s a szabadságnak még csak egy porszemét sem hozhatja. Ha háborút visel, a maga érdekében teszi azt, a birtokért, a hódításért és uralkodásért. Lengyelországnak feloszlatása nemcsak nagy bűn, de a német nagyhatalmasságok részéről nagy hiba is volt. A hódító hatalom első lökésének ezek vannak leginkább kitéve. Midőn szédelgős igazságtalanságot tennének ismét jóvá, Európa a maga jövőjének szabályszerű továbbfejlődésére nézve a legjobb kezességet nyerné. Szűnjék meg tehát Németország nyugtalan pillantásait legszebb folyójának partjaira vetni; ezen oldalról komoly veszély nem fenyegeti azt, mert Francziaország igazi érdeke megtiltja az ily hódítást s aztán dicsőségvágyai ki vannak elégítve. — A veszély másutt van s ez azon napon fog elhárittathatni, melyen a két nagy ország elismerte szükségességét annak, hogy a Visztula partjain kell ismét felépülnie a kereszténység erősségének, mely arra van hivatva, hogy jövőben az államok függetlenségét és a népek szabadságát biztosítás nyos a lenőre, s a kitől vette megbízatását, felolattatott, s ennek folytán maga is lemondani volt kénytelen : kijelentette volt, hogy a közbátorság fenntartása tekintetéből köteleivé érzi magát, mindent megtenni, amit közéhez képest tennie lehetn e gondolkodni, hogy a közrend és bátorság háborútlanul fentartassék, míg e részben más intézkedés történnék. Íme a nevezett tisztikar értekezletében megállapított ideiglenes intézkedés : A központra nézve. .1) Minden, a megyéhez bárhonnan érkező hivatalos levelek, a hivatalának folytatásától semmikép fel nem menthető főlevéltárnok, Derlóczy Imre által lesznek felbontandók, s az érkezés napjának reájok vezetésével további intézkedésig rendben tartandók. 2) A pénzes levelekkel jött postai téritvényeket a főlevéltárnok ia adja alá, a pénzt letéti pénztárnak, Luxnyay Gedeonnak adandván át, az okmányra feljegyzendő megismervény mellett. 3) A volt tisztviselőknek határozat mellett kiadott s bevégzett tárgyakról szóló tudósításaikat — úgy minden hozzájok végrehajtás végett kiküldött, de be nem végzett tárgyakat—a főlevéltárnok veendi át, az iktatókkal az iktatókönyvbe bevezetteti, s a levéltárba beteszi. Megjegyeztetvén, hogy a megszűnt cs. szolgabiróságtól jegyzék mellett átvett iratok a levéltárba lesznek ugyancsak az átvételi jegyzék mellett bemutatandók s ott megőrzendők. 4) A jegyzői tisztség számoskodván az iktatókkal s kontra szerint, a kezei közt levő elintézetlen beadványokat az iktatónak visszaadni köteles. 5) A tárgyalás alatt volt, de még ki nem adott tárgyak szokott módon kiadandók, s bejegyeztetvén a kiadó könyvbe, az illető volt tisztviselőknek küldendők, ezek azokat a fentebbiek szerint a levéltárnoknak fogván beküldeni. 6) A gyámfelügyelők folytonosan kötelességüket teljesítsék, ha a szükség úgy hozná magával, miszerint oly esetekben kellene az árvák világos kárának elhárítása tekintetéből intézkedniük , amely esetek a szabályok szerint különben az árvatörvényszék határozatává tartozókat jelölvék, felhatalmaztatnak a gyámfelügyelők, ily esetekben, a helyzet rendkívülisége úgy kívánván, saját felelősségük mellett intézkedni, s az árvákat a károsodástól megóvni. 7) A fenyitó törvényszék köréhez tartozó iratokra és perekre nézve felkéretik Beöthy Lajos, hogy minden, akár az országos törvényszéktől általvett, — akár az alkotmányos megye törvényszéke elébe állított s általa elitélt rabok elleni perek számáról, úgy azok mibenlétéről a volt ügyészi tisztséggel egy kimutatást készíttetvén, a pereket pertárnok Becser Somának adja át. Ugyanezen eljárás követendő Horváth Döme által a kecskeméti és kalocsai törvényszék előtt fogazatban volt perek , és átvett iratokra nézve is. 8) A mely polgári pörökben tárgyalási határnapok vannak biróilag kitűzve , a felek ezen pontnak a megyeház kapuira Becsei Soma pertárnok általi kifüggesztése által utasittatnak, miszerint tárgyalás végett jogi hátrányuk elhárítása tekintetéből a pertárban jelenjenek meg. 9) A polgári törvényszék telekkönyvi osztálya mostani tiszti karával és segéd-, valamint szolga személyzetével egyetemben továbbra is meghagyatik. 