Sürgöny, 1861. december (1. évfolyam, 276-299. szám)
1861-12-03 / 277. szám
Fisé évi folyam 277 száza. — 1861 Sirkeistő-hivatal: Bárátok-terd 7. ■. a. ftfldszint. Kiadó hivatal: Li-érátok-tere 7. isim, ftSldasint ElöfisethetniBu iau«fte*» a kiadóhivatalba«, barátok-tere ' - 'A®, föld*aint Vidéken bérmen: fkt minden porta-him U U.SURfiÖNT Hadapeatan hfcsho* hrdva. ft kr . Sffdasivre 16 — Evnegy Félévre •’ SO E/y Co Kedd, deczeraber 3 Eláfi/elirM arak auskrbi értéiben ft kr edre 4 50 ra 2 — Vtidkra, maponkiut po taa ft kr kt Evétiétre 15 — Évocgvrdrv b — rTWvr# 10 — Egy hóra 9 — HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 24-töl kelt legfelsőbb határozatával gróf Folliot de Crenne ▼ i 11 e Lajos altábornagyot, titkos tanácsost s kantariet, a Magyarországbani parancsnoki tábornok jelenlegi adlatását, az erdélyi országos kormányszék elnökségével ideiglenesen legkegyelmesebben megbízni méltóstatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 29-ről kelt legfelsőbb határozatával Pápay István magyar kir. helytartósági tanácsost odvszi tanácsossá s a magyar kir. miv. kanczellária előadójává legkegyelmesebben kinevezni méltóstatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 29-től kelt legfelsőbb határozatával Hegedüs Lajost, a magyar kir. udvari kanczellária udvari fogalmazóját, ugyanazon udvari hatóság udvari titkárává legkegyelmesebben kinevezőt méltóztatott. A magyar kir. udvari kanczellária Szaxun János tudott s udvari fogalmazósegédet ugyanazon udvari hatóságnál udvari fogalmazói állásra nevezte ki. VIVATALOS RÉSZ. A magyarországi gabonakereskedés. Európában két nagy állam van, melyek saját szükségeikre elegendő gabonát nem termesztvén, minden évben nagy mennyiséget visznek be külföldről. E két állam Anglia és Francziaország, így Anglia az első 9 hónap alatt 1860- ban 3,182,083, 1861-ben 5,211,085 quarter tiszta búzát. Francziaország 1861-ben szintén az első 9 hónapban 7,894,000 hectolitre búzát vitt be. Entélfogva az európai gabona-kereskedésre e két állam döntő súlylyal bír, s ha ezek valamelyikében az aratás nem jól ütött ki, e körülmény az összes európai gabonapiaczokon a gabona árát felszökteti. Anglia minden oldalról tengerekkel lévén körülövtözve , gabona-szükségleteit rendesen azon országokból kapja, melyekkel a tengeren közvetlen érintkezésben áll. Jelesül 1861-ben az első 9 hónapban Északamerikából 1,922,370, Poroszországból 717,624, Oroszországból 671,651 quarter búzát vitt be. A többi európai országoktól már jóval kevesebb gabonát vásárolt, különösen Magyarország Angliába aránylag csekély mennyiséget szállít, minek okát alább bővebben leadandjuk. Francziaország a fenntebben fített országokból szintén sok gabonát visz be, de itt már Magyarország is nevezetes szerepet játszik, s különösen az idei szűk termés Francziaországban a magyarországi gabona kereskedésben nagyélénkséget idézett elő. A „P. Lt.