Sürgöny, 1861. október (1. évfolyam, 225-251. szám)

1861-10-18 / 240. szám

, Első évi folyam. .. évi ül « ,S in.,z-BSVcd 101 0______9 1 fftfl «9 ti V |10 (ii!4v ia ,01-- Hiél«-)!!!o 1 ji ufll- i 8\lér•Öl TÖÁUllui * isnieleliltolqsla iattsilii Ind isélö^zöd Üdsl o biul | zd * Hierfcee«tö-hl vittel ■ Aliajimor 2-dik, ÄaoiV ’ oifiüuu i(l£ii. n. f4' »< Kiadó hivatni : 1 “vb "Baritol tett k földszint. a kiadó­ a* himlalhan. bM*t*fc«t«r9 7- isim jju h9 ud ftildwint. iuksloq Vidéken bdm»ente«t IpyelekL^i, jd| minden poeta-MvatalnÁI. ^ 240. szám — 1801. is « uiaizaHilétf . li ’il .Ulli xx I au* ---------------------------------v.d Hiijr 1 IflOU M9n !J i ttHÉB a­­ bdfa'ínö! iltlOUi | -Jud.4 iU|ái|^ id’9Xi/dl9l) 101 S­ÜRGÖNY ■ ■ I . ■ — ■ ■ i ■ ■ . . “| i » i ■■ t ■ »ft ’^9 UlYEll II U ia0!|­­111 áHSfrtsi «rlélihrfi | iAa «iM ^4ape«t«o hiiho* hordva^^^.Pfrmt, U8J.0! sitsr insrind­­­itaBl'ká:, ddBJ ’i Bzkéo.fi s lattiliA ki,. ..YiseSMvraU— 1. - E ; a..'. -» a"- - ■—■— - isaiv a u.ss ,D dj a do os t it i<>t stvJj .1 t, o arstviffP odtafanitna­k y Frigyes b.Jelenti a kaptisa­­ló ház tagjainak, hogy néhai Palóczy László, Miskolcz város képviselője s korelnök arczképét a képviselő ház határozatához képest f. hó 6-kán a m. múzeum igazga­tóságának átadliCX : 8481 és.,o J ,8­10 '»b , .,3'l ,* A m­a­gyar nem­z­eti muzeum igazga­tó­sá­ga részéről egy kimutatást kaptunk 1861. julius 1se óta septemb­er 30-áig a magyar nemzeti múzeum számára részint ajándékozott, részint megvett tárgyakról. A fenebbi kimutatás nyomán kivonatilag köd­völhetjük, hogy I. A könyy­vttr a cambridgei éz bécsi akadémiák, a bécsi cs. kir. ásványtár, a stajerhoni törté­nelmi­­egylet, továbbá több megye és város, a Szt.-István társulat,»,pesti ág.evang. gysmnnium,a pápai belv. hitv. fd­. tanoda, több .­fővárosi tb vidéki nyomda, nemkülönben számos magánosok részéről gyarapodott, részint köteles­sé­gbeli, részint ajándéki példányokkal, melyek könyvek, zeneművek és czimerekből állanak. Ugyancsak a könyv­tár számára tunga a muzeum költségén vétetett 35 kötet és 1 réztábla. II. A régiségosztályt huszonhatan gaz­dagították különféle tárgyakkal, melyek közt jelentéke­nyebbek : Leitovszky János biborpokgig--prímás aján­déka : egy­ ezüst emlékérem; Kafircay Gábor és több hazafié­­.Töllyi Imre étszere ; Du­ka Tivadar iíd-angol orvos adománya: 16 darab tengeri csiga, mely Bengalban és Signican*pénz,gyanánt hasznáttszik ; Kubinyi Ferencz ajándéka : 17 régi fegyver; b. Lepreszti Lajos külde­ménye : egy márványból, készült antik­­mellszobor (­ S­zik­­­layi),de uradalmi felügyelőé, ki 13 arany és 6 ezüst­érmet apa intin idmlú iosoiár ti diss a isflahni ,jó­ ajándékozott, s több hazafiak braiea ajándéktárgyai. III. A képtár számára a magyar műegylet .Wagner Sándor Dugovita Titue cámű történeti festvényét ajándé­kozta; továbbá Kubinyi Ferencz indítványára aláírás ú­ján megszereztetett Ligeti Antalnak Palermo vidékét ábrázoló tájképe. IV. A t­e­r­m­­észetosz­tál­y állator­szágát itt beküldő­­gyarapító, köztük Xantus János egy ritka meoncói madárral, 508 tengeri és szárazföldi