10) A házi fő- és letéti pénztárnokok további intézkedésig hasonlóul meghagyatnak. 11) Végre a megye központi épületére s arabokra vonatkozólag a következő állapíttatott meg. Muraközy László, Dékány István és Móczár Ferencz volt ügyvédek állásaikat további intézkedésig megtartandják, és mind a fogva levő , mind pedig az ezután a csendbiztosok által beküldendő rabokra nézve az eddigi eljárást követendik , s a rendet fenntartandják. Magában értetvén, hogy a megyei biztos minden oly esetben, midőn a fennforgó vád valótlansága előtte tökéletesen ki nem világosodik , a rabot szabadon nem bocsáthatván — tartozik azt a központban lévő Ügyészekhez beküldeni. Hogy a beküldött rab a törvényszék elé állittatásáig kezességre kibocsátható-e vagy sem ? e fölött rendes állapotban a törvényszék lévén jogosítva ítélni — miután törvényszék jelenleg nincs — nehogy a rabok szám fölötte megszaporodjék, felhatalmaztatik ■ az ügyészi ideiglenes tisztség, a leendő törvényszéknek teendő jelentés és felelősség feltétele alatt, a szokott óvatossági szabályok megtartása mellett, a rabot kezességre kibocsátani. 12) A rabokra vonatkozólag mondottakból önként folya miképp Udvari kapitány Horváth Pál, további intézkedésig hivatalának folytatásától fel nem menthető — mellélketlenül lenni kelletvén , ki a megyeházára felügyeljen és a mezei biztosok által beküldött rabot átvegye,— s annak iteni elhelyezéséről s ellátásáról gondoskodjék. Udvari kapitány úr tehát eddigi hivatalát minden ágazataiban és viszonyaiban, úgy mint eddig, addig a meddig, folytatni fogván. Természetes, miszerint a központi őrszemélyzet, t. i. börtönőrök, hajduk s a szolgaszemélyzet eddigi teendőjüket folytatandják. 13) A leköszönt központi tisztviselők hajdúira nézve — méltányos lévén, hogy addig is, míg élelmükről gondoskodhatnak—, minden ellátás nélkül ne hagyassanak — miért is utasittatik Sántha Péter, hogy ezeknek e folyó oktőber bóra fizetéseiket adja ki. 14) A hzsdak ruházatára nézve általában rendeltetik, hogy ezen .hónapvégével udvari kapitány nr velők megszámolván, a mentéket, köpenyeket, csákókat és kardokat szedje be; — a többi rubanemüekröl az eltöltött szolgálati időhöz mérve számolandván s intézkedendvén. 15) Magában értetik, mikép mindazok, mik a központban hivatalaik folytatásától fel nem mentethetvén, tovább is szolgálni fognak a köznek, — fizetéseiket is hazaadják. A járásokra nézve. 16) A mik a központi törvényszéki iratokra — perekre — tisztségek — segédszemélyzet — börtönőrök — hajdak és rabokra nézve mondattak, — mind azok a kecskeméti és kalocsai törvényszékekre nézve is, a helyi viszonyokhoz alkalmaztatva, megállapittatnak, és Horvát Döme által eszközlésbe veendők. 17) Volt főszolgabirák járásaik minden községében megjelenendvén, az eljáróknak szívükre kötendik, miszerint ezen megye százezreinek személy- és vagyonbiztossága ez idős körülmények szerint kezeikbe lévén letéve, azon példás honpolgári kötelességérzettel és buzgalommal, melynek a viszontagság napjaiban oly sok és szép példáit adták már, őrködjenek, hogy a rend és közbátorság meg ne báboríttassék. A megyének a közbátorságra nézve fennálló határozatait tehát kettős szorgalommal érvényesíteni folyvást honpolgári szent kötelességük. 