“ e hónap elején kiszámítván azon gabonamennyiséget, melyet Pestről s vidékéről az idei aratás után novemberig külföldre szállítottak, kiviláglott, hogy ha a fel-Duna vidékéről történt kivitelt is beszámítjuk, csupán tiszta búzából több mint 3,000,000 mérő ment ki az országból, s ennek nagyobb része külföldre, még pedig Francziaországba szállíttatott E szép mennyiség s ennek érték, ha mérőjét csak 5 forintjával számítjuk, 15,000,000 valóságos ezüst forintra menvén, látnivaló, hogy a gabona nem csak Magyarországnak legfontosabb kereskedelmi czikke, hanem az egész birodalomra nézve is nemzetgazdasági tekintetben a magyarországi gabonatermesztés a legnagyobb figyelmet érdemlő iparág, miután az egész austriai birodalom még nyers termesztményekből is többet szokott külföldről behozni, mint oda kivinni; ezenfelül az ezüst-pénz a forgalomból csaknem egészen eltűnvén s ezért csak ■ nagy agro mellett lévén vásárolható, kétszeres figyelmet érdemel oly kereskedelmi czikk, mely már most is 15,000,000 ft kész ezüstöt hoz be a birodalomba. Ennélfogva nem önzés, hanem nemzetgazdászati kiszámított eszélyesség az, ha azt kívánjuk, hogy a magyarországi gabonatermesztés és - kereskedés az államkormány részéről is hatályosan támogattassék és minden áron előmozdíttassék. Az államkormány nem is áll útjában a külföldi gabonakereskedésnek, sőt a gabonakivitelt előmozdítja annyiban, hogy a belföldi gabonának kivitelét minden vám nélkül megengedi, holott a külföldről behozott búzától minden mázsa után 20,és csupán átmenetben 6 krajczár vámot követel. De mindezen kedvezmény mellett vannak még akadályok a magyarországi gabonakereskedésben, melyek előbb okvetlen legyőzendők és okvetlen elháritandók, ha azt akarjuk, hogy a magyarországi gabonakereskedés virágzó, s Bontoux úr minapi czikkében ki*) Mérő középszám szerint 85 font, rejtett kívánsága szerint Magyarország Angliának és Francziaországnak éléskamrája legyen. Ez akadályok pedig kétfélék. Vagy olyanok, melyeknek legyőzése saját magunktól, azaz gazdáinktól függ; vagy olyanok, melyeknek elhárítása erőnket fölülmúlja, s melyek csak az állam-kormány közbenjárásával és segítségével győzhetők le. Az elsőnemű akadályok közé tartozik először az, hogy gazdáinknak nagyobb része oly hanyag, miszerint gabonáját, melyet kereskedésbe ad vagy piaczra visz, nem tisztítja meg illőleg, hanem gázosan, szemetesen akarja eladni, s még az üszögös búzát se válaszja el az egészséges szemektől, hogy ezek is teljesen haszonvehetlenek legyenek. Ez nagy baj, mert a gazos gabona külföldi kereskedésben az összes magyar gabona hitelét rontja. Az ily hanyag gazda vagy kereskedő tehát az országnak is árt, de legtöbbet mégis magának, mert az nagyon természetes, hogy a kereskedő, ha hitelét nem akarja elveszíteni, a szemetes gabonát megtisztítja ugyan, de a költségeket oly busásan felrója az ily hanyag gazdának, vagyis annyit lehúz a gabona rendes árából, hogy a gazda jóval kevesebbet kap gazos gabonájáért, mintha azt leggondosabban maga megtisztította volna. Továbbá a kereskedésben a gabonának ára súly szerint szokván meghatároztatni, sok magyar gazda lélekismeretlen könnyelműséggel, eladás végett gabonájából mustrát küldvén be, búzájának mérőjét 85 vagy több fontosnak mondja, a midőn a termék megérkezik s felméretik, egy mérő súlya alig üti meg a 80 fontot, slogy az ily könnyelműség tetemesen rontja a magyar gabonakereskedőt, nem szükség bővebben fejtegetnünk, melynélfogva mind gazdasági egyleteink, mind hírlapjaink nem figyelmeztethetik eléggé a magyar gazdaközönséget, hogy csak szigorúan megtisztított gabonát állítson piaczra, s ennek súlyát alku alkalmával lélekismeretesen adja fel. Az általunk le nem győzhető akadályok közt legfőbb az, hogy a gabonaszállítás