csigával és 16 sugárállattal; veé; a növények gyűjteményét Unka Tivadar négyféle keletindiai növénymaggal; az ásvány­­gyűjtemény fföldtani és őslénytani tárgyakat tizennyolczan szaporították, különösen a magyar földtani társulat az ál­tala gyűjtött tárgyakból 88 kövülettel, ugyancsak e tár­sulat a bécsi cs. kir. ásványtárból 30 rhodnsi kagylót és csigát cserélt a nemz. múzeum számára. A műtani tárgyak közé fölvétettek : Xantus Jánosnak Pleasant szigetén ké­szített 3 darab csigakoszorúja, továbbá Czimig János sze­gedi lakos, több saját találmánya szerint készített ezüs­tölt tükrei. ös gibbo­s * Testgyakorló­­­a­n o­da folyó hó 19-ével a szabadbani gyakorlatok a beállott zordon idő miatt megszüntetnek és folyódhó 22 -én a téli időszak nyitta­tok meg. A gyakorlótéren­, valamint múlt télen, úgy most is, a zöldkert-utczában 3. sz. a. létezik. Gyakorló órák délután és este tartatnak. Clak­ Ignác­ tanár úr figyel­mezteti a t. cz. szülőket, hogy ha gyermekeiket a téli hó­napok alatt saját lakásaikon a testgyakorlatban kiképez­­tetni kívánnák, az élőkizzeletek hozzá oly egyszerűek, hogy azokat bár hová felállítani, és a­­ gyakorlás után s szobából könnyen eltásolitan­ elejtett síjg vád­da.'.’ 1»­­ . Irtalm­unk.'jegy érdekes történelmi munkával gyarapodott ismét. Ez „A magyar királyok b a.ti, járatai, Utalási ás tartózkodási hely­ek­“ Rá­th Károly y Győrmegye levéllirnoka, a a magyar t. akadémia 1. tagjától. Nyomatott Győrben Hanerweinnál, ji ius.lle -utji s ti ..n nloi i'biai , o. . q 1. --n t­a JUJ . A munka hiteles történetírók, krónikák , f­­ljegyzések s egyébi' adatokból kitűnő gonddal van össze­szerkesztve, s mint szerző előszavában mondja, szolgálatot teend­ ftíis­­toriánkba becsúszott hibák ikijaritására is. Különösen teljes esen adattár Hóbert­­ Károly korától kez­dve -S­zt Ferdinándig halad. Készen áll az erdélyi fejedelmek,vagy szinte a nádorok hadjáratai, utazási és tartózkodási he­lyeiről, valamint a­ királynék utazási és tartózkodási he­lyeiről irt munkája is, melyet hasonlókép közrebocsátani szándékozik., ro'il ólai fl. ' ' s-t "• sp.s .iur * Klapka György emlékiratainak kiadására, mint halljuk, két vállalkozó is akadt : Pfeiffer Nándor könysáruB ét V o díj a n er pyomnatuUjdoitos. Egyik a másikat jutányosabb ár által akarja visszalépésre bírni. A versenygétben,­ bár egyéb művek m­t is tapaszalnak) a közönség csak nyerhet f tartónk szomban tőle, hogy egy tertillo lesz a gajdos és a mit nem jelenik taüst bős- í un * A Kosciuszko ünnepet egy krakói tudósítás igy írja le : En ünnepély ma poet. Ha­kén­ nagyszerű volt. 8 órakor reggel gyász isteni tisztelet tartatott az uj izraelita imolában, a frigyládát .Bobér ét fekete lepce takarta. Izra­eliták és keresztények, urak és hölgyek különbség nélkül mély gyászban. Az­isz­tosság végével Kosciuszko lelkéért imát mondtak , az egész tömeg a Boze cos Polské-t éne­kelte. Ily magasztal manifestációkkal kezdetvén meg a nap, a város többi gránitalan egyházaiban is hasonló ezek­­tartások, követték. 