Sürgöny, 1861. december (1. évfolyam, 276-299. szám)

1861-12-03 / 277. szám

Fisé évi folyam 277 száza. — 1861 Si­rkeistő-hivatal: Bárátok-terd 7. ■­. a. ftfldszint. Kiadó hivatal: Li-érát­ok-tere 7. isim, ftSldasint ElöfisethetniBu iau«fte*» a kiadó­­hivatalba«, bar­átok-tere ' - 'A®, föld*aint Vidéken bérmen:­­ f­­kt minden porta-him U U.SURfiÖNT Hadapeatan hfcsho* h­rdva. ft kr . Sffdasivre 16 — Evnegy Félévre •’ SO E/y Co Kedd, deczeraber 3 Eláfi/elirM arak auskrbi értéiben ft kr edre 4 50 ra 2 — Vtidkra, maponkiut po­ taa ft kr kt Evétiétre 15 — Évocgvrdrv b — rTWvr# 10 — Egy hóra 9 — HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 24-töl kelt legfelsőbb határozatával gróf Folliot de Crenne ▼ i 11 e Lajos altábornagyot, titkos tanácsost s kanta­riet, a Magyarországbani parancsnoki­ tábornok je­lenlegi ad­latását, az erdélyi országos kormányszék elnökségével ideiglenesen legkegyelmesebben megbíz­ni méltóstatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 29-ről kelt legfelsőbb határozatával P­á­p­ay István magyar kir. helytartósági tanácsost odvszi tanácsossá s a magyar kir. miv. kanczellária előadójává legkegyelmesebben kinevezni méltóstatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 29-től kelt legfelsőbb határozatával Hegedü­­s Lajost, a magyar kir. udvari kanczellária udvari fogalm­azóját, ugyan­azon udvari hatóság udvari titkárává legkegyelmeseb­ben kinevezőt méltóztatott. A magyar kir. udvari kanczellária S­z­a­x­u­n Já­nos tudott s udvari fogalmazósegédet ugyanazon ud­vari hatóságnál udvari fogalmazói állásra nevezte ki. V­IVATALOS RÉSZ. A magyarországi gabonakereskedés. Európában két nagy állam van, melyek sa­ját szükségeikre elegendő gabonát nem termeszt­vén, minden évben nagy mennyiséget visznek be külföldről. E két állam Anglia és Franczia­­ország, így Anglia az első 9 hónap alatt 1860- ban 3,182,083, 1861-ben 5,211,085 quarter tiszta búzát. Francziaország 1861-ben szintén az első 9 hónapban 7,894,000 hectolitre búzát vitt be. Ent­élfogva az európai gabona-kereske­désre e két állam döntő súlylyal bír, s ha ezek valam­e­lyikében az aratás nem jól ütött ki, e kö­rülmény az összes európai gabonapiaczokon a gabona árát felszökteti. Anglia minden oldalról tengerekkel lévén körülövtözve , gabona-szükségleteit rendesen azon országokból kapja, melyekkel a tengeren közvetlen érintkezésben áll. Jelesül 1861-ben az első 9 hónapban Északamerikából 1,922,370, Po­roszországból 717,624, Oroszországból 671,651 quarter búzát vitt be. A többi európai országok­tól már jóval kevesebb gabonát vásárolt, külö­nösen Magyarország Angliába aránylag csekély mennyiséget szállít, minek okát alább bővebben leadandjuk. Francziaország a fenntebb­en fített orszá­gokból szintén sok gabonát visz be, de itt már Magyarország is nevezetes szerepet játszik, s kü­lönösen az idei szűk termés Franczi­a­országban a magyarországi gabona­ kereskedésben nagy­­élénkséget idézett elő. A „P. Lt.