költségei még most is szerfelett nagyok; különösen a vasutoni szállítás, mely legcélszerűbb volna, annyira drága, hogy a vizem szállítással sehogy sem állja ki a versenyt, a azért más gabnatermesztő országokkal a fis európai piacokon nehezen versenyezhetünk. Ez akadályt egyedül az államkormány közbenjárásával és segít TARCZA. Muzeum egyleti nagygyűlés. *) Kolosvár, nov. 26—27-én 1861. November 25 és 26 án tartá az erdélyi muzeumegylet évi rendes közgyűlését nem igen nagy számú közönség jelenlétében, mi a jelen nyomasztó politikai helyzetnek tulajdonítandó. Nagy különbséget lehet észrevenni az alakuló múlt évi és a jelen közgyűlés közt. Amíg az első az új erőre ébredt nemzeti közszellem 10 évig elfojtott erejének megújuló önkénytelen kitörése volt, a múlt évi alkotmányos életünk ismét folytathatásának kedvező kilátásai és szép reményei között nyílt meg .... Két év óta mennyi változás a helyzetben , a körülményekben, mint a múlt, úgy a jelen évi közgyűlést sem nyithatá meg egyetemünk köztiszteletes tudományos műveltségű elnöke gr. Mikó Imre nagyméltósága, mint akkor, úgy most, kis hazánk főkormányzóját a magasabb politika tartá távol körünkből Bécsben, s míg a múlt évben még a szép remények vidám reggelén, most borús alkonyán munkál a haza közjavára, fájdalomkilátás nélkül a kedvező eredményre, Isten hozza mielőbb vissza, hogy mit nem tehet a politikai téren, legyen ki pótolva a tudomány mezején, a kétszeres erővel legyen szentelve áldozatkész munkássága egyletünk javára és virágzására. A gyűlésen tehát dr. Szabó József czímzetes királyi tanácsos ő maga, most már megválasztott alelnökünk, a tudományos műveltségű férfin elnökölt. Kün a természetben hideg, havas eső, benn a teremben nagy füst s igy egyik kellemetlen kül benyomás a másikat váltá föl, mely utóbbi a rendező hibáinak róható fel, s igy nem csoda, hogy a classiens készültséggel írott megnyitó beszédei teljes odaengedéssel s kellő figyelemmel nem kísérhetők; de annyit kivehetünk, hogy a classiens műveltség hasznairól, a tudomány, művészet és szép mesterségeknek a nemzeti műveltségrei befolyásáról szólott;ezután a titkár olvasá fel hivatalos jelentését s beszélé el az egylet egy évi történetét, azon szabatos előadással s szép nyelven, melyet tollából megszoktunk, csak azon sarkasticus polemiaszerű megjegyzések maradhattak volna ki jelentéséből, melyek a tavaly kinevezett bíráló-választmány azon megjegyzésére vonatkoztak, hogy a választmány tagjai és hivatalnokai köteleztessenek évenként legalább egy tudományos felolvasást tartani. Abban igaza van a titkár úrnak, hogy a múzeum nem akadémia , de azt maga is tudja, hogy az erdélyi múzeumegylet egyszersmind tudományos egyesület, az alapszabályok értelmében, s mint ilyennek nem csak a holt kincsek összegyűjtése, hanem azok ismertetése s a tudományos miveltség terjesztése a czélja, mit titkár Finály Henrik ur is igy értett, midőn több jeles tudományos értekezések dolgozása s felolvasása által is .) Az ügy fontosságánál fogva közöljük rendes tudósítónknak részletes jelentését is. Szerk. bebizonyította. Ezután Grassai Samu múzeum ör és helyettes igazgató jelentése következett, az egylet természettudományok körébe vágó ügyei mibenállásáról, ki hasonlóan azon hibába esett, hogy polemizált hírlapi czikkeket referált, különösen megnevezte aMagyar