10 órakor a Város minden­ részében bezárták a boltokat, sem a Kazimiroioa (egy sevelia Gi­a­­bennek vagy váczintozának),sem­­­a­­külvárosokban nem volt egyetlen kereskedő sem, ki boltját nyitáv tartotta volna.­ mint pár nappal‘előbb, agy­ most is az egész la­koaság, a legmélyebb gy­ásóba kitörött; legnagyobb tömeg toduiton'Miria templomba, hol •* szertartás Valóban 1 « UgÜnnepélyesebb volt. Egy méltóságoz, feketén bevont ra­vatalon egy egyszerű fekete koporsó átbújta torona ét ai ' uo ,Ov i thai -járté.' -V/.ót tötoboesa • ,i KoBéiussbo babér bostortts kópot.'1 Rör­ösítö Hil ^ertyák -lobogtat,-Sft ea»y góthi'saéVesegylinz ai­g'Volt képes s« ^«HUstotók «lnegi'i bsfo/ídiá. Jlidön a teraptomban S ^Boza cos BolaVe'* b­eendült. Itt egymás előtti tér el volt lepve térdepték fel, kiks'diS' vis/.hangozák. A szertartás végéttel a k­ophtán­ tömő í * legkitebb zavar vagy rendet­­lenség nélkül dsílott szét! Egyé­b fogutár szói­ban m­int rendjtÜiWgiMCMétWf'Shitolitg egy tanúiét (báláit­ól,aki az izraelita kereskedőket boltjaik borításira szólította fel.)A boltok­­flóói, egyldráif maradtak eiukyd. lo.n­e t­ A tsdéalelöi szerb szárbajügy köretkeztében — i­jik a lápok—kilskerb kormány egy lii­tn küldöttet utasított Békébe,1 . az itteni kormá­ynak a fejedelem saj­­ná­kozását Jetenédiki az osztrák­ főc­miálto ejtett serélém tárgyábiBB. A­ Kénsökormény részétől —jtest hozzá-az nO. D. P.“ — a föconsul ur egy átalában semmi megrovást áttété kapott, s visszahivatásb­ól minden “réb tögetett­ hír alap­talan. édó lác­ít ti Jet - Mi­­­ot svedá máSíAtik hadtéat,llvezénylets V­onSbkn egy hadi parancsban mí­gengedv, li'nyu*' nős tisztek család­­jaiktal tőkét triigu­kh­oz bocsátanál­, s a - úti USltségélyet nagyobbrészt a kibestár viseléndi. * Pest város tanácsa az épültőféllel­­ lévő redout siobtatáali és lfibízfiragvány,annak elkészitésére időin­letet fog hirttetni, s a versanyzük­­-Bitti a külf.Vidi mű­vérzekfet sem zít­ja ki-' fit na -ó-i ik Bécsiénl annyira vitték ’4 felebi­kti szeretetet, hogy midőn útszélébb a laarbergi föztilázban a szurok­kal mértéken tul megélt 'egyik ' üst izotó filladéla a fu­­tümégeV lké»%a boritá, s a fec­kuidők viz sugárait M-t forró BZnrok oftszötolva Pivelt ki, a nagy számiba! egy­­k­eser, gletl ptkfezSbség ts páolitíd kezdett, mintha valami i szina a TSbottnané. ■ u • i­­l] ad i­ itoss moa ailiiio ttöiB ti « IU -a t ina i ta i ninudiint « ,J12««ge. « -«I A lai A D fi *7 A­­;jiio§ii9 a­ t a al Xv V mA A* .lubsiasoj naAliiaUia ti 14 j m JiJdI tn^o ia(b? is jjtisBo • I11 i9/9 ixe 9 a] aeidSliMiooTi b 4abo ,Juaiuaoa*mq a^U^to idti^I^A i . ^ii.'s:' ! J boge i a Ti a : i9 id 9 aii9 iiM noj ddi­j^D i* i. • »dxlatD sieisl bo i XEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, oct. 16-4n. L. A krassói ügyre néz­ve npkerpj­a n­yelua egydkis Hiondókám, még pedig olyan, melyet olvasniuk kérkedő fejcsóválással fogadaiolnak, me­rt mnfelyfftl tudom, hogy kom­oly férfiak által jljf, erdélyjj aznap , testvérejnk azon része, Uiilyjítem tikár 'testvérünk lenni — igyi hangzik, főftiondóWaf-v- pactum- convevituroot csináltak bizonyos román főnökökkel, kik szinte azt M­­#tWpáW$! ? ö‘ög.' azt