18) A mezei biztosok hivatalaikban, úgy mint eddig, kötelesek eljárni. A rabokat, kiknek vizsgálatuk befejeztetett, a központba s illetőleg Kecskemét és Kalocsára beküldeni. 19) A lovas hadnagyok lórészleteit illetőleg utasíttatnak a leköszönt főszolgabirák, hogy a nyugtatványokat az egész háromnegyed évre mutassák be, miszerint a még hátralévő járandóság utalványoztathassék. Jövőre nézve azok, a kik szerződtek, a kiszolgáltatást folytassák. Magában értetvén, hogy a midőn a nyugták és szerződések bemutatva lesznek azoknak, kik a Lázi adó fejében nem tartoznak s a lórészleteket is kiszolgáltatták, illetőségük kiűzettetni s illetőleg házi adójukba beszámíttatni fog. 20) Átalában említett leköszönt fontolgabíák úgy intézkedjenek, hogy addig, mig a megyei kormányzás iránt újabb intézkedés létetni fog, a közbátorság fenntartásáról kellőleg gondoskodva legyen. 21) A járási számvevők, a megye határozata értelmében, az átvett régi számadásokért, ha azok vizsgálatát bevégezék,az illető községektől a jutalmat a szerint, a mint azt a tiszti számvevőszék meghatározandja — meg fogják kapni, — utasíttatomn teendőjük további teljesítésére. A központban netalán előfordulhat számvevői teendők Nyáry Lajos által teljesítettek. 22) A járási adószedők minden teendője megszűnt. 23) Az egészség fenntartása, mind az emberiségi, mind az állatok tekintetéből a közbátorság és vagyonbiztonság egy részét képezvén, megyei volt fő- és alorvosok és bábák hivatalaik további folytatására hasonlag utasittatnak. 24) A levéltári segédek fizetése odt. bóra utalványozva levin, további utasításaikat a főlevéltárnoktól veendik. 25) Magában értetik, mikép a csendbiztosok s a többi, részint tiszti, részint segéd-személyzeti egyének, kik hivatalok folytatására utasitvák, oct. hóra fizetéseiket is élvezendik, s ennek kifizetésére Sántha Péter utasittatik. Kelt, Pesten 1861. oct. 1. Nyáry Pál, m. k. Körlevél a megyei csendbiztosokhoz, mint szolgabirákhoz. Tisztelt szolgabiró úr! Bár a közbejött politikai esemény következtében a hivatalról lemondott tisztikarnak hatásköre mind a közigazgatási, mind pedig a törvénykezési teendőkre nézve megszűnt és ön, mint csendbiztos, csupán csak a közbátorság fenntartása körüli szolgálat tekintetében hagyatott meg hivatali minőségében; minda mellett mégis, amennyiben a magánosok érdeke törvénykezési szempontból komolyan követelné, miszerint ön, mint szolgabírói hatósággal is felruházott tisztviselő, további intézkedésig, különösen a váltótörvényszéki magkeresvényekre nézve eljárjon , ehez képest felkérem önt, hogy alispánok nem létében, az e részben megbízott megyei főlevéltárnok, Gerlóczy Imre úr utasításait pontosan teljesíteni tiszti kötelességének ismerje. Pesten, oct. 1. 1861. Nyáry Pál, m. k. Hegyei tudósítások. A „Pesti II.“-ban olvassuk : Ha csupán ellenzéki dacz, s nem magasabb szempont vezeti vala Pestvármegye derék tisztikarát, midőn lemondását benyújtá , természetesen azon lett volna, hogy a zavart lemondása által növelje, s az „utánam özönvíz“ és „a ki halul marad, tegye be az ajtót“ közmondásokkal hagyta volna oda azon állomást, melyen tovább megmaradnia, alkotmányos érzetével nem vélte megegyeztethetőnek. Pest megye tisztikara azonban, mint mi is értesítők olvasóinkat, midőn a megyei bizottság alkalmában diktált, vagy haszontalan, hitvány valami. Innen kotyogás haszontalan beszéd. Kotyház oly korcsmaház egy pusztán, hová kotyogni járnak össze vagy belé az emberek. Ifj. E. S. Napi újdonságok. * A rM. S.