Sajtó“ egyik számában megjelent czikket, mely az egylet működésére vonatkozott s a titkár úr által már emlitett dolgokat ismételt, oly kirívó, éles humorral, mi valamely életlapban méltó helyet foglalt volna el, de nem ex-tudós-gyűlés elsőrendű hivatalnokának hivatalos jelentésében.1.Csak könyvtárnok Szabó Károly maradt jelentésében a maga körében, tudósítván a könyvtár állásáról, minden éles megjegyzések nélkül. Ezután bejelentetett a leköszönt alelnök gr. Lázár Miklós lelépése által üresedésbe jött állomásra beadott szavazatok összeszedése, mely szerint többséget nyert dr. Szabó József ő maga, ki élyenekkel üdvözöltetett; ezután a szabályok értelmében 3 választmányi tag neve kisorsi Iratván, Gyulai Pál, Takács János , Horvát Pius újabban megválasztottak, úgy a Kolozsvárról távozott Dózsa Dani helyébe Kővári László. A választmány által tett indítványok igen élénk tanácskozást idéztek elő, melyek közül előbb az hozatott szőnyegre, hogy az érem- és régiségtár bízassák ideiglenesen a titkárra, kinek fizetése 1000 ftra és 300 forint szálláspénzre emelendő, azon 5000 forint kamatjából, melyet a gróf Eszterházi család az ajándékozott éremgyűjtemény felügyeletével megbízandó egyén fizetésée ajánlott. A tanácskozás befejezése a 2-ik napi gyűlésre halasztatott, — a midőn tisztábban formulázva határozattá emeltetett, oly hozzáadással, hogy a titkár, egyszersmind érem-tárnok más hivatalt ne folytathasson. Némelyek a két hivatalt különválasztandónak , mások az érem tárnokot még nélkülözhetnek találák; olyan is volt, ki azért nem akarta a titkári fizetés-javítást, mivel, mint mondja, a szegény inkább tanul és igyekszik, mint a herczegi palotában kéjelgő gazdag, például idézve a nagyenyedi collegium tanárait, kik oly dúsan dijazvák, hogy van közöttök bankár, kártyás; ezen pávai Vajna Elek úr által elmondott kisebbítése s alaptalan rágalmazása egy rokon tudományos intézet tanári karának, méltó indignatiót idézett elő, mely szelidebb, majd élesebb cáfolatokban tört ki. A választmány azon indítványa is keresztülment, hogy a jövő évben egy tudományosan szerkesztett naptárral kedveskedjék az egylet tagjainak, mely egyszersmind névkönyve is lesz ; csak egy szózat emelkedett ez indítvány ellen, és mely az ekkép kiadandó 200 fzból a könyvtárnok-segéd, mint jó pajtársa fizetését kívánta volna emeltetni, de indítványa mint nem jól kezdett s indokolt — elvettetett. A tisztviselők fizetése évnegyedenként előre kiadatni határoztatott. Előleges költségvetés 1862-re. A.) Bevételek. 1. ) Alapítványi kamat 10187 ft. 45 kr. 2. ) 350 részvény után 1750 „ — „ _____ Bevételek összege . 11937 ft. 45 kr. B.) Kiadások. Kiadások összege : 10773 fő. Levonva a kiadást a bevételből, marad előre nem látott költségekre . . 1164 ft. 45 kt. E költségvetés a választmányi indítványok elfogadását vévén ad pal, az Eszterházy család 5000 főnyi alapítványa 5%-os kamatja be van foglalva a bevételbe, ellenben a pénztári kimutatásban bevárandónak jelölt öszszeg nincsen felvéve. Mivel a választmányi indítványok, kivált az első feletti tanácskozmány sok időt vett igénybe, kivált az Eszterházi család gazdag érem-gyűjteménye átadása feltételei, s a választmányi ügyfolyam nem-tudása miatt határozatba ment, hogy ezután a választmány tisztábban formulázott, sokadatolt indítványokat terjeszszen a