eltemetni, s nogy elvnez nem kell egyéb, mui( a határozottj jószándéku akarat. uEá c^-ezkedésnek alapja azon * t^rritoriá- Ktt-Ttérdés légyen, melyet Szeben­ben­ igen sze­retnek pépgetnil. |­i a '(1 m L'- , ,] Kicsináltatott, hogy az úgynevezett szász tblidusk üzem részét, melyen nagyobb tömbbem laknak együtt az oláhok, 'a szászok átadják a straébdöbeli oláh vajdaságnak vagy mineki; — tífilV joggal, k£ term­ésvetésén fölöslege^ kérdés*, m­iután bizonyos urak s bizonyos körök fölfo­gása szerint r magyar korona, a­­magyar föld., a magyar nemzet, a magyar törvény, a magyar érzület, a magyar’történet mihd „vogelfrel.“ ^ IJgyatiCsak ezetregyezkedésn^1 fogy,a tor­­té at légyen, hogy a szá­z föh­ivatalok oláhoknak tudattak, át. Ezen barátságnak viszonzásául az oláhok magi férték/ — értem az alkudozó fő­nököket miszerint: 1) támogatni fogják a szá­szokat azon törekvésükben, hogy bizonyos né­­gzet helységek, melyek a szász földön kivkH es­­npkr ehh­ez annectállassanak s .2) -hogy » szász fffuldían a német nyelvnek feltétlen uralmát há­­borgatni nem fo­gják, a­tizr föláldozzák azon álá­­mt,8 ólá­t, kik a szász földön soknak. . De eth csak kis­­s salyte,a nagy tervnek le­tt csak » gomb, m­elyhex oláit testvéreink az uj ka­bátot meg akarják szerezni. Az új kabát pedig nem vhírte, egyéb a­­m­i­ csekélyebb;­­Vom­án -Vajda­­ságnál, me­ly három müllia lelket fojylalna vuagában i­s, as sin­ells ós­­­aná b­e ,d­ E terv értelmében történt, hogy Hunyad­is abvő-feh­ér megyéb ferf­otói fiel és pártők kéretitek ; e terv' értelelméb­ént'történt,­ hogy Zaránd visáza­­kérísdzött Kedélybe­.. Zaráml volna t. i. a csa­­torna, melyett az oláh eszme Erdélyből kiöm­leni­k Magyarországra; Zaránd volna a kapocs,­ mely álal az erdélyi oláh tömeg összeköttetésbe bdzettn­ék a magyarhóbi cílábsággal Arad, Bihar, Istrasjfö' stb. vármegyék])en ; ekként magyar é­v erdélyA földből egy hősies tud­pzéssel kikerekit­­ve az oláh'Vajdaságot, melynek lélek száma, mint nwnilám, körülbelül három millióra 'rn'gna. J­':A higósi határozat az oláh nyelvré­­nézve volt a fejtegette­­t­t­e­r­v ért­elmében a negyedik­ ahna,, m­ely teljsnünk fellobbantatotti Meg kell vallani, hogy­ a diveraio igeib Ugyep volt, mert zavarba hozh­atá mind a magyar kormány-­ férfiakat, tu­fi­d a magyar nemzetet,­­— a ma­gyar országgyűlés (jylpegy hivatkozván, nji­dóhióá' nem-magyar földön forralt tervnek ki­vitelében fogtak. Az olvasó a cselt könnyen ki­ismerheti. Ha a kormány nem védi­­a törvényt s­zérsisengedi, hog­y rorztán testvérek az ország­­gvü® nyilatk­ozatát törvényesen befejezett en­,­gedélyként fogadjék, akkor, netp csak nemzeti­­ségükre nézve nyertek előnyt, des használtak myß tÁnA1 e.' n TiYSfiiflfl J O f i t-.iif t űtlfT !: T. * t I /í egyszer-mind frigyeseiknek is, — rést tűrve * (ör­vényesség eszégén, melyet a magyar nemzet y£ 1 3. lía pedig % (Ijom­pány, a tör­vény alapján megállva, tiltakozik a törvénytelen határozat el­len, akkor kész a jajveszékelés, hogy a magyar a testvér nemzeteket­ eliayomni akarja, hogy az or­szággyű­lés ígéretei Utes sziták, sat. A Kormány azonban, bár tisztán látja a lésben készen­ álló rágalmat, még nem tehet,egyebet, mint a­mit kö­telessége­ parancsol: tiltakoznia kell a 'törvény­­telen határozat ellen. 