“ e hónap elején kiszámítván azon gabona­mennyiséget, melyet Pestről s vi­dékéről az idei aratás után novemberig külföldre szállítottak, kiviláglott, hogy ha a fel-Duna vi­dékéről történt kivitelt is beszámítjuk, csupán tiszta búzából több mint 3,000,000 mérő ment ki az országból, s ennek nagyobb része külföld­re, még pedig Francziaországba szállíttatott E szép mennyiség s ennek érté­k, ha mé­­­­rőjét csak 5 forintjával számítjuk, 15,000,000­­ valóságos ezüst forintra m­envén, látnivaló, hogy a gabona n­em csak Magyarországnak legfon­tosabb kereskedelmi czikke, hanem az egész birodalomra nézve is nemzetgazdasági tekintet­ben a magyarországi gabonatermesztés a legna­gyobb figyelmet érdem­lő iparág,­­ miután az egész au­striai birodalom még nyers termeszt­­ményekből is többet szokott külföldről behozni, mint oda kivinni; ezenfelül az ezüst-pénz a forga­lomból csaknem egészen eltűnvén s ezért csak ■ nagy agro mellett lévén vásárolható, kétszeres figyelmet érdemel oly kereskedelmi czikk, mely már most is 15,000,000 ft kész ezüstöt hoz be a­­ birodalomba. Ennélfogva nem önzés, hanem nemzetgaz­­dászati kis­z­ámított eszélyesség az, ha azt kíván­juk, hogy a magyarországi gabonatermesztés és - kereskedés az államkormány részéről is hatályo­­­­san támogattassék és minden áron előmozdít­­t­­assék. Az államkormány nem is áll útjában a kül­földi gabona­kereskedésnek, sőt a gabonakivi­telt előmozdítja annyiban, hogy a belföldi ga­bonának kivitelét minden vám nélkül megenge­di, holott a külföldről behozott búzától minden mázsa után 20,é­­s csupán átmenetben 6 kraj­­czár vámot követel. De mindezen kedvezmény mellett vannak még akadályok a magyarországi gabona­kereskedésben, melyek előbb okvetlen legyőzendők és okvetlen elháritandók, ha azt akarjuk, hogy a magyarországi gabonakereske­dés virágzó, s Bontoux úr minapi czikkében ki­*) Mérő középszám szerint 85 font, rejtett kívánsága szerint Magyarország Angliá­nak és Francziaországnak élés­kamrája legyen. Ez akadályok pedig kétfélék. Vagy olya­nok, melyeknek legyőzése saját magunktól, azaz gazdáinktól függ; vagy olyanok, melyeknek el­hárítása erőnket fölülmúlja, s melyek csak az állam-kormány közbenjárásával és segítségével győzhetők le. Az első­nemű akadályok közé tartozik elő­ször az, hogy gazdáinknak nagyobb része oly hanyag, miszerint gabonáját, melyet kereskedés­be ad vagy piaczra visz, nem­ tisztítja meg illőleg, hanem gázosan, szemetesen akarja elad­ni, s még az üszögös búzát se válasz­ja el az egészséges szemektől, hogy ezek is teljesen ha­­szonvehetlenek legyenek. Ez nagy baj, mert a gazos gabona külföldi kereskedésben az összes magyar gabona hitelét rontja. Az ily hanyag gazda vagy kere­skedő tehát az országnak is árt, de legtöbbet mégis magának, mert az nagyon természetes, hogy a kereskedő, ha hitelét nem akarja elveszíteni, a szemetes gabonát megtisz­títja ugyan, de a költségeket oly busásan felró­ja az ily hanyag gazdának, vagyis annyit lehúz a gabona rendes árából, hogy a gazda jóval ke­vesebbet kap gazos gabonájáért, mintha azt leggondosabban maga megtisztította volna. Továbbá a kereskedésben a gabonának ára súly szerint szokván meghatároztatni, sok ma­gyar gazda lélekismeretlen könnyelműséggel, el­adás végett gabonájából mustrát küldvén be, bú­zájának mérőjét 85 vagy több fontosnak mond­ja, a midőn a termék megérkezik s felméretik, egy mérő súlya alig üti meg a 80 fontot, slogy az ily könnyelműség tetemesen rontja a magyar gabona­­­­keresked­őt, nem szükség bővebben fejtegetnünk, melynélfogva mind gazdasági egyleteink, mind hírlapjaink nem figyelmeztethetik eléggé a ma­gyar gazda­közönséget, hogy csak szigorúan megtisztított gabonát állítson piaczra, s ennek súlyát alku alkalmával lélekism­eretesen adja fel. Az általunk le nem győzhető akadályok közt legfőbb az, hogy