közgyűlés elé. Megint felszólalt a tegnap gyanúsító pávai Vajna Elek úr, azon vádat emelvén, hogy a választmány a gyűlést terrorizálja, s ez intézet nem válik egyébbé, mint kimustrált tanárok nyugdíjintézetévé, megemlítvén odavetőleg, hogy mennyi hibás nézetek terjesztettek eleitől fogva; volt, ki azon hibás elvet is felállitá, hogy a nő írónő nem lehet. Ezen szenvedélyes, egy tudományos gyűléshez nem illő, annak méltóságát, tekintélyét sértő felszólalás oly heves visszatolást idézett elő, hogy majd élénk kitörésre került a dolog, ha fel nem említtetik,hogy a felszólaló oly testi fogyatkozásban szenved, miszerint nem hall, s nem értesülhet a dolgok folyamáról; ezen felvilágosítás némileg lecsendesíti a cáfolókat, s megelégedtek az általánosan kimondott rászólással. Végül következtek egyesek indítványai, melyek között a dr. Lészai úré, mely még tanácskozás alá se került, legfontosabb volt; indítványozd ugyanis, hogy az állatok, plánták és ásványok országából szereztessék meg egy egy Erdélyben feltalálható példány, megjegyeztetvén, hol találtatott, hogy az erdélyi múzeumot megtekintő idegen egyszerre megláthassa két hazánk terményeit; ezen igen helyes indítványt egy múzeumi hivatalnok még most álomnak méltóztatott ne- Ivezni; de hát mi ezen intézet, ha se nem kincseink, régiségeink tárháza,se nem tudományos intézet; mindenből valami, az egészből semmi. Nézetünk szerint első teendő lenne az építkezések valaházai bevégzése, a meglévő tárgyak elrendezése egy helyen, hogy már láthassuk, mink van, azután van helye a tudományos értekezéseknek s felolvasások, nyomtatványok utáni terjesztése a tudományos miveltségnek, mert igaza van Brassai úrnak, hogy ez nem akadémia, hanem múzeum. Az első nap Brassai múzemm úr tartott igen tudományos s alapos felolvasást a természet képző erejéről ; itt megint azon mulatságos jelenet merült fel, hogy Pávai úr nem hallván az elmondottakat, sajátelfogása , előadási modora szerint ismétlé azokat. A második napon a délutáni órákban Szabó Károly könyvtárnok tartott érdekes felolvasást a székely krónikáról, megczáfolván azon történettudósokat, kik ezek hitelességét egészen kétségbe vonták, n. m. Jernei és Bartal urakat. Végül a titkár úr felolvasá Szamosujvárról beküldött értekezését Gajzágo H. úrnak a magyar név eredetéről, örmény kútfők után, mi érdekkel hallgattatott. Szombaton a színházban díszelőadás volt a múzeum-egylet megnyitása évfordulati ünnepére; a „Szigetvári vértanuk“ hozattak színre, s ezt megelőzőleg a „Szózat“ énekeltetett az összes személyzet által. 1. 1. a) rendszereseti fizetések. 1. ) igazgató évi fizetése . 1000 ft. 2. ) könyvtárnok évi fizetése 1000 „ 3. ) titkár évi fizetése . . 1000 „ 4. ) pénztárnok évi fizetése 400 „ 5. ) könyvtári segéd fizetése 500 „ 6. ) írnok évi fizetése . . 300 „ 7. ) két szolga fizetése . . 480 „ 8. ) kertész fizetése . . . 300 „ 9. ) kertész-legény fizetése . 168 „ 5148 ft. b) átalánok. 1. ) szálláspénzek . . . 1400 ft. 2. ) igazgatás és kezelés . 400 „ 3. ) állandó beruházás . . 1000 „ 4. ) terménytár .... 600 „ 5. ) könyvtár.................. 1200 „ 6. ) nyomtatványok. . . 825 „ 7. ) kertmivelés . . . . 