3­i ^fjisen meg vagyiink győződve, 'hogy' ön énagyar penizet nyugodt és, tliredespips fél^i kel néni az oláh , részen jelentkező ellenséges törekvéseket. Azoknak, kik mw­sz. István or­szágát (ujra 'Szerétzték fíftiriborW',1» miág yar a bölcs Aktijánok szavaival felelhet: „Ist alles sckoy dagen^sen!1* . 4 1 x, , Lilét uodesélB ir-68 snjsu osTJ3 .1 sosnD imlabon­d n IX. Fiús pápa 6 szentségének allocutiója, melyet a folyó évi September 31-diki titkos consiato­­riumban tartott. a Mindenki itadja közéletek tisztelendő testvérek, lelkünknek mily fájdalmával, s mily igen sokszor pl­­asszkodtunk mi ezen magas gyülekezetben a fölöttébb nehéz és soha eléggé nem sajnálható méltatlanságok fölött, melyek a katholikus egyház, ezen apostoli szék iránt s irányunkban, a polgári társadalom legnagyobb kárára, a piemonti kormány, s a forradalom szitái és pártolói által elkövettettek, főleg Olaszország azon sze­rencsétlen részeiben, melyeket épe,­­ason kormány ép oly jogtalanul, mint erőszakosan magához ragadott. Más számtalan s mindig súlyos sebeken kivül azonban, melyek legszentebb vallásunkon azon kormány, s a sötét összeerkttvök által szüntelen ejtetnek, az iránt kell most panaszt emelnünk, hogy a mi kedves dónk, s a ti magas társatok, a tiszteletreméltó, a erények és ájt­itosságban kitűnő nápolyi érsek, kit itt jelen­te­tték, fegyveres kézzel elfogatott...s legnagyobb fájdalmára t minden igazaknak, nyájától elragadtatott. Sokféleké­pen ismeretes, mennyire (igyekeznek an a kormány s a forradalom uszály vívói, tele hazugsággal és csalárdság­gal, megújítva a régi eretnekség dühös kísérleteit s min­den szent­ ellen rohanva, Isten egyházát,liba lehetne, alapjaiból elpusztítani, a a katholikus vallást Üdvös tanával együtt mindenek sziveiből egészen kiirtani a helyett azonban a rosz szenvedélyeket szítani és fel­­lobbantani. Azért látjuk minden isteni z emberi jog dacsára­n az egyházi, fenyíték megvetésével, hogy az elöljárók naponkint nagyobb, merészséggel egyházme­gyéikből elűizetnek, s­­még bönönbe is vettetnek ; a hivő nép igy pásztoraitól megfosztatik, a világi­ s szerzetes­­papok sajnálatraméltó módon bántalmaztattak, s min­den gondolható méltatlansággal túlságosan illettetnek, a vallási társulatok fölfüggesztetnek, hozzátartozóik házaikból elűizetnek s a legkeserűbb szükségeknek ki­tétetnek, a magokat Istennek szentelő szüzek kényért­ koldulni kényszerit­­tnek. Istennek tem­plomai kiraboltatnak, az egyházi­­ hatalom és tör­­vényhatóság megsértetik és bitoroltatik, az egyházi tör­vények megvettetnek s lábbal tapodtatnak. Ezért lá­tunk a tévtanoknak iskolákat emel ölni, a sötétségből részirínyu könyveket, folyóiratokat keletkezni,melyek azulás esen átkos összeesküvés roppant pénzereje által mindenütt terjesztetnek. Ezen legkárosabb és legmeg­­vetendőbb iratok által azonban a sirat hit, a vallás, az ájtatosság, becsületesség, szemérem és ártatlanság, vs­­lamiint