a gabonaszállítás költ­ségei még most is szerfelett nagyok; különö­sen a vasutoni szállítás, mely legc­élszerűbb volna, annyira drága, hogy a vizem szállítással sehogy sem állja ki a versenyt, a azért más gabnatermesztő országokkal a fis európai piac­o­­kon nehezen versenyezhetünk. Ez akadályt egye­dül az államkormány közbenjárásával és segít­ TARCZA. Muzeum­ egyleti nagygyűlés. *) Kolosvár, nov. 26—27-én 1861. November 25 és 26 án tartá az erdélyi muzeum­­egylet évi rendes közgyűlését nem igen nagy számú közönség jelenlétében, mi a jelen nyomasztó politikai helyzetnek tulajdonítandó. Nagy különbséget lehet­ észrevenni az alakuló múlt évi és a jelen közgyűlés közt. A­míg az első az új erőre ébredt nemzeti köz­­szellem 10 évig elfojtott erejének megújuló önkény­telen kitörése volt, a múlt évi alkotmányos életünk ismét folytathatásának kedvező kilátásai és szép reményei között nyílt meg .... Két év óta mennyi változás a helyzetben , a körülményekben, mint a múlt, úgy a jelen évi közgyűlést sem nyithatá meg egyetemünk köztisztelete­s tudományos műveltségű el­nöke gr. Mikó Imre­­ nagyméltósága, mint akkor, úgy most, kis hazánk főkormányzóját a magasabb politika tartá távol körünkből Bécsben, s míg a múlt év­ben még a szép remények vidám reggelén, most borús alkonyán munkál a haza közjavára, fájdalom­­kilátás nélkül a kedvező eredményre, Isten hozza mielőbb vissza, hogy mit nem tehet a politikai téren, legyen ki pótolva a tudomány mezején, a kétszeres erővel legyen szentelve áldozatkész munkássága egyletünk javára és virágzására. A gyűlésen tehát dr. Szabó József czím­­zetes királyi tanácsos ő maga, most már megválasz­tott alelnökünk, a tudományos műveltségű férfin elnö­költ. Kün a természetben hideg, havas­ eső, benn a te­remben nagy füst s igy egyik kellemetlen kül benyo­más a másikat váltá föl, mely utóbbi a rendező hibái­nak róható fel, s igy nem csoda, hogy a classiens ké­szültséggel írott megnyitó beszédei teljes odaengedés­sel s kellő figyelemmel nem kísérhetők; de annyit ki­­vehetünk, hogy a classiens műveltség hasznairól, a tudomány, művészet és szép mesterségeknek a nemzeti műveltségrei befolyásáról szólott;­­ezután a titkár ol­­vasá fel hivatalos jelentését s beszélé el az egylet egy évi történetét, azon szabatos előadással s szép nyel­ven, melyet tollából megszoktunk, csak azon sarkasti­­cus polemiaszerű megjegyzések maradhattak volna ki jelentéséből, melyek a tavaly kinevezett bíráló-választ­mány azon megjegyzésére vonatkoztak, hogy a választ­mány tagjai és hivatalnokai köteleztessenek évenként legalább egy tudományos felolvasást tartani. Abban igaza van a titkár úrnak, hogy a múzeum­ nem akadé­mia , de azt maga is tudja, hogy az erdélyi múzeu­m­­egylet egyszersmind tudományos egyesület, az alap­szabályok értelmében, s mint ilyennek nem csak a holt kincsek összegyűjtése, hanem azok ismertetése s a tudományos miveltség terjesztése a czélja, mit titkár Finály Henrik ur is igy értett, midőn több jeles tudo­mányos értekezések dolgozása s felolvasása által is .) Az ügy fontosságánál fogva közöljük rendes tudó­sítónknak részletes­ jelentését is. Szerk. bebizonyította. Ezután Grassai Samu múzeum ör és he­lyettes igazgató jelentése következett, az egylet ter­mészettudományok körébe vágó ügyei mibenállásáról, ki hasonlóan azon hibába esett, hogy polemizált hír­lapi czikkeket referált, különösen