300 „ 5625 ft._______ ségével lehetne legyőzni olyformán, hogy az állam lépne szerződésre a különféle vasúti társulatokkal, melyben a gabona-szállitás bére tetemesen leszállittatnék, s a társulatok által innen szenvedett kár differentia :az országos közkincstárból pótoltatnék. Hogy e kiegyenlítés mind az államnak, mind a nemzetnek tetemes hasznot hozna, számokkat is meg fogjuk mutatni. Fényes Elek: Lapszemle, Pest, dec. 2. A „Donau Zeitung“ a „Pesti Hirnök" ellenében azt vitatja, hogy az 1847-ki alkotmánynem restaurálható, s ha az volna is, a monarchia érdekében nem szabad azt visszaállítani. Vájjon helyreálltható-e a 47-ki alkotmány, arra megfelelend a „P. H.“ Nekünk se kedvünk se időnk e kérdést vitatni. Hogy a „D. Z.g“ a 47-ki alkotmány restaurátióját megengedhetőnek sem tartja, az természetes ; az ő szempontjából 47. és 48-ki alkotmány egyaránt megengedhetlen, hiszen lényegben a 47 azt tartalmazza, mit a 48; az adó és katona megszavazása 47-ig is az alkotmányba, mint az ország sarkalatos joga, bele volt foglalva; csakhogy a 48 teljesebben formulázza az alkotmány sarkpontjait; modern parlamenti kormányzatot czéloz, s annak elméleteit viszi keresztül. A ,,D. Zig“ szorosan ragaszkodik a februári alkotmányhoz, s annak változtatását ,,csak mostani keretében“ tartja lehetségesnek. Nem vitatkozunk e szó fölött : keret, Rahmen, s megelégszünk azzal, hogy a ,,D. Zig“ a világtörténeti nagyhatalomnak, a viszonyok kényszerűségének legalább azon concessiót kegyeskedik tenni, miszerint a változtatásról mint lehetőségről szól. Ez igen nagy bölcseség, mert hogy az austriai birodalom, tehát Magyarország is,fönnállhasson, ismét megüllepedjék, ahhoz előreláthatólag akár a 47-nek, akár a 48-nak revisiója nem kevésbé leend szükséges mint a februári alkotmány módosítása. Ennyiből tehát nem volna okunk a „D. Zig“ ellen fölszólalni,legfölebb optimizmusának újabb rohamai ellen figyelmeztetnék óvatosságra, miidőn azt mondja, hogy „azért tolongnak oly számosan a hivatalokért kérelmezők, mivel Magyarország ahelyett, hogy új alkotmányozó vár lapi újdonságot. •Császárné Ő Felsége egésségi állapotáról a „Waterl.“ jó forrásból következő örvendetes hírekről értesül : Orvosilag meg van állapítva, hogy az előbbi gyakori köhögési rohamok, melyekben Ö Felsége szenvedett, midőn magát elhatározta, hogy Madeirába és Korfuba megy, nem annyira a mell és tüdőtől, hanem vértolulatból eredtek és hogy ennélfogva Ö Felsége testi szervezete egyátalában nincs megtámadva. A legújabb orvosi nyilatkozatok tehát úgy hangzanak, hogy a mell és tüdő, habár azok egy kissé meg is voltak támadva, most tökéletesen egészségesek, és az említett vérosulások és lerakódások minden nehézség nélkül tökéletesen eltávolíthatók lesznek, és őfelsége teljes egésségét a legrövidebb idő alatt visszanyerendő * Gr. Apponyi országbíró ő excja, kinek lemondása — mint vasárnap említők — alaptalan, tegnapelőtt Pestre megérkezett. * A „Temesv. Ztg“ nak m. hó 2- ről Írják, hogy b. Rajacsics szerb patriarchs súlyosan megbetegedett; mostani állapota után a legroszabb fordulattól lehet tartani. * Pestmegye tiszti kara a mai napon teljesen megalakult. Kmznzy Gábor :Székely Benedek urak Nyíregyházáról a „Sürgöny“ m. hó 29-ről közlött 274 ik számában Szabolcsmegye újonnan Bzervezett tiszti kará- nak névsorai között tiaitigyészi hivatalra, beleegyezé- 1yük nélkül történt kineveztetésük ellen tiltakoznak , azt a fentebbi közlésnek megczáfoltatása végett közzététetnl a többi lapokat is kérik.