minden erény ellen-harcz­­odittatik, a« Örök és természeti törvénynek, a köz- és magánjognak valódi és változ­atlan elvei és szabályai fölfüggesztetnek, a jogosszabadság,­­ a tntajdo® meglám­a­dtatnak, a css­l&di élet, valamint a polgári társadalom alapja megin­gat­tatik, minden igazak jóheire hamis vádak , a legsul­lyosabb rágalmazáso­k által megsértetik,­a kicsapongó, s mindent me­részlő életmód) minden b.b* és bűn büntet­lensége mindinkább ápoltatik, tovább terjesztetik és el­segittetik. A szerencsétlenség­, bűn és romlé­nak mily gam­oa sorát hozta az istentelen­­forradalomnak ezen nagy tüze különösen Olaszországra, a­zt tudja min­denki. Hogy a prófétával szóljunk: „az átok, a hazug —sái»—shááS———■■ 11 ■ ki­­­r,9 , Zösy-jl, 9, 'Vilii :: . :;Sz­aounu Jaut- ii,,/­ ság, a embergyilkosén, a topis, ft bámságtíréi el­özönlenek bennünket« vég foly vér ftSliK.''» :»(-£' A kedély elborzad és fájdalomtól vieszariad,­­s szinte nem mer reá gondolni, hogyan hamvasítette­ el Nápolybalt számos város s­­étetett a földdel egyen­lővé, majdnem számnélküli fedd­etlen lelkész és szer­zetes, valamint mindenkori, rangn­­és nemű pohár, sőt még betegek i­s a legaljasabb méltatlanságokkal illettettek, s gyakran biró ítélet nélkül -bártimabilyát­ tettek, vagy kegyetlenül kivégeztetek.-Őt is nem töl­tene el a legkeserű­bb­ fájdalom, ha látja, mennyire nem tisztelik a dühös forradalmárok -léedi s­pam, sem a püspöki, sem a bibornoki méltóságot, sem áriakét és ezen fenéket,sem a szentelt templomokat és tárgyakat, sem az igazságot, sem az dalbeliséget, bihitomi m­indent pusztítással és rombolással “töltenek­el®, 3 ezerfölül mindezt azok követik el, kik nem pirultak a legna­gyobb szemtelenséggel állítani, hogy ők sz­éfeuháznak szabadságát és erkölcsösségét Oiambooba, visszaállí­­tani akarják a még elég vakmerők, a­ római pápától követelni, miszerint jogtalan törekvéseiket­ ftiéllár­ol­­­ja azért, hogy az egyházat még súlyosabb gieren ob ét­te m­ég ne érje. r­m .t­ra támaámtton­d »189alí8o­tt .A mi azonban legsajnálandóbb, tisztelendő test­­véréregias, hogy az olasz klérusnak néhány tagja, olya­nok is,­kik egyházi méltóságokat viselnek, a tévely­és ellenszegülés ezen szomorú szellemétől elragadtatva é s hivatásukat valamint kötelmüket egészen feledve, az igazság ösvényét elhagyták, s az istentelenek rész­tesé verheifajolva,minden igazak ro­­pott féjdalft­ára bot­­ránynyá s a botránkoztatás köreivé lövekotolla e­l. Ezen bajokhoz, melyeket pimnasztanfa, járul még azon nehéz toajiig, hogy a mexicóiuállamban, hasonló módut­« az egyház­ ellen hasonló gyűlölettel «ítélt em­berek nem borzadtak legigazságtalanebb, az egyház tanának hatalma­ és jogaival ellenkező törvényeket hirdetni ki, egyházi javakat elrabolni, szent épülete­ket fosztogatni, egyházi és vallási személyeket üldözni, Istennek szentelt szüzeket bántalmazni, a püspököket nagyszerű méltatlanságokkal illetni, őket a nyájaiktól elsz­akasztani, ég szám kivetésbe űzni. (Ezek majdnem valamennyien szent városunkba jöttek, és nem­ kevés vigasztalásunkra szolgálnak azon kitűnő erények ál­tal, melyek