megnevezte a­­Ma­gyar Sajtó“ egyik számában megjelent czikket, mely az egylet működésére vonatkozott s a titkár úr által már emlitett dolgokat ismételt, oly kirívó, éles humorral, mi valamely életlapban méltó helyet foglalt volna el, de nem ex-tudós-gyűlés elsőren­dű hivatalnokának hiva­talos jelentésében.1.Csak könyvtárnok Szabó Károly ma­radt jelentésében a maga körében, tudósítván a könyv­tár állásáról, minden éles megjegyzések nélkül. Ezután bejelentetett a leköszönt alelnök gr. Lázár Miklós le­­lépése által üresedésbe jött állomásra beadott szava­zatok összeszedése, mely szerint többséget nyert dr. Szabó József ő maga, ki élyenekkel ü­dvözöltetett; ez­után a szabályok értelmében 3 választmányi tag neve kisorsi Iratván, Gyulai Pál, Takács­ János , Horvát Pius újabban megválasztottak, úgy a Kolozsvárról távozott Dózsa Dani helyébe Kővári László. A választmány által tett indítványok igen élénk tanácskozást idéztek elő, melyek közül előbb az hoza­tott szőnyegre, hogy az érem- és régiségtár bízassák ideiglenesen a titkárra, kinek fizetése 1000 ftra és 300 forint szálláspénzre emelendő, azon 5000 fo­rint kamatjából, melyet a gróf Eszterházi család az ajándékozott érem­gyűjtemény felügyeletével meg­bízandó egyén fizetésé­e ajánlott. A tanácskozás befe­jezése a 2-ik napi gyűlésre halasztatott, — a midőn tisztábban formulázva határozattá emeltetett, oly hoz­záadással, hogy a titkár, egyszersmind érem-tárnok más hivatalt ne folytathasson. Némelyek a két hivatalt külön­választandónak , mások az érem tárnokot még nélkülözhetnek találák; olyan is volt, ki azért nem akarta a titkári fizetés-javítást, mivel, mint mondja, a szegény inkább tanul és igyekszik, mint a herczegi pa­lotában kéjelgő gazdag, például idézve a nagy­enyedi collegium tanárait, kik oly dúsan dijazvák, hogy van közöttök bankár, kártyás; ezen pávai Vajna Elek úr által elmondott kisebbítése s alaptalan rágalmazása egy rokon tudományos intézet tanári karának, méltó indig­­natiót idézett elő, mely szelidebb, majd élesebb c­áfo­­latokban tört ki. A választmány azon indítványa is keresztülment, hogy a jövő évben egy tudományosan szerkesztett nap­tárral kedveskedjék az egylet tagjainak, mely egy­szersmind névkönyve is lesz ; csak egy szózat emelke­dett ez indítvány ellen, és mely az ekkép kiadandó 200 fzból a könyvtárnok-segéd, mint jó pajtársa fize­tését kívánta volna emeltetni, de indítványa mint nem jól kezdett s indokolt — elvettetett. A tisztviselők fizetése évnegyedenként előre ki­adatni határoztatott. Előleges költségvetés 1862-re. A.) Bevételek. 1. ) Alapítványi kamat 10187 ft. 45 kr. 2. ) 350 részvény után 1750 „ — „ _____ Bevételek összege . 11937 ft. 45 kr. B.) Kiadások. Kiadások összege : 10773 fő. Levonva a kiadást a bevételből, marad elő­re nem látott költségekre . . 1164 ft. 45 kt. E költségvetés a választmányi indítványok elfoga­dását vévén ad pal, az Eszterházy család 5000 főnyi ala­pítványa 5%-os kamatja be van foglalva a bevételbe, ellenben a pénztári kimutatásban bevárandónak jelölt ösz­­szeg nincsen felvéve. Mivel a választmányi indítványok, kivált az első feletti tanácskozmány sok időt vett igénybe, kivált az Eszterházi család gazdag érem-gyű­jteménye átadása feltételei, s a választmányi ügy­folyam nem-tudása miatt határozatba ment, hogy ezután a választmány tisztábban formulázott, s­okadatolt indítványokat ter­­jeszszen a közgyűlés