“ kolozsvári levelezője írja , hogy az erdélyi ideiglenes főkormányszék három napon át tanácskozván az országgyűlést összehívó leirat fölött, a tizenkét tanácsos közöl hét (magyar) a kihirdetés ellen, öt pedig (a románok és szászok) mellette nyilatkoztak. A vitát Ardalianu kezdte meg , noha elismerte, hogy a 48-as törvények mellett az országgyűlés megtartása lehetlen, a nemzetiségek feszült hangulata m azt a kihirdetést sürgette. E felfogásban a többi románok is osztoztak. Schmidt Konrád, a'magyar'alkotmányt el nem ismerve, az okt. 20-ki alapszempontjából a kihirdetés mellett szavazott. Az ülés végével egy óra hosszat táviratozott Bécsbe. Különösen kitűnt a 48 ki szentesített törvények védelmében gr. Mikó és püspök Hajnald, kik Schmidt sophismáit tételenkint szétbontották és lerontották. A többség e szerint, — mint várható volt, — a 48-ki szentesített törvények mellett nyilatkozott s a felterjesztést ily értelemben tétette meg. Ellen esetben együttesen visszalép. * Széchenyi egykor híres themája a „Két garas“ most újabb kiadásban kerül szőnyegre. — Mint hírlik, a városi főkapitányság a bérkocsisok szabályozása után a házmestereket veszi sorba, és a kapunyitás, zárás és ennek díját illetőleg rendeletet fog kibocsátani. Hogy azonban az igazság kétoldalú és tökéletes legyen, mi a kapudíjra nézve méltányos qualitcatiót ajánlanánk, ezzel egyúttal a moralitás előmozdítását is összeköttetésbe hoznék. A fizetendő havidíj legyen lehetőleg jutányosra Szabva, de csak bizonyos meghatározott ideig legyen érvénye. Például, mondassék ki a fél óra éjfél előtt, aki az időponton túl érkezik haza, méltányos pótlékot fizet. Nemde, ha ministerek nem lehetünk, gondoskodnak róla, hogy legalább a házmesteri állásnak is meglegyen a jövedelmes oldala ? * A triesti kikötőben egy angol gőzösön talált fegyverek Ugye nem a bécsi kormány értelmében dönteték el, noha az oly nagy jelentőséget tulajdonított neki, miszerint gr. Lechberg külügyér úr maga személyesen ment el Triestbe, hogy az ott lakó angol akconsult e fegyverek kirakása és elkobozása végett beleegyezésre bírja. Triestben t.i. Angliából jött 78, fegyverekkel rakott ládát tartóztattak le, melyek egy más kikötőbe látszottak rendeltetve lenni. A minister kivonatát azon kimutatással támogatta, hogy e fegyverekhez eredetileg Austria tart tulajdonjogot , miután ezeket 1848- ban Milánóból orozták el. Az angol al-consul mindazáltal a.kívánatba nem egyezett bele, miután a hajón levő fegyverek Liverpolba rendelték. Az austriai hatóságok ez ellen azt hozták föl, hogy a „Liverpool“ név csak utólagosan csúsztatott be a szállítási levélbe, s előbb más hely állt azon, melyet kivakartak. De ez állítást be nem tudván bizonyítani, az angol alconsul tekintetbe sem vette, sőt megmaradt előbbi követelése mellett, hogy az elkobzás szüntessék meg. Mi el is rendeltetett. Egyszersmind azonban az austriai partvidékek minden pénzügyi hatóságaihoz utasítás küldetett, hogy a legnagyobb elővigyázattal és éberséggel járjanak el, s minden gyanús esetben haladéktalanul értesítsék a főhatóságokat, mert nyomába jöttek, hogy ismételve megkísértendik Austriába fegyvereket csempészni. * A szerb kormány — mint a „W. Corrosp.“ állítólag biztos forrásból írhatja, — azon tisztet, ki az austriai főconsult’párbajra nógatta, megbünteti.A nemzeti színpad jobb évszakát szintén nem akarja összetett kezekkel bevárni és a budai népszínház példájára több újdonságra készül, ezek közt eredetiek lesznek P. Szathmáry Károly rég elfogadott „Csák“ czimü történeti drámája, a „Levél“ czimü vígjáték Gregusstól, melynek ajánlására egyelőre csak anynyit, hogy nem nyert száz aranyat, — és végre Szigligeti egy új népszínműve, melyet a termékeny apa „Molnár leány“nak keresztelt, a bizonyosan hozand valamit a ga- i ratra. A „Szép Ilonka“ czímű új eredeti opera