tulajdonaik.)".. . » ál sajáti flotív De még az nem elég. Amerika egy másik részé­ben, új Granada köztársaságban,'-a felforgatás embe­rei, atik a hatalom főpalozára jutottak, legújabb időké­ben egy semmit érő törvényt alkottak, melly szerint az egyházi hatalom hivatalát a világi kormány engedel­me és belee­gyezése nélkül neángyakorolratja, egy­' szetsmind a J­'zastárs­aságnak az egyház és állam kö­rül érdemesült tagjait elűtzék, és' a mi s­esen sz. szék követeit az államnak három nap al­ atti elhagyására kérnyszeriték.i)­ituáz. /aáait. iU; só eaértot a , ás&sa ' «X u Ezent o'y nagy és szomorú zavarában ül isten r és emberiu dolgoknak­, felfirghaljátok tisztelendá'testvé­rek, mily késői­ttség:Útit el­­bennÜokM^áA legnagyobb gond és szorongattatás közepett azonban, melyet­ az Isten különös segedelme nélkül soha el nem viselhet­nénk, tisztelendő testvéreinknek, Olaszország a az egész katholikus világ püspökeinek esély ájtatossága, erényessége és v­eröslelkűsége bizonyára legnagyobb vigasztalásunkra szolgált Ezen tiszteletreméltó testvé­rek, a hit, szeretet és engedelmesség legszorosb kap­csaival hozzánk és ezen szentszékhez castoltatva, semmi veszélyek által nem rettentetik fel magaikat éhen tiszteletreméltó testvérek, nevük és méltóságuk őrük becsületére hivatalukat jól­ kezd­vi­e meg nem szűnnek az Isten és szent egyházának ügyét, valamint ezen szent székét,, ennek jegét a tanítását, az igazság és emberiség alapelv­eit- szóval és írásban sikeretlenül védelmezni, saját nyájuk jóllétéért bttegve szorgoskod­ni,­ az ellenség hamis és tévelygő­ tanait czáfolni a szék szentségtelen törekvéseinek férfiasán ék kitartóan edepszegühriju: it­­­t a rei 8­ns­ti Nem kisebb öröm, mely bennünket áthat, az,­hol látjuk, mily fényes módon törekesznek valamint Olasz­­ország, úgy az egész keresztény világ papsága és hü népei, követve föpásztoraik fényes prndájáé, irántunk s ezen szent szék iránt való szereteteket, szent val­lásunkhozi hi ragaskkodásokat tanúsítani. Miután ugyanazon tiszteletreméltói testvéreik, a­­papság és ezek­ gondjára ibizott hívek fájdalommal látták,­hogy mi világi hatalmunktól majdnem egészen megfosztva sda-lvilági eszközöktől egészen megrabolva ragyubb, Liyii.í i.iiin 11 midin ii/iif.i„..V h vS “‘Ta^saia ! in'» di«si^ kedves és szent kötelességüknek tartották, ájtii­­tos és bt adománysikksl sztfli«epeinket fedezi. Miután mi szivünk alázaWwsigrhkA.iK- Istennek, a minden vb gssztalis adójének legforróbban kiszónjük, ki a püt­­pökök :4s népok ábitatbestje és bíknitsége által tára­dozá ai kát, tartozásaitíknii és tertiei pbc*t mégkönnyá­­tette- S­üik­iket azok tovabbi siselkróre ntegevlisitei.i é’g«d«U,i(rtvesdfldki 4&k)k­oW5n püspökök s népek h­át ny&bkn lelkttBk hálBérzéistten sjolágmitvárosan kijs- Iwlletjük r’hbgyÜh&ö­regeds'mök áftSl dVcM helyzetbe tépettdnk,.3nlhze¥int »a sr.‘ SzélfTO indinkáhlS szaporodó sHIÍSégMftértezbétjflk. I’1 ésv d­o­i i * 'mést. tisztéit9 teste érek !• nem mellKs heljlik hallgatással, h­gy a római nép legbensöbb szereteté­­nek, leghifétib­' ragliszkodésénak loletdeo* bitonyi t­­rinyi'és nftgektertl böbízürege által világi hatalmunk törvényszerű jogai­­iránti legbensügyi 'mággyöz'ödését tanusitotta.