elé. Megint felszólalt a tegnap gyanúsító pávai Vajna Elek úr, azon vádat emelvén, hogy a választmány a gyű­lést terrorizálja, s ez intézet nem válik egyébbé, mint kimustrált tanárok nyugdíjintézetévé, megemlít­vén odavetőleg, hogy mennyi hibás nézetek terjesztet­tek eleitől fogva; volt, ki azon hibás elvet is felállitá, hogy a nő írónő nem lehet. Ezen szenvedélyes, egy tu­dományos gyűléshez nem illő, annak méltóságát, tekin­télyét sértő felszólalás oly heves visszatolást idézett elő, hogy majd élénk kitörésre került a dolog, ha fel nem említtetik,hogy a felszólaló oly testi fogyatkozásban szenved, miszerint nem hall, s nem értesülhet a dolgok folyamáról; ezen felvilágosítás némileg lecsendesíti a c­áfolókat, s megelégedtek az általánosan kimon­dott rászólással. Végül következtek egyesek indítványai, melyek között a dr. Lészai úré, mely még tanácskozás alá se került, legfontosabb volt; indítványozd ugyanis, hogy az állatok, plánták és ásványok országából szereztes­sék meg egy egy Erdélyben feltalálható példány, meg­jegyeztetvén, hol találtatott, hogy az erdélyi múzeu­mot megtekintő idegen egyszerre megláthassa két ha­zánk terményeit; ezen igen helyes indítványt egy mú­­­­zeumi hivatalnok még most álomnak méltóztatott ne- I­vezni; de hát mi ezen intézet, ha se nem kincseink, ré­giségeink tárháza,se nem tudományos intézet; minden­ből valami, az egészből semmi. Nézetünk szerint első teendő lenne az építkezések valaházai bevégzése, a meglévő tárgyak elrendezése egy helyen, hogy már láthassuk, mink van, azután van helye a tudományos értekezéseknek s felolvasások, nyomtatványok utáni terjesztése a tudományos miveltségnek, mert igaza van Brassai úrnak, hogy ez nem akadémia, hanem mú­zeum. Az első nap Brassai múzemm­ úr tartott igen tu­dományos s alapos felolvasást a természet képző­ ere­jéről ; itt megint azon mulatságos jelenet merült fel, hogy Pávai úr nem hallván az elmondottakat, saját­­el­fogása , előadási modora szerint ismétlé azokat. A második napon a délutáni órákban Szabó Ká­roly könyvtárnok tartott érdekes felolvasást a székely krónikáról, megczáfolván azon történet­tudósokat, kik ezek hitelességét egészen kétségbe vonták, n. m. Jer­­nei és Bartal urakat. Végül a titkár úr felolvasá Sza­­mosujvárról beküldött értekezését Gajzágo H. úrnak a magyar név eredetéről, örmény kútfők után, mi ér­dekkel hallgattatott. Szombaton a színházban díszelőadás volt a mú­­zeum-egylet megnyitása év­fordulati ünnepére; a „Szi­getvári vértanuk“ hozattak színre, s ezt megelőzőleg a „Szózat“ énekeltetett az összes személyzet által. 1. 1. a) rendszereseti fizetések. 1. ) igazgató évi fizetése . 1000 ft. 2. ) könyvtárnok évi fizetése 1000 „ 3. ) titkár évi fizetése . . 1000 „ 4. ) pénztárnok évi fizetése 400 „ 5. ) könyvtári segéd fizetése 500 „ 6. ) írnok évi fizetése . . 300 „ 7. ) két szolga fizetése . . 480 „ 8. ) kertész fizetése . . . 300 „ 9. ) kertész-legény fizetése . 168 „ 5148 ft. b) átalánok. 1. ) szálláspénzek . . . 1400 ft. 2. ) igazgatás és kezelés . 400 „ 3. ) állandó beruházás . . 1000 „ 4. ) terménytár .... 600 „ 5. ) könyvtár.................. 1200 „ 6. ) nyomtatványok. . . 825 „ 7. ) kertmivelés . . . . 300 „ 5625 ft._______ ségével lehetne legyőzni olyformán, hogy az állam lépn­e szerződésre a különféle vasúti tár­sulatokkal, melyben a g­abona-szállitás bére te­temesen leszállittatnék, s a társulatok által innen szenvedett kár differentia :az országos közkincs­tárból pótoltatnék. Hogy e kiegyenlítés mind az államnak, min­d a nemzetnek tetemes hasznot hozna, számokk­at is meg fogjuk mutatni. Fényes Elek: Lapszemle, Pest, dec. 2. A „Donau Zeitung“ a „Pesti Hirnök" elle­nében azt vitatja, hogy az 1847-ki alkotmány­­nem restaurálható, s ha az volna is, a monar­chia érdekében nem szabad azt visszaállítani. Vájjon h­ely­r­e­ál­l­­­t­ha­t­ó-e a 47-ki al­kotmány, arra megfelelend a „P. H.“ Nekünk se kedvünk se időnk e kérdést vitatni. Hogy a „D. Z.g“ a 47-ki alkotmány restau­­rátióját megengedhetőnek sem tartja, az természetes ; az ő szempontjából 47. és 48-ki al­kotmány egyaránt megengedhetlen,­­ hiszen lényegben a 47 azt tartalmazza, mit a 48; az adó és katona megszavazása 47-ig is az alkot­mányba, mint az ország sarkalatos joga, bele volt foglalva; csakhogy a 48 teljesebben formu­­lázza az alkotmány sarkpontjait; modern parla­menti kormányzatot czéloz, s annak elméleteit viszi keresztül. A ,,D. Zig“ szorosan ragaszkodik a februári alkotmányhoz, s annak változtatását ,,csak mos­tani keretében“ tartja lehetségesnek. Nem vitat­kozunk e szó fölött : keret, Rahmen, s meg­elégszünk azzal, hogy a ,,D. Zig“ a világtörténeti nagyhatalomnak, a viszonyok kényszerűségének legalább azon concessiót kegyeskedik tenni, mi­szerint­­ a változtatásról mint lehetőségről szól. Ez igen nagy bölcseség, mert hogy az austriai birodalom, tehát Magyarország is,fönn­­állh­asson, ismét megüllepedjék, ahhoz előrelát­hatólag akár a 47-nek, akár a 48-nak revisiója nem kevésbé leend szükséges mint a februári al­kotmány módosítása. Ennyiből tehát nem volna okunk a „D. Zig“­­ ellen fölszólalni,legfölebb optimizmusának újabb­­ rohamai ellen figyelmeztetnék óvatoss­ágra, m­i­­i­dőn azt mondja, hogy­ „azért tolongnak oly szá­mosan a hivatalokért kérelmezők, mivel Ma­gyarország a­helyett, hogy új alkotmányozó vár­ lapi újdonságot. •Császárné Ő Felsége egésségi állapotáról a „Waterl.“ jó forrásból következő örvendetes hírekről ér­tesül : Orvosilag meg van állapítva, hogy az előbbi gya­kori köhögési rohamok, melyekben Ö Felsége szenve­dett, midőn magát elhatározta, hogy Madeirába és Korfuba megy, nem annyira a mell és tüdőtől, hanem vértolulat­­ból eredtek és hogy ennélfogva Ö Felsége testi szerve­­zete egyátalában nincs megtámadva. A legújabb orvosi nyilatkozatok tehát úgy hangzanak, hogy a mell és tüdő, habár azok egy kissé meg is voltak támadva, most tö­kéletesen egészségesek, és az említett vér­osulások és lerakódások minden nehézség nélkül tökéletesen eltávo­líthatók lesznek, és ő­felsége teljes egésségét a legrö­videbb idő alatt visszanyerendő * Gr. Apponyi országbíró ő excja, kinek lemon­dása — mint vasárnap említők — alaptalan, tegnapelőtt Pestre megérkezett. * A „Temesv. Ztg“ nak m. hó 2- ről Írják, hogy b. Rajacsics szerb patriarchs súlyosan megbetegedett; mostani állapota után a legroszabb fordulattól lehet tartani. * Pestmegye tiszti kara a mai napon teljesen megalakult. Kmznzy Gábor :Székely Benedek urak Nyíregyházáról a „Sürgöny“ m. hó 29-ről közlött 274 ik­­ számában Szabolcsmegye újonnan Bzervezett tiszti kará-­­ nak névsorai között tiaiti­­gyészi hivatalra, beleegyezé- 1­yük nélkül történt kineveztetésü­k ellen tiltakoznak , azt­­ a fentebbi közlésnek megczáfoltatása végett közzététetnl­­ a többi lapokat is kérik.

Next