atlatisát is rebesgetik: Elkelne. A fordított művek ezek lesznek : „A színpad lilioma“ (ritka virág ; eddig a színpadnak csak rózsáit ismertük, többnyire tövissel.) „Dac Hiob“ egy Páriában nagy tetszéssel adott dráma, is a „Férj után“, mely ha nem csalódunk, angol eredetű. Várjnk ez újdonságokat s Philippinél ismét találkozunk. — A budai népszínház a kitűzött versenyre beérkezett s előadásra elfogadott darabokat fogja sorban bemutatni, a jutalom odaítélése ekkér a közönség Areopagusára lesz bízva. Tehát nem centralizált bíráló ministerium, hanem municipális korteskedés. * A városi színpad operája tegnapelőtt „Zampá“val mutatta be magát. Zampát ominosus emlékezete óta, miután ez volt a leégett régi német színház utolsó előadása, s alkalmasint a tűzveszély oka is, nagyon ritkán hozzák színre, s ezúttal még azon érdekesség is járult hozzá,hogy a czímszerepet bariton, a városi színház operájának legkitűnőbb tagja, Simon úr énekelte. Aki e szerepben valahai Wild urat, a par excellence Zampát hallotta, vagy hogy tovább ne merjünk, nemzeti színpadunkon Stéger úrnak nem kevésbbé sikerült előadását látta, tudni fogja, hogy mily művészeti fokot követelhet. Simon úr, daczka annak, hogy Zampa magas helyeivel nem fekszik egészen hangkörében, a a kísérlet nehézségénél fogva talán némi indispositióval is küzdött, valóban meglepőleg jól megfelelt feladatának. Az első felvonásban mintegy megtörve az utat, a két utóbbiban többnyire kifogástalanul szépen énekelt. Előadásában, valamint énekében férfias erős művészi kifejezés volt, s a bariton hang többnyire merevebb természetén ritka hajlékonysággal és lágysággal uralkodott. Fénypercze az utolsó felvonásbeli szerelmi dal volt. Ezt a helyet híres tenoroktól sem hallottuk ily jól, ennyi igaz, mesterkéletlen érzéssel s a szerelem csikját oly sikerrel jellemezve énekelni. A művész,aki eleinte csak kevéssé melegítette föl a nagyszámú közönséget, e hely után zajos tapsokat és többszöri kihívást aratott. A többi szereplőkről nincs ennyi mondanivalónk. Flemming úr sokat tett, midőn a művészetért előkelő katonai rangját oda áldozta; mindamellett úgy tapasztaltuk, hogy nem ez neki, hanem ő tartozik még sokkal a művészetnek. Muck úr Dandolója elég reszketeg, félénk alak volt, hanem nagyon emlékeztetett a párisioperabálok bohócz pierot-jaira. A nőszerepeket éneklő kisasszonyok Braun (Kamilla) s Kropp (Ritta) nem rontottak, de nem is tűntek ki. * A magyar herkules, Toldy János, megunva a czirkusok sivatag homokját s száraz dicsőségét, a városliget mellett korcsmát nyitott. Me Herele ! jó gondolat, — most már akit ő nem verhet földhöz, hora fogja legyőzni. * Akik Pesten pár hetet úgy akarnak tölteni, hogy a szállodai számadás minden itt élvezett mulatságukat meg ne keserítse, azokat a váczi utczai „Nádor“-hoz czimzett szállodára figyelmeztetjük. A napokban egy párisi nő, ki a nevezett szállodában két hetet töltött, rendkívül megelégedéssel mutatta nekünk a főpinczéri számlát ,s a szálloda tulajdonost szives előzékenységéért „Comme il fant“ embernek nevezte, mi egy párisi nő ajkáról idegen országban nem mindennapi dicséret. * Több lapban olvassuk, hogy a nemzeti színház igazgatósága lépéseket tett, hogy Bulyovszky Lilla asszonyt némelyek szerint vendégjátékokra, mások szerint állandó szerződésre hívja meg. Ő, miután Lipcsében nagy elismeréssel fogadott vendégjátékait bevégezte, jelenleg Magdeburgban vendégszerepel a f.ló közepén a lengyeleket látogatja meg. * Berger úr, a császárfürdő áldozatkész bérlője engedélyt kapott húsz omnibus fölállítására, melyek közöl négy a magyar király vendéglő, három a terézvárosi templomnál, három a szénatéren fog állomásozni, a