­­Ah a 'Elforgató alattomos vinherebl mind­­izé é pyalábatesvürekóc»eit*segveti s I. Ike mélyéből áti kosza. In fs agat­oki ti«*telt.teetvérfek/i legj-goetrttabb taMiit «tsgytók áronok, hogy a noMunk oly itetPk­ dvé« római nép goba sem múlássá el bi bnzgfclnfót legő­­szintébbká fegt^ilván Tflitb­b, legbővebb s leg­dlcsér­te­sebb TtteBótftftwssltanb .­­­ 19 q á, t MiVMd kunon'-isteni­ igéreteit lírjuk, hogy Jézh­B Kristluz fegyházával íVTitig végétjéig m­araddnd, s #zhd3#p(A0feks4)ni diadalmaskodni-soha nsnítoogttzk,­ meg vagyunk győződve, hogy Isten el*tn'Ígéretek teK jhWMékStiW- híven, gyakran csodálatos módon dinköd -egyháza Ollen - néhai Oly hatalmáé fergetege* tá­­maszt, -r­zemÜtogy ^Péter hajóját a babákban elrrt ferl lfti edg-^e, hamun, Seg£-»ágasabbra emelte. u*'-i®zlíláM, tj’hesai' mültwr.tjwk t. testvérek, az léten legszintebbe’é é­­s seplöllen sző» atyjáaslf MáriitVák báfalmdb' Viérttelésit legbfcittöbben am AllhaUtoSilil kétm­il/ dév áistett'egjélés nappal legforróbb imák által eétvomöltd/ kittek teciészc­o p’isálg, al­a-atia b­,itatom, mdlvéb irgalm­asság, hogy a ínegpörtikolás ‘papjklt megrövidíts*/!4z egyház teslállamok fölötti mentő kar­ját kitdijesastöf az agyház Ön ezen sz.­szék ellenséget meggéritse, az üdvösség-lgsz pályájára visszavezérelje, és tmind olbat­isága által ész ítzöljel, hogy m­iutáti tűin.­doh tóvédések és botrányok eltávolittatoak, szent val­lása,­ mely által’ez. ideíglé­tes boldogság és a népek békéje a legháthatósabban védetik, a fi­ldöv m­indenk­t* virágezzél/erősbüljön­ és győzedelmeskedjék, még a «Bise a­j­ ésa».i0d * sedilolBsoed ,s Legújabb kanczellári körlevél a r«isjiám,UiM»/„ "■ ’t P«l. iff »’W Ir® y á b a tpiy"1' ‘ jtjb’é/ n tnti'íyi covembttj ga'ipng, jjr kjf| ocjytartij^ •^yásbó’ Jtj^ocst-toU udvart k­a­h'.Xet a legrfigilio tuo.oi fogvxibr­•illifJSorlj'AS?irift «bi­kép /■ t i.ni. adu y ezen kiizélesség az akiBor Ic;t utasl­fijd­enne “í ré^nca'jieg. /s ^mém'jarc a ki­szabott firma az eskü letétéle^V^me^ rlän­ tajtati.tt yófnen.687..terjedi' benkn bÜizDál miBiií,'m^ly bitó dt letételére ^od (Saaásáxgsd^em­­­ovb n 1- I6»” -ieff*0Tov­­­t»* edel into gibl dsisate isoien­, y^od^i^S. iuBl-j dass •E~~Sii8tr iVátosn BiWelk?*“.? "l,b “ :f * li'liä iubljlJuesn'o". ina­­ fsa lan­a _____TtjPWki Prfi,R»AWl. K:4*o Vy , ?. e »( v.1­ ACAWifeye^já,nijt ategnapi teljesülés­­^i 9lolsfi^u^ijtvfthii isii ;; jeliav len­­de/uóviet Tteiinte tej'fanái B! lX ^ ■ 6 ’ b’ áh re 3n m h­od hüllői J, . fi, ,■ Bár meatiyi jSzMoki tej gdl. th­néijfs, 8 is­zem­ 1 lelném tó -adványait, tető hasz­nlrnáh^^^atj­ t.végij, hpg^ piost a fék. teljes tan.i­g tagja« velem, e9t nézetre, egy értelemre bitjarp. peiy h’kgználnám szm, piert azjlnszfój, Jielyzeji nk ismerete oly Ti|ágds, Je.en^fliris,',a .jujtira racgyz^b^­ s bátpgq: !(Itt, miként |Ojiinem leb­'t 's ke'j, hogy e(J^nl:ez5 péze .t(K7 .» -ul J. J.. 'KiI '-a­l.',>• ■/, J'.to o' nSc­ahk)?. Péntek, October 18. iaX ■ t pv»’.4p

Next