többi tíznek állomáshelye Budán leend. Ezen omnibusok a közönség kényelmére oly szabállyal létesittetnek, hogy akár telnek meg akár nem, fertályóránkint indulni tartoznak. A közlekedésük czélpontja a császárfürdő, azonban ezen irányban egyedüvé is czélszerüleg és jutányosan használhatók lesznek, miután a menetdij csak 12 krban van megállapítva. * Ezelőtt mintegy négy héttel az országúton a 23-ik számú házban betörés követtetett el, s több ezüst és fehérnemű kapott lábat. Most azonban a tettesek kézre kerültek s velük az elorzott jószág egy része is. Az illető három egyén olasz, s az egyik olyan „briganti“, a kinek 700 ftja van a takarékpénztárban. —i Nyitvanigye 1861-ik évi September hó 26-ik és következő napjain tartott bizottmányi gyűlése alkalmával : 1395. 87 . A megye bizottmányának 932-ik szám határozata által elfogadott országbírói értekezlet ideiglenes szabályai folytán szükséges intézkedések és illetőleg a törvényszéknek mikénti szervezése iránti javaslattétellel megbízott választmány, illetőleg polgári törvényszék folyó hó 23-ik és 24-ik napjain Batthyányi Ferdinánd első alispán úr elnöklete alatt összeülvén, a következő javaslatot terjesztette be : 1. A törvényszékre nézve: 1- e1. Az elfogadott törvénykezési rendszabályok az állandó törvényszékek behozatalát feltételezvén, a választmány egy ily állandó törvényszéknek, mely üléseit nyilvánosan tartandja, azonnali szervezését szükségesnek látja, s azt a megye székhelyén, Nyitrán felállittatni javallja. E megyei törvényszék személyzetét, tekintve a változott viszonyokat, a pereknek folyton növekedő halmazát, s azt, miként a megyei alispánok, kiket a törvényszéki elnöklés illet, oly sok, többfelé ágazó teendőkkel elhalmozvák, miként tőlük azt kívánni, hogy a törvényszéki ülésekben az elnökséget folytonosan vigyék, nem lehet, de következő számban véli megállapítandónak ; a) egy elnök vagyis alispán-helyettes és 11 rendes ülnök. Ezen utóbbiak előadók is legyenek, kik közt az általuk per extensum előadandó ügydarabok, az elnök vagy elnök-helyettes által kiosztatnak. b) Egy iroda-igazgató, mely tisztet az első aljegyző viendi. Ennek feladata a végzések aláírása, az irodai teendők elosztása és az irodábani felügyelet. c) Egy igtató, ki az igtatókönyveket kezeli. Megjegyzendő, mikép a különböző tárgyak, u. m. bűnvádiak, polgáriak, és árvás ügyek egymástól elkülönzött igtató könyvekbe legyenek igtatandók. d) Egy kiadó, ki az expeditiokat kezeli. e) Két törvényszéki Írnok,kik az ivászati teendőket végezik. — Szükség esetében a jegyzői Írnokok is lehetvén kisegítésképen — a főjegyzők tudtával — a törvényszéknél alkalmazandók, és végre : f) A helybeli kézbesítések teljesítésére két törvényszéki esküdt. 2-or. Ezeknek fizetését, tekintve azt, hogy a törvényszéknek állandósítása mellett a tisztviselők hivataluk székhelyéhez kötték, s igy kiadásaik — eltekintve az uralkodó drágaságtól,— mindenesetre nagyobbak leendőek , e következő összegekben véli megállapittatni, és pedig: a) az elnökhelyettes és a 11 ülnökét egyenkint 1200 ft; tesz: 14,400 frt; b) az irodaigazgató aljegyzőét, az eddgi fizetés felemelésével 1000 „ c) az igtató és kiadóét, egyenkint 500 frt; mi tesz: 1000 „ d) az írnokokét egyenkint 400 ft; mi tesz: 800 „ e) a törvényszéki esküdtekét 300 ft ; mi tesz : 600 é s igy összesen : 17,800 frt. osztrák értékben. Minthogy továbbá 3-or, az ügyészi hivatal teendői is megszaporodtak, s igy méltányos, hogy az ügyészi kar fizetése is felemeltessék, a választmány véleményezi, miként a főügyész eddigi fizetése azaz: 800 frt. továbbra is fennálljon ugyan, de az 1-ső alügyész fizetése 700